Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr, 3 éve még normális volt a pajzsmirigyem, a vérkép és az ultrahang alapján is. Más településre költöztem, rengeteg stressz ért. A következő évi rutin vérvizsgálat azt mutatta az orvos szerint, hogy a koleszterinem és a pajzsmirigyem nincs rendben, a vérnyomásom kicsit magas, valami életreszoló gyógyszerekre akart rátenni. Mondtam, hogy fél évet kérek, mozogni fogok, mivel a súlyom felment 100 kgra, sokat ültem, számitógépeztem, rosszul ettem. Azt hittem, a pajzsmirigy probléma is olyasmi, mint a koleszterin, kis életmód változtatással beáll. Az életmódom nem változott, mivel a problémák tornyosultak. Csak másfél év múlva mentem el egy másik orvoshoz, aki elmagyarázta, milyen veszélyes, ha elhanyagolom a pajzsmirigyem. A TSH már 18 felett volt, a T4 10.4, alacsony, az előző értékeket nem tudom. 25 µg letrox-ot kezdtem szedni, alulműködést állapitott meg az orvos. Kétségbeestem, mivel azt mondta, hogy valószinűleg életem végéig szedni kell, elkezdtem utánaolvasni. Jódaquát és szelént kezdtem szedni. Mondtam az orvosnak, azt mondta, nem árthat. Ultrahangra 1 hónappal későbbre kaptam időpontot, endokrinológushoz 3 hónappal későbbre. Közben kullancs elleni oltást, egy évvel korábban tetanuszt kaptam. Meniscus szakadásom is volt, 5 éve műtöttek. Kaptam plazma platelet injekciót, azóta jó, de fennáll arthrosis gen. femoro-patelláris. Elmentem röntgenre nemrég, de nem tudják, hogy romlott-e. Nem hasonlitották össze a régi adatokkal, ami nálam volt. Egy hónappal később az ultrahangon chronicus thyreoditist mutattak ki, Hashimoto-t. A pajzsmirigy lebenyek kisebbek a megszokottnál, finoman inhomogének, vascularisatiójuk fokozott. Nem irjk a méretét sajnos.
Épp ekkor kaptam egy fogbeépitést titániumból, olvastam, hogy autonoimmun betegeknék nem szabad. Ki akartam vetetni, az orvos erősködött, hogy a titánium nem okoz, fokoz gyulladást alattomosan a szervezetben, ahogy én olvastam, ő tanulta. Én a legújabb kutatási eredményeket olvastam orvosi szakcikkekben, végül azért nem cseréltettem le hidra, mert ki kellett volna vésni. Az implantátum a meridiánok energiaáramlását is gátolja, irányukat megváltoztatja. A fogorvos a meglévő másik 5 koronámat akarta lecserélni, mondván, hogy a fém alap az ártalmas, nem a titánium. Azok is lehetnek, de régóta megvannak, amalgámom már nincs, nem cserélem le ezeket csak emiatt, veszitenék a fogállományból. Olvastam, hogy a gajajtea jó, a fenyő tűlevele, a szurokfű, a méz, a menta, a bazsalikom. Igyekszem gluténmentes lenni, habár állitólag nemcsak a búzalektin, de a kitinkötő lektin is ártamas, funkciójában a kettő hasonló, és ilyet tartalmaz pl. a burgonya, paradicsom, rizs, árpa, rozs. Nem jó tejet se inni, húst enni, szóját, karfiolt enni, ami jót tesz, az pl. a kókusztej, a sok nyers saláta, zöltség, gyümölcs. Sokat kell napon lenni, nem jó szintetikus vitaminokat szedni, a „természetes vitamin”-ként árult termékek még a legjobb esetben is csak természetes forrásból származó, de mesterséges módszerekkel kivont vitaminok lehetnek. A körzeti orvos felemelte a letroxot 50 µgra. A szakorvost nem érdekelte, hogy mi lehet az ok, a 3 hónapos vérképet nézte és a 2 hónapos ultrahang leirását. Voltam vérvételen, de csak a TSHt vizsgálták, magasabb volt, 19 felett. Az orvos megrótt, hogy egyénieskedtem a jódaqua-val, és mondtam neki, hogy este szedtem a letroxot, mivel reggel még nem tudtam leszokni a kávéról, dán és amerikai szakcikkekben olvastam, hogy a legújabb kutatások szerint jpbban hat, ha este veszik be. Lekezelően, gúnyosan nyilatkozott az alternativ gyógymódokról, ½kütyükről, ráolvasásról½. Felemelte az adagom 75 µgra. Én még mindig bízom abban, hogy nem reménytelen, nem kell örökké szintetikus hormont szednem, ami mellett, mégha helyesen is adagolják, tönkremegy a pajzsmirigy. Állandóan gyulladásban van, a szervezet támadja önmagát...a pótlás nem segiti a gyógyulását. A szív romlik, minden szervre hatással van a pajzsmirigy, az emésztőszervekre, az agyalapi mirigyre, én pl.nagyon feledékeny vagyok, lehet, hogy az IQ-m is romlik, depressziós vagyok, nem tudom magam összeszedni. 3 hónappal később inkább másik szakorvoshoz mentem. Közben chi gong-ot, tai chi-t, jógát kezdtem el gyakorolni, de főleg inkább tanulmányoztam csak ezeket, hogy melyik gyakorlat jó kifejezetten az én betegségemre. Végre rávettem magam, hogy sétáljak jó levegőn, meditálni kezdtem. Mudrák is segitenek, mantrák. Az orvos ugyanazt mondta, csak kevésbé volt megalázó a hozzáállása, mondtam neki, hogy próbálok aktÍvan résztvenni a gyógyulásomban, a keleti és más alternatÍv gyógyászat szerint ez is gyógyitható, az okot kell megszüntetni, és segÍteni kell a gyógyulást, mi betegÍtjük me magunkat, megyógyÍtani is nekünk kell, nemcsak fizikai síkon. Mindenki más. Azt mondta a doktor, hogy 25 éve ezt csinálja, de egy betege sem gyógyult ki ebből véglegesen. Lehet, hogy egy darabig tünetmentes, de néha berobban, és az veszélyes. A gyógyszerrel nem szabad leállni. 6 után nem eszem, igy maradhatok az esti gyógyszerszedésnél, a kávé elhagyása még amúgyse stabil. A szakorvos szerint a javulás nem megfelelő mértékű, 8.5 a TSH, már le kellett volna mennie normálisra. Viszont ez a lab. teszt mutatja a T4-et és T3-t, és mindkettő normális. 3 hónap múlvva, ha nem áll be, emeli az adagot. Váltott syntroxine-re, maradt a 75 µg. Még van letroxom, nem álltam át, de cikkek szerint ez is veszélyes lehet, pl. sokan kaptak mellrákot. Viszont az orvos szerint jobban tolerálja a szervezet, jobban felszÍvódik. Kérdeztem, hogy nem szükséges-e aTPO, aTG, TRAK, legyintett, hogy ugyis be van gyulladva, nem szükséges. A körzeti orvos azt mondta, hogy a szakorvosnak kell rendelni ezeket. Olvastam a TSH háborúról, sokak szerin a T4 s T3 érték a fontos, akkor miért kéne mégis emeni a dózisomat. Főleg, ha ők se tudják eldönteni, mi a helyes érték. Ultrahangra nem adott beutalót a háziorvos, mert a szakorvos meg tudja rögtön nézetni, ha akarja, mondta. Így eddig csak egyszer vizsgáltak az elején. A szakorvos megvizsgálta a nyakam kézzel, azt mondta, alig lehet érezni. Eléggé lesújtott az egész, letargiába estem ismét, abbahagytam a sétákat, gyakorlatokat. Kértem a körzeti orvost, hogy elmehessek ultrahangra, szeretném látni, hogy van-e változás. Azt monddta, csak félévente térÍti a tb. Elkezdtem szedni kb. 1 hete egy ashwaganda nevű gyógynövény kapszulát, amire sokan esküsznek, orvosok is, hogy kigyógyÍt a Hashimotoból, pm alulműködés-ből.Tartottam tőle, mivel megjártam már a jódaquával(nem tudtam időben, hogy hashimtom van az ultrahangra történő várakozás, időeltolódás miatt, csak azt láttam, hogy pm alulműködésem van), amire kifejezetten káros. Szerencsere lehetőségem nyÍlt egy ayuvedikus doktorral konzultálni. Abba kellett hagynom a kapszula szedését, mert a gyomromra rossz hatással volt. A doktor szerint a pajzsmirigyem növekszik. Nem valósznű, hogy az ashwaghandától, hisz csak néhányat vettem be. Ő kezelne, szerinte fél év alatt kigyógyulnék, de nehéz döntenem. Aztán a varga gombáról is mondják, hogy jó erre. Talán végleg kigyógyit, de ha nem is, jobb gombát szedni örökké, mint szintetikus hormont.Kinai orvoshoz is lehetne fordulni. Kicsit körbetelefonáltam, és kiderült, hogy havonta lehet ultrahangra menni. Megpróbálok beutalót szerezni. De nekem kell dönteni, hogy milyen irányba menjek, mi van, ha túl kezd működni, ciszták keletkeznek, vagy tovább kissebbedik, elhal...teljesen műhormonon kell élnem?Csak álljak be a sorba, adjam fel a kisérletezést, reményt? Azt mondták, ez jobb betegség, mint a többi, nem fáj, nem halok bele, az életminőségemet nem rontja. Mások szerint ez azért van, mert külön kezelik, ha valaki szivbeteg, nem is gondol arra, hogy összefüggés lehet. Elnézést, hogy hosszú, csak úgy érzem, az életem van válságban, veszélyben,½a pajzsmirigy az irányitótorony a reptéren, ha nem jól működik, a repülőgépek összeütköznek, lezuhannak´. Mehetnék magánklinikára, ott tesztelnének gyakran, több idő is lenne rám, nemcsak 10 perc. De ott ugyanazok az orvosok vannak, végsősoron ugyanazokat a módszereket alkalmazzák. Talán a részletesebb, körültekintőbb vizsgálat, több figyelem jobb diagnózist, eredményt produkál, de ahogy hallom, nem minden esetben. A bankszámlám meg lemenne egyből minuszba. Hisz azt mondják, azonnal kell a vérvizsgálat eredményt, ultrahangot, stb-t nézni, az értékek még egy napon belül is változnak, sőt laborok eltérő eredményt mutathatnak. Gyakran tesztelik a beteget, havonta. Az alternativ gyógymódok kockázatosak, ha már előrehaladott az állapot. Remélem, leszek még egészséges valahogy.
Épp ekkor kaptam egy fogbeépitést titániumból, olvastam, hogy autonoimmun betegeknék nem szabad. Ki akartam vetetni, az orvos erősködött, hogy a titánium nem okoz, fokoz gyulladást alattomosan a szervezetben, ahogy én olvastam, ő tanulta. Én a legújabb kutatási eredményeket olvastam orvosi szakcikkekben, végül azért nem cseréltettem le hidra, mert ki kellett volna vésni. Az implantátum a meridiánok energiaáramlását is gátolja, irányukat megváltoztatja. A fogorvos a meglévő másik 5 koronámat akarta lecserélni, mondván, hogy a fém alap az ártalmas, nem a titánium. Azok is lehetnek, de régóta megvannak, amalgámom már nincs, nem cserélem le ezeket csak emiatt, veszitenék a fogállományból. Olvastam, hogy a gajajtea jó, a fenyő tűlevele, a szurokfű, a méz, a menta, a bazsalikom. Igyekszem gluténmentes lenni, habár állitólag nemcsak a búzalektin, de a kitinkötő lektin is ártamas, funkciójában a kettő hasonló, és ilyet tartalmaz pl. a burgonya, paradicsom, rizs, árpa, rozs. Nem jó tejet se inni, húst enni, szóját, karfiolt enni, ami jót tesz, az pl. a kókusztej, a sok nyers saláta, zöltség, gyümölcs. Sokat kell napon lenni, nem jó szintetikus vitaminokat szedni, a „természetes vitamin”-ként árult termékek még a legjobb esetben is csak természetes forrásból származó, de mesterséges módszerekkel kivont vitaminok lehetnek. A körzeti orvos felemelte a letroxot 50 µgra. A szakorvost nem érdekelte, hogy mi lehet az ok, a 3 hónapos vérképet nézte és a 2 hónapos ultrahang leirását. Voltam vérvételen, de csak a TSHt vizsgálták, magasabb volt, 19 felett. Az orvos megrótt, hogy egyénieskedtem a jódaqua-val, és mondtam neki, hogy este szedtem a letroxot, mivel reggel még nem tudtam leszokni a kávéról, dán és amerikai szakcikkekben olvastam, hogy a legújabb kutatások szerint jpbban hat, ha este veszik be. Lekezelően, gúnyosan nyilatkozott az alternativ gyógymódokról, ½kütyükről, ráolvasásról½. Felemelte az adagom 75 µgra. Én még mindig bízom abban, hogy nem reménytelen, nem kell örökké szintetikus hormont szednem, ami mellett, mégha helyesen is adagolják, tönkremegy a pajzsmirigy. Állandóan gyulladásban van, a szervezet támadja önmagát...a pótlás nem segiti a gyógyulását. A szív romlik, minden szervre hatással van a pajzsmirigy, az emésztőszervekre, az agyalapi mirigyre, én pl.nagyon feledékeny vagyok, lehet, hogy az IQ-m is romlik, depressziós vagyok, nem tudom magam összeszedni. 3 hónappal később inkább másik szakorvoshoz mentem. Közben chi gong-ot, tai chi-t, jógát kezdtem el gyakorolni, de főleg inkább tanulmányoztam csak ezeket, hogy melyik gyakorlat jó kifejezetten az én betegségemre. Végre rávettem magam, hogy sétáljak jó levegőn, meditálni kezdtem. Mudrák is segitenek, mantrák. Az orvos ugyanazt mondta, csak kevésbé volt megalázó a hozzáállása, mondtam neki, hogy próbálok aktÍvan résztvenni a gyógyulásomban, a keleti és más alternatÍv gyógyászat szerint ez is gyógyitható, az okot kell megszüntetni, és segÍteni kell a gyógyulást, mi betegÍtjük me magunkat, megyógyÍtani is nekünk kell, nemcsak fizikai síkon. Mindenki más. Azt mondta a doktor, hogy 25 éve ezt csinálja, de egy betege sem gyógyult ki ebből véglegesen. Lehet, hogy egy darabig tünetmentes, de néha berobban, és az veszélyes. A gyógyszerrel nem szabad leállni. 6 után nem eszem, igy maradhatok az esti gyógyszerszedésnél, a kávé elhagyása még amúgyse stabil. A szakorvos szerint a javulás nem megfelelő mértékű, 8.5 a TSH, már le kellett volna mennie normálisra. Viszont ez a lab. teszt mutatja a T4-et és T3-t, és mindkettő normális. 3 hónap múlvva, ha nem áll be, emeli az adagot. Váltott syntroxine-re, maradt a 75 µg. Még van letroxom, nem álltam át, de cikkek szerint ez is veszélyes lehet, pl. sokan kaptak mellrákot. Viszont az orvos szerint jobban tolerálja a szervezet, jobban felszÍvódik. Kérdeztem, hogy nem szükséges-e aTPO, aTG, TRAK, legyintett, hogy ugyis be van gyulladva, nem szükséges. A körzeti orvos azt mondta, hogy a szakorvosnak kell rendelni ezeket. Olvastam a TSH háborúról, sokak szerin a T4 s T3 érték a fontos, akkor miért kéne mégis emeni a dózisomat. Főleg, ha ők se tudják eldönteni, mi a helyes érték. Ultrahangra nem adott beutalót a háziorvos, mert a szakorvos meg tudja rögtön nézetni, ha akarja, mondta. Így eddig csak egyszer vizsgáltak az elején. A szakorvos megvizsgálta a nyakam kézzel, azt mondta, alig lehet érezni. Eléggé lesújtott az egész, letargiába estem ismét, abbahagytam a sétákat, gyakorlatokat. Kértem a körzeti orvost, hogy elmehessek ultrahangra, szeretném látni, hogy van-e változás. Azt monddta, csak félévente térÍti a tb. Elkezdtem szedni kb. 1 hete egy ashwaganda nevű gyógynövény kapszulát, amire sokan esküsznek, orvosok is, hogy kigyógyÍt a Hashimotoból, pm alulműködés-ből.Tartottam tőle, mivel megjártam már a jódaquával(nem tudtam időben, hogy hashimtom van az ultrahangra történő várakozás, időeltolódás miatt, csak azt láttam, hogy pm alulműködésem van), amire kifejezetten káros. Szerencsere lehetőségem nyÍlt egy ayuvedikus doktorral konzultálni. Abba kellett hagynom a kapszula szedését, mert a gyomromra rossz hatással volt. A doktor szerint a pajzsmirigyem növekszik. Nem valósznű, hogy az ashwaghandától, hisz csak néhányat vettem be. Ő kezelne, szerinte fél év alatt kigyógyulnék, de nehéz döntenem. Aztán a varga gombáról is mondják, hogy jó erre. Talán végleg kigyógyit, de ha nem is, jobb gombát szedni örökké, mint szintetikus hormont.Kinai orvoshoz is lehetne fordulni. Kicsit körbetelefonáltam, és kiderült, hogy havonta lehet ultrahangra menni. Megpróbálok beutalót szerezni. De nekem kell dönteni, hogy milyen irányba menjek, mi van, ha túl kezd működni, ciszták keletkeznek, vagy tovább kissebbedik, elhal...teljesen műhormonon kell élnem?Csak álljak be a sorba, adjam fel a kisérletezést, reményt? Azt mondták, ez jobb betegség, mint a többi, nem fáj, nem halok bele, az életminőségemet nem rontja. Mások szerint ez azért van, mert külön kezelik, ha valaki szivbeteg, nem is gondol arra, hogy összefüggés lehet. Elnézést, hogy hosszú, csak úgy érzem, az életem van válságban, veszélyben,½a pajzsmirigy az irányitótorony a reptéren, ha nem jól működik, a repülőgépek összeütköznek, lezuhannak´. Mehetnék magánklinikára, ott tesztelnének gyakran, több idő is lenne rám, nemcsak 10 perc. De ott ugyanazok az orvosok vannak, végsősoron ugyanazokat a módszereket alkalmazzák. Talán a részletesebb, körültekintőbb vizsgálat, több figyelem jobb diagnózist, eredményt produkál, de ahogy hallom, nem minden esetben. A bankszámlám meg lemenne egyből minuszba. Hisz azt mondják, azonnal kell a vérvizsgálat eredményt, ultrahangot, stb-t nézni, az értékek még egy napon belül is változnak, sőt laborok eltérő eredményt mutathatnak. Gyakran tesztelik a beteget, havonta. Az alternativ gyógymódok kockázatosak, ha már előrehaladott az állapot. Remélem, leszek még egészséges valahogy.
Tisztelt Kérdező!
Nagyon sok és fontos (életfontos) kérdést érintett. Érthető módon nem tudok terjedelmi okok miatt minden kérdésére kitérni. Minden esetre a leírtak arra ösztönöztek, hogy ezen a honlapon is próbálja egy rövid összefoglalót írni a pajzsmirigy szűrő vizsgálatinak problémájáról és arról, hogy milyen egyénre szabott teszteket és mikor célszerű elvégezni. Erre tehát majd ezen a honlapon megjelenő cikkben igyekszem kitérni.
Ami a holisztikus, illetve talán helyebben szólva integratív megközelítést illeti, azzal teljes mértékben egyet értek. Nem véletlenül oktatom közel 2 évtizede az immunológus szakorvos jelölteknek a "pszicho-neuro-endokrin immunológiát.
Mi ennek a lényege?
A 20. században az orvostudományban nagyfokú specializálódás ment végbe. Ez kezdetben előnyös volt, mert elősegítette egy-egy szakterület alaposabb megismerését, napjainkban azonban ez a túlzott specializálódás az orvostudomány széteséséhez, dezintegrációjához vezet. A beteg elvész a sok specialista között, akik gyakran egymást sem értik meg. Kiderült, hogy a tudományos kutatásban az analízis helyett a szintézisre, a gondolkodásban az integrációra való törekvés hozhat új eredményeket. Az integratív (holisztikus) medicina abból az alapelvből indul ki, hogy az élő szervezet több, mint az egyes részek (szervek) mechanikus összessége. A szervezet működésének alapfeltétele az egyes szervek-szervrendszerek működésének regulációja és adaptációja.
Szabályozás (reguláció) alatt olyan folyamatok összességét értjük, amelyek meghatározzák a szervezet működésének határait („set operating range”). Alkalmazkodás (adaptáció) viszont olyan biológiai folyamatok egysége, amelyek meghatározzák a szabályozó mechanizmusok összességét („adjust or reset operating range”). Ennek három formája van. 1. Genetikus, örökletes alkalmazkodás (genotípus szelekció) (több generációt érint!). 2. Ontogenetikus alkalmazkodás: az életciklus alatt létrejövő alkalmazkodás (pl. növekedés) (irreverzibilis és csak egy generációt érint). 3. Fiziológiás alkalmazkodás: a megváltozó külső és belső feltételek között az egyensúly biztosítása („jet-lag”)(reverzibilis). Ezekben a mechanizmusokban meghatározóak az ideg-, az endokrin-, az immunrendszer anyagai: a neurotranszmitterek, hormonok és citokinek. Ezek komplex kölcsönhatásai eredményezik a szervezet harmonikus működését. A reguláció és az adaptáció nem egy statikus állapot, hanem a közvetítő (mediátor) anyagok és azok jelfogóinak (receptoroknak) dinamikus kölcsönhatásaiból következik. Erre jellemző példa a hétköznapi stressz. Stresszornak nevezzük azt a szokatlan minőségű vagy mennyiségű fizikai, ill. pszichés hatást, amely átmenetileg megváltoztatja a szervezet egyensúlyát (homeosztázisát). A stressznek három fázisát ismerjük. Az első a vészhelyzet („alarm”), amelyben a szervezet minden reguláló és adaptációs mechanizmusát mozgósítja. Ezt követi a második, u.n. adaptációs szakasz, amelyben egy új egyensúlyi állapot jön létre (ez élettani folyamat). A harmadik a kimerülési fázis, amelyben már betegségek léphetnek fel.
Az integratív medicina feltételezi a belső, örökletes mechanizmusok kölcsönhatásait. A génről tudott, hogy alapját a DNS molekula képezi. A genom alatt a sejtek összes örökletes anyagát értjük, a genomika a genommal foglalkozó tudomány. Napjainkban a humán genom projekt az ember összes örökítő anyagát felépítő struktúra titkos nyelvének megfejtését tette lehetővé. Kiderült, hogy a genomban tárolt információ digitalizálható és a bioinformatika nyelvére lefordítható. Ennek révén nemcsak jobban megismerhetjük a regulációért felelős anyagok képződését („biochipek”), hanem a genom digitalizációjával meghatározzuk az egyén örökletes reguláló és adaptációs mechanizmusok sajátosságait. A bioinformatika új dimenzióba helyezte napjaink medicináját, amelyben az információ újszerű áramlása „bibliomika” egyrészt érthetővé és prognosztizálhatóvá teszi az összetett regulációs folyamatokat, másrészt egyénre szabott diagnózist és kezelést (farmakogenomika) eredményez.
Nagyon fontos kérdést vetett fel a kezelések kapcsán is. Mindenek előtt a helyes diagnózis nélkül nincs helyes kezelés. Jó lett volna korábban tudni arról, hogy autoimmun eredetű betegsége van és ebben az esetben elkerülhető lett volna (reményeim szerint) a Jódaqua kezelés! Ez ugyanis a szabad gyökök fokozott képzése révén a genetikailag fogékony egyénekben a betegséget képes aktiválni.
A kezelés során valóban egyénre szabott módon kellene a dózisokat, a pajzsmirigy készítményeket is megállapítani.
Miért?
Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe. Sokan ugyanis csodálkozva fogadják és kérdezik, hogy a T4 (tehát a tiroxin) miért okoz olyan eltérő hatásokat, tüneteket. Egyeseknek a T4 szívdobogást, másoknak jelentős fogyást, hasmenést okoz. A titok nyitja a fenti enzimekben keresendő. Mi a vérben határozzuk meg a T4 szintjét, pedig a dejodináz-1.- és 2.-től függő aktív T3 a szövetekben képződik (pl. a szívben), ezért sem lehet egyértelműen következtetni a T4 szintből a T3-ra. Tehát a T4 adása esetén – amennyiben a beteg dejodináz-1. és 2. szintje alacsony, akkor a bevitt T4-ből (pl. Letrox) képződött aktív T3 mennyisége lényegesen kevesebb, ezért az a látszat mintha a gyógyszer nem hatna. Napjainkban ez a kérdés ismét rendkívül aktuális és egyre többen javasolják a T4 helyett olyan gyógyszer(ek) alkalmazását, amelyek a T3 és T4 kívánt keverékét tartalmazzák.
Ez annál is inkább indokolt, mert az alábbi tünetek T4-gyel nehezen, ill. nem teljes mértékben befolyásolhatók:
• Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
• Depresszióra hajlam
• Hízás, csökkent étkezés mellett
• Menstruációs zavarok, terméketlenség
• Végtagokban zsibbadásérzés
Mikor szedje be a pajzsmirigyhormont a beteg? Ebben kérdésben is jó információkat gyűjtött. A lényeg az, hogy a gyógyszer felszívódása sok tényezőtől függ. Ezek közül csak egy az üres gyomor fontossága, mert egyébként a gyógyszernek csak töredéke jut be. Ugyanakkor az is igaz, hogy sokan ezt nem tudják betartani foglalkozásuk miatt. Ezért csináltunk felmérést, amelyben bizonyítottuk, hogy este az utolsó étkezés után 2 h-val nagyon jó eredmények érthetők el. A nemzetközi felmérések is etámaszották alá:"Effects of Evening vs Morning Levothyroxine Intake
A Randomized Double-blind Crossover Trial. Arch Intern Med. 2010;170(22):1996-2003).
A másik gond az, hogy az autoimmun eredetű pajzsmirigy- betegségek (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Csökkent libidó?
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?
Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen! Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában. Tudom, hogy ez a mechanikussá, „ún. protokollokká” alakult orvoslásban gyakran „elsikkad”, pedig erre gondolni valóban nem pénzkérdés!
Végezetül: Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-03-14 12:33:09
Nagyon sok és fontos (életfontos) kérdést érintett. Érthető módon nem tudok terjedelmi okok miatt minden kérdésére kitérni. Minden esetre a leírtak arra ösztönöztek, hogy ezen a honlapon is próbálja egy rövid összefoglalót írni a pajzsmirigy szűrő vizsgálatinak problémájáról és arról, hogy milyen egyénre szabott teszteket és mikor célszerű elvégezni. Erre tehát majd ezen a honlapon megjelenő cikkben igyekszem kitérni.
Ami a holisztikus, illetve talán helyebben szólva integratív megközelítést illeti, azzal teljes mértékben egyet értek. Nem véletlenül oktatom közel 2 évtizede az immunológus szakorvos jelölteknek a "pszicho-neuro-endokrin immunológiát.
Mi ennek a lényege?
A 20. században az orvostudományban nagyfokú specializálódás ment végbe. Ez kezdetben előnyös volt, mert elősegítette egy-egy szakterület alaposabb megismerését, napjainkban azonban ez a túlzott specializálódás az orvostudomány széteséséhez, dezintegrációjához vezet. A beteg elvész a sok specialista között, akik gyakran egymást sem értik meg. Kiderült, hogy a tudományos kutatásban az analízis helyett a szintézisre, a gondolkodásban az integrációra való törekvés hozhat új eredményeket. Az integratív (holisztikus) medicina abból az alapelvből indul ki, hogy az élő szervezet több, mint az egyes részek (szervek) mechanikus összessége. A szervezet működésének alapfeltétele az egyes szervek-szervrendszerek működésének regulációja és adaptációja.
Szabályozás (reguláció) alatt olyan folyamatok összességét értjük, amelyek meghatározzák a szervezet működésének határait („set operating range”). Alkalmazkodás (adaptáció) viszont olyan biológiai folyamatok egysége, amelyek meghatározzák a szabályozó mechanizmusok összességét („adjust or reset operating range”). Ennek három formája van. 1. Genetikus, örökletes alkalmazkodás (genotípus szelekció) (több generációt érint!). 2. Ontogenetikus alkalmazkodás: az életciklus alatt létrejövő alkalmazkodás (pl. növekedés) (irreverzibilis és csak egy generációt érint). 3. Fiziológiás alkalmazkodás: a megváltozó külső és belső feltételek között az egyensúly biztosítása („jet-lag”)(reverzibilis). Ezekben a mechanizmusokban meghatározóak az ideg-, az endokrin-, az immunrendszer anyagai: a neurotranszmitterek, hormonok és citokinek. Ezek komplex kölcsönhatásai eredményezik a szervezet harmonikus működését. A reguláció és az adaptáció nem egy statikus állapot, hanem a közvetítő (mediátor) anyagok és azok jelfogóinak (receptoroknak) dinamikus kölcsönhatásaiból következik. Erre jellemző példa a hétköznapi stressz. Stresszornak nevezzük azt a szokatlan minőségű vagy mennyiségű fizikai, ill. pszichés hatást, amely átmenetileg megváltoztatja a szervezet egyensúlyát (homeosztázisát). A stressznek három fázisát ismerjük. Az első a vészhelyzet („alarm”), amelyben a szervezet minden reguláló és adaptációs mechanizmusát mozgósítja. Ezt követi a második, u.n. adaptációs szakasz, amelyben egy új egyensúlyi állapot jön létre (ez élettani folyamat). A harmadik a kimerülési fázis, amelyben már betegségek léphetnek fel.
Az integratív medicina feltételezi a belső, örökletes mechanizmusok kölcsönhatásait. A génről tudott, hogy alapját a DNS molekula képezi. A genom alatt a sejtek összes örökletes anyagát értjük, a genomika a genommal foglalkozó tudomány. Napjainkban a humán genom projekt az ember összes örökítő anyagát felépítő struktúra titkos nyelvének megfejtését tette lehetővé. Kiderült, hogy a genomban tárolt információ digitalizálható és a bioinformatika nyelvére lefordítható. Ennek révén nemcsak jobban megismerhetjük a regulációért felelős anyagok képződését („biochipek”), hanem a genom digitalizációjával meghatározzuk az egyén örökletes reguláló és adaptációs mechanizmusok sajátosságait. A bioinformatika új dimenzióba helyezte napjaink medicináját, amelyben az információ újszerű áramlása „bibliomika” egyrészt érthetővé és prognosztizálhatóvá teszi az összetett regulációs folyamatokat, másrészt egyénre szabott diagnózist és kezelést (farmakogenomika) eredményez.
Nagyon fontos kérdést vetett fel a kezelések kapcsán is. Mindenek előtt a helyes diagnózis nélkül nincs helyes kezelés. Jó lett volna korábban tudni arról, hogy autoimmun eredetű betegsége van és ebben az esetben elkerülhető lett volna (reményeim szerint) a Jódaqua kezelés! Ez ugyanis a szabad gyökök fokozott képzése révén a genetikailag fogékony egyénekben a betegséget képes aktiválni.
A kezelés során valóban egyénre szabott módon kellene a dózisokat, a pajzsmirigy készítményeket is megállapítani.
Miért?
Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe. Sokan ugyanis csodálkozva fogadják és kérdezik, hogy a T4 (tehát a tiroxin) miért okoz olyan eltérő hatásokat, tüneteket. Egyeseknek a T4 szívdobogást, másoknak jelentős fogyást, hasmenést okoz. A titok nyitja a fenti enzimekben keresendő. Mi a vérben határozzuk meg a T4 szintjét, pedig a dejodináz-1.- és 2.-től függő aktív T3 a szövetekben képződik (pl. a szívben), ezért sem lehet egyértelműen következtetni a T4 szintből a T3-ra. Tehát a T4 adása esetén – amennyiben a beteg dejodináz-1. és 2. szintje alacsony, akkor a bevitt T4-ből (pl. Letrox) képződött aktív T3 mennyisége lényegesen kevesebb, ezért az a látszat mintha a gyógyszer nem hatna. Napjainkban ez a kérdés ismét rendkívül aktuális és egyre többen javasolják a T4 helyett olyan gyógyszer(ek) alkalmazását, amelyek a T3 és T4 kívánt keverékét tartalmazzák.
Ez annál is inkább indokolt, mert az alábbi tünetek T4-gyel nehezen, ill. nem teljes mértékben befolyásolhatók:
• Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
• Depresszióra hajlam
• Hízás, csökkent étkezés mellett
• Menstruációs zavarok, terméketlenség
• Végtagokban zsibbadásérzés
Mikor szedje be a pajzsmirigyhormont a beteg? Ebben kérdésben is jó információkat gyűjtött. A lényeg az, hogy a gyógyszer felszívódása sok tényezőtől függ. Ezek közül csak egy az üres gyomor fontossága, mert egyébként a gyógyszernek csak töredéke jut be. Ugyanakkor az is igaz, hogy sokan ezt nem tudják betartani foglalkozásuk miatt. Ezért csináltunk felmérést, amelyben bizonyítottuk, hogy este az utolsó étkezés után 2 h-val nagyon jó eredmények érthetők el. A nemzetközi felmérések is etámaszották alá:"Effects of Evening vs Morning Levothyroxine Intake
A Randomized Double-blind Crossover Trial. Arch Intern Med. 2010;170(22):1996-2003).
A másik gond az, hogy az autoimmun eredetű pajzsmirigy- betegségek (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Csökkent libidó?
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?
Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen! Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában. Tudom, hogy ez a mechanikussá, „ún. protokollokká” alakult orvoslásban gyakran „elsikkad”, pedig erre gondolni valóban nem pénzkérdés!
Végezetül: Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-03-14 12:33:09
Olvasói értékelés: 5/5
.jpg){kind=small}