Sok tévhit kering az influenzáról és az influenza-szerű fertőző betegségekről. A „megfázásnak” titulált megbetegedések 80 százalékát is vírusok okozzák, nem beszélve a valódi, jóval súlyosabb tüneteket produkáló influenzáról. A vírusok terjedésének módja pedig meghatározza, hogyan védekezhetünk valóban hatékonyan ellenük. Érdekes kísérletet végzett el Donald Goldmann, a bostoni gyerekkórház professzora, aki 16 önkéntes egészséges embert kért fel arra, hogy csókolózzon másfél percig náthás, rhinovírussal fertőzött partnerével. Bár egyértelműnek tűnik, hogy az önkéntesek többsége elkapta a vírust, a valóság másként fest: a kísérleti alanyok közül csupán egy lett beteg. Egy fertőzött kávéscsésze használata után viszont a tesztalanyok fele megfertőződött. Goldmann professzor másik kísérletében asztmás gyerekeket szoktattak rá arra, hogy ne nyúljanak az orrukhoz és szemükhöz túl gyakran. Az eredmény: 47 százalékkal csökkent a náthás megbetegedések és 45 százalékkal csökkent a náthával összefüggő asztmarohamok száma. A kísérletek jól mutatják, hogy a vírusok elsősorban a mindennapi használati tárgyakon keresztül jutnak egyik emberről a másikra. Ezt igazolja a University of Virgina orvosi karának öt kutatója által végzett, a Journal of Medical Virology című szaklapban közzétett szállodai kísérlete is, amelyben egy náthás önkéntesek által ott töltött éjszaka után megvizsgálták a szállodai szoba berendezéseit. A kilincsek, villanykapcsolók, tollak, csapok, TV-távirányítók 35 százaléka volt fertőzött. Ezen keresztül az utánuk beköltöző egészséges önkéntesek 60 százaléka kapta el a betegséget. 

Habár a légúti fertőzések többféle úton is terjedhetnek (cseppfertőzéssel, levegő útján, érintéssel),  egyre több kutatás bizonyítja, hogy az elsődleges út a kézen keresztül vezet. A kézen magán ugyanakkor csak nagyon rövid ideig élnek meg a vírusok. Papíron, ruhán, zsebkendőn viszont fél napig is, keményebb, simább felületű tárgyakon, fémen, műanyagon pedig akár 48 órát is fertőző marad az influenzavírus – állapította meg a Minnesotai Orvosi Egyetem Bonnie Bean vezetésével végzett vizsgálat^..

A védekezés módja ebből egyértelmű: az alapos kézmosás mellett alaposan fertőtleníteni is kell. Nem mindegy azonban, hogyan. A tisztaság nem azonos a higiéniával. Nem elég törölgetni: egy beteg által megfogott kilincs letörlésével a vírust a törlőrongyon keresztül addig fertőzésmentes felületekre is átvisszük. A szakemberek a kézmosás mellett a tárgyak fertőtlenítésére a leggyakrabban klóralapú, a fertőzést okozó mikroorganizmusok mindegyike ellen hatásos fertőtlenítőszert ajánlanak.

A megfelelő szer kiválasztásánál több dolgot érdemes figyelembe venni: ellenőrizni kell, hogy az adott termék milyen mikroorganizmusok ellen hatásos és milyen felületen alkalmazható, milyen adagolásban és mennyi ideig kell a felületen hagyni a fertőtlenítő hatás eléréséig. 

Ezen kívül érdemes betartani az általánosan ismert, de nem mindig megfogadott tanácsokat. Így például fertőzés esetén papír zsebkendőt használjunk, a beteg ruháit mossuk külön, a gyakori kézmosásról nem beszélve. De nem szabad megfeledkezni az olyan felületek rendszeres fertőtlenítéséről sem, mint a kilincsek, a WC lehúzó, kávéfőző, telefon, komputer klaviatúra, vagy a TV távirányítója.

A fertőtlenítés kiemelten fontos a fertőzések megelőzésében, különösen a gyermekes családokban – erősíti meg Király Balázs, gyermekorvos, a Felelős Szülők Iskolájának szakértője,  aki szerint az ettől való idegenkedés mögött egy régi, közkeletű, de hamis vélekedés áll, nevezetesen, hogy a higiénia hátráltatja a gyermeki immunrendszer fejlődését. Ez azonban a szakember szerint a felső légúti fertőzések estében semmiképp nem igaz. „A fertőtlenítéstől pedig nem kell félni, ez egyszerűen higiénikus környezetet jelent, aminek még semmi köze a műtők sterilitásához. Ezzel a lépéssel akár komolyabb következményekkel járó fertőzésektől védhetjük meg a gyerekeket, felnőtteket egyaránt” – hangsúlyozza Dr. Király Balázs.

Fotó: arztsamui/FreeDigitalPhotos.net