Komolyan kell venni az olyan panaszokat is, mint a fülzúgás vagy füldugulás, mert veszélyes betegségek is állhatnak mögöttük, melyeket csak akkor lehet eredményesen gyógyítani, ha időben felfedezzük őket – figyelmeztet dr. Tamás László a Semmelweis Egyetem Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója. Ezeknek a betegségeknek a megelőzése érdekében a klinika munkatársai ingyenes szűréseket, előadásokat tartanak szeptember 26-án, a Kutatók Éjszakája alkalmából.

A legtöbb idős ember mindennapjait megkeseríti a nagyothallás. Hatvan év felett a magyar lakosság több mint kétharmadát érinti a betegség. Az igazgató kiemeli: a legfrissebb kutatások szerint azok az idős emberek, akik nem használnak hallókészüléket sokkal hamarabb leépülnek, mint akik elfogadják és használják azt. Ennek az a magyarázata, hogy a süketség a mindennapi társas kapcsolatok leépüléséhez, elmagányosodáshoz vezet, mely beszűkíti az agyi tevékenységet és fokozza a leépülés esélyét.

Az igazgató elmondta, hogy a fül receptorai, a belsőfül szőrsejtjei már veleszületetten és újszülöttkortól az egész élet folyamán bármikor károsodhatnak. Ismeretes, hogy akár egy túl hangos koncert vagy egy rossz szokás (pl. fülhallgatón hangosan hallgatott zene) is komoly károsodáshoz vezethet, 5-10 év alatt pedig súlyos fokú hallásromlás alakulhat ki. Ugyancsak komoly tünet lehet a fülzúgás és a füldugulás is, ha nem múlik el pár napon belül. Ilyenkor fontos, hogy minél hamarabb jelentkezzen a beteg orvosnál, mert idegi eredetű halláscsökkenés esetén minden nappal csökken az esélye annak, hogy a beteg visszanyerhesse hallását.

Dr. Tamás László szerint hasonlóan komolyan kell venni a szédülést is, mert az egyensúlyszerv receptorainak és idegi pályáinak betegségeire utalhat. Ez keringési problémák (érszűkületek) és vírusos betegségek hatására is kialakulhat, ugyanúgy mint a halláskárosodás. A mindennapokban nemcsak a szédülés, de a szaglásvesztés is nagyfokú életminőség romlást okozhat, mely nem korfüggő. Ha pedig tompul a szaglás, ezzel együtt az ízérzés is romlik. Okozhatják felső légúti betegségek, fertőzések vagy orrpolip, de akár utalhat az agyban keletkező súlyos daganatra is, ezért mindenképpen ki kell vizsgáltatni – tanácsolja az igazgató.

Dr. Tamás László tapasztalata az, hogy sajnos a legtöbben már csak akkor jelentkeznek vizsgálatra, ha komoly panaszuk van. Véleménye szerint szájüregi (garat, gége) szűrést a rák megelőzése érdekében kétévente mindenkinek el kellene végeztetnie, aki dohányzik vagy városban él.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az alvásproblémák nagy része nem agyi, idegi eredetű, hanem fül-orr-gégészeti anatómiai probléma. Horkolást okozhat ferde orrsövény, orrpolip, renyhe szájpad, duzzadt nyelvgyök. Súlyosabb probléma a légzéskimaradás, akik ebben szenvednek, azoknak gyakrabban van infarktusuk, sőt, a központi idegrendszer csökkent vérellátása miatt őket is fenyegeti a szellemi tevékenység hanyatlása. Az igazgató szerint a fül-orr-gégészetnek fontos szerepet kell játszania az alvászavarok gyógyításában, szűrésében. A klinikán már olyan hordozható készülékekkel rendelkeznek, amelyet a beteg hazavihet, a gép otthon megméri az alváskimaradásokat, az adatokat pedig a klinikán később ki tudják elemezni. Az ehhez társuló átfogó vizsgálatok után egyértelműen kiderül, hogy anatómiai okai vannak-e az alvásproblémának.

Mindezen betegségeket érintő előadásokkal és szűrésekkel várják a klinika munkatársai az érdeklődőket a Semmelweis Egyetemen az Elméleti Orvostudományi Központban, a Kutatók Éjszakáján. A résztvevők megtudhatják, hogy mit kell tenniük, hogy 99 évesen is csúcsformában legyenek. A látogatók videofelvételeket is láthatnak endoszkópos műtétekről, középfül és belsőfül implantátumok beültetéséről, és akár kérdezhetnek is a helyszínen az orvosoktól. (A programok egy része regisztrációköteles.)

Forrás és fotó: Semmelweis Egyetem