Tisztelt Kérdező!

Mindenek előtt mammographiát és endokrinológiai kivizsgálst javaslok.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-24 12:45:55

Tisztelt Kérdező!

Az agyalapi mirigy jóindulatú daganata és gyulladása gyakorta társul a pajzsmirigy betegségeihez és okozhat vérzészavart, továbbá meddőséget. Természetesen a menstruáció panaszainak más oka is lehet, ezt az endokrinológusa feltehetően elmagyarázta és kivizsgálta..A gyakoribb menstruációt a gyógyszer szedése általában nem okozza, de más tényező állhat a panaszai hátterében. Az okok megkeresését és ennek megfelelő kezelést javaslom.
Egyébként miért ne lehetne gyermeke?
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-24 12:43:32

Tisztelt Kérdező!

Mindenek előtt a túlműködés okát kellene tisztázni és ebben az esetben lehet szakszerű választ adni kérdésére.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-24 12:34:32

Tisztelt Betty!

Sajnos nem csupán pajzsmirigygyulladásra, hanem az un. Hashitoxicosisra is nagyon gyanus a betegsége!!!.
A műtét szóba jöhet, de a módját és kiterjedését így nem lehet vizsgálat nélkül eldönteni.
Ami a további vizsgálatait illeti. kétségtelen, hogy ezzel a betegséggel gyakorta társulhat más autoimmun betegség is.
Az autoimmuneredetű pajzsmirigybetegségek (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel. Ezek felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. Ilyen irányú vizsgálatot is javaslok.
Jó egésszséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-22 10:44:23

Tisztelt Ágnes!

Az előző kedves kérdezőnek jeleztem, hogy nem a laboratóriumi leleteket kell kezelni, azok- ha célzottan végzik- hasznosak lehetnek, de önmagukban nem elegendők.
A kérdést nem lehet és nem iszabad ennnyi adat alapján megválaszolni. A jobb laboratóriumok uhyanis minden esteben közlik a vizsgálat végén a következőket:
"LABOR DOKUMENTÁCIÓ:
Mellékeljük az Ön által kért egészségügyi dokumentációt. Felhívjuk a figyelmét, hogy labor és egyéb vizsgálati eredmény értékelése szakorvosi kompetencia, mely a klinikai kép és az összes rendelkezésre álló egészségügyi információ ismeretében történhet meg. Az eredmények egyéb értékeléséből levont következtetések alapján elindított, módosított kezelés miatti esetleges egészségkárosodásért felelősséget nem vállalunk.
Javasoljuk, az eredmények értékeléséhez, a megfelelő kezelés megválasztásához jelentkezzen be vizitre a vizsgálatot indító szakorvoshoz."
Jó egészséget kivánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-21 16:55:36

Tisztelt Kéredző!

A válaszom egyértelmű igen!
Miért?
A hormonális betegségek kezelése nagy odafigyelést és türelmet igényel beteg és orvos részéről egyaránt. A laboreredmények mellett figyelembe kell venni az egyedi: életkorból, nemből és életmódból adódó eltéréseket is.
A pajzsmirigy betegségei számtalan tünetet produkálhatnak, melyek kapcsán a betegek gyakran csak évek múlva kerülnek a megfelelő szakemberhez. Szülés után gyakori a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése, mely többek közt depresszióhoz hasonló panaszokat is okozhat. Emellett számos egyéb, „hétköznapi” probléma hátterében is állhat pajzsmirigy elváltozás. Ilyen például a tartós fáradékonyság, vagy épp idegesség, a túlzott mértékű hízás, fogyás, hajhullás, vagy meddőség, hogy csak a leggyakoribb panaszokat említsem.
A hormonrendszer bonyolult szerkezet, az eltéréseit sem értékelhetjük pusztán feketén-fehéren. Bizonyos hormonok szintje például napszakonként is eltérő lehet, ezért tartom fontosnak, hogy ne csak a laboreredményekre hagyatkozzunk a diagnózis felállítása során. Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okok feltárását. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége.
Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell!!!!!
A vizsgálatra érkező páciensekkel első körben részletesen elbeszélgetek a panaszaikról, tünetekről. A kikérdezés során egyaránt körbejárjuk az örökletes betegségek témakörét épp úgy, mint a beteg életében bekövetkezett nagyobb változásokat, például stresszhelyzeteket, melyek szerepet játszhattak a panaszok megjelenésében. Amennyiben pajzsmirigybetegség gyanúja merül fel, ultrahangos vizsgálatot végzek, melyből feltérképezhetők a pajzsmirigy alaki elváltozásai:megnagyobbodása, vagy göbök jelenléte. Vérvizsgálattal ellenőrizzük a szükséges hormonszinteket, immunológiai teszteket végzünk, majd a vizsgálati eredmények és a beteg panaszainak függvényében döntök a további vizsgálatokról, vagy kezelés összeállításáról. A későbbi konzultációk során, a beteg tapasztalatait is figyelembe véve folytatjuk, vagy módosítjuk a terápiát.
Talán tanulságosak lesznek az alábbi betegek történetei:
Mikor és milyen laboratóriumi vizsgálatokat érdemes a pajzsmirigy betegség gyanúja és kezelése alatt nézni?


A fenti kérdést szinte naponta teszik fel a kedves Olvasók, a betegek és kollégák egyaránt. Hosszas okfejtés helyett inkább irányelveket szeretnék leírni, hogy könnyebben eligazodhassanak ebben a dzsungelnek látszó ismerethalmazban.  Betegeimtől tudom, hogy gyakran kénytelenek az internet különböző fórumain információt gyűjteni. Be kell vallani, hogy a hiteles adatok elérése nem mindig könnyű, sőt néha félrevezető is lehet.
Ennek több oka is lehet:
 
Sokan azt gondolják, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálatból, amolyan „varázs gömbből” megtudhatják betegek-e vagy szerencsére nem.
Többször leírtam már, hogy a laboratóriumi értékek száraz adatok, amelyek értékelése csak a beteg panaszainak, és vizsgálati leleteinek birtokában lehetséges. Hasonló a helyzet a képalkotó vizsgálatokkal (ultrahangos és izotópos vizsgálatokkal is).
A hormonok meghatározása során további nehézséget jelent, hogy a mérések immunológiai módszerekkel történnek, ezért sok esetben nem a biológiailag aktív anyagot mérik. Ráadásul a módszerek laboratóriumonként eltérők, és ami még fontosabb az, hogy a „határértékek” jelölésénél több dolgot nem vesznek figyelembe (életkor, napszak, gyógyszerek szedése stb.).
Mielőtt a részletekre kitérnék, két olyan betegünk eseték kívánom röviden bemutatni, akik laboratóriumi vizsgálatai félrevezetőek voltak és további kezelés valóban életveszélyes állapotot eredményezett:
• Első beteg: 32 éves fiatalasszony, akit lényegesebb panasz és fizikális vizsgálat nélkül laboratóriumba küldték.  Az elvégzett TSH érték 100 feletti értéket (!) mutatott. A szakrendelésen elkezdett l-tiroxin kezelés először 100 ug-gal lényeges változást nem mutatott a leletében, amelyet a kezelés után 7 nappal ismételtek meg ugyanabban a laboratóriumban (!). Ezt követő hetekben az l-tiroxin dózisát 100 ug-gal emelték, annak ellenére, hogy szívtáji panaszok, rendetlen szívdobogás lépett fel! Amikor már 500 ug-os dózisig eljutottak szívpanaszai fokozódtak és súlyos ritmuszavar lépett fel, ezért akut intenzív osztályra utalták. Ekkor találkoztam a beteggel, akinek a pajzsmirigy megnagyobbodott volt, egész testében remegett, szabálytalan szív-működés (134/min!) volt észlelhető. Az elvégzett EKG súlyos ritmuszavart mutatott (pitvarfibrilláció). Az elvégzett speciális laboratóriumi vizsgálattal sikerült bizonyítani, hogy a biológiailaghasznos TSH, 4,8 IU/l volt!), az anti-TPO és a TSH elleni antitest egyértelműen pozitív volt. A gyógyszer dózisának radikális csökkentésével a ritmus-zavar megszűnt, a betegünk állapota 7 nap alatt fokozatosan rendeződött, a kontroll vizsgálatok során lényeges panasza nem volt.
• A második beteg: 38 éves asszony, aki az egyik intézményében (ún. ”kiemelt intézményben” történt szűrővizsgálata során elvégzett laboratóriumi eredményeiben a TSH értéket nem mérhetően alacsonynak mérték!  Ezt úgy értelmezték, hogy súlyos pajzsmirigy túlműködés áll fenn, ezért azonnal nagy dózisú gátlószeres kezelést kezdtek (Metothyrin). A kezelés előtt a pajzsmirigy nem volt nagyobb, nem volt sem gyors szívműködése, sem lényeges fogyása. A 3 havonként történt TSH értékek csak nem változtak, de a beteg egyre hízott, menstruációs ciklusa felborult. Időnkénti látás-zavara és gyengesége, ill. alacsony vérnyomása volt.  A második év végére 30 kg-t hízott, vércukor értékei megemelkedtek és ezért cukorbetegsége miatt gyógyszeres kezelést kezdtek. Ekkor jelentkezett szakrendelésünkön. Kiderült, hogy a cukorbetegség valóban fennáll, de a pajzsmirigye nem nagyobb, vérnyomás 90/60 volt, felálláskor a vérnyomása csökkent, szédülés lépett fel. A TSH értéke ismét 0,001 alatt volt.  Felvetettem, hogy a betegség hátterében nem a pajzsmirigy elsődleges folyamata áll, hanem az agyalapi mirigy elváltozása. Az elvégzett tiroxin (T4) trijódtironin (T3) és a kortizol (mellékvese hormon szint) egyaránt igen alacsonynak bizonyultak! Az elvégzett agyalapi mirigy MRI vizsgálata a mirigy károsodását mutatta ki (ún. „empty” azaz üres sella szindróma). Mi is ez az elváltozás? Az üres (empty) sella olyan anatómiai elváltozást jelöl, melynek lényege, hogy képalkotó eljárással a sella kitágult, agyi folyadék („liquor”) tölti ki. A lényeg az, hogy mind a pajzsmirigy, mind a mellékvese és a szexuális hormonok termelődése károsodik, aminek következtében csökken pajzsmirigyműködés, mellékvese elégtelenség és menzeszzavar alakulhat ki. A beteg a megfelelő hormonok pótlásával fokozatosan fogyott, vércukorértékei normalizálódtak, szédülése megszűnt, menzesze rendeződött, de még nem jutott áldott állapotba. Ezt várjuk….!
A fenti példák persze nem azt jelentik, hogy az általam is végzett és javasolt vizsgálatok fölöslegesek volnának. Alábbiakban csak a laboratóriumi vizsgálatokra koncentrálva két fő csoportot lehet és kell elkülöníteni:
I. Szűrővizsgálatok
II. A betegek kezeléséhez szükséges kontroll tesztek
I. A szűrővizsgálatok általában nem a pajzsmirigybetegség okát hivatottak kideríteni, hanem azt, hogy túlműködés (hyperthyreosis), ill. alulműködés (hypothyreosis) gyanítható-e. Leggyakrabban elvégzett vizsgálat a TSH, azaz a pajzsmirigy stimuláló hormon.
 
Mi a TSH? 
(TSH=Thyroideae, azaz a pajzsmirigyet stimuláló hormon)
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy! - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről.
A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak”, vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran - miként azt fentebb említettem -, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy-működése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „kőbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
- a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (a TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de a 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél!)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét (egyik betegünkben is ezt mutattuk ki!)
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
A TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus csökkent működés laboratóriumi (!) kritériuma, hogy a TSH 2,5 és 10 között  legyen és ugyanekkor a pajzsmirigy hormonjai:  T4 (tiroxin) és a T3 (trijódtitorin) viszont ne legyenek a kóros tartományban. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak tájékoztató jellegűek, a klinikai tünetek nélkül a diagnózis nem készíthető el.
Fontos: egyyénre szóló, oki kezelést javaslok.
Jó egészsget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-21 16:48:53

Tisztelt Erika!

Köszönöm jókívánságát. A Letrox150-t szedje egyelőre,a továbbiakat legközelebb megbeszéljük.

Jó egészséet kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-20 17:49:14

Tisztelt Kérdező!

A laboratróriumi leletei alapján nem jelenthetem ki, hogy ez nem pajzsmirigy betegség.....A leleti alapján a pajzsmirigygyulladás sem zárható ki. Panaszok esetén további vizsgálatot javaslok.
Jelentkezzen kolléganőimnél.

Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-18 18:35:57

Tisztelt Kérdező!

Elképesztő zavar van ezen a területen az interneten, de sajnos az orvosok fejében is (eltekintve néhány kivételtől).
A helyzete ráadásul nem egyedi. A betegek gyakran hosszú utat tesznek meg, amíg diagnózishoz és megfelelő kezeléshez jutnak. Gyakran a többségi vélemény dönt. Nagyon. A kérdés általánosságban úgy fogalmazható meg, hogy mi a helyzet akkor, ha egy adott betegséggel kapcsolatban több orvosi vélemény van, akkor melyik igaz? A helyzet az, hogy ezekben a szakmai kérdésekben a helyes orvosi vélemény nem „demokratikus” szavazás kérdése, amikor a többségi vélemény dönt. A tudományban a Keplertől- Semmelweisen át mindig kisebbségben voltak azok akiknek később igazuk lett. Ezért nem tartom jónak azt az elterjedő gyakorlatot, hogy „ több orvost megkérdezünk és a többségi véleményt fogadom el”.
Ami a konkrét kérdését illeti:
A Framingham tanulmány alapján a pajzsmirigy göbök a nők 6,4%-ában, a férfiak 1,6%-ában voltak kimutathatóak. Az epidemiológiai tanulmányokból az is kiderült, hogy nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribbak a szoliter vagy multiplex göbök. A göbök nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek, hanem a meleg göbök hyperthyreosist okoznak, a hideg göbök pedig a malignus átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Általában az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derül, s ilyenkor szembesül a beteg és orvosa azzal a problémával, hogy mit tegyen.
MINDEENEK ELŐTT :A MELEG ÉS HIDEG GÖB KÖZÖTT ELSŐDLEGESEN AZ IZOTÓ VIZSGÁLAT, az un. 99mTc scan tesz egyértelmű különbséget!

I. Endogén (genetikai, örökletes) faktorok:
A hideg göbök kialakulásában mind genetikai, mind epigenetikai faktorok (azon tényezők összessége, amelyek megváltoztatják egy gén aktivitását mutáció nélkül) meghatározóak. Ezekben a betegekben a thyreocyták specifikus génjeinek: a TSH-receptornak (TSH-R), a nátrium-jód symporternek (NIS), a thyreoglobulinnak (Tg) és a pajzsmirigy peroxidáznak (TPO) működése csökkent. A pajzsmirigy-specifikus gének expressziójának gátlásában az apoptotikus és anti-apoptotikus gének egyensúlyának felborulása, a sejtek differenciálódásának és funkciójának zavara mutatható ki. A genetikus tényezők között a mutációk a legfontosabbak. A fentebb említett gének mutációit csoportosíthatjuk aszerint, hogy a mutáció milyen sejtet érint. A germinális mutáció az ivarsejtekben alakul ki, minden utódsejt hordozza, öröklődik, a szomatikus mutáció azonban csak az adott testi sejtek génállományának sajátja. A mutáció funkcióbeli következménye funkció-növekedés (aktivációs mutációk) vagy funkciócsökkenés (inaktivációs mutációval jellemezhető hideg göb) lehet.

II. Környezeti tényezők:
Mind a jódhiánynak, mind a dohányzásnak meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A jódhiány és a terhesség kérdésének vizsgálata hazánkban is a népegészségügyi kutatások egyik fontos része.
A göbök kivizsgálásában a tapintás után az ultrahang vizsgálatnak, az izotóp diagnosztikának és a tűbiopsziának, ill. a tumor marker szintek meghatározásának van szerepe.
Fontos: az UH vizsgálat akkor adhat jó támpontot, ha megadják az ún. TIRADS kategóriát is
Az izotóp vizsgálat segít a funkció eldöntésében
A tumor marker segít a göb jóindulatúságának megítélésében
A biopszia a rosszindulatúság kérdésében van segítségünkre
Tumor marker (pajzsmirigy specifikus) vizsgálat
A göbök kezelése a göb természetétől, a göb funkciójától, a szövettani eredménytől függ:
A rosszindulatúságra gyanús göb műtéte indokolt. A további kezelés a szövettani eredmény kiértékelése után javasolható
A tömlők, ciszták kezelés injekciós kezeléssel (sclerotizáció, ill. RFA) is gyógyítható
Az ún. meleg göbök (túlműködéssel járnak) kezelése gyógyszeres, de a végleges megoldás rendszerint az izotópos kezelés vagy a műtét.
Fontos, hogy a műtét után endokrinológiai gondozás szükséges.
Ezek után a tünetei és az eredmények komplex, holisztikus értékelését javaslom.
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-18 13:32:15

Tisztelt Kérdező!

Sajnos a csatolt adatokat nem lehett megnyitni, ezért erről véleményt nem írhatok.Egyébként immunológiai tesztek lennének fontosak.
Jó egészséget kivánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-17 10:56:34

Tisztelt Kérdező!

Ebben az esetben a Pregnyl kezelés folytatható. Várhatók remélhetően további babáik!
Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-17 10:48:38

Tisztelt Erika!

Sajnos jelenleg is influenzás vagyok (41C fokos lázzal).....Ezért nem tudtam febr 16.án bemenni, és főleg nem akartam másokat elfertőzni.A Letroxból egyelőre 150 ug-t szedjen(ne váltogassa, annak semmi értelme!)
A már javasolt gyógyszert szedje, s bízom a sikerben és minél előbbi találkozásunkban.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:




Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-17 10:43:53

Tisztelt Kérdező!

Részletes immuno-endokrin kivizsgálást és oki terápiát javaslok.
A TSH ebben a vonatkozásban nem perdöntő.Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT) . Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe.
Sokan csodálkozva fogadják és kérdezik, hogy a T4 (tehát a tiroxin) miért okoz olyan eltérő hatásokat, tüneteket. Egyeseknek a T4 szívdobogást, másoknak jelentős fogyást, hasmenést okoz. A titok nyitja a fenti enzimekben keresendő. Mi a vérben határozzuk meg a T4 szintjét, pedig a dejodináz-1.- és 2.-től függő aktív T3 a szövetekben képződik (pl. a szívben), ezért sem lehet egyértelműen következtetni a T4 szintből a T3-ra. Tehát a T4 adása esetén – amennyiben a beteg dejodináz-1. és 2. szintje alacsony, akkor a bevitt T4-ből (pl. Letrox) képződött aktív T3 mennyisége lényegesen kevesebb, ezért az a látszat mintha a gyógyszer nem hatna. Napjainkban ez a kérdés ismét rendkívül aktuális és egyre többen javasolják a T4 helyett olyan gyógyszer(ek) alkalmazását, amelyek a T3 és T4 kívánt keverékét tartalmazzák.
Ez annál is inkább indokolt, mert az alábbi tünetek T4-gyel nehezen, ill. nem teljes mértékben befolyásolhatók:
Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
Depresszióra hajlam
Hízás, csökkent étkezés mellett
Menstruációs zavarok, terméketlenség
Végtagokban zsibbadásérzés
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-16 18:39:32

Tisztelt Szabó Balázs Úr!

Ez valóban így van és sok gondot okoz a GH hiánya. Biotech USA GH Hormone Regulator valószínüleg jó választásnak igérkezik..
Jó vola mind a GH, mind az IGF1 szintet is megnézni.

Mielőbbi javulást kívánok, tisztelettel

Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-16 18:30:46

Kevdes Erika!
Köszönöm kedves, elismerő sorait.Több kérdést is feltett, ezek egy részére szeretnék reflektálni. (sajnos a kezlésre vonatkozó válasz csak vizsgálat után engedhető meg etikai és szakmai okok miatt).
1. Ami a TSH-ra vonatkozik: Többször leírtam, hogy nem a TSH-t, hanem a beteget kell kezelni. MIért?
Habár a pajzsmirigy rendellenes működése az egész szervezetre kihat, és emiatt kezelését is csak holisztikus megközelítésben, az egész embert, a tüneteket a laborlelettel és egyéb vizsgálatokkal összevetve szabadna végezni, sokan mégis úgy érzik, hogy a diagnózis alfája és omegája a TSH érték.
A napjainkban igen gyakori, főként nőket érintő pajzsmirigy betegségek kapcsán mára számos laborlelet került nyilvánosságra, amit az érintettek maguk tettek közzé különböző fórumokon, csoportokban, a sorstársaktól választ, kiértékelést remélve. Alig telik el nap, hogy ne kapnék a betegeimtől is ilyen kérdéseket .Sokan azt gondolják, hogy a labor leltből, mint egy varázsgömbből megtudhatják, hogy betegek-e, vagy sem. Pedig ezeket az adatokat csak a beteg panaszaival és a többi vizsgálat eredményével összevetve szabad értelmezni, sohasem önmagában.
Mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről.
Mi befolyásolhatja a TSH értéket?
Az életkor
- a TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél.

A beteg által lakott terület jódellátottsága
- jód hiányában kevés T3 és T4 (pajzsmirigy hormonok) képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pajzsmirigy túlműködése a jód bevitelével megszüntethető! Sőt, ellenkezőleg a túlzott bevitellel életveszélye túlműködést, ill. gyulladást lehet kiváltani.

Az évszak
- télen, hideg időben a szervezetnek több pajzsmirigy hormonra lehet szüksége, ez azt eredményezheti, hogy a TSH szint megemelkedik.
A napszak
- a TSH szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban).
Egyéb betegségek
Túlzott stressz, heveny megbetegedés és láz is hatással lehet a TSH szintre.
Alkalmazott gyógyszerek
- a TSH szint változhat például, ha a beteg szteroidokat szed, de egyes szívgyógyszerek és a következőkben, a teljesség igénye nélkül felsorolt hatóanyagok is befolyásolják a pajzsmirigy működését: amiodaron, jód tartalmú kontrasztanyagok,  szulfonilureák, szulfonamidok, lítium, tirozin-kináz gátlók, interleukin, interferon, dopamin, dopamin agonisták (bromocriptine), glükokortikoidok, metformin, szomatosztatin analógok, phenytoin, rifampicin, phenobarbital.
Várandósság
- a pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél mért adatokkal. Terhességben alacsonyabb értékek mérhetők.

A leírtak alapján valószínű, hogy panaszai egy része a változó korral is összefügghet. Ilyen irányú kezelészt is javaslok.

A gluténnel kapcsoltaban elég nagy zavar van. Az egyes írások azt sugalljaák, hogy általában a glutén felelős a tünetekért, pedig ebből csak az igaz, hogy a gluténben lévő változó mennyiségben lévő gliadin (!) tehető felelőssé a genetiakailg meghatározott tünetekért és betegségekért.
Célzott kezelést javaslok, jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-11 13:11:02

Tisztelt Juli!

Igen, valóban van rá mód. A magzat megmaradása: a természet csodája.A magzat fiziológiás “transzplantátum”, azaz olyan mint egy átültetett szerv (pl. a vese, szív stb.), amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb veszély a szerv kilökődése. A természet csodája, hogy egy immunológiai értelemben félig “idegen” magzat egyáltalában megtapad a méhben és később pedig nem minden esetben lökődik ki. Ennek a védelemnek immunológiai és hormonális okai is vannak.
Milyen immunológiai mechanizmusok biztosítják a magzat megtapadását és fejlődését?
Az endokrinológia, immunológia és a genetika módszereinek alkalmazása forradalmi változásokat eredményezett a terhességgel kapcsolatos kutatásokban. A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. limfociták egyike a Th2 (humorális immunitásért, azaz az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (celluláris, sejtes immunitásért felelős) limfociták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség 2.-ik trimeszterétől (4.hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy élettani immungátlás, azaz kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson.Ezt a kényes egyensúlyt számos hormonális és külső tényező képes felborítani. A Th1 sejtek által termelt anyagok ún. citokinek a terhesség kimenetele szempontjából kedvezőtlen hatásúak. A Th1 csoportba tartozó gamma interferon (INFγ) toxikus T sejteket aktivál, amelyek károsíthatják a magzatot. Egerekben az INFγ-val történő kezelés a terhesség megszakadásához vezetett. Ennek az anyagnak az emelkedését figyelték meg az ismételten vetélő nőkben is. A Th1 citokinek termelését indukáló vírusfertőzésekről ismert, hogy szerepük van a spontán abortuszok kiváltásában.
Mi a kapcsolat az autoimmun pajzsmirigybetegség és a meddőség, a spontán vetélések között?
A pajzsmirigy autoimmun betegségei és a terhesség közötti kapcsolatra több magyarázat van.
A vetélés kapcsolatban lehet azzal az egyensúlyzavarral, amely az autoimmun betegség alatt a Th1 és a Th2 arány kedvezőtlen változásával függ össze.
Az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedőkben a pajzsmirigyhormonok viszonylagos, ill. abszolút hiánya figyelhető meg. Az első három hónapban (trimeszterben) minimálisan emelkedett TSH-t mutattak ki. Amennyiben a TSH érték 2,5 mU/l fölé emelkedett és a TPO elleni antitest szintjük is magas volt, akkor a vetélés kockázata lényegesen növekedett. Ez azt jelzi, hogy az immunrendszer aktiválódása (antitest szint emelkedése) és a csökkent pajzsmirigy aktivitás mindenképpen káros a magzat szempontjából. A nemzetközi irodalomban egyértelmű állásfoglalás található arra, hogy a terhesség, sőt a fogantatás előtt a csökkent működést, azaz a hypothyreosist el kell kerülnünk megfelelő gyógyszeres kezeléssel. A hypothyreosis kezelése azonban nem egyszerű feladat, mivel kicsiny az un „terápiás ablak”, azaz nem könnyű megtalálni az ideális dózist és készítményt. A gyakori TSH meghatározások azért sem javasolhatók, mert a thyroxin (T4) dózis változtatását a TSH szint csak megkésve követi. Az a tény, hogy az egyes T4 készítmények biológiai hasznosulása (ún.„bioviability”) lényegesen eltér egymástól, további óvatosságra inti a kezelést elindító, ill. ellenőrző szakorvost. Általános elvként leszögezhető, hogy a T4 kezelést alacsonyabb dózissal kell elkezdeni még akkor is, ha kísérő betegségek (pl. súlyos szívbetegségek) nincsenek. Az 1,0 körüli TSH érték elérése mellett az egyedi kezelés során, az életminőség javulását kell szem előtt tartani. Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ráadásul a T4 nem jut be az agyba, mivel ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3. Ez különösen fontos a terhesekben, mert a magzati agy fejlődéséhez T3-ra van szükség.
Mik azok az NK és uNK sejtek?
Évtizedekkel ezelőtt már kísérletesen foglalkoztam az NK sejtekkel. Ezek a természetes ölő sejtek (NK= natural killer cells) fontos szerepet játszanak a daganatok kialakulásának gátlásában, mivel a tumor sejteket képesek elpusztítani. A baj csak az, hogy a tumor gátló, a daganatos sejteket ölő tulajdonságuk mellett a vérben lévő fokozott számú és funkciójú NK sejt káros lehet a magzatra és vetélését okozhat.
A téma valóban óriási érdeklődést váltott ki és a legismertebb orvosi szaklapokba került (Natural killer cells in female infertility and recurrent miscarriage: a systematic review and meta-analysis Hum. Reprod. Update (May/June 2014). Az NK sejtek (ún. CD56 sejtek) meghatározása vérből sejtszeparátorral történik. Sikeres reproduktív folyamathoz szükséges, hogy az NK limfocita sejtarány értéke kevesebb legyen 15%-nál, ideális esetben pedig 12% alatt.
Az emelkedett NK sejtarány és/vagy a fokozott NK funkció a magzat megtapadását gátolja, ismétlődő vetéléseket és beágyazódási zavarokat okozhat. Fontos, hogy az NK sejteknek (CD56-al jelzetteknek) van egy fontos alcsoportja, az ún. uNK sejtek, azaz a méhben lévő sejtek. Ezeknek az aktiválódása szerencsére védi a magzatot a kilökődéstől (Uterine NK cells: active regulators at the maternal-fetal interface, Ashley Moffett, Francesco Colucci, J. Clin. Invest. 124(5): 1872-1879, 2014). Ez az elmúlt hónapban leírt felfedezés új értelmezést jelent, másrészt a kezelésben is új távlatokat nyit meg. A jelentősége az, hogy a perifériás vérben lévő NK sejtek számának és funkciójának csökkentése, ugyanakkor az uNK sejtek működésének fokozása lehet a cél.
Milyen laboratóriumi vizsgálatok lehetségesek?
1.A visszatérő, spontán vetélés esetében a megtermékenyülés megtörténik, a magzat beágyazódik, de a magzat kezdeti fejlődése 6-12. hét körül megáll. Az embrió vagy spontán kilökődik, vagy elhal. Amennyiben a spontán vetélés mögött nincsen genetikai, endokrinológiai, mikrobiológiai, vagy más környezeti tényező, akkor olyan ismeretlen eredetű vetélésről van szó, amelynek hátterében immunológiai okok lehetnek. Ezek lehetnek autoimmun betegségek (autoantitestek), (NK sejtek), az immunszabályozás zavarai. Ilyen esetben feltételezhető az ún. „immunológiai abortusz”. Ezekhez a vizsgálatokhoz vérből szeparált sejtek kellenek!.
A Th1 illetve Th2 sejtek a- szerint különíthetőek el, hogy milyen citokint termelnek. Visszatérő vetélés estén – miként arra fentebb utaltam - Th1, normál terhességnél Th2 dominancia figyelhető meg.
2. Természetes ölősejt (NK) vizsgálata. Az NK sejtek a szervezetbe kerülő idegen sejteket pusztítják el. Az NK sejtek számának növekedése, vagy a sejtölő aktivitás fokozódása immunreaktivitást jelez.
3. HLA keresztpróba, amely ún. mikrolimfocítotoxicitási teszt, melynek során az anyában az apa HLA antigénjeivel szembeni keringő ellenanyag mutatható ki.
4. ún. FACS keresztpróba melynek során azok az anyai szérumban lévő antitestek mutathatóak ki, melyek felismerik az apai T,- illetve B sejteket.
5. Kevert limfocita kultúra (MLC) és blokkoló antitest vizsgálata. A módszer az anya sejtjeinek az apa sejtjeivel szembeni reaktivitását méri. A vizsgálat során az anya sejtjeit az apai sejtekkel, illetve kontrollok összekevert sejtjeivel reagáltatjuk, anyai szérum jelenlétében, vagy a nélkül. A vizsgálat választ ad arra, hogy az anya hiperaktív-e az apa sejtjeivel szemben, illetve, hogy az anyában vannak-e olyan gátló faktorok melyek az apa elleni reaktivitást megakadályozzák.

Kezelés lehetőségei:
Kiderült, hogy több olyan kezelési mód van, amelyekkel az eddigi eredmények biztatóak.
1.Egyrészt igazolódott, hogy a pajzsmirigy hormonjainak szerepe van a védő, tehát uNK sejteknek a működésében (fokozza működésüket!), másrészt a szteroid hormonoknak (mellékvese és a progeszteron), ill. a hCG-nek, a szelénnek, ill. az ún. IVIG-nek (intravénás immun-globulinnak) kedvező hatása van az NK sejtek működésének szabályozásában (Schumacher A.: Endocrine factors modulating immune responses in pregnancy Frontiers Fontiers in Immunology May 2014|V.5| 5).
2. PIBF alkalmazása.
(The regulation of ovary and conceptus on the uterine natural killer cells during early pregnancy.Reprod Biol Endocrinol.
Gong H1,2, Chen Y1, Xu J1, Xie X1, Yu D1, Yang B1, Kuang H3,4 2017 Sep 6;15(1):73. doi: 10.1186/s12958-017-0290-1

Mi a PIBF ?
Ez a progeszteron hormon által indukált blokkoló fehérje. Az uNK-sejtek dysregulációja kapcsolódik a terhességi következményekhez, mint például a visszatérő terhességvesztés, a preeklampsia és a magzati növekedési retardáció. Bizonyíték van arra, hogy a progeszteron és az ösztrogén képes szabályozni az uNK-sejtek regrutációját proliferációját, differenciálódását és működését az intracelluláris nukleáris receptorokon vagy a méhen belüli közvetítő sejteken keresztül a korai terhesség alatt. Az ehhez kapcsolódó kutatás elmélyítésével a koncepció szerepe az ilyen szabályozásban széleskörű figyelmet kapott, az endokrin jelátvitel (hCG), a juxtacrine jelátvitel (HLA-C, HLA-E, HLA-G) és parakrin jelátvitelt (citokinek) az uNK sejtek aktivitásának megkönnyítésére. 

Fontos végezetül hangsúlyoznom, hogy az immunológiai vizsgálatok csak együttesen értékelhetőek a klinikai tünetekkel, hormonális vizsgálatok eredményeivel és irányt mutatnak arra vonatkozóan, hogy milyen típusú immunológiai vetélés állhat fenn, indokolt-e az IVIG, esetleg az apai limfocitákkal történő immunizálás, vagy más hormonális kezelés.
Bízom benne, hogy a legújabb eredmények alapján egyre több egészséges gyermek születhet.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-11 12:39:12

Tisztelt Kérdező!

Mindenek előtt soron kívül nagyon hamar be tudnak jönni előjegyzés alapján.(e-mail:info@endokrinkozpont.hu

A leletei valóban nem látsznak jónak, de ezek alapján diagnózis és kezelést mondani nem volna szakszerű.
További vizsgálatot és sz. célzott kezelést javaslok.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-10 12:20:18

Tisztelt M. Alexandra!

Köszönöm kérdését, de vizsgálat nélkül csak feltételezett diagnózisokat írhatnék és ezekkel nem szeretném sem megzavarni, sem megijeszteni..

Jó egészuséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-09 17:57:02

Tisztelt Andrea!

A kérdés azért nem ilyen egyszerű, erről a tankönyvben külön fejezetet írtam, nem volna helyes a szakorovosoknak írt anyagot idéznem. Az esetek egy részében már nincs TSH receptor, azért a TSH már nem is tudja kifejteni hatását. A TSH-t befolyásoló faktorokról az előzőkben is részletesen írtam.

Üdvözlettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-09 17:54:11

Tisztelt Kérdező!

Érthető módon sem diagnózist nem mondhatok, sem kezelést nem javasolhatok vizsgálat nélkül. Minden esetre - amennyiben ezek a laboratóriumi leletei a klinikai képpel összhangban vannak, akkor nagy valószínüséggel kezelésre van szüksége!Alig telik el ugyanis nap, hogy nem kapnék tisztelt Olvasóimtól ilyen kérdéseket. Az összefüggés egyértelmű, ezért igyekszem minél közérthetőbben ezt elmagyarázni.
I. Mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon belüliek?
Fontos azonban tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
• individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg által lakott terület jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
Ezek mindegyikét külön kellene tárgyalni, de ezt most nem teszem, erre majd egy későbbi időpontban térek ki. A legfontosabb az, hogy a rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy- működése. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos szűrő jellegű módszer, de nem jelent önmagában betegséget. Az elmúlt héten volt nálam egy beteg, akinek TSH értékét próbálták beállítani, nem nagy sikerrel. Kiderült, hogy olyan szívgyógyszert (Cordarone) szedett, amelyik befolyásolja a pajzsműködését. Ilyenkor a pajzsmirigy hormonjainak adásával nem lehet sikert elérni, csak körültekintő, a betegség természetétől, a kísérő betegségektől az étkezésig számos tényezőt figyelembe kell venni.
II. A pajzsmirigy gyulladása és a terméketlenség, ill. az „ismeretlen eredetű” vetélések között kapcsolat van . Mindez a terhesség alatti immunológiai történésekkel függ össze.
Ezért az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek mutathatók ki a vérükben.
• Akiknek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
• Akiknek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták
További vizsgálatot és egyénre szóló kezelést javaslok jó egészséget kívánva:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-02-09 17:49:37