Fontos tehát, hogy beszéljünk, énekeljünk kisbabánkhoz már születését követően, ahogy lehet. /ezt minden édesanya ösztönösen meg is teszi!/. Sajnos a jószándék nem mindig elegendő. Veleszületett halláscsökkenés Magyarországon az újszülöttek 1-3 ezrelékében előfordul.

Újszülött-és csecsemőkorban a halláscsökkenést nem könnyű észrevenni. Általános tapasztalat, hogy szűrés nélkül a súlyos, veleszületett halláscsökkenés csak 2-3 éves korban kerül felismerésre! Ez azért nagyon nagy baj, mert a beszédfejlődés, szókincs, későbbi tanulás, nyelvhelyesség szempontjából döntő fontosságú az első 3 életév. Szerencsére az időben felismert halláscsökkenések rehabilitációs lehetőségei nagyon jók, fontos is tehát mielőbb elkezdeni!

A halláscsökkenések döntő többsége genetikai eredetű, de ép hallású szülőknek is lehet nagyothalló gyermeke, így a szűrés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Szerencsére ma Magyarországon az újszülöttkori hallásszűrés kötelező. Sajnos nem minden újszülöttosztályon áll rendelkezésre a megfelelő objektív vizsgálóeszköz, egyre gyarapszik az otthonszülések száma, és más okok is előfordulhatnak, amiért nem kerül szűrésre az újszülött.

A védőnők feladata, hogy a baba 1 hónapos koráig az első szűrővizsgálat mindenképpen megtörténjen. Különösen fontos a veszélyeztetett csoportba tartozó babák vizsgálata, ide tartozanak azok a kicsik, akik édesanyja a terhesség során fertőzésen esett át /különös tekintettel a CMV, rubeola és egyéb vírusokra, toxoplasmára, stb/, a koraszülöttekre ill aki intenzív kezelésre szorultak születésük után, fejlődési rendellenességgel világra jött babák, ill. a születés körüli nehézségek, rossz Apgar, kicsi súly, stb. Természetesen a családban előforduló halláscsökkenés is rizikófaktor!