SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Frank Orsolya


Frank Orsolya
Pszichológus, családi kommunikációs szakértő

Pszichológus, Gordon-instruktor
CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓS TANÁCSADÁS ÉS TRÉNING

Miért nem értek szót a gyerekemmel? Miként őrizhetnénk meg a családi békét és a párkapcsolatunkat? Hogyan csinálhatnám másként, mint a szüleim? És mi az a Gordon-módszer?

Egyéni tanácsadás igény szerint, felmérő beszélgetéssel.
Érdeklődjön, tájékozódjon, jelentkezzen itt:
Elérhetőségeim:
E-mail: posta@arete.hu
Honlap: http://www.szeresdjol.hu

Témakörök

összes téma      9 éves     akit aa megcsalás szele megcsapott     alkoholfüggés     anyós     autizmus     birtokló szülõk     büntetés     családi kapcsolatok     családi kommunikáció     családi rendszerek     csecsemõ     dackorszak     daganatos beteg     döntés     döntések     életvezetés     fejlõdés     felelõsségvállalás     felnõtt gyerek     férfi-nõ kommunikáció     gyerekek     gyereknevelés     gyereknyelv     gyerekvállalás     gyermekek félelmei     gyermeki fejlõdés     gyermeknevelés     halál     halálfélelem     hasfájás     házasságcsapda     iskola     iskolakezdés     kamaszkor     kapcsolati gyász     kétéves gyerekek     komfortszoptatás; digitális gyermekvédelem; altatás; testmozgás     kommunikáció     konfliktuskezelés     kötõdés     krízis     megváltozott családi helyzet     mentális egészség     mozaikcsaládok     nagyszülõhöz fûzõdõ viszony     nõi szerep     önismeret     önkielégítés     önsorsrontás     ovis gyerek     ovis kor     ovisok     ovisok gondjai     óvoda     óvodás korú gyerekek     óvodaválasztás     párkapcsolat     patchwork - családok     patchwork családok     pszichiáter     pszichológushoz fordulni     pszichoterápia     ragaszkodás     serdülés     serdülõ     serdülõk     serdülõkor     sorskönyv     stabilitás     személyiségfejlõdés     szeparációs szorongás     szerelem     szexuális fejlõdés     szexualitás     szobatisztaság     szófogadás     teljesítmény-szorongás     terápia     testvér fogadása     testvérféltékenység     titok vagy nem titok a családban     totyogó; alvás; szülõ érzései     válás  

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.

Serdülõ otthonról lop

T. Cím! 13 éves nevelt lányom mostanában hozzányúl mások cuccaihoz, előfordul hogy lop is. Az iskolában és otthon is. Ellop ételt, a fürdőszobából dolgokat, ezeket eldugja a szobájában, az ételt azonnal megeszi. Egyáltalán nem értjük miért csinálja. Nincs olyan társaságban akik befolyásolnák, mert beszéltem az iskolával. Ami tőlünk telik mindene megvan. Olyan dolgot is lopott már el ami pl. neki is van. Az ennivalót, egyebeket egyáltalán nem rétjük miért veszi el titokban. Sokat beszélgettem már vele de sokra nem jutottam. Hallgat és nem szól, egyébként is visszahúzódó, zárkózott gyerek. Mit tegyünk? Mi lehet a baj? Hogyan tudnám őt kinyitni egy kicsit lelkileg? Köszönettel: BZ
Kedves BZ!

Nagyon örülök, hogy nem a büntetés útjára lépett, hanem pontosan érti, hogy a lopás ilyen korú gyereknél tünet, valamilyen belső feszültség vagy hiányérzet jele. Hogy ez mitől épp most jelentkezik, ha a körülményekben semmi lényeges változás nem történt, arra nézve a kislány életkora kínálhat megoldást. Természetesen ilyen kevés információból semmi bizonyosat nem lehet mondani, de általánosságban igaz, hogy serdülőkorban az ember elkezd a saját sorsán, személyiségén, kilétén gondolkodni - elkezd reflektálni. Mintha egyszeriben tükör elé állna és felgyújtanák a villanyt - a serdülő rengeteget foglalkozik magával, egyszeriben én-tudatra ébred, befelé fordul, végiggondolja, ki ő és mi a története, leltáraz, célokat keres, felméri, mennyit ér ő. Mivel ebben rutintalan, ezek aztán sokszor érzelmekkel színezett, elnagyolt, szenvedélyes értelmezések. Ilyenkor a viszonylag jó életű gyerekek is egészen drámai érzéseket tudnak megélni, szenvedélyes történetekben élik át saját magukat és az életüket, nagy eszmék és nagy elhatározások mozgatják őket. (Ez messze nem baj!) A serdülők ráadásul természettől bezárkóznak ebben az időszakban. A legtöbb serdülőt utoléri az a paradoxon, hogy befelé fordul, bezárkózik, nem osztja meg a belső életét, és közben kutyául szenved attól, hogy őt nem értik, nem ismerik. Azt szeretnék, ha félszavakból, füstjelekből értenénk, mi megy végbe benne és ezt tekintetbe is vennénk. Mivel nehezen hozzáférhetőek, ezért talán külső személynek, pszichológusnak ez a kislány is könnyebben mesélne arról, mi minden jár mostanában a fejében. A lopás oka lehet az is (és nagyon sok gyerek lop életének valamely korszakában), ha örömtelen az élete, az is, ha elhanyagoltnak érzi magát (ez akkor is megtörténhet, ha nem igazán elhanyagolt), lehet az, ha úgy érzi, igazságtalan vele a sors és jár neki némi kárpótlás.... száz és száz különböző belső élmény lehet ennek az oka, egészen odáig elmenően, hogy megnövekednek a vágyai és kiterjed a kívánságainak a köre. A serdülőkor az, amikor azzal kísérletezünk, milyen lesz majd a felnőttek támogatása nélkül élni... ezért megpróbálunk saját erőből elboldogulni. Saját világot alkotunk, magányosan küzdünk vagy a kortársakkal vállvetve. Ezért nem kér segítséget sok serdülő és ezért próbál így vagy úgy egyedül gondoskodni a vágyairól...
A pontos ok mindig teljesen egyéni; az, ha a gyerek beszél róla valakinek, akiben bízik, jó eséllyel segít a problémán.
Ha pedig egyébként sikerül úgy vinni tovább a kapcsolatukat, ahogyan az a serdülőkorban ideális, akkor a probléma jó eséllyel el fog múlni. Kevés ember van, aki serdülőkorába ne csinált volna vad dolgokat. A kislány legyen vidám és tevékeny, lehetőleg sportoljon intenzíven és élvezettel, legyenek örömei, legyen rajta némi felelősség, legyenek működő szeretetkapcsolatai, érezze jól magát a bőrében, ne legyen agyonfegyelmezve, adjuk meg neki a magányos töprengéshez szükséges nyugalmat, álljunk a rendelkezésére, ha igényli, vegyük körül humorral és szeretettel, mi magunk legyünk vidámak, lazák, hitelesek, tevékenyek és boldogok, ezzel maximalizálhatjuk az esélyét, hogy ő is viszonylag kevés szenvedéssel átvészelje a serdülőkort. A serdülésnek gyakran épp az első szakasza a legnehezebb, amíg szülő is és gyerek is rutint szerez ebben a működésmódban. Legjobbakat!

Frank Orsolya
2015-02-13 17:08:22
Olvasói értékelés: 5/5
A szerkesztő ajánlja