1. Nem, nem keres új apát a gyerekeinek.

Ideális esetben - bármilyen hihetetlen, de - neki is ugyanúgy van apukája, mint bárki másnak, aki látogatja, szereti őt, segít a családnak. Ha még sincs ilyen személy az életükben, az anyuka mindent megtesz annak érdekében, hogy ő maga pótolja a hiányzó férfi szerepét. Igen, beveri a szöget a falba, felszereli a polcot, akár focimeccsre is elviszi a kisfiát, sőt, még arra is megtanítja, hogy miért kell néha virágot adni a lányoknak. Minden másra pedig megfelel a szomszéd bácsi is, aki ért a villanyszereléshez és bútoremelésben is profi. Bármilyen nehéz is, a magára maradt anya alkalmazkodik az új felálláshoz, és ő lesz az anya s egyben a férfi is a háznál.
Jobb esetben azért erre nincs szükség, mert besegít néha apu is. A lényeg: a szingli anya nem néz úgy minden szembejövő férfire, mint potenciális apajelöltre - ez annál sokkal bonyolultabb, mint amit te kívülről gondolsz róla és a terveiről, céljairól.
Mindezek mellett azt is tudja, hogy érzelmileg sem ő, sem más férfi nem pótolhatja az apát a gyerek életében. Empátiára vall, ha nem lovagolsz az egyedülálló anya olyan félresikerült mondatain, megnyilvánulásain, amelyek arra utalnak, hogy egyedül is igyekszik helytállni és mindent megadni a gyermekének; akkor is, ha az apuka egyáltalán nincs jelen az életükben.

2. Nem, nem kell sajnálnod őt.

Köszönik szépen, az egyedülálló anyukák nagyon jól elvannak: van annyi dolguk a hétköznapokban, hogy önsajnálatra már nem marad egy percük sem. Sőt, igazából nincs is késztetésük arra, hogy a saját sebeiket nyalogassák, mert ők már igazi harcosok. Büszkék arra, hogy egyedül is megoldják a több mint kétemberes feladatokat nap mint nap, így még ha sokszor nagyon nehéz is a dolguk, akkor is áthatja az életüket a büszkeségnek egy olyan fajtája, amit csak ők ismerhetnek. Sok mindenre van szükségük nekik is - de sajnálatra vagy szánakozásra a legkevésbé sem.

3. Nem kell sajnálnod a gyerekeit sem.

Bár a családjuk eltér az ideálistól, lehet, hogy sokkal jobb nekik így, mint amilyen akkor volt, amikor még együtt volt az egész család. Az egyedülálló anyák mindent megtesznek azért, hogy boldognak tudhassák gyermeküket, ezért nincs okod sajnálni őket. Az viszont már gondot okozhat, ha folyamatosan azt érzik, hogy ferdén néznek mások az anyukájukra: elítélik, kirekesztik, kibeszélik őket. A gyerekeknek vág az eszük, egy-egy elkapott sanda pillantás is elég arra, hogy észleljék: az ismerősök éppen az ő anyukájukon elégítik ki napi pletykaszükségletüket.

4. Nem, nincs összetörve.

A társ nélkül maradt anyák nem azzal töltik a napjaikat, hogy reggeltől-estig csak sírnak és romantikus filmeket néznek, nagy tábla csokik társaságában. Persze közvetlenül a válás után - hacsak nem pezsgővel ünnepli meg az anya az eseményt - előfordulhatnak ilyen átmeneti csokizós, bömbölős időszakok, de ez hamar elmúlik. Nekik most ezerszer fontosabb dolguk van, mint az önsajnálat, így rekord sebességgel állnak talpra szakítás után, és veszik fel újra a kesztyűt. De immár sokkal erősebben, mint amilyenek azelőtt voltak.

5. Nem, nem érzi magát hülyén a szerelmespárok között.

Egy frusztrációval és önbizalomhiánnyal teli kamaszlányt, aki épp most esett át élete első szakításán, talán zavarja a boldog párok látványa. De egy felnőtt nőt, akinek élete a gyereke(i) körül forog, egyáltalán nem izgat, hogy ki van kapcsolatban a környezetében és ki nincs: nyugodtan átviheted hozzá bemutatni az új barátodat, nem fog hisztirohamot kapni.

6. Biztosan alkalmatlan egy rendes kapcsolatra.

Ébresztő! Sajnos olyan világot élünk, ahol a válás már annyira megszokottá és hétköznapivá vált, hogy sokan élnek is a lehetőséggel és - talán túl hamar - feladják a közös életet. Nem tudhatod, kinek a hibájából ment szét a kapcsolat, de az is lehet, hogy a hős, lovag exférj egyszerűen csak meglátott egy fiatalabbat, szebbet, okosabbat, és gondolkodás nélkül továbbállt. Bárki ébredhet arra holnap, hogy egyedülálló szülővé vált, ha akarta, ha nem, ha rászolgált, ha nem. Talán le kellene szállni a magas lóról - vonatkozik ez azokra, akik olyan lenézően, nagyképűen viszonyulnak a szingli anyákhoz.

7. Ha randizni megy, biztos eltitkolja a gyerekét...

Egy - elvileg - érett nőről van szó, nem egy kamaszlányról, aki 18-nak hazudja magát, holott csak 16. A gyermeke a legfontosabb a világon, aki minden és mindenki felett áll - hogy tudná ezt magában tartani? Vajon meddig tudná titokban tartani a tényt, hogy gyerek(ek)et nevel - és egyáltalán mi értelme lenne belemenni egy olyan hazugságba, ami ha egyszer kiderül, alapjaiban rengethetné meg az új kapcsolatát?
Az már sokkal valószínűbb, hogy egy pasiját sem fogja bemutatni a kicsiknek, sőt, említést sem tesz róla otthon addig, amíg nem tudja 100%-os biztonsággal, hogy megbízhat a férfiben - de ez így van rendjén. És ez csak és kizárólag rá tartozik.

8. "Na, ennek is a bébiszitter neveli a gyerekét, mert egész nap pasizik!"

Nem, nem csak bulizik és pasizik egész nap. Otthon a négy fal között, ahol még te sem láthatod, összetöri magát a gyerekéért. Annyi teher van a vállán, olyan nehéz két ember "munkáját" elvégeznie és ép lelkivilágú gyerekeket nevelnie, annyi mindenről mond le a család boldogságáért - amiről neked halvány fogalmad sem lehet, ha nem voltál még ilyen helyzetben. Az életüknek talán a 10%-ába láthatsz bele kívülről.
Azt látod, hogy "titokban" pasizik, amikor a kicsik nem látják? Férfiakkal ismerkedik, te jó ég!? Mik vannak… hát hadd tegye. Sokkal nagyobb szüksége van a pihenésre, szórakozásra, kikapcsolódásra (már ha jut ilyesmire ideje valami csoda folytán) és egy társra, mint másoknak.
Aki azzal vádol egy egyedülálló anyát, hogy erkölcstelen (s ezt persze általában nem ilyen udvarias kifejezéssel teszi), mert a gyereke mellett rendszeresen új férfiakkal ismerkedik, abból valószínűleg csak az enyhe féltékenység beszél. Igen, az egyedülálló anya ezt nyugodt szívvel megteheti, hisz nincs párja - és nem lesz ettől "hivatásos".

9. Ha túl közel kerülsz hozzá, nem tudod majd levakarni magadról.

Az a helyzet, hogy egy egyedülálló anyukának nincs túl sok szabad ideje. Az a sok hétköznapi teendő, ami más családokban két ember között oszlik meg, az mind rá hárul. Ő nem kérheti meg a férjét, hogy szaladjon le a boltba, teregessen ki, vagy épp altassa el a gyerek(ek)et. Mivel a kis családját el is kell tartania, legalább 8 órában dolgozik, ennyi tennivaló mellett pedig ritkán jut ideje, energiája másokra. Sőt, egy idő után talán már nincs is rá igénye. Van egy külön kis közös világa a gyerekeivel, és ez gyakran elég is. Ha szerelmi kapcsolatba bonyolódsz vele, sokkal több esély van arra, hogy te fogsz könyörögni egy-egy találkozóért, minthogy ő akaszkodjon rád.

10. Nem… nem akarja elvenni tőled a férjedet.

Az egyedülálló anya sajnos testközelből nézte végig, milyen fájdalmas egy komplett család felbomlása. Szerinted ezek után képes lenne ugyanilyen fájdalmat okozni egy másik családnak azzal, hogy most éppen ő rabolja el a kicsik apját, a feleség férjét? Nem, az egyedülálló anya általában semmiféle fenyegetést nem jelent a házasságodra nézve.

Sokkal veszélyesebb nála az a nő, akinek talán mindene megvan, de egy kis kalandra vágyik (egy anyának, aki egyedül neveli a gyerekeit, erre nincs túl sok ideje, kapacitása). Ő az, aki egy nap majd "úgy" nézhet a férjedre, s mire kettőt pislogsz, már egy ágyban találod őket. Ő az, aki esetleg veszélybe sodorhatja a házasságod - és talán az egyedülálló anya kapcsolata is épp miatta ért véget.
Mégis a szingli anyát figyeled gyanakvóan, ha csak hozzá mer szólni a férjedhez az iskola előtt - pedig igazából ő az áldozat, nem az ellenfél.

...

Előfordulhat, hogy olyan nővel találkozol, aki nemrég vált egyedülálló anyává. Lehet, hogy most épp igaz rá a fentiek közül néhány pont - vagy akár az összes -, de ha azt nézzük, milyen óriási teher és fájdalom zúdulhatott a nyakába hirtelen, talán érthető is.

De a lényeg, hogy előbb-utóbb minden magára maradt anya talpra áll, és olyan lendülettel kezd új életet, amit sokan talán egész életükben nem élnek át. Ők az újrakezdés nagymesterei, akik legyűrnek minden akadályt egyedül is: ha másért nem, legalább ezért tiszteletet érdemelnének a rosszalló tekintetek helyett.

Kép: Pinterest
 

Ők azok, akik tényleg sosem adják fel: egyszerűen nem tehetik meg, hogy elhagyják magukat. Nagyon fontos feladatuk van - például olyan egészséges gyerekeket nevelni, akik nem válnak majd felnőve láncfűrészes gyilkossá a hányatott gyerekkoruk ellenére sem -, amit egyedül kell megoldaniuk. Ha hiszed, ha nem, ők igazi hősök.

Tisztelgés minden egyedülálló anya - és apa előtt is. Merthogy ők is ugyanolyan kihívásokkal néznek szembe. Sőt...

Indexkép: JESHOOTS / Pixabay