A módszert mediációnak, vagyis közvetítésnek hívják. (Semmi köze a meditációhoz!) A szó eredeti jelentése: középen állni. Arról van ugyanis szó, hogy a vitában álló felek felkeresnek egy semleges harmadik felet – a mediátort –, aki segít nekik békésen rendezni a vitájukat, és közreműködik abban, hogy a felek egyezséget tudjanak kötni. Nem varázslat és nem ámítás: egyszerűen csak egy remek konfliktuskezelési technika, ami működik.
 

Mit csinál a mediátor?

A mediátor segít tisztázni a felek között kialakuló konfliktusok okait. Egyáltalán nem a jog, az igazság útján közelít a dologhoz, és nem is az a mediátor célja, hogy igazságot tegyen a felek között. Abban segít a közvetítő, hogy olyan kommunikációs szabályokat vezet be, amelyek kizárják, hogy a két fél egymás torkának essen, és arra készteti őket, hogy bátran elmondhassák, hogy mi bántja őket, mit szeretnének. Abban is nagyon fontos segítséget nyújt a mediátor, hogy a felek megérthetik, mit és miért úgy akar a társuk.
Mindkét fél eljuthat oda, hogy rálát: a társa szándékai mögött elfogadható szükségletek állnak, és nem az a célja a másiknak, hogy vele mindenképpen kibabráljon. Ha ez megtörténik, akkor már olyan közös alap jött létre, ahonnan kiindulva már képesek megegyezni. Tulajdonképp a mediátor által bevezetett kommunikációs szabályok lebontják a pár tagjai között álló falat, és elősegítik, hogy megértéssel, empátiával forduljanak egymás felé.

A cél mindig az, hogy olyan közös megegyezés szülessen, ami mindkét fél számára elfogadható. Bármilyen lehetetlennek tűnik is ez az első pillanatokban, amint a felek elkezdenek kommunikálni egymással, megértik a másik motivációját és céljait, megteremtődik a lehetőség a megegyezésre. Néha tényleg varázslatnak tűnik, hogy az egymással acsarkodó ellenfelek a végén mosolyogva, elégedetten távoznak.

A mediátor szerepe ebben az egész folyamatban az, hogy betartatja a kommunikációs szabályokat, és képes úgy kérdezni, hogy az percről percre közelebb visz a megoldáshoz. Nagyon lényeges, hogy a mediátor pártatlan. Nem foglalhat állást egyik fél mellett sem, és nem ítélheti el az ügyfelét.
Az ügyfelek gyakran fordulnak úgy a mediátor felé, hogy burkoltan vagy nyíltan kimondva arra kérik, hogy tegyen igazságot. Ez nem feladata! Ha egy pár erre vágyik, akkor menjen bíróságra, a bíró egészen biztosan megteszi ezt. A mediátor tanácsot sem adhat, sőt a kérdéseivel sem sugalmazhat ilyet. A közvetítő feladata, hogy olyan békés körülményeket teremtsen, ahol a vitában álló felek a problémáikról őszinte, barátságos hangnemben tudjanak beszélgetni és eljutni a megegyezésig. A mediátort minden esetben titoktartás köti, őt az adott ügyben a bíróság sem hallgathatja meg.
 

Hogyan zajlik a mediáció?

Általában az egyik fél felkeresi a mediátort, és megbeszélnek egy időpontot, amikor hármasban leülhetnek beszélgetni. Az első találkozón ki kell tölteni néhány nyomtatványt, amelyben a felek megbízzák a mediátort a közvetítési folyamat levezetésével. Egy mediációs ülés általában három óra. Az egyszerűbb ügyek esetében ennyi idő elegendő szokott lenni arra, hogy a felek megegyezzenek egymással. Ha a válófélben lévő párnak gyerekei is vannak, és több témában is meg kell egyezniük, akkor esetleg szükség lehet még egy-két további mediációs ülésre is. Optimális esetben a mediációs folyamat megegyezéssel zárul, és a mediátor a megegyezést írásba foglalja. Ezt pedig a pár a válási keresetlevéllel együtt benyújthatja a bíróságon, ahol azt el fogják fogadni. A mediációs egyezségnek a bírói ítélettel azonos hatálya van, vagyis az abban foglaltakat is be kell tartani, ez szükség esetén jogi eszközökkel kikényszeríthető. 
 

Mi a mediáció előnye?

A legfontosabb előnye a mediációnak, hogy a pár tagjai ebben a folyamatban maguk dönthetnek életük legfontosabb kérdéseiben, és nem egy vadidegen bíró szimpátiájára bízzák a sorsukat. Így nincs szükség tanúkra, szakértőkre, és ebből következően az egész folyamat sokkal olcsóbb és gyorsabb lesz. Nem húzódik az eljárás hónapokig, és nem a mi pénzükből megy nyaralni az ügyvéd idén nyáron. További óriási előnye a megegyezésnek, hogy a közös elhatározással létrejövő egyezségeket a felek sokkal nagyobb eséllyel tartják be. Nagyon nem mindegy, hogy a válás után a felek még évekig vitatkoznak majd a láthatások alkalmával, amikor kölcsönösen keresztbe tesznek egymásnak, vagy sikerül egy olyan egyezséget kötni, ami mindkettőjüknek megfelel, és mindketten be is tartják.
 

Mediáció a gyerekeinkkel

Mediációt nem csak válás esetén lehet kérni, hanem bármilyen egyéb konfliktus során is. Vannak például kifejezetten szülő-gyerek vitára specializálódott mediátorok, akik kamasz gyereket nevelő szülőknek segítenek szót érteni a tinédzsereikkel. Elmérgesedhet annyira a szülő-kamasz viszony, hogy a felek úgy érzik, már képtelenek normálisan szót váltani egymással, vagy akár egy fedél alatt élni. Ebben az esetben is érdemes mediátorhoz fordulni, mert ha a mediátor jelenlétében sikerül kiküszöbölni a torz kommunikációs beidegződéseket, akkor nagyon gyorsan kiderülhet, hogy valójában nem arról van szó, hogy nem szeretik egymást, csak éppen nem megfelelő formában kommunikálnak. Ha a mediátor jelenlétében sikerül megbeszélniük a fájó sérelmeket, és egyezséget tudnak kötni, akkor sokkal békésebbé válhat az együttélés.

Néha kamasz gyerekkel érdemesebb inkább mediátorhoz fordulni mint pszichológushoz, mert gyakran azonnali feszültségoldásra van szükség, és nincs idő kivárni a terápia hosszú távú hatását. A kamasz gyerek is könnyebben rávehető arra, hogy mediátorhoz menjen, mint „dilidokihoz”. A tizenéves rábeszélésében az is segít, ha elmondjuk neki, hogy a mediátor a felnőttel egyenrangú félként fog rá tekinteni, az ő szava éppen annyit számít, mint a szülőé. A kamasz mediáció során éppen úgy egyezség születik, amelyet írásba foglalnak, és mindketten alá is írnak. Ezt aztán otthon akár ki is lehet függeszteni. A megegyezés a szülőkre és a gyerekre vonatkozóan is tartalmaz passzusokat. A kamasz gyerek sokkal szívesebben tart be egy olyan egyezséget, amelynek a létrejöttében az ő véleményét is kikérték, és látja, hogy a szülője is hajlandó volt engedni bizonyos kérdésekben. 

Fotó: stockimages / FreeDigitalPhotos.net