SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Doktor úr!

olvastam az írásai között, hogy PCO szindrómában nagyon gyakori az emelkedett prolaktinszint. Úgy tudom, ez általában a szindrómára jellemző hormoneltolódások (ciszták és így magas ösztrogénszint) következménye, ám mi van akkor, ha valakinek a nemi hormonjai (a prolaktint leszámítva) papíron mindig teljesen rendben vannak, csupán az inzulinja nagyon magas? Az inzulin maga befolyásolhatja, megemelheti közvetlenül is a prolaktinszintet, nem csak közvetve, pl. az ösztrogén eltolásán keresztül? Érdekelne, és nem nagyon találtam erről hiteles írást, inkább csak az ellenkező irányú kapcsolatról (magas prolaktin-->inzulinszekréciós zavarok).

Köszönöm!
Tisztelt Kérdező!

Hormonrendszerünk minden szervünkre hat, így a legkülönbözőbb tüneteket okozza, ha zavar keletkezik működésében. Nagy valószínűséggel első utunk nem egy endokrinológus orvoshoz vezet, és az sem biztos, hogy a háziorvos a megfelelő helyre irányít. Bizonyos endokrin- vagyis a hormonrendszerhez köthető- betegségek felismeréséhez pedig elengedhetetlen a részletes vérkép, melyet csak szakorvos rendelhet el. Így talán hetekig, hónapokig, évekig nem derül fény a valódi okra. – Képzeljük el a szervezetünket úgy, mint egy postát, mely a beáramló információk áradatát fogadja be. Testünk működése is elengedhetetlen jelek, információk nélkül, a hírvivők, a postások pedig nem mások, mint hormonjaink. Egészen apró mennyiségben, a gramm egymilliomod részében vannak jelen a vérben, mégis minden szervünk állapota függ mennyiségüktől, a „helyes kommunikációtól”. Az egész testbe szállítják a híreket, ha túl kis vagy éppen nagy mennyiségben termelődnek, az nem csak annál a szervünknél mutatkozik meg, ahonnan elindulnak az információ továbbítására. Hatnak többek között erőnlétünkre, közérzetünkre, szexuális működésünkre, stressztűrő- és nemzőképességünkre, energiaszabályozásunkra, bőrünk, hajunk állapotára. Fontos, hogy a hormonok és immunrendszerünk szoros kapcsolatban vannak egymással, ugyanis a csecsemőmirigy is hormonális szerv. Hormonjaink termelődését meghatározza életkorunk, nemünk, örökletes tényezők, sőt, a testet érő fény mennyisége, a külső hőmérséklet is. Eltérő lehet a különböző évszakokban, és megfigyelhető változás még napközben is. Mivel egy sor kulcsfontosságú üzenet szállításáért felelősek, nagyon érzékenyek érzelmi ingadozásainkra és a különböző külső hatásokra. Nem is gondolnánk, hogy naponta mennyiféle kozmetikum, élelmiszer és vegyi anyag vesz minket körbe, melyek mind befolyásolják e kifinomult rendszer működését!
Egyre többen, egyre súlyosabban
Nem túlzás azt állítani, hogy a hormonális zavarok drámaian sok embert érintenek. De vajon miért egyre több a meddő pár, miért küzdenek egyre többen pajzsmirigy-problémákkal, autoimmun betegségekkel, miért magasabbak a most felnövő gyermekek? A háttérben a hormonok játéka áll, pontosabban a hormonjainkat manipuláló kemikáliák. Nap mint nap használunk olyan anyagokat a háztartásban, melyekből kiáramló vegyületek közvetlenül hatnak hormonrendszerünkre, ezek az úgynevezett EDC anyagok. – A fehérítési eljárások során keletkezett melléktermék, a dioxin egy mesterséges ösztrogén. Elsősorban olyan termékekben található meg, amelyek fehérítési eljáráson estek át, mint például a tamponok, betétek, a fehérített toalettpapírok, zsebkendők, pelenkák. A leggyakoribb dioxin-forrás az iparilag tartott állatok húsa, így a tejtermékekben szintén előfordulhat. Mivel ezek az anyagok nagyobb koncentrációban lehetnek jelen a szervezetünkben, mint saját hormonjaink, hatásuk rendkívül erős. – A természetes ösztrogénekhez kapcsolódva lépnek működésbe, azonos hatást fejtenek ki, csak még intenzívebben.. A háztartásokból távozó szennyvíz nagy mennyiségben tartalmaz női hormonokat, melyek lehetnek fogamzásgátlók maradványai is. A szakértő szerint egyes mosó- és tisztítószerek, az élelmiszerekben is megtalálható konzerváló- és tartósítószerek szintén hatnak hormonrendszerünk működésére. –Kerüljük a méreganyagokat tartalmazó rovarirtókat, festékeket, a klórszármazékokat, a teflonedények használatát. A konyhában és a fürdőszobában is igyekezzünk parabénmentes natúrtermékeket használni. Műanyag edényben és palackban soha ne melegítsünk fel ételt, italt.
Génjeinkben hordozzuk?
Az orvosok ismerik az ember géntérképét, és mára azt is tudják, hogy az abban kódolt információk nem feltétlenül „íródnak át” a szervezet fehérjéibe. Tehát a szüleink szervezetében található genetikai kód sokszor nem száll tovább, legalábbis nem feltétlenül kerül kifejezésre. – Az autoimmun betegségek családon belül halmozottan fordulnak elő. A felelős gének gyakran, „némák” maradnak egészen addig, amíg bizonyos hatások nem érik a szervezetet. A jód vagy az interferon kezelés, a mesterséges hormonok, hormonszerű anyagok, fertőzések, káros sugárzások, és legfőképpen a stressz „aktiválja” ezeket a kódokat, így a néma gének „megszólalnak”. Ha tehát tudjuk, hogy a családban előfordultak hormonális betegségek, érdemes tudatosan védeni magunkat. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy tüneteink mögött húzódhat hormonális zavar, minél hamarabb érdemes felkeresni egy endokrinológus orvost. Úgy véli, léteznek több generációt érintő hatások is. De hogyan lehetséges, hogy ezeket is mind „örököljük”? Számíthat-e például, hogy mennyit sportolnak, milyen környezetben élnek szüleink, nagyszüleink? Vagy milyen ételeket evett dédapánk? –A génekbe szinte „beleégnek” bizonyos hatások, melyek ezáltal továbbörökítődnek. Az idő múlásával sejtjeinkben egyre több sérülés halmozódik fel, és egy bizonyos mennyiség után a sejt „döntés” elé kerül: tovább szaporodik vagy elpusztítja önmagát. Könnyen megérthetjük, miért lehetséges, hogy befolyásolja szervezetünk működését felmenőink életvitele. A táplálkozás olyan alapvető biológiai tulajdonságainkat is megváltoztathatja, melyek az egész világon, bármely embertípust tekintve egyformák. Ilyen például az első havi vérzés vagy az emlő fejlődésének időpontja, mely az USA-ban eltolódott az átlaghoz képest a számottevő szójafogyasztás hatására. Hozzáteszi, az újszülött állatoknak adott pajzsmirigy-hormon például a következő generációban csökkentette a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) koncentrációját. Tehát az is számít, milyen hormonok, hormonhatású anyagok kerültek felmenőink szervezetébe– folytatja.
Tudta? A feszültség a hormonok mumusa! Azonnal reagálnak a stresszre, hiszen az hat a szimpatikus idegrendszerre. Nem ritka, hogy a hormonális zavarok pszichés oka nem más, mint a folytonos szorongás, idegesség. Ha kibillentünk egyensúlyunkból, az fizikai tüneteket ölthet, tehát hormonháztartásunk is felborul. A gyógyszeres kezelés mellett nagy jelentősége lehet a gyógyulásban, ha felismerjük, mi a betegség érzelmi gyökere.

Okok a tünetek mögött
A hormonok túlzott vagy csökkent termelődését általában néhány nap, hét, esetleg hónap után vesszük észre. A zavar jellegétől függően felboríthatják napi életvitelünket, például kórosan aluszékonyak lehetünk, csökkenhet a libidónk, hirtelen gyarapodik testsúlyunk, vagy éppen szembetűnően lefogyunk. Legtöbbször a meddőség hátterében is hormonális okok állnak. – Azért fontos a mielőbbi kezelés, mert a hormonzavarok nemcsak a hormontermelő szervre, hanem a test egyéb területeire is hatnak. A pajzsmirigy-problémák érinthetik a szívet, nőhet az érelmeszesedés kockázata, emelkedhet a koleszterinszint, és gyengülhet a fogamzó-képesség.

Elhízás
Háttérben gyakran a pajzsmirigy alulműködése áll, ezt csak alapos kivizsgálással (részletes endokrinológiai laboratóriumi vizsgálattal és ultrahanggal) lehet megállapítani. Gondoljunk erre, ha anélkül hízunk, hogy többet ennénk a szokásosnál, vagy akárhogy koplalunk, meg sem moccannak rajtunk a kilók. – Az elhízás fokozott szőrnövekedéssel is társulhat, mivel a zsírszövet részt vesz a hormontermelésben. A felborult hormonháztartás kezelése nem megy egyik napról a másikra, a testsúly lefaragása is csak lépésről lépésre sikerülhet.
Túlzott izzadás
Leggyakrabban autoimmun pajzsmirigy-túlműködés az ok.
A pajzsmirigy túlműködik (hyperthyreosis), ha a kelleténél több hormont termel. Ennek oka lehet a túl sok jódbevitel, a pajzsmirigy jóindulatú sok hormont termelő daganata, mérgezés, fertőzés vagy az agyalapi mirigy túlzott TSH-termelése. Leggyakoribb formája a Basedow-kór, amely egy főleg nőket érintő autoimmun betegség, és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva), valamint a hormonszint hirtelen megemelkedésével jár. A szem kidülledése, izmainak duzzadása és kettős látás kísérheti. A pajzsmirigy túlműködésének gyakori tünete a gyors mozgás, beszéd és gondolkodás, szapora pulzus, szívritmuszavar, ingerlékenység, idegesség és álmatlanság, jó étvágy mellett fogyás, hasmenés, izzadás, csökkent meleg tűrés, valamint a meleg nedves bőr. A túl sok pajzsmirigyhormon nőknél cikluszavart okoz, férfiaknál csökkenti a spermaképződést, így meddőséghez vezethet. TSH-receptor elleni antitest meghatározás szükséges, mivel ez az antitest felelős a betegség létrejöttéért (sajnos ennek meghatározása gyakran nem történik meg). A pajzsmirigy göbös betegségei azért is fontosak, mert ide tartoznak a jó és rosszindulatú daganatai is. Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható. Fontos: ezek nem autoimmun betegségek! Ha fáradékonyak vagyunk, előfordul, hogy remegünk, hirtelen izgatottá válunk, esetleg fogyunk, megduzzad a szem, feltételezhető, hogy ez a baj. Hormonpótlással a fokozott izzadás is megszüntethető.

Fáradékonyság, hangulatingadozások
Idősebb korban akár a demenciával (korai elbutulással) is összekeverhetik a hormonális zavarok miatt fellépő fáradékonyságot. Még a depresszióhoz hasonló tünetek, vagy aluszékonyság, a tanulási képesség csökkenése, memóriazavarok is jelentkezhetnek bizonyos hormonváltozások miatt. – Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítanak nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs romlásán kívül mást nem tapasztalunk. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Előfordul hízás, szorulás, fázékonyság, az arc felpuffadhat, a haj ritkává és szárazzá válhat, gyakran hullik is, csökkenhet a libidó. Felhívhatja még erre a figyelmet a menstruációs zavar és a koleszterinszint emelkedése.
Szőrösödés
A túlzott szőrösödés szokatlan testtájakon, például a háton, a hason vagy a mellen talán az egyik legijesztőbb tünet, amivel egy nő találkozhat. Alapos vérvizsgálat nélkül nem tisztázható, melyik hormon a ludas. –A férfi-hormonként is nevezett androgén hormonok kis mennyiségben a nők szervezetében is termelődnek a petefészekben és a mellékvesékben. Ha azonban túl magas az androgénszint, egyes testtájakon erősebbé válik a szőrnövekedés. Ilyenkor az orvos feltérképezi, milyen (hormontartalmú) gyógyszereket szedtünk, speciális skálán értékeli a szőrösödés mértékét, a részletes kórelőzményt, szükség esetén CT-t vagy MRI-t végez a vérvizsgálat mellett. A magas inzulin szint elősegíti, hogy a női hormonból is testosteron képződjön.
Nők veszélyben
Érdemes évente elmenni vérvizsgálatra, különösen, ha hormontartalmú tablettát szedünk. A vérvizsgálat, amit a nőgyógyász előír, gyakran nem tartalmaz minden hormonértéket, amely feltárhatná a kezdődő hormonzavarokat.
Magas prolaktinszint
A hosszú ideig fennálló stressz, egyes autoimmun betegségek, gyógyszerek, főként a depresszió és reflux elleni szerek, illetve az agyalapi mirigyet érintő zavarok emelhetik a prolaktin szintjét a szervezetben. Egyébként kizárólag terhesség és szoptatás, illetve fogamzásgátlók szedése mellett emelkedik meg az érték.
Túlzott ösztrogéntermelés
Akkor gyanakodjunk rá, ha rendszertelen vagy kimarad a menstruáció, hirtelen hízunk, esetleg hiába próbálkozunk, elmarad a gyermekáldás. A magas ösztrogénszint oka, hogy felborul az agyalapi mirigy és a petefészek hormonális szabályozása. Az első fontos lépés a fogamzásgátló tabletta szüneteltetése lehet.
PCOS- szindróma
Az egyik leggyakoribb endokrin-rendszert érintő betegség, mely kezelés híján meddőséghez vezethet. Peteérési zavarokkal, esetleg elhízással, cukorbetegséggel, magas vérnyomással, bőr- és hajproblémákkal, szőrösödéssel járhat. – Ma már tudjuk, hogy a szervezetben egységként működik a lélek, az ideg-, az immun- és a hormonrendszer, ezek együtt felelősek a szervezet egyensúlyáért. Ebből következik, hogy a pszichés tényezők nagymértékben felerősíthetik, vagy éppen gyógyíthatják a hormonális zavarokat. Gondoljunk arra, hogy stressz hatására elmaradhat a menstruáció, a mesterséges megtermékenyítés is gyakran hatástalan, de teljes lelki-testi egyensúlyban ezek a kóros működések megszűnnek– mondja a szakértő. A PCOS tüneti kezelése mellett tehát kulcsfontosságú a lelki okok felkutatása is.

Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2015-03-28 18:27:51
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja