SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr!5 éve teljes pajzsmirigy eltávolításom volt.Minden nap 112mcg Syntroxint veszek be reggel.A legutóbbi labornál elfeledkeztem és bevettem labor előtt.Mennyire befolyásolhatta az eredményt?Normoxilt is szedek és azt vetem észre ha még veszek be hozzá szelént/úgy 150-200mcg-ig összesen a Normoxillal együtt/akkor emelkedik a t3 és mentálisan jobban vagyok/van egy szorongásos betegségem/Viszont a szelén szint az értékhatár fölé emelkedik.Mikor és mennyi szelént szabad szedni,mikor nem szabad?A t4 a ref.tart.melyik részén legyen amiből már tud elegendő t3 termelődni?Köszönöm szépen.Üdvözlettel
Tisztelt Kérdező!

Fontos észrevételről számolt be, amely összhangban van az eddigi klinikai és kísérletes megfigyelésekkel.
A következőket válaszolhatom.
• A Syntroxine-t célszerű reggel éhgyomorra bevenni a vizsgálat napján is!!
• Nagy hibát nem követett el,mert a T4 lebomlási ideje általában 7 nap. különben is nem a laboratóriumi éréket kell(ene) kezelni, hanem a beteget. Fontos az, hogy jól érezze magát, ez vonatkozik a szelénre is. A szelén egyik fő hatása valóban, hogy kellő mennyiségű T3 képződik. A szelén iránti igény eltérő, de nem célszerű a 200ug-t rendszeresen túllépni. Miért?
A humán szelénellátottságot többféle módszerrel, többek között a teljes vér, a vérplazma, a szérum összes szeléntartalma, valamint bizonyos szelenoproteinek aktivitásának (pl. teljes vér vagy plazma össz-GPX), ill. koncentrációjának (szelenoprotein P) meghatározásával lehet megítélni. Néhány vizsgálat kézköröm minták, ill. lábköröm minták szelénkoncentrációjának meghatározásán alapult. Napjainkban úgy tűnik, az emberi genom egyedszintű eltérései okán még nem beszélhetünk optimális paraméterről. További szempont az analitikai módszer kiválasztása: a teljes vér és plazma vagy szérum szelén koncentrációjának mérésére ma az ICP-MS (inductively coupled plasma mass spectrometry = induktív csatolású plazma-tömegspektrometria) és a hidridgenerációs atomabszorpciós spektrometria számítanak leginkább elfogadottnak.
Az utóbbi évtized – tudomásom szerint – legnagyobb ilyen irányú vizsgálata, amikor a harmadik NHANES vizsgálat keretében közel 9000 amerikai felnőtt szérum szelén koncentrációját határozták meg. A felnőttek átlagos szérum szelénkoncentrációja 125,7 µg/l volt. Ilyen nagy léptékű vizsgálat Európában még nem valósult meg. 1986-ban megjelent egy átfogó tanulmány az európai szelénstátuszról, melynek keretében 10 különböző európai ország, 17 városából összesen 502 egészséges egyén szérum mintájának szelén koncentrációját határozták meg. A részvevő országok közül a legalacsonyabb szelén koncentrációt, 63±14 µg/l-t, görögökben mérték, a németek szelén koncentrációja 68±10 és 76±9 µg/l között volt lakhelytől függően. A belga, portugál és angol önkéntesekben 100 µg/l feletti volt a szelén koncentráció.
A szelénellátottságot növelő intézkedések:
A szelénhiány megszüntetésére eddig többféle módszert alkalmaztak. A kínai Keshan-tartományban nátrium-szelenit tabletták alkalmazásával sikerült a Keshan-kór kialakulásában egyértelmű szerepet játszó szelénhiányt eradikálni. Finnországban az 1980-as évek első feléig 20-30 µg volt a napi szelénbevitel. Részben ezen alacsony szelénbevitelnek tulajdonítottak szerepet a rossz morbiditási és mortalitási statisztikai mutatók hátterében, ezért 1984 nyarán Finnországban bevezették a termőtalajok kötelező szelénpótlását nátrium-szelenáttal, melynek hatására az átlagos napi szelénbevitelt 124 µg-ra sikerült emelni. Azóta a műtrágyázási előírásokat többször áttekintették és részben módosították. Új-Zélandon is a műtrágya szelénpótlását választották a napi szelénbevitel növelésére. Skóciában a haszonállatok nátrium-szelenittel történő, célzott szelénpótlásával remélték a szelénellátottság javítását, Magyarországon szelénben gazdag élesztővel sütött kenyér adásáról számoltak be, de egyik módszer sem honosodott meg. Surai nevéhez fűződik a baromfiállomány szerves szelénnel történő pótlása, mely átlagosan 30-35 µg szelén plusz bevételt jelent. Jelenleg a világ számos országában lehet hozzájutni szelénnel dúsított tojáshoz, többek között Nagy-Britanniában, Írországban, Mexikóban és Oroszországban.
Végül fontos megjegyezni, hogy az étrend-kiegészítők is igen fontos szerepet tölthetnek be a napi szelénbevitel optimalizálásában.
Tehát a referencia tartomány nem abszolút fogalom, mert országonként is változhat.
Jó egészséget kívánok,üdvözlettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-08-02 16:51:34
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja