Tisztelt Ildikó!

A kérdése rendkívül aktuális és sok hölgyet érint.
A hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az u.n. „anagén”, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. „katagén” szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3 ) hétig tart. Majd a „telogén” fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerültnek. Ez az összes hajszál 10-15%-t is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását. Természetes, hogy fésülködéskor, vagy hajmosáskor több hajat veszítünk, mint egyébként. Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben.
A hajhullást számos tényező válthatja ki:
• Hormonok (tesztoszteron szabad tesztoszteron, PCOS,
• Fogamzásgátló
• autoimmun betegség (ez érintheti a hajhagymákat is!)
• Stressz
• mérgező anyagok
• Gyógyszerek
• Sugárkezelés
• táplálkozási rendellenességek
• vitaminhiányok.

A hajhullást számos tényező válthatja ki: hormonok, fogamzásgátló, autoimmun betegségek (pajzsmirigygyulladás), nőkben fokozott férfi hormontermelődése, stressz, mérgező anyagok, gyógyszerek, sugárkezelés, táplálkozási rendellenességek.
A haj növekedésének alapja a hajhagyma, amelynek képződését számos örökletes és hormonális tényező befolyásolja.
A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben és a hormonok iránti érzékenység fokozódása egyaránt lényeges ebben a kérdésben. A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin") juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Az androgén típusú hajhullásnak több oka lehet:
Döntően a vérben, de főleg a bőrben képződő férfi hormon (FTI) a fontos ebben a kérdésben, de a következőket is ki kell(ne) vizsgálni:
• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok
• Mellékvesék túlműködése és daganatai
• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
• Petefészek egyes daganatai
• Pajzsmirigy betegségei
A kezelés oki, tehát tisztázni kell a hajhullás okait.
A kezelések támadáspontjai a következők:
• Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
• Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét
• Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben
• Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést
További kivizsgálást és oki kezelést javaslok, jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-18 11:02:45

Tisztelt Mónika!

A mágneses kezelés nem tartozik a betegség javasolt formáihoz. Csak abban az esetben célszerű óvatosan használni, ha az egyéb ok miatt feltétlenül szükséges.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-18 10:57:37

Tisztelt Tímea!

Mindenek előtt azt kellene tudni, hogy mi okozta a pajzsmirigy csökkent működését, mert az az empty sella syndromával is kapcsolatban lehet. Mivel az utóbbi időben sok kérdést kapok ezzel a témával kapcsolatban, ezért kicsit részletesebben is írok róla (annál is inkább, mert Magyarországon mi hívtuk fel a figyelmet először erre fontos kérdésre).
A betegség meghatározása: Az üres (empty) sella olyan anatómiai elváltozást jelöl, melynek lényege, hogy képalkotó eljárással a sella turcica (török nyereg) űrterében hypophysis (agyalapi mirigy) nem mutatható ki, a sella űrtere pedig legtöbbször tágult és liquor (folyadék) tölti ki. Amennyiben az elváltozáshoz jellegzetes tünetek együttese társul, üres sella szindrómáról beszélünk.
Okai: Primer forma anatómia variációnak tartható, azonban kialakulásában a fokozott intracraniális nyomásnak is szerepet tulajdonítanak. Ezt igazolja, hogy gyakrabban fordul elő benignus intracranialis hypertoniában. A másodlagos üres sella intraselláris kórfolyamatok következménye. Nem daganatos hypophysis állománycsökkenés következtében is létrejöhet az autoimmun gyulladás következtében (pl.: Sheehan-syndromában). Társuló tünetek (üres sella syndroma) nem feltétlen velejárói az anatómiai elváltozásnak, ahhoz ugyanis, hogy manifeszt klinikai tünetek kialakuljanak, a hypophysis állományának legalább 60-70%-os pusztulása szükséges.
Leggyakrabban tünetmentes, de secunder formákban a megelőző hypophysis műtét vagy irradiáció az anamnézisben felveti az empty sella lehetőségét. Gyakran hormonális panaszok: pl. menzeszzavar, meddőség, impotencia hívja fel a kezelő orvos figyelmét erre a betegségre.
Fontos, hogy gyakran társul(hat) más endokrin, immuno-endokrin kórképpel.
Összegezve részletes immun-endokrin kivizsgálást és oki kezelést javaslok. Van remény a gyermekáldásra.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-18 10:54:13

Tisztelt Emi!

A panaszai és a laboratóriumi adata alapján nagy valószínüséggel pajzsmirigybetegségben szenved.A pajzsmirigy kicsi, 20-40 g nagyságú, jelentéktelen, különösebb törődést nem igénylő szerv – gondolják sokan, pedig helytelen működése minden alapvető életfolyamatunkra, és ezáltal az egész szervezetünkre kihat.
A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont trijódtironint (T3-t) és thiroxint (T4-t) termel,. Ezek mennyiségét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza (fontos megjegyezni, hogy a TSH nem a pajzsmirigy által termelt hormon!). Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működésért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén fogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelki (pszichés)állapotunkat. Is. Fontos tudni, hogy jóllehet a T3 és a T4 , a TSH szintjét a vérből meg tudjuk határozni, azonban az egyes laboratóriumokban kapott értékek eltérést mutathatnak. További gond, hogy az un. normál (referencia értékeket) nem a hazai körülményekhez viszonyították, pedig azok jelentős földrajzi és genetikai különbséget mutathatnak az egyes kontinenseken. Fontos tudni azt is, hogy a hormonoknak a mennyiségét mérik, azonban azok funkcióját nem. Erre jó és gyakorlati példa, hogy a TSH (tehát az agyalapi mirigy által termelt hormon) szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban).A TSH biológiai „erőssége” is egyénenként, évszakonként is különböző lehet, ráadásul egyes gyógyszerek (szteroidok), betegségek (pl láz) is befolyásolják. A hormonok mérése tehát fontos, de mindig egyénenként, a beteg panaszainak függvényében kell értékelni. Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítanak nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is, csökkent a libidó (nem vágy! )meddőség, menstruációs zavarok, végtagzsibbadás magas vérnyomás, testszerte vizenyő (ödema) lépnek fel. Ez a betegség gyógyítható oki kezeléssel, de meg kellene találni a kiváltó okot.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-18 08:09:29

Tisztelt Kérdező!
A hazai szakemberek számára 3 héttel ezelőtt foglaltam össze a leglényegesebb információkat:

1. A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte
2. A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.
3. A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.
4. A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
5. A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
6. A magzat saját pajzsmirigye a terhesség első három hónapjában fejlődik ki, addig az anya által termelt hormonra van utalva
7. A fokozott jódbevitel a terhesek számára (akik nem szenvednek pajzsmirigy betegségben!) alapvetően fontos, ugyanis a hormon képzéséhez erre az anyagra feltétlen szükség van. Ez a mennység egészségesekben 250-300 mikrogram naponta.
8. A már korábban csökken pajzsmirigy működésű terhesekben a tiroxin dózisát feltétlen célszerű emelni a kiindulási érték 50%-val.
9. A nem megfelelően kezelt terhesek gyermekeinek pajzsmirigy működése, ill. idegrendszeri-szellemi fejlődése (IQ) károsodott lehet.
10. A terhesek egy részének szelénhiánya is van, ezért ennek pótlására célszerű törekedni.
11. A szülések után 2-4 hónap múlva az esetek 8-18%-ban autoimmun pajzsmirigygyulladás alakulhat ki.
12. A pajzsmirigy fokozott működésének megállapítása nehezebb, mint a nem terheseknél, mert egyes tünetek: idegesség, gyengeség, alvási zavarok, izzadékonyság a terhességben egyébként is megfigyelhető tünetek. Ezt nehezíti az is, hogy a hagyományos hormonszintek sem nyújtanak a diagnózishoz mindig segítséget. Azt javasolják, hogy ilyen esetben endokrinológus segítségét vegyék igénybe a diagnózistól a kezelésig .
Tisztázni kellene hogy panaszai hátterében immun-endokrin betegség állhat-e: Oki kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-18 08:05:37

Tisztelt Márti!

Az esete jelzi azt, hogy a laboratóriumi érték és a közérzet nem mindig esik egybe. Nem a TSH-t kellene kezelni. A gyulladásra szed gyógyszert?
Panaszok fennállása esetén további immuno-endorin kivizsgálást javaslok.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-18 08:00:37

Tisztelt Anita!

A gyógyszer hiánya és túladagolása valóban okozhat panaszokat. Ez az oka annak, hogy egyetlen laboratóriumi érték alapján nem szoktam (specifikus panaszok és vizsgálat nélkül!) gyógyszert felírni és a dózist változtatni.Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítanak nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is, csökkent a libidó (nem vágy! )meddőség, menstruációs zavarok, végtagzsibbadás magas vérnyomás, testszerte vizenyő (ödema) lépnek fel. A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttől 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-15 14:27:53

Tisztelt P. Krisztina!

Kérdései alapvetőek, de ezeket a kezelő orvosával kellene, ill kellett volna tisztáznia.
Nem volna sem etikus, se szakszerű, ha ebben a kérdésben véleményt írnk (így utólag).
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-15 12:45:28

Tisztelt Kriszta!

A pajzsmirigy csökkent működésének okát kellene tisztázni és oki kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-15 12:42:54

Tisztelt V.Zsuzsanna!

Az állapotának (és leleteinek) a javulására száíthat. Erre van esély. Amennyiben panaszai fennállanának (nem a laboratóriumi tesztek lennének eltérőek), akkor korábbi kontroll indokolt. lehet
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-14 11:41:58

Tisztelt Bea!

Rendkívül aktuális kérdéseket tett fel. Eddig idő hiányában nem tudtam ezekre a honlapon kitérni. A kérdései alapján is úgy érzem, hogy az immunrendszer felépítésével, betegségeivel talán többet kellene foglalkozni.Jóllehet részben már írtam erről a témáról, de ennek aktualitását jelzi a mellékelt, még most megjelenés előtt álló neves külföldim lapban megjelenő közlemény(Clustering of additional autoimmunity behaves differently in Hashimoto’s patients compared to Graves’ patients. Autoimmunity in Autoimmune Thyroid Disease, Address correspondence:J. Wiebolt, M.D.University Medical Centre Utrecht, L00.407, Heidelberglaan 100,NL 3584 CX Utrecht, the Netherlands Phone: +31 88 75 562 56, Fax: +31 88 75 555 14Email: j.wiebolt@umcutrecht.nlPage 1 of 17) A hazai irodalomban is részletesen írtam erről a kérdéskörről: Napjainkban egyre több adat van a neuro-endokrin és az immunrendszer közötti kapcsolatra. A molekuláris genetikai kutatások eredményei bizonyították, hogy a neurotranszmitterek, a hormonok és a cytokinek az alapjai ennek a közös nyelvnek. Bebizonysodott, hogy az immunrendszer képes neurotranszmitterek, hormonok, az endokrin rendszer pedig citokinek termelésére. Ez az integrativ (holisztikus) szemlélet teszi lehetővé a pszicho-neuro-endokrin-immun rendszer élettani és kóros működésének megismerését. Az autoimmun kórképek társulásai és az autoimmun poliendokrin szindrómák heterogén betegségcsoportot képeznek, amelyeknek lényege a saját antigénnel szemben csökkent vagy megszünt tolerancia. A molekuláris genetikai kutatások a szervspecifikusnak nevezett kórképek társulásainak mechanizmusát tárták fel. Az 1. típusú autoimmun poliendokrin szindróma jellemzője, hogy legalább kettő jelen van a három kardinális betegségből: Addison kór, autoimmun hypoparathyresos és mucocutan candidiásis. Ennek a ritka, autoszomális szindrómának az oka az autoimmun regulátor gén (AIRE) mutációja. A 2. típusú autoimmun poliendokrin szindrómában az Addison kór, az autoimmun pajzsmirigy-betegségek egyike és/vagy 1. típusú diabetes mellitus társul egymással. A 3. típusú poliendokrin szindrómát az autoimmun pajzsmirigybetegség, az 1. típusú diabetes mellitus jellemzi. Az 1. típusú poliendokrin szindrómától eltérően a 2.-es és a 3.-as típusúakat egyes HLA antigének társulásai jellmezi. Az egyes betegségekre hajlamosító genetikai faktorok megismerése lehetővé teszi, hogy jobban megértsük az közös autoimmun mechanizmust és lehetőséget nyújt a korai kezeléshez és megelőzéshez egyaránt.).
A lényeg az egyes szervspecifikus betegségek (pajzsmirigy, gyomor-bél, allergiás- szem, izületi- meddőségi, elhízásos vérképzőszervi stb. betegségei gyakran társulnak egymással, ezért nem egyetlen szervere, betegségre kell koncentrálni, hanem holisztikusan a beteg embertársunkra.
Javaslom az immun-endokrin kivizsgálást és az oki kezelést.
Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-14 11:34:34

Igen, lehetséges, mert ez a betegség öröklődhet.

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-14 11:07:52

Tisztelt Vörösné!

A leírtak alapján több, egymással összefüggő tünetegyüttese és betegség van. Ezek kivizsgálás és kezelés feltétlen szükségesnek látszik. Nagy valószínüséggel Önnek stresszes helyzete is van. A stressz nem csak egy feszült állapot, ami könnyedén elmúlik, ha kikerülünk egy nehéz helyzetből. „A stressz hosszú távon akár betegség kiindulása is lehet, hiszen azonnal hat a szimpatikus idegrendszerre” állítja a szakember. Mindannyian megfigyelhettük már magunkon, hogy egy komolyabb vita után, szaporábban vesszük a levegőt, kiszárad a szánk, erőteljesebben ver a szívünk, másként működik a gyomrunk. Ha mindezt, szinte naponta átéljük, megváltozik testünk működése, és egy idő után képtelen lesz védekezni és megbetegszik. „Felborul az egyensúly és a stressz, mint egy néma gyilkos dolgozni kezd: kialakulnak a szív és érrendszeri betegségek, a daganatok, a pajzsmirigyproblémák és a cukorbetegség” figyelmeztet Professzor dr. Balázs Csaba.
Jó tudni!
A nőket is komolyan érinti a stressz, hiszen ők azok, akik lelkiekben könnyebben sebezhetők. Sokkal erőteljesebben hatnak rájuk a családi és érzelmi konfliktusok. Ezzel szemben a férfiakat elsősorban a munkahelyi és a karrierépítési küzdelmek sodorják stresszhelyzetbe.
7 javaslat stressz ellen
1. Ismerjük fel, hogy bajban vagyunk és stresszes életet élünk. Keressük meg a konkrét okot! Tegyük fel magunknak a kérdést: a munkahely, az otthoni légkör, emberi kapcsolatok okozzák a problémát?
2. Ismerjük be, hogy ezen változtatnunk kell. Ha tehetjük, kerüljük el a stresszes helyzeteket és tűzzünk ki új célokat magunk elé.
3. Ha gyökeresen nem tudunk változásokat elérni, próbáljunk meg kevésbé érzelmesen és hevesen reagálni a stresszre. Ne gondolkodjunk visszafelé, ne mondogassuk magunknak „hogy mi lett volna, ha…” Mindig előre tekintsünk.
4. Tanuljuk meg kezelni a stressze adott válaszreakciónkat. Járjunk jógázni, sportolni, keressünk olyan lehetőséget, amivel elsajátíthatjuk a mély légzés- és izomlazítás technikáját. Ismerjük meg a zeneterápia lehetőségeit. Végső esetben használjunk gyógyszeres vagy gyógynövényes feszültségoldást.
5. Változtassunk életmódunkon: szokjunk le a dohányzásról és a kávéról, aludjunk rendszeresen.
6. Próbáljuk meg stabilan tartani az érzelmeinket. Ápoljuk emberi kapcsolatainkat, találkozzunk rendszeresen barátainkkal és rokonainkkal.
7. Törekedjünk arra is, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzünk és mindig elérhető célokat tűzzünk ki magunk elé.
Mit tehetünk a stressz okozta savasodás ellen?
Ha sikerül változtatnunk életmódunkon, akkor néhány egyszerű diétás tanácsot is érdemes betartanunk, annak érdekében, hogy testünk könnyebben visszanyerje sav-bázis egyensúlyát. Vacsorára mindig könnyű ételeket együnk. Kerüljük az édes és szénsavas italokat, inkább igyunk, naponta legalább két liter tiszta vizet. Építsünk be étrendünkbe kifejezetten lúgosító hatású ételeket. Burgonya, vaj, nyers tej, tejszín, joghurt, édes- és vöröskáposzta, kelkáposzta, karfiol, paprika, hagyma, petrezselyem, metélőhagyma, gombák, zöldborsó, fehérbab, tök, alma, körte, eper, uborka, fejes saláta, hónapos retek, káposzta, mazsola, ásványvíz, tiszta, természetes növényi olajok kerüljenek a tányérunkra.
Jó tudni!
A stressz olyan információkat juttat az agyba, amik az éhségérzetért felelős központot aktiválják. Ezért a túlterhelt ember szinte folyamatosan eszik, nem érez telítettséget, inzulinszintje állandóan magas, és nagyon gyorsan elhízik. Mindez cukorbetegséghez, vérnyomás problémákhoz, érelmeszesedéshez és pajzsmirigy működési zavarokhoz vezethet.
Stressz teszt
1. Gyakran érzek fáradtságot
2. Próbálok kikapcsolódni, de akkor is a munka jár a fejemben
3. Gyakran elfelejtek dolgokat
4. Reggeli ébredés után is fáradtnak érzem magam
5. Emésztési problémáim vannak
6. Nehezen alszom el, éjszakánként gyakran megébredek
7. Allergiás tüneteim vannak
8. Könnyen ingerlékennyé, dühössé válok
9. Kerülöm mások társaságát, nem járok össze a barátaimmal
10. Egyre gyakrabban kételkedem önmagamban
és abban, hogy helyesen cselekszem
Értékelés
- Ha igen válaszaink száma kevesebb, mint három, viszonylag stresszmentes életet élünk.
- Ha négy vagy öt igen választ adtunk, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, mit kellene változtatni az életünkön nyugalmunk és egészségünk érdekében. Vásároljunk gyógyszertárban lakmuszpapírt, amivel megmérhetjük szervezetünk sav-bázis egyensúlya, hogyan reagált a stresszre.
- Öt igen felett viszont mindenképpen keressünk fel egy orvost, aki a segítségünkre lehet.

Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-13 14:15:19

Tisztelt Juli!

Jóllehet a részletes hátterét a betegségének nem ismerem, de a panaszokat okozó microprolactinomát célszerű kezelni. A prolactin szint csökkenése valóban javíthat állapotán.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-13 13:17:50

Tisztelt Sz. Krisztina!

Jó volna, ha ezt a kérdést így egyszerűen egy levélben és egyetlen laboratóriumi érték alapján meg lehetne válaszolni. A kérdést március 31.-én referátum formájában foglaltam össze az érdeklődő endokrinológusok számára (bízom benne, hogy kezelő orvosa is hallotta).
Mire kellene kitérni:
1. Mi volt az oka az alacsony pajzsmirigyműködésnek (nem a TSH-nak, mert az csak egy adat!)
2. A szülés után kialakult-e a pajzsmirigy gyulladása?
3. Nem lényegtelen, hogy a laboratóriumi vizsgálatk milyen módszerrel és hol készülnek. Ma volt nálam egy beteg hölgy hasonló problémákkal. 3 egymástó lényegesen különböző laboratóriumi értékeket (TSH-t is hozott 1,5-8,4-ig!?..)
4. Napjainkban – sajnos- a pajzsmirigy-betegségek detektálása gyakran csak a TSH kóros értékén alapul, így a TSH referenciatartományának meghatározása nagyon fontos, egyúttal igen nehéz feladat. Az utóbbi három évtizedben a TSH felső határa a legújabb immunoassay-k megjelenésével a 10mIU/l szintről 2,5 mIU/l szintre csökkent. A TSH heterogén glikoproteinként található a keringésben; a különböző immunoassay-k specificitása pedig heterogén, így a TSH más-más isoformjait képesek detektálni. Ennek következtében a különböző vizsgálatok összehasonlítása nehézségekhez vezethet. A „normális” pajzsmirigy status meghatározása, a referencia populáció kiválasztása ugyancsak komoly problémákat vethet fel. Az Egyesült Államokban végzett National Health and Nutritional Examination Survay III (NHANES III) az anti-tireoglobulin antitest (TgAb) prevalenciáját 10%-nak, a tireoidea-peroxidáz (anti TPO) prevalenciáját 20%-nak találta a teljes populációban. Az ultrahang vizsgálattal detektálható hipoechogén inhomogenitás is gyakori eltérésnek bizonyult. A TSH referenciatartomány meghatározásában tulajdonképpen csak a következő kritériumoknak megfelelően lehet eljárni: vérvétel reggel éhgyomorra olyan betegekből, akik családi anamnézisében nem szerepel pajzsmirigy betegség, nem szednek gyógyszert, nincs látható illetve tapintható golyvájuk, a pajzsmirigy ultrahang képe eltérést nem mutat és sem anti TPO, sem anti TG pozitivitás nem detektálható. A NHANES III vizsgálatban az anti TPO pozitivitás a TSH növekedésével együtt emelkedett (5.5% 0.4-1.0 mIU/l TSH szintnél, 30.6% 3.5-4.0 mIU/l TSH szintnél, míg 80-90% 10 mIU/l feletti TSH esetén) így egyértelműnek mondható az immunrendszernek a TSH szintet befolyásoló hatása. Az előbbiek szerinti pajzsmirigy betegségektől mentes, 13344 személyből álló referencia tartományban a NHANES III szerint a medián TSH érték 1.39 mIU/l, a 2.5 és 97.5%-os percentilis határérték 0.45 illetve 4.12 mIU/l volt. Mindazonáltal a TSH érték nem követte a klasszikus gaussi eloszlást, tekintve hogy a referencia populáció mindösszesen 9%-ának volt a TSH értéke 2.5 mIU/l felett. Ezt az ún. okkult (antitest negatív) autoimmun pajzsmirigybetegségek TSH-t emelő hatásával lehetett magyarázni. A normál tartomány meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy a NHANES III az USA-ban készült felmérés, ahol jól ismerten a jódellátottság –az állati takarmányok jódozásának is köszönhetően- normális. A magyarországi viszonyoknak talán jobban megfeleltethető az a németországi felmérés (NACB), amelyben 453 egészséges véradó TSH szintjét mérték. Ebben a csoportban a TSH alsó tartománya 0.4 mIU/l, míg a felső tartomány 3.7 mIU/l volt, és a NHANES III-hoz hasonlóan ez sem követte a gaussi eloszlást. A felső normális értékekben észlelt alacsonyabb százalékos arány a TSH receptor gén polimorfizmussal valamint TSH mikroheterogenitásával is magyarázható. A különbség az USA-ban és a Németországban észlelt eredmények között az előbbiben észlelt –kiegyensúlyozottabb jódellátottsághoz köthető- magasabb Hashimoto thyreoiditis arányra, míg az utóbbiban észlelhető –csökkent jódbevitelhez köthető- magasabb autonóm adenoma előfordulásra vezethető vissza. Magyarország speciális helyzetben van, hiszen a jódellátottság földrajzi régiónként jelentősen eltérő lehet. Ismert tény, hogy az Alföld északi része (leginkább a Jászság), Békés megye egy része az artézi kutak vizének köszönhetően jódban gazdag területnek minősül, míg az ország többi része leginkább jódban szegény területnek számít. Magyarországon eddig populációspecifikus, a jódellátottságot is figyelembevevő referenciatartomány-meghatározás nem készült, így ennek elvégzése mindenképpen hiánypótló lenne. Addig is a magyarországi TSH referenciatartománynál a német populációban mért eredmények figyelembevétele célszerű. Ebben az esetben is igaz, hogy a TSH adott értéke nem jelenti annak biológiai hatásosságát. Ez azt jelenti, hogy pl. egy 3.0 TSH érték biológiai hatásosság egyezi a 8,0 IU TSH hatékonyságával!!!!.
5. A pajzsmirigy hormonjai maghatározó fontosságúak minden szervünk működése szempontjából a szívműködéstől a hajképződésig. Kiderült, hogy a nők sterilitásának, az ismételt vetéléseknek a hátterében is a pajzsmirigy működésének zavara (autoimmun gyulladása, csökkent működése) áll. Ennek a népegészségügyi jelentőségű kérdésnek a felismerése késztette a kutatókat arra, hogy 2009 április 16-17 között Washingtonban megrendezzék azt a Szimpóziumot, ahol igyekeztek összefoglalni a pajzsmirigy működésének zavarai és a sterilitás, a spontán vetélésék, a magzat fejlődési rendellenességek közötti tudományosan megalapozott kapcsolatokat. Ezen túlmenően ajánlásokat kidolgoztunk ki a kezelésre, megelőzésre egyaránt. A hazai szakemberek számára ez év májusában foglaltam össze a leglényegesebb információkat.
A legfontosabb megállapításaik a következők voltak:
1. A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte
2. A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.
3. A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.
4. A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
5. A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
6. A magzat saját pajzsmirigye a terhesség első három hónapjában fejlődik ki, addig az anya által termelt hormonra van utalva
7. A fokozott jódbevitel a terhesek számára (akik nem szenvednek pajzsmirigy betegségben!) alapvetően fontos, ugyanis a hormon képzéséhez erre az anyagra feltétlen szükség van. Ez a mennység egészségesekben 250-300 mikrogram naponta.
8. A már korábban csökken pajzsmirigy működésű terhesekben a tiroxin dózisát feltétlen célszerű emelni a kiindulási érték 50%-val.
9. A nem megfelelően kezelt terhesek gyermekeinek pajzsmirigy működése, ill. idegrendszeri-szellemi fejlődése (IQ) károsodott lehet.
10. A terhesek egy részének szelénhiánya is van, ezért ennek pótlására célszerű törekedni.
11. A szülések után 2-4 hónap múlva az esetek 8-18%-ban autoimmun pajzsmirigygyulladás alakulhat ki.
12. A pajzsmirigy fokozott működésének megállapítása nehezebb, mint a nem terheseknél, mert egyes tünetek: idegesség, gyengeség, alvási zavarok, izzadékonyság a terhességben egyébként is megfigyelhető tünetek. Ezt nehezíti az is, hogy a hagyományos hormonszintek sem nyújtanak a diagnózishoz mindig segítséget. Azt javasolják, hogy ilyen esetben endokrinológus segítségét vegyék igénybe a diagnózistól a kezelésig .
A fentiekből remélem kiderül, hogy a betegek gyógyszerelése nem olyan, hogy „a TSH függvényében tegyünk még rá egy keveset vagy vegyünk le belőle”. Az emberi test és szabályozó rendszere ennél sokkal összetettebb. „A Természet nem Isten, a feltevés nem tény, az ember nem gép”(Diderot)
Jó egészséget kívánok:







Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-13 12:53:06

Tisztelt Kérdező!

A kérdést a programot végző kollégáknak kellene feltennie, mivel ők ismerik adataik és kürülményeit.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-12 12:33:53

Tisztelt Györgyi!

Én is hallottam a szomorú hírt. Ennek ellenére nincs ok a pánikra mert:
1. Japán messze van és nagyon kicsiny radioaktív anyag érkezhet ide
2.A jód bevitelére csak akkor lenne szükség, ha már Europában is volna mérhető emelkedett színtű radioaktív jód szint. Ugyanis csak a káros ahtás előtt 1-3 nappal van értelme a telítő dózis bevételének.

Azt gondolom, hogy az az etikus, ha azt mondom: sem családom, sem én nem szedek jód tbl-t, ezért van erkölcsi alapom arra, hogy ezt továbbra is mondjam.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-12 12:31:07

Tisztelt Fekete Olga!

A kérdés nem ilyen egyszerű. Tisztázni kellene, hogy mi okozta a túlműködést.
1.Az autoimmun eredetű szerv-specifikus pajzsmirigybetegségeknek két fő formája ismert: az autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto betegség) és Basedow-Graves kór.
A krónikus autoimmun kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttől 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
A Basedow kór a pajzsmirigy autoimmun eredetű betegség, amelynek kialakulásában egy másik antitest: a TSH receptor elleni stimuláló antitest játszik szerepet. Szintén örökletes betegség, amelyre kezdetben a pajzsmirigy jelentős túlműködése, strúma és az esetek 5-10 %-ban gyulladásos szembetegségek jellemzőek. A betegségre jellemző klinikai jelek, panaszok, strúma, a TSH-receptor elleni antitest pozitivitása alapján a diagnózis megállapítható. Napjainkban ez a betegség már gyógyítható. Hangsúlyozni kell, hogy az alkalmazott gyógyszeres, a pajzsmirigy működését gátló szerek (Metothyrin, Propycil) viszonylag hamar (4-6 hét alatt) képesek normalizálni a túlműködést, de az immunológiai folyamat gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe (minimum 1 évet!). Ezért nem elegendő a hormonok szintjének mérés, az immunológiai folyamatok követése is szükséges. A kezelésre nem reagáló esetekben a pajzsmirigy műtéte és izotóp kezelése is indokolt lehet. Fontos tudni, hogy az izotópkezelés fokozhatja a szemtünetek kialakulásának kockázatát!
2.A pajzsmirigy göbös betegségei azért is fontosak, mert ide tartoznak a jó és rosszindulatú daganatai is. Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható.
Fontos: ezek nem autoimmun betegségek!
A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az un. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-11 12:06:59

Tisztelt Vivien!

A leírtak alapján nagy valószínüséggel ún. üres szella (empty sella) betegsége van. Ez nem rosszindulatú és lehet segíteni.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-11 12:03:08

Tisztelt Mónika!
1. Mindenek előtt a szelén nem okozhatja panaszai, éppen ilyen esetkben világszerte alkalmazzák az elmúlt évben Párizsban tartott Pajzsmirigy Világkongresszus ajánlásai alapján.
2.A szem betegségei valóban társulhatnak a pajzsmirigy autoimmun megbetegedéseihez. Mivel a szemtünetek megelőzhetik, ill. több hónappal követhetik a pajzsmirigy immunológiai ("autoimmun") megbetegedését, ezért a diagnózis hónapokat késhet, pedig ebben a kórképben a minél előbbi kórisme és kezelés a beteg szeme világának megmentését jelentheti.
A klinikai tünetek egyes betegekben és a betegség különböző stádiumaiban eltérőek lehetnek. Kezdetben domináló a fényérzékenység, fokozott könnyezés, fejfájás, idegentest-érzés, később lép fel a szem körüli duzzanat (ödema), kötőhártya gyulladás, látászavar, homályos, majd kettőslátás. Feltűnő lehet a szem "kidülledése", a szaruhártya károsodása, szemizmok hegesedése. Az első szakaszban dominálóak a gyulladásos tünetek (ún. "nedves szem"), később a gyulladásos tünetek "kiégnek" és már sajnos hegesedéssel járó szimptómák váltják fel.
3. Mikor gondoljon a beteg pajzsmirigybetegséghez társuló szembetegségre?
Ha nem vagy nehezen befolyásolható fentebb említett panaszok lépnek fel és korábbiakban pajzsmirigybetegség miatt kezelték, ha az allergiásnak tartott szembetegség az addig alkalmazott kezelésre nem javult. A diagnózishoz nem elegendők a hormonális vizsgálatok, hanem szakirányú immuno-endokrin kivizsgálás, részletes speciális immunológiai tesztek és az esetek egy részében CT is szükségesek. Lényeges, hogy a minél korábban elkezdett speciális immunológiai ("immunmoduláns") gyógyszeres, gyakran infúzós kezelés eredményes
4. Mi tehet a beteg a megelőzés érdekében?
Először is gondoljon mind a háziorvos, a szemészorvos és a beteg erre a lehetőségre. A legfontosabb a dohányzás azonnali elhagyása, mert a betegség kialakulásában és romlásában a cigarettázás meghatározó fontosságú. A USA-ban a betegek kezelését el sem kezdik, amíg a beteg nem hagy fel ezzel a kóros szenvedéllyel. Napjainkban már vannak olyan készítmények, amelyekkel megelőzhető ez a betegség.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-04-11 11:36:55