Tisztelt Andrea!

A helyzet nem annyira egyszerű, hogy a TSH mindent eldönt (erről korábban már írta ezen a honlapon is!).A pajzsmirigy gyulladása (a TSH-tól függetlenül is!), vagy csökkent működése akár önmagában is meddőséget, vetélést okozhat. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a pajzsmirigy működésére ható hormonok a petefészek működését is befolyásolják. A petefészek által termelt hormon szintjének ellenőrzése meddőség, vetélés, korai klimax és lombikprogram előtt is javasolt.
Menstruációs ciklus és a petesejtek érése
A női ciklus két szakaszra bontható, az átlagosan 28 nap hosszú időszak első fele a follikuláris szakasz, a második fele a luteális szakasz. Az elnevezésük a két szakaszban termelődő, a petesejt érését stimuláló hormonok nevéből adódik.
Az érésre kész petesejtek mennyisége már az élet nagyon korai szakaszában eldől, melyből pubertás korra 300-500 korai fejlődési stádiumban levő „elő alak” marad, amelynek nagy része a fejlődése során elvész, kivéve abban az esetben, ha FSH (Follikulus Stimuláló Hormon) stimulálása éri. A túlélő petesejtek közül általában mindössze egy válik dominánssá, ami az LH (Luteinizáló Hormon) hatására megérik (ovuláció). Ez a ciklikus folyamat egészen addig zajlik, amíg a petefészek ki nem merül, tehát a menopauza (klimax) eléréséig. A menopauza előtt a megtermékenyítési képesség jelentősen csökken és a menstruációs ciklus általában rendszertelenné válik.
A petesejtek állapotát az AMH mutatja
A petefészek kapacitása, ami az éretlen petesejtek számával és minőségével jellemezhető, folyamatosan csökken az életkorral, rontva ezzel a nők teherbeesési képességét A petefészek által termelt hormon mennyisége az életkorral folyamatosan csökken, aktuális szintjéből éppen ezért meg lehet állapítani a petefészek fennmaradó kapacitását, azaz azt, hogy körülbelül mikor „fogynak el” az érett petesejtek.
További vizsgálatot és célzott egyénre szóló kezelést javaslok, üdvözlettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-11-30 17:15:33