Nemrégiben látott napvilágot egy hír, miszerint a népszerű színésznő és műsorvezető, Szabó Zsófi bevallotta, inzulinrezisztenciában szenved, és emiatt igen szigorú diétát tart, melynek keretein belül szinte egyáltalán nem eszik szénhidrátot. Bár az állapot valóban speciális étrendet kíván, ám a szakemberek szerint a túl kevés szénhidrátfogyasztás, illetve a szénhidrátmentes táplálkozás nem hogy javítana, de még ronthat is az állapoton- ezért fontos, hogy szakember állítsa össze és felügyelje a diétát, melynek segítségével kiegyensúlyozott és egészséges étrendet követhet a beteg.
 

Hármas kezelés a gyógyulás kulcsa

Az inzulinrezisztencia egy szorosan az életmóddal összefüggő állapot, ezért a terápiájában nagy szerepe van a megfelelő táplálkozásnak.

Az inzulinrezisztenciára leggyakrabban meddőségi kivizsgálás alkalmával, illetve fogyásra való képtelenség esetén szokott fény derülni. A betegség lényege, hogy a sejtek rezisztenssé válnak az inzulinnal szemben. Emiatt kompenzálásként a hasnyálmirigynek a kelleténél több inzulint kell termelnie, hogy a cukor a sejtekbe kerülhessen Az állapot legnagyobb veszélye, hogy ez hosszútávon túl nagy terhet ró a hasnyálmirigyre, ami egy idő után kifárad, és ez könnyen 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Az IR kezelése 3 síkon mozog, és mindhárom nagy jelentőséggel bír. Az inzulinszint normalizálásában nagy szerepe van a személyre szabott diétának, a rendszeres testmozgásnak és szükség esetén a gyógyszeres kezelésnek- mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája, aki hozzátette, hogy a maximális eredmény érdekében fontos, hogy az orvos, a dietetikus és a mozgásterapeuta együttesen, egymással egyeztetve kezelje a beteget.
 

Miért jött divatba a szénhidrátmentes diéta?

Akárcsak az élet sok más területén, úgy a diéták esetében is beszélhetünk olykor aktuális divatirányzatokról, melyek általában az egészséges, kiegyensúlyozott, könnyebben betartható étrend helyett szigorú, tilalmakkal teli táplálkozást hirdetik. Ilyen a még mindig nagy népszerűségnek örvendő szénhidrátmentes, illetve a szélsőséges szénhidrátszegény diéta.  Hogy mégis mit ígérnek? Gyors fogyást, ráadásul úgy, hogy nem szükséges éhezni, „csupán” a szénhidrátokat kell kiiktatni az étrendből - de legalább minimálisra szükséges csökkenteni bevitelüket. Az elmélet szerint a szénhidrát-fogyasztás jelentős mérséklésével a szervezet az energiát zsírégetésből nyeri, így rövid idő alatt a felesleges zsírpárnák eltűnnek. Mivel IR esetén fontos a túlsúly leadása, valamint a kevesebb (előre meghatározott) szénhidrátbevitel, sokan követik a szóban forgó étrendet. Mindez persze első hallásra igen jól hangzik, ám nem kevés hátrányokkal kell számolni a diéta követése során.
 

Fehérjék, zsírok, szénhidrátok- mindháromra szükség van

Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapját a fehérjék, zsírok, szénhidrátok megfelelő arányú és mennyiségű fogyasztása adja. Mindhárom óriási jelentőséggel bír a szervezet működésére nézve, hiszen mindegyiknek megvan a maga feladata. A szénhidrátok a legfontosabb energiát adó tápanyagaink, melyek bár nem esszenciális tápanyagok, mégis elsődleges energiaforrásai a vázizmok és az agy számára. (energia szükségletünk kb. 50 százalékát érdemes belőlük bevinni.) Természetesen minden esetben egyénre szabottan kell meghatározni a javasolt szénhidrátbevitelt, de megközelítőleg 100 és 250 gramm közötti szénhidrát bevitel javasolt napi szinten.

Sokszor előfordul, hogy az extrém alacsony szénhidrát bevitel gyengeséget, fáradékonyságot, ingerlékenységet okoz, különösen az inzulinrezisztenciával, prediabétesszel élők esetében. Esetükben érdemes csak kis mértékben csökkenteni a szénhidrát bevitelt, elosztani fogyasztásukat egyenletesen a nap során, és a gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztását minimalizálni, így tartós fogyás érhető el, rosszullétek nélkül.

Való igaz, hogy kezdeti gyors fogyást okozhat a szénhidrátbevitel jelentős csökkentése, de ez elsősorban a vízvesztésnek köszönhető, és a hosszú távú vizsgálatok azt mutatják, hogy nincs jelentős különbség a szénhidrát és zsiradék megszorításon alapuló diéták között. Ráadásul gyakori hiba az alacsony szénhidrát tartalmú étrendet követők között, hogy a szénhidrátok csökkentésével arányosan növelik a zsiradék bevitelt. Ez nem mindig jó megoldás, tekintve, hogy 1 gramm zsír elfogyasztás 9 kcal-t jelent a szervezet számára, míg 1 gramm szénhidrát csupán 4 kcal-t, így gyakran hízás lehet a szénhidrát csökkentett étrend vége- mondja Varga Dóra dietetikus, aki a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Budai Endokrinközpont Év Kiváló dietetikusa díjat.
 

Személyre szabott diéta a fogyás és a gyógyulás kulcsa

Hogy egészséges, könnyen betartható diétát lehessen tartani, fontos, hogy az étrend személyre szabott legyen, melyet egy előzetes állapotfelmérés útján lehet meghatározni. Ebben nagy szerepe van egy szakképzett, tapasztalt dietetikusnak, aki figyelembe véve az illető adottságait, betegségeit, céljait, korábbi táplálkozási szokásait és testösszetételét, megfelelő étkezési tervet tud ajánlani. Ezáltal nem csak gyors javulás érhető el az illető állapotában, de megszabadul a súlyfeleslegtől is, ráadásul jobb közérzetet is eredményez.

Forrás: Budai Endokrinközpont
Fotó: jill111/pixabay.com