SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Kalásztól a kosárig - a kekszek, ostyák és műzliszeletek vásárlásakor is a minőséget keressük

Családinet [cikkei] - 2009-08-19
"Keksz és müzliszelet kódex-szel" segíti a gabonafélékből készült édességek kedvelőit a Magyar Édességgyártók Szövetsége
Kalásztól a kosárig - a kekszek, ostyák és műzliszeletek vásárlásakor is a minőséget keressük

Amikor elropogtatunk egy kekszet, piskótát, illetve ostya vagy müzliszeletet, akkor az emberiség legalapvetőbb és legrégibb élelmiszeréből, gabonafélékből készült élelmiszert fogyasztunk, amelyek révén rengeteg értékes tápanyag kerül a szervezetünkbe. A teljes értékű gabonában megtalálható élelmi rostok például számos pozitív élettani hatásuk mellett, segítik emésztésünket, ezáltal pedig jó közérzetünk megteremtését. Egy közelmúltban készült Európai Uniós tanulmány szerint, a magyar fogyasztók 94%-a tudja, hogy a gabonafélékből és a teljes kiőrlésű gabonákból készült minőségi élelmiszerekből nagyobb mennyiség fogyasztását ajánlják a táplálkozási szakértők a kiegyensúlyozott táplálkozás érdekében. A cereáliák pozitív élettani hatásainak e kimagasló ismertsége, valamint a magasabb rosttartalmú kekszek fogyasztásának évek óta tartó növekedése ellenére azonban, keksz, piskóta és müzliszelet fogyasztásunk mértéke, még jócskán elmarad az EU „keksz és müzli nagyhatalmainak” tekinthető Anglia, Dánia, Portugália, Olaszország és Belgium, vagy éppen az átlagot képviselő Németország müzliszelet és kekszkedvelőinek étvágyától. A Magyar Édességgyártók Szövetségének adatai szerint, mi magyarok az elmúlt évben kekszekből, ostyaszeletekből és piskótákból átlagosan fejenként mintegy 4,8 kg-ot, az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő müzliszeletekből pedig mindössze évente 10 dkg-ot ropogtattunk el. Az esetek többségében tradicionális hazai, illetve ismert nemzetközi márkákat részesítünk előnyben. A www.edestenyek.hu honlapon most megjelent „Keksz és müzliszelet és kódex” ezen édességek fogyasztásához nyújt hasznos információkat és tanácsokat a magyar fogyasztóknak.

Miért gabona?
A gabonafélék, valamint az abból készült ételek, az emberiség egyik legősibb, de bizonyítottan legalapvetőbb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott élelmiszerei. Nem meglepő tehát, ha az aratás kezdetét és végét minden kultúrkörben és társadalomban mind a mai napig megünneplik. Hazánkban, a hagyományok szerint az aratás kezdő napjaként június 29-ét Péter, Pál napját tartják számon, befejezését pedig az új kenyér ünnepéhez, augusztus 20-hoz kötik.

A gabonafélékből készült ételek és édességek, így a minőségi kekszek, ostyaszeletek, piskótafélék és müzliszeletek révén, olyan értékes élelmi rostok kerülnek szervezetünkbe, amelyek jótékony hatásúak emésztésünkre. A gabonamagvak héja elsősorban vízben nem oldódó rostokat, (cellulózt, hemicellulózt, lignint) tartalmaz. Ezek a ballasztanyagok részt vesznek a normális bélműködés fenntartásában. Bőséges folyadékbevitel mellett ugyanis megnő a térfogatuk, és lerövidítik a salakanyagok bélrendszeren való átjutási idejét. A kiegyensúlyozott táplálkozás megteremtésében és egészségünk megőrzésében fontos szerepet játszanak a vízben oldódó rostanyagok (elsősorban a zabra jellemző béta-glukán) is, hiszen csökkenthetik a koleszterin- és a vérzsírszintet, s mindemellett egyenletesebbé teszik a vércukorszintünket is.

„A gabonafélékből készült édességek széles választékot és választási lehetőséget kínálnak a fogyasztóknak. Örömmel tapasztaljuk azonban, hogy a magyar vásárlók még a gazdasági válság ellenére is a termékek minőségét tartják az egyik legfontosabb szempontnak” - mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. „Döntési szempontjaink átrendeződése következtében a gazdag élelmi rosttartalmú kekszek, ostyák, piskóták és müzliszeletek mára már táplálkozásunk szerves részévé váltak, kiegyensúlyozottabbá téve ezzel étrendünket és tápanyagbevitelünket.” - tette hozzá a szakember.

Mi, mennyi és mennyiért kerül a kosarunkba?
Mi, magyar fogyasztók tavaly mintegy 23,8 milliárd forint értékben vásároltunk kekszeket, ostyaszeleteket és piskótákat. Ezen összegen belül a legtöbbet az ún. alap kekszekre és, ostyaszeletekre költöttük, Ezeket követik a jó öreg háztartási kekszek, mártott kekszek, és piskóta féleségek. A kekszeken és piskótákon túlmenően jelentős összeget költöttünk müzliszeletekre, amely kategóriában legnépszerűbbek a gyümölcsös ízesítésű termékek.

Habár ezek az értékek magasnak látszanak, Európai Uniós összehasonlításban mégis alacsony fogyasztási értékeket takarnak. 4,8 kg / fős tavalyi keksz, ostyaszelet és piskóta
fogyasztásunkkal jócskán lemaradva követjük az angol (9,6 kg/fő), a dán (9,58 kg/fő), a portugál (9,3 kg/fő) és az olasz (9,29 kg/fő) kekszkedvelőket. Sajnos a müzliszelet mezőnyben sem állunk sokkal jobban, 10 dkg-os fejenkénti átlagfogyasztásunk szinte alig kerül fel a cereáliák ezen csoportjának fogyasztását mérő európai térképre.

„A gabonafélék táplálkozástani szempontból a legfontosabb táplálékaink közé tartoznak. A gabonafélékből készült élelmiszerek jótékony hatását magas összetett szénhidráttartalmuk adja. A gabonaszemekben E-vitamin, valamint különösen a teljes kiőrlésű gabonák esetében értékes B-vitaminok találhatóak. Ezen kívül jelentős az ásványi anyag tartalmuk is: kálium, foszfor, magnézium, kalcium és szelén is található bennük” - mondta Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. - „A magas rosttartalmú termékek rendszeres fogyasztása mellett rendkívül fontos, hogy gondoskodjunk a bőséges folyadék beviteléről, mert a rostok vizet kötnek meg, s csak megduzzadva tudják kifejteni éhségérzetet csökkentő, „laktató” hatásukat” - tette hozzá a szakember.

A kekszek élettani hatásairól
Mára a finom piskótafélék és a gazdag élelmi rost tartalmú kekszek a mindennapi táplálkozásunk fontos részévé váltak. Az élelmi rostban gazdag, kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú étrend (melyben helyet kaphatnak az egyre népszerűbb teljes kiőrlésű gabonákból készült termékek, közöttük a teljes kiőrlésű kekszek) fogyasztása rendszeres testmozgás mellett csökkentheti az elhízás kockázatát, valamint védőhatást fejthet ki a szív-érrendszeri betegségekkel, bélrendszeri rosszindulatú daganatokkal és a 2-es típusú cukorbetegséggel szemben.



A müzliszeletek és gabonapelyhek élettani hatásairól
A müzlihez felhasznált gyümölcsök kitűnő ásványianyag forrásnak számítanak, emellett az olajos magvak biztosítják a rendkívül fontos telítetlen zsírsavakat. Ajánlatos minél gyakrabban reggelire müzlit fogyasztani, de napközben is praktikus táplálékforrás egy-egy gabonapehely-, vagy müzliszelet, amit bármikor elővehetünk táskánkból, ha megéhezünk.

KEKSZ ÉS MÜZLI történet

Keksz történelem

Tudományos kutatások és régészeti feltárások bizonyítják, hogy a Közel-Keleten az emberiség már az i. e. 8.000-7.000 környékén termesztett gabona fajtákat. Köztudott, hogy az óegyiptomiak fedezték fel azt, hogy a magvakból kelesztéssel kenyeret lehet készíteni. Ennek technikája a rómaiak közvetítésével terjedt el Európa szerte, így a Kárpát-medencében is i. e. 4.900 körül.

Habár a gabonafélék termesztése, a kekszek, a sütemények és a cukrászáruk története is több ezer évre nyúlik vissza, az édességek történetében a legnagyobb mérföldkövet az ipari forradalom jelentette.

Először angol pékek készítettek a maihoz hasonló kekszet úgy, hogy a kisült kenyeret megédesítették és visszarakták a kemencébe, hogy az megkeményedjen. Innen ered a keksz angol neve, a „biscuit” is, amely ezt jelenti, hogy „kétszer sült”. A kereskedelem bővülésével, külföldről behozott magvakkal, szárított gyümölcsökkel és fűszerekkel ízesítették a kekszeket és süteményeket.

Müzli évszázadok

A müzli története is régi időkre nyúlik vissza: a svájci parasztok mindennapi ételének számított az a keverék, amelyet gyümölcsből, dióból és kásafélékből készítettek tej hozzáadása segítségével. Az elnevezés is innen ered, németül a kását Mus-nek hívják. A XX. Század elején egy híres svájci orvos, Dr. Maximiliam Oskar Bircher-Benner egy hegyvidéki üdülése alatt találkozott az étellel, amiben azonnal meglátta a hatalmas lehetőségeket és elkészítette saját verzióját melyet Muesli-nek, azaz pépecskének nevezett el. A rostok az emésztést, a magvak az ásványi anyag bevitelt segítették, a különleges finomság hamar „gyógyító ételként” híresült el a betegek körében.

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok. 
Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Láthatósági mellényben, csoportosan mennek iskolába reggelente a gyerekek Gödöllőn. A Pedibusz nevű kezdeményezést vezették be külföldi példák után - és rendkívül nagy sikere van. 
Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? - Ismerjük meg a betegséget!

Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? - Ismerjük meg a betegséget!

1977 óta április 11-e a Parkinson-kór világnapja. Magyarországon a becslések szerint közel 20 ezer embert érint, a második leggyakoribb idegi károsodással járó betegség.
Még valóra válthatta élete legnagyobb álmait a bakancslistás Csire Zsuzsi - a lány szíve hétfőn adta fel a harcot

Még valóra válthatta élete legnagyobb álmait a bakancslistás Csire Zsuzsi - a lány szíve hétfőn adta fel a harcot

A 21 éves lány két szívtranszplantáción is átesett, harmadik szíve pedig hétfő este feladta a harcot. A lány tudta, hogy csak hónapjai vannak hátra, ezért bakancslistát írt - a halála előtt több álma is valóra vált.
Az én időmben még fel sem merült, hogy a nőknek élvezniük kellene az együttléteket

Az én időmben még fel sem merült, hogy a nőknek élvezniük kellene az együttléteket

A férfi munka után fáradt, hagyni kell őt enni és pihenni. Akkoriban mindenki így tartotta. Ami pedig a házaséletünket illeti: akkoriban senki sem beszélt arról, hogy a nőknek élvezniük kellene az együttléteket. Igazából én úgy voltam vele, hogy amikor a férjem kívánta, akkor hagytam magam.
A szerkesztő ajánlja