Egy barátnőm elpanaszolta, hogy a férje egyre később jár haza a gyerekük megszületése óta, és ez már a kapcsolatukon is nyomott hagyott. Sajnos, nem csodálkozom. A statisztika szerint sok házasság a gyerekvállalás idején, főleg a korai időszakban fullad kudarcba. Bár a mai napig él az a hit, hogy egy gyerek egy életre összekapcsol egy férfit és egy nőt, az igazság az, hogy amennyire összekapcsol, annyira el is választ.

Saját bőrömön tapasztaltam mekkora terhet ró még egy szeretetteljes, harmonikus kapcsolatra is az első néhány hónap vagy akár év, amikor az ember alig alszik, állandó fáradtsággal küzd, és jóval ingerültebb az átlagnál. Én egy kiegyensúlyozott ember vagyok, és jóval könnyebben veszem az akadályokat, mint más anyukák, de időnként még nálam is elszakad a cérna és borul a bili.

Sokat gondolkodom azon, hogyan éli túl ezeket a rázósabb időket egy amúgy is idegesebb, feszültebb beállítottságú házaspár. Ahogy azon is eltűnődöm, milyen nehéz lehet azoknak az anyáknak, akik mögött nem áll egy olyan fantasztikus társ, mint az enyém.

Olvasd el ezt is: Ne válj el, tarts ki!

A családdá válás egy csodálatos, de irtózatosan nehéz időszak az ember életében. A szerepek egyik pillanatról a másikra megváltoznak és nem elég, hogy egy cseppnyi életért vagyunk felelősek, de emellett még meg is kell barátkoznunk az új szerepekkel. Hogy most már nem csak férj és feleség vagyunk, de apa és anya is.

Sok nőt - köztük engem is - teljesen beszippant az anyaság és egy időre akaratlanul is háttérbe szorul a férj. Amíg az anyukát teljesen lekötik a kisbaba körüli teendők, a párjuk éli a korábbi életét. A "kinti világban" vonzó nőket lát maga körül, a munkahelyén esetleg csinos hölgyek veszik körül napi nyolc-tíz órában. Több családot ismerek, ahol a férj egy idő után besokallt attól, hogy otthon minden este egy ideges, elhanyagolt feleség várja és máshol kereste a boldogságot.

Kapcsolódó cikkünk: Ahová Apa szívesen megy haza

Az, hogy a régi idők nagycsaládjai felbomlottak, hatalmas terhet ró az édesanyákra. Már nincs kéznél egy dédi, aki vigyázzon a picire, a nagymamákról nem is beszélve, akik sok esetben még dolgoznak. Az anyák nevelik a gyereket, viszik a háztartást és még a munkahelyükön is helyt kell állniuk. Úgy tapasztalom ugyanis, hogy az apukák többsége kivonja magát az otthoni feladatok alól - tisztelet a kivételnek!

Pedig az a gondolkodásmód, hogy a nő feladata a háztartás már rég elavult, hiszen a nők többsége ugyanannyi időt tölt a munkahelyén, mint a férje. Mégis sok családban a férj elvárja, hogy a felesége kiszolgálja és minden munkát elvégezzen.

Olvasd el ezt is! Kellett nekünk az emancipáció?

Az édesanyák túlterheltek és kimerültek. A férjükre kevés idejük jut, ami egyenes út az elhidegüléshez, majd a váláshoz. Úgy hiszem, ha az apák jobban kivennék a részüket a család életéből és néha tehermentesítenék az anyákat, több gyerek nőhetne fel teljes családban.

Az édesanyák a családok motorjai. Ahhoz, hogy egy család kiegyensúlyozottan működjön, az anyáknak időnként szükségük van egy kis feltöltődésre. Egy kényeztető fürdő, hosszú séta, vagy egy kiadós beszélgetés a barátnőkkel csodát tesz. Ehhez viszont kell egy tettrekész apuka, aki lefoglalja a gyerkőcöket néhány órára, amíg anya feltölti a lemerült aksiját.

A férjemmel a tizenharmadik házassági évfordulónkra készülünk. Végtelenül szerencsés és hálás vagyok, hogy ő a társam. Mellette az az anya, nő és ember lehetek, aki lenni szeretnék. Ez pedig a boldogság és tartós házasság alappillére.

Forrás: Lányomnak az életről
Indexkép: Pexels - Kat Smith