Nevelõapa beilleszkedése

Kedves Frank Orsolya!

A kezdetektol egyedul nevelem a 10 eves fiamat, akivel nagyon szoros es kiegyensulyozott a kapcsolatunk. Jokat tudunk beszelgetni es nagyon szeretjuk egymast. Voltak kapcsolataim az elmult evekben, de egyiknel sem merult fel hazassag vagy egyutteles, nekem eleg volt a sajat csaladunk. Tavaly ev vegen viszont talalkoztam egy csodalatos ferfival, aki pontosan az a tars, akire mindig vagytam. Kiegeszitjuk es szeretjuk egymast es egyutt szeretnenk leelni az eletunket. O ket kisgyereket nevel egyedul. A fiam viszont - aki egyebkent nagyon jol kijon vele es a gyerekeivel is - fuj, morog es harcol az ellen, hogy barki belepjen az eletunkbe. Amit persze ertek es megertek es akar meg orulhetnek is neki, hiszen ez azt jelenti, hogy a fiam egyetlen szulovel is boldognak erzi magat es a csaladjat. Viszont aggaszt is a dolog, hiszen a parommal egyre jobban szeretnenk szorosabbra fuzni az eletunket, letrehozni a mi kozos csaladunkat, de a fiam elleneben ezt semmikeppen nem szeretnem. Sokat beszelgetunk a fiammal errol, de nem akarom tulbeszelni sem a dolgot, hogy tulsagosan raporogjunk erre a temara es csinaljunk egy konfliktusgocot ott, ahol talan termeszetesen, magatol is megoldodna az ugy. Tanacstalan vagyok. Hogyan fogja ezt feldolgozni? Hogy segitsek neki? Hogy segitsek magunknak? Elore is koszonom.