Tisztelt Paulovits Klára!

A válaszom teljes korrektségéhez szükség volna annak ismeretére, hogy miért kapta a radiojód kezelést.
Az autoimun pajzsmirigybetegséghez gyakorta társulhat hajhullás.
A hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az u.n. „anagén”, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. „katagén” szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3 ) hétig tart. Majd a „telogén” fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerültnek. Ez az összes hajszál 10-15%-t is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását. Természetes, hogy fésülködéskor, vagy hajmosáskor több hajat veszítünk, mint egyébként. Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben.
A hajhullást számos tényező válthatja ki:
• Stressz
• Hormonok
• Fogamzásgátló,
• Autoimmun betegség
• Mérgező anyagok g
• Gyógyszerek,
• Sugárkezelés,
• Táplálkozási rendellenességek.
Az autoimmun betegségekhez, főleg pajzsmirigybetegségekhez (gyulladásokhoz) gyakran társul a fokozott hajhullás. Ennek okait ismerjük és tudjuk gyógyítani. A legújabb kísérleti adatok igazolták, hogy a pajzsmirigy hormonjainak jelentős szerepe van a nők hajának növekedésében. Ezt kísérletekkel bizonyították. Azt vizsgálták, hogy a nőkből kozmetikai műtétek során kivett hajhagymák növekedése hogyan változik pajzsmirigy hormonok hatására. A kivett hajhagymákat tenyésztették és vizsgálták az egyes fázisokat a pajzsmirigy két hormonjának: a trijódtironinnak és a tiroxinnak a jelenlétében. Meglepetésükre azt figyelték meg, hogy ezek a hormonok növelték az anagén fázis hosszúságát, sőt fokozták a bőr pigmentációját is. A kísérlet azért jelentős, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy hormonjainak hiánya felelős lehet a nők fokozott hajhullásáért, A száraz és ritka haj mellett pajzsmirigyhormon szint csökkenésére utalhatnak az alábbi tünetek: fáradékonyság, a koncentrációs képesség romlása, lelassult anyagcsere, mozgás, beszéd és gondolkodás. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, csökkent a libidó (nem vágy). A bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki.
A pajzsmirigy gyulladása, ill. csökkent működése jól kezelhető gyógyszerekkel.

A blogomban külön írtam a stresszről, itt csak egy részletét mutatom be:
„Kihullik a hajam tőle”-mondogatjuk gyakran, ha úgy érezzük, megoldhatatlan és bosszantó feladattal állunk szemben, amibe aztán akár „bele is őszülhetünk.” Vajon van-e valóságalapja a felsorolt kifejezéseknek és a túlzott mértékű stressznek valóban hajunk látja kárát?
A „Marie Antoinette-szindróma”
A kíváncsi turisták napjainkban is láthatják korhűen berendezve azt a sivár helyet, ahol a halálra ítélt, majd kivégzett francia királynő utolsó napjait töltötte. Azt azonban kevesen tudják, hogy Marie Antoinette a siralomházban a halála előtti napokban majdnem teljesen megkopaszodott és megőszült. Hasonló történetet jegyeztek fel a mártírhalált halt Sir Thomas Moore-ról is, akinek a kivégzése előtti éjszakán a Tower falai közt fehéredett meg teljesen a haja. A jelenség részletes leírása nem áll rendelkezésünkre, mivel ebben az időben sem a stressz fogalmát, sem a pajzsmirigy-betegségeket nem ismerték. A kísértetiesen hasonló tünetek alapján ma már nyilvánvalónak látszik, hogy a „Marie Antoinette-szindróma” oka a súlyos stressz és az általa kiváltott autoimmun folyamat lehetett.
Levélhullás
Az alkalmanként átélt és a krónikus, hosszú ideje fennálló stressz egyaránt okoz immunológiai és hormonális eltéréseket a szervezetben. Stresszhelyzetben olyan fehérjék képződnek („stressz fehérjék”és antitestek) amelyek a szervezet saját sejtjeit roncsolják, ezáltal autoimmun betegséget váltanak ki. Az autoimmun folyamat egyrészt károsítja a pajzsmirigyet és csökkent működést –melynek egyik tünete a hajhullás- vált ki, másrészt az antitestek közvetlenül is károsítják a hajhagymákat. A jelenséget az orvosi szaknyelvben a görögből kölcsönzött találó kifejezéssel apoptózisnak (levélhullásnak) nevezik.
Misztérium, vagy valóság?
Napjainkban számos hír lát napvilágot, melyekben különböző panaszok, jelenségek magyarázatául, mintegy diagnózisként a túlzott mértékű stressz szolgál. Azt gondolhatnánk, hogy a hajhullás és a hirtelen bekövetkező őszülés sem kivétel, s csak két újabb tünet, amelynek kialakulásáért rohanó életvitelünket okolhatjuk.
A kétkedők számára szolgálhat bizonyítékul az Archives of Dermatology című bőrgyógyászati szaklap júniusi számában megjelent esetleírás. A szerzők az általuk megfigyelt beteg rövid idő alatt bekövetkező jelentős hajhullásáról, majd gyors és teljes őszüléséről számoltak be. Jóllehet a szindróma pontos mechanizmusát nem vették górcső alá, azonban annak fennállását megerősítették.
A saját praxisomban előforduló panaszok közül is kiemelném annak a 38 éves hölgynek az esetét, akinél a családi tragédiák utáni stressz autoimmun pajzsmirigybetegséget váltott ki, majd csomókban kezdett hullani a haja és hirtelen őszülés következett be. A tünetek felismerése, a gyógyszeres kezelés elkezdése után a hajhullás és őszülés megállt és a korábban elveszített haja kezdett visszanőni A jelenség teljes és pontos mechanizmusát még nem ismerjük, azt azonban megállapíthatjuk, hogy a betegség nem misztérium, hanem valóság, a folyamat pedig megállítható és gyógyítható.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:




Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-07-05 12:26:16