A rohanó életvitel, a szmog, az UV-sugárzás és a passzív dohányzás okozta civilizációs ártalmakat a magyarok 90 százaléka saját bőrén tapasztalja, ugyanakkor egyharmaduk nem tudja, hogy védekezni igenis lehet ellenük. 41 százalékuk nincs tisztában azzal, hogy a táplálkozás egyfajta pajzsként szolgálhat a környezeti ártalmakkal szemben. A többség még csak nem is hallott arról, hogy a káros szabadgyökök ellen bizonyos élelmiszerekkel védekezhetünk - derült ki a „Nescafé Közérzet”  felmérésből. A vörösáfonya, a sütőtök, a paradicsom és az étcsokoládé mellett a kávé is lehet az egészségünk pártfogója, hiszen a benne található antioxidáns hatású anyagok képesek támogatni szervezetünket a káros szabadgyökökkel szembeni küzdelemben, de ezt egyelőre csak a válaszadók egyharmada tudja. A szakemberek ajánlása szerint a napi maximum 2-3 csészényi kávé pozitív élettani hatásokkal bír.

A 2010 októberében a magyar internetezők körében végzett országos reprezentatív „Nescafé Közérzet” felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 45 százaléka nem érzi magát kiegyensúlyozottnak a mindennapokban. Ennek hátterében szerepet játszhatnak a városi lét velejárói - a túlhajszoltság, a monotónia, a zsúfoltság, az állandó verseny, a szmog és a zaj -, amelyek hosszú távon károsan hatnak a szervezetünkre. A legtöbben a légszennyezés okozta problémáktól tartanak; például a budapestiek közel háromnegyedét (71%) aggasztja a szmog. A nőket jobban zavarja (52%), mint a férfiakat, ha dohányoznak körülöttük, és a gyengébbik nem fele ráadásul erősen tart az elvékonyodó ózonrétegtől is.

A negatív környezeti hatásokat a megkérdezettek 90 százaléka tapasztalja saját bőrén nap mint nap. Az adat különösen annak fényében megdöbbentő, hogy ezek szerint nemcsak a fővárosban vagy a nagyvárosokban élőket sújtják érezhetően a civilizációs ártalmak. A megkérdezettek közül minden harmadik tehetetlennek érzi magát ellenük: ők nem tudják, hogy a civilizációs ártalmak hatásai egyáltalán csökkenthetőek lennének. A megkérdezettek 41 százaléka nincs tisztában azzal, hogy a környezeti ártalmak ellen a táplálkozás egyfajta „pajzsként” szolgálhat, azaz nem tudja, hogy a kiegyensúlyozott étrenddel a káros hatások mérsékelhetőek lennének. Pedig a táplálkozástudományi szakemberek jó ideje hangsúlyozzák, hogy megfelelő életmóddal, jól megválasztott élelmiszerekkel - például a reggeli kávéddal - igenis védekezhetünk a minket érő káros hatások ellen. „A civilizációs ártalmak miatt szervezetünkben felszaporodó káros szabadgyökökkel az élelmiszerekben megtalálható antioxidánsok képesek felvenni a harcot.” - mondja Szűcs Zsuzsanna, a Nestlé dietetikusa. A magyaroknak erről is van még mit tanulniuk: a megkérdezettek négyötöde (78%) ugyan már hallott az antioxidánsokról, de alig volt, aki tudta volna, hogy ezeket bizonyos táplálékokkal is magunkhoz vehetjük.

Meglepő módon a válaszadók kétharmada (62%) hajlandó lenne változtatni egész étrendjén az ügy érdekében; azaz ha tudnák, hogy a megfelelő táplálkozással csökkenthetőek a szmog, a stressz vagy akár az UV-sugárzás negatív hatásai is, akkor jobban odafigyelnének arra, hogy mit esznek. A jó hír az, hogy drasztikus változtatás nélkül, a kiegyensúlyozott, vegyes étrend részeként bizonyos kényeztető ételek és italok mértékletes fogyasztásával is felvehetjük a harcot a káros szabadgyökök ellen. A zöld teáról, a vörösborról és az étcsokoládéról már régóta halljuk, hogy antioxidáns hatású polifenol tartalmuk miatt jótékony hatásuk lehet a szervezetünkre. A kávé a tudományos kutatások alapján bizonyítottan is benne van az "egészség-pártfogók" sorában, a megkérdezettek 60 %-a mégsem gondol rá a környezeti ártalmak elleni  védekezeséként.

A szakemberek szerint naponta maximum 2-3 csésze fekete elfogyasztása pozitív hatással lehet a felnőttek szervezetére. Ehhez képest ma még csak a válaszadók egyharmada (29%) tudja egyáltalán elképzelni, hogy a kávé is lehet egyfajta védekezési mód a káros környezeti hatások ellen. Pedig kutatások szerint egy csésze kávé több mint kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint a hasonló mennyiségű zöldtea. A táplálkozástudományi szakemberek ajánlása szerint napi 2-3 csészényi kávét - legyen akár őrölt pörkölt vagy instant - fogyaszthatunk, illetve fontos az is, hogy az ízesítők, mint például a tej, a tejszín vagy a cukor kávéhoz adásakor vegyük figyelembe azok energiatartalmát is.