Mit érdemes tudnunk, hogy elkerüljük a kellemetlenségeket?

„Mindhárom fogalom egy-egy tünetcsoportot jelent, mely életének egy bizonyos szakaszában minden nőt elér, és ha nem jól kezelik, sajnos sokáig el is kísér. Jellemző, hogy a serdülőkor utáni időszaktól az idős korig bármikor előfordulhat”- kezdi Illanitz doktor.

Mint megtudhattuk, a hólyagnyálkahártya megbetegedése - vérbővé válása - gyakoribb vizelési ingereket okoz, nehezebb visszatartani és kis kapacitás mellett is úgy érzi a beteg, hogy nagyon sokszor kell WC-re mennie.

A gyakori ürítés vizeléskor csípő vagy égő érzéssel, a vizelés végén pedig görcsös alhasi fájdalommal járhat. „Ilyen esetben mindig bakteriális hólyaggyulladás alakul ki - szerencsés esetben az orvoshoz jutásig bő folyadékfogyasztással a tünetek csökkenthetők -, de minden esetben rövidtávú nagydózisú széles spektrumú, gyorsan ható antibiotikumra van szükség”- hallhatjuk dr. Illanitz-tól.

Amennyiben a tünetek csökkenése miatt nem fordulnak orvoshoz a betegek, a baktérium tartósan megtelepedhet a hólyagban, és visszatérő hólyaggyulladásokat hozhat létre.
„A már jelenlevő baktérium minden olyan hatásra, amely alhasi vérbőséget okoz, szaporodni kezd, így gyorsan kialakuló, kínos panaszok lépnek fel. A hideghatás, forró fürdő, szex, hastánc, nagyon csípős fűszeres ételek (vizeletben kiválasztódva) fellobbanthatják a hólyaggyulladást” - mondja a szülész-nőgyógyász.

A doktor úr elmondásából is arra következtethetünk, hogy vegyük komolyan a tüneteket: véres vizelet esetén minden esetben olyan nyálkahártya sérülés jön létre, amely a baktériumok megtelepedésének kedvez - ami nem kívánt eljegyzés lehet egy húgyúti infekcióval. Minden esetben törekedni kell a baktérium kimutatására, mert a hosszú távú megelőzés csak ennek birtokában lehetséges.

Megelőzhető-e hólyaghurut? „A válasz egyértelmű: sajnos nem” - mondja Illanitz doktor. Szerinte kétféle nő létezik: akinek volt, és akinek lesz, persze nem mindegy milyen gyakran és milyen súlyos formában támad a betegség.