 |
Herold FerencKertészmérnökElérhetőségeim: Telefon: 06-70/384-29-82 E-mail: kertember@gmail.com Honlap: http://www.kertember.hu/ Blog: www.kertember-kerteszkedj.blogspot.com |
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt mérnökúr!
Most novemberben fogok telepiteni 30m hosszan 1,5m magas leyland ciprus gold ridert (földlabdás) sövénynek.
Egy rész a sövénynek átfut 3 fenyőfa alatt és 2 vérszilva alatt. A félárnyék nem jelent semmi problémát a sövényre ugye ?
A második kérdésem meg pedig az lenne ha idén elültetem akkor jövő április végén már kezdhetem is körbe minden iránybol visszametszeni az 1/3-ára hogy szép sürü sövény legyen belöle? Kivétel ugye a sudarához ne nyuljak ?
Válaszát előre is köszönöm.
Most novemberben fogok telepiteni 30m hosszan 1,5m magas leyland ciprus gold ridert (földlabdás) sövénynek.
Egy rész a sövénynek átfut 3 fenyőfa alatt és 2 vérszilva alatt. A félárnyék nem jelent semmi problémát a sövényre ugye ?
A második kérdésem meg pedig az lenne ha idén elültetem akkor jövő április végén már kezdhetem is körbe minden iránybol visszametszeni az 1/3-ára hogy szép sürü sövény legyen belöle? Kivétel ugye a sudarához ne nyuljak ?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Kérdező!
A vérszilva árnyéka nem olyan mély, mint a fenyőé, ezért azzal kevesebb gond lesz, de túlzás lenne azt állítani, hogy nem fog meglátszani a sövényen. A fák alatt gyengébb lesz a növekedés, erőtlenebb, haloványabb, silányabb lesz a sövény. A fenyők alatt idővel el is száradhat az a sövényrész, amelyre erős árnyék vetül.
Elméletileg jövő áprilisban már lehet visszavágni, de ezt az dönti el, hogy milyen erős lesz a növény, mennyire sikerül gyökeresednie a tél alatt. Ha időben és erőteljesen indul a tavszi hajtásnöbekedés, akkor indulhat a tavaszi visszavágás. Ellenben, ha gondok merülnének fel, akkor még érdemes várni a metszéssel.
A sudárt is érdemes kivágni abban a magasságban, ahol már elégedett a sövény magasságával. A sudár kivágása erőteljesebb növekedésre készteti az alsóbb hajtásokat, azaz sűrűbb, dúsabb lesz a sövény.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 10. 15. 21:49
A vérszilva árnyéka nem olyan mély, mint a fenyőé, ezért azzal kevesebb gond lesz, de túlzás lenne azt állítani, hogy nem fog meglátszani a sövényen. A fák alatt gyengébb lesz a növekedés, erőtlenebb, haloványabb, silányabb lesz a sövény. A fenyők alatt idővel el is száradhat az a sövényrész, amelyre erős árnyék vetül.
Elméletileg jövő áprilisban már lehet visszavágni, de ezt az dönti el, hogy milyen erős lesz a növény, mennyire sikerül gyökeresednie a tél alatt. Ha időben és erőteljesen indul a tavszi hajtásnöbekedés, akkor indulhat a tavaszi visszavágás. Ellenben, ha gondok merülnének fel, akkor még érdemes várni a metszéssel.
A sudárt is érdemes kivágni abban a magasságban, ahol már elégedett a sövény magasságával. A sudár kivágása erőteljesebb növekedésre készteti az alsóbb hajtásokat, azaz sűrűbb, dúsabb lesz a sövény.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 10. 15. 21:49
Olvasói értékelés: 5 / 5
Tisztelt Mérnök Úr!
2 éve ősszel ültettem egy konténeres juharlevelű platánfát. Ültetéskor kb. 2.5-3 méter magas volt.
3 cölöppel kitámasztva bőségesen locsolva nagyon szépen növekszik. Nem volt metszve. Most kb. 5 méter magas szép formájú törzsátmérője cm.
Nyári erős viharban kitörtek a cölöpök és a fa nagyon kihajlott. Nem csak a törzs hajlott a töve is mozgott de nem sérült meg.
Újra kitámasztottam. Kérdésem, hogy lehet -e vagy kell -e valahogyan törzset illetve gyökérzetet erősíteni.
Érdemes volna -e levéltáppal permeteznem vagy tápoldattal öntöznöm és ha igen mit javasol.
Fáradozását előre is köszönve, tisztelettel Szerencsi Péter
2 éve ősszel ültettem egy konténeres juharlevelű platánfát. Ültetéskor kb. 2.5-3 méter magas volt.
3 cölöppel kitámasztva bőségesen locsolva nagyon szépen növekszik. Nem volt metszve. Most kb. 5 méter magas szép formájú törzsátmérője cm.
Nyári erős viharban kitörtek a cölöpök és a fa nagyon kihajlott. Nem csak a törzs hajlott a töve is mozgott de nem sérült meg.
Újra kitámasztottam. Kérdésem, hogy lehet -e vagy kell -e valahogyan törzset illetve gyökérzetet erősíteni.
Érdemes volna -e levéltáppal permeteznem vagy tápoldattal öntöznöm és ha igen mit javasol.
Fáradozását előre is köszönve, tisztelettel Szerencsi Péter
Kedves Péter!
Amint írja szépen növekszik a fa, amiből arra következtetek, hogy a gyökerével nincs probléma. Erős viharnak még az erős fák sem tudnak ellenállni.
A növények gyökere és a lombozata ritkán mozog önállóan. Egyes időszakokban a gyökér táplálja lendíti át a föld feletti részt a krízisiken, míg máskor a lombozat biztosítja a tápanyagot az intenzív gyökérfejlődéshez.
A gyökérzetet erős, egészséges lombozattal, és az aktív talajjal lehet erősíteni. A talaj aktivitását szervetrágya, szervesanyag bedolgozással lehet a legjobban fokozni.
A fák törzsét úgynevzett törzserősítő karokkal lehet erősíteni. Ez azt jelenti, hogy nem távolítjuk el a fák törzsén nőtt hajtásokat, akár még a földhöz közelit is meghagyjuk. A törzsön előtörő hajtások közül a koronáig terjedő szakaszon meghagyunk 6-8 darabot és ezeket rendszeresen metszük, nem engedjük korlátlanul fejlődni. Az ezekből a hajtásokból szakszerű metszéssel kialakított ágak és azokon fejlődött lombozat fokozottabban táplálja a törzset, azaz erősíti.
Sajnos a pontos kialakítás és metszés menetét nem tudom itt leírni, de a neten biztos talál erre útmutatást.
Ha nem, akkor jelezze felém és leírom itt egy cikkben.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 09. 01. 21:06
Amint írja szépen növekszik a fa, amiből arra következtetek, hogy a gyökerével nincs probléma. Erős viharnak még az erős fák sem tudnak ellenállni.
A növények gyökere és a lombozata ritkán mozog önállóan. Egyes időszakokban a gyökér táplálja lendíti át a föld feletti részt a krízisiken, míg máskor a lombozat biztosítja a tápanyagot az intenzív gyökérfejlődéshez.
A gyökérzetet erős, egészséges lombozattal, és az aktív talajjal lehet erősíteni. A talaj aktivitását szervetrágya, szervesanyag bedolgozással lehet a legjobban fokozni.
A fák törzsét úgynevzett törzserősítő karokkal lehet erősíteni. Ez azt jelenti, hogy nem távolítjuk el a fák törzsén nőtt hajtásokat, akár még a földhöz közelit is meghagyjuk. A törzsön előtörő hajtások közül a koronáig terjedő szakaszon meghagyunk 6-8 darabot és ezeket rendszeresen metszük, nem engedjük korlátlanul fejlődni. Az ezekből a hajtásokból szakszerű metszéssel kialakított ágak és azokon fejlődött lombozat fokozottabban táplálja a törzset, azaz erősíti.
Sajnos a pontos kialakítás és metszés menetét nem tudom itt leírni, de a neten biztos talál erre útmutatást.
Ha nem, akkor jelezze felém és leírom itt egy cikkben.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 09. 01. 21:06
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Üdvözlöm!
Leylandi ciprusokat ültettünk a kerítés mellé.Másfél évesek múltak. Az egyik oldalon, ahol délután árnyékosabb helyük van szép zöld a színük. A másik oldalon folyamatosan éri őket a napfény, a levelek végei sárgábbak. Mi lehet ennek az oka? Okozhatja a sok fény vagy tápanyaghiány? Rendszeres locsolást kapnak, kaptak hosszú hatású műtrágyát, lombtrágyát is később. Mit tehetnék még, hogy szép zöld színük legyen?
Köszönöm válaszát előre is!Ágota
Kedves Ágota!
Nem okoz gondot a leylandinak a túlzott napsütés. Persze, ha nem kap vizet, akkor igen, de ez esetben ez nem áll fenn.
A leírt jelenség tápanyaghiányra utal, vagy a gyengén fejlődött gyökérzet, vagy a talaj kémiai tulajdonságai miatt gátolt egyes mikroelemek felvétele. Legtöbb ször a magnéziumhiány lép fel, ezért vagy keserűsó, vagy magnézium tápoldat juttatását javaslom a gyökérzethez. A magnézium tápoldat permetezővel a lombra is kijuttatható.
Mindkét tápelem pótló beszerezhető kertészeti árudákban, nagyobb barkácsáruházakban. A pontos adagolás a termékek csomagolásán szerepel.
Üdvözlettel:
Olvasói értékelés: 5 / 5
Tisztelt Herold Ferenc Úr!
A kertemben több Platycladus orientalis-t ültettem. Sajnos a munkám miatt kicsit elhanyagoltam őket. (nem voltam itthon). 1-2 közülük nagyot nőtt és az ágaikat erősen lehúzzák a termések. A közepe majdnem csupasz. A kérdésem, hogy van e mód visszametszeni az ágakat, hogy megkönnyebbüljenek, és , hogy van e esély a sűrűsödésre idővel? A tuják közel 2-2.30 m magasak.
Köszönöm válaszát!
A kertemben több Platycladus orientalis-t ültettem. Sajnos a munkám miatt kicsit elhanyagoltam őket. (nem voltam itthon). 1-2 közülük nagyot nőtt és az ágaikat erősen lehúzzák a termések. A közepe majdnem csupasz. A kérdésem, hogy van e mód visszametszeni az ágakat, hogy megkönnyebbüljenek, és , hogy van e esély a sűrűsödésre idővel? A tuják közel 2-2.30 m magasak.
Köszönöm válaszát!
Tisztelt Kérdező!
Az örökzöldek nagyon jól tűrik a visszavágást, rendszerest metszést, nyírást. Általánosságban elmondható, hogy minél kevésbé nemesített, tehát minél közelebb van a természetes őséhez, annál jobban bírja a metszési beavatkozásokat.
A keleti tuja a kevésbé nemesített csoportba tartozik ez sajnos meg is látszik a megjelenésén. Ritkás ágrendszerű, kevesebb levelet nevelő, ellenben bőven termő növény. Ezek a tulajdonságai Önnél is visszaköszönnek, amint az a leírásból kiderül.
Metszéssel, majd pedig azt követően évenként két alkalommal történő nyírással könnyedén elérhető, hogy az ágrendszere sűrűsödjön (de sosem lesz olyan, mint a rokon smaragdtujáé), és a termései lekerüljenek.
A metszés mértékét az Ön igényei határozzák meg (milyen szélesre és magasra szeretné nevelni őket), legjobb időpontja áprilistól augusztus végéig. Augusztust követően már csak nyírás javasolt.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 07. 18. 20:00
Az örökzöldek nagyon jól tűrik a visszavágást, rendszerest metszést, nyírást. Általánosságban elmondható, hogy minél kevésbé nemesített, tehát minél közelebb van a természetes őséhez, annál jobban bírja a metszési beavatkozásokat.
A keleti tuja a kevésbé nemesített csoportba tartozik ez sajnos meg is látszik a megjelenésén. Ritkás ágrendszerű, kevesebb levelet nevelő, ellenben bőven termő növény. Ezek a tulajdonságai Önnél is visszaköszönnek, amint az a leírásból kiderül.
Metszéssel, majd pedig azt követően évenként két alkalommal történő nyírással könnyedén elérhető, hogy az ágrendszere sűrűsödjön (de sosem lesz olyan, mint a rokon smaragdtujáé), és a termései lekerüljenek.
A metszés mértékét az Ön igényei határozzák meg (milyen szélesre és magasra szeretné nevelni őket), legjobb időpontja áprilistól augusztus végéig. Augusztust követően már csak nyírás javasolt.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 07. 18. 20:00
Olvasói értékelés: 5 / 5
T. Mérnök Úr!
Városunkban légi szúnyog gyérítés lesz! Coratrin nevű szert szórnak le ránk. A most érő gyümölcsökre /málna, szedermálna, szeder, korai sárgabarack, zöldségek: uborka, zöldbab, paprika, paradicsom/ veszélyes ez a szer? Mosás után fogyaszthatóak a gyümölcsök, zöldségek?Élelmezés egészségügyi várakozási időről senki nem beszél, csak azt mondják, hogy ez a szer a méhekre veszélyes! Előre is köszönöm ha válaszol!
Kedves Kérdező!
A szúnyogírtáshoz használt légi kijuttatású szerek mindegyike gyenge méreg, és még azt is nagyon kis dózisban juttatják ki, ami azt eredményezi, hogy a szúnyog és a hozzá méretben, súlyban hasonló rovarokat pusztítja el, de közülük is csak azokat, amelyekkel érintkezik a szer.
Emberre, álllatra, nagyob testű rovarokra nem veszélyes a szer.
Fogyasztás előtti mosás, azért nem árt.
Üdvözlettel:
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Mérnök Úr!
Sövénnyel kapcsolatban szeretnék Öntől tanácsot kérni. Házam északi, utca felőli oldalát egy tüskés sövénysor borítja (sajnos nem tudom a növény megnevezését), mely leveleinek a fonáki részén már évek óta ciklámenszínű, domború foltok jelennek meg, ugyanakkor nem tapasztalom a levelek elhalását. Emellett a sövény sok helyen fel van ritkulva, főleg az udvar felőli oldalon. Illetve egy sávban a levelek nem mélyzöld, hanem sárgászöld színűek szintén foltokkal tarkítva. A sövény egyébként sohasem virágzik. Kb. fél méterre a sövénytől egy kifejlett meggyfa is található. Az idei májusi hideg esős időben rendkívül elszaporodott a leveleken ez a foltosodás. Elszomorító a látvány. Én úgy gondolom, hogy valamilyen gomba lehet, ezért tavaly és idén is az alábbi keverékkel kezeltem (Thiovit Jet+Ridomil Gold+Topas). Helyenként a foltok kifakulnak, de összességében a terápia eredménytelen. Hálás lennék, ha látatlanban tudna valami szakvéleményt és esetleg kezelési javaslatot mondani.
Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Hörnyéki Csaba
Sövénnyel kapcsolatban szeretnék Öntől tanácsot kérni. Házam északi, utca felőli oldalát egy tüskés sövénysor borítja (sajnos nem tudom a növény megnevezését), mely leveleinek a fonáki részén már évek óta ciklámenszínű, domború foltok jelennek meg, ugyanakkor nem tapasztalom a levelek elhalását. Emellett a sövény sok helyen fel van ritkulva, főleg az udvar felőli oldalon. Illetve egy sávban a levelek nem mélyzöld, hanem sárgászöld színűek szintén foltokkal tarkítva. A sövény egyébként sohasem virágzik. Kb. fél méterre a sövénytől egy kifejlett meggyfa is található. Az idei májusi hideg esős időben rendkívül elszaporodott a leveleken ez a foltosodás. Elszomorító a látvány. Én úgy gondolom, hogy valamilyen gomba lehet, ezért tavaly és idén is az alábbi keverékkel kezeltem (Thiovit Jet+Ridomil Gold+Topas). Helyenként a foltok kifakulnak, de összességében a terápia eredménytelen. Hálás lennék, ha látatlanban tudna valami szakvéleményt és esetleg kezelési javaslatot mondani.
Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Hörnyéki Csaba
Kedves Csaba!
A sövény, ami Önnek van az nagy valószínűséggel tűztövis.
A foltok, amelyekről ír azok a tűztövis gubacsatka által okozott foltok. Az atka szívogatása nyomán képződnek. Nem túl gyakori kártevő, de az utóbbi években egyre elterjedtebb. Nem okozza a növény pusztulását, de rontja annak esztétikai megjelenését.
Védekezni ellene csak akkor kell, ha igazán jelentős mértékben fertőzi a növényt. Az Ön által írt szerek egyike sem alkalmas az atka pusztítására. Mivel az atka a kis gubacsokban van, ezért olyan szerekkel, amelyek nem szívódnak fel a növénybe nem is lehet kiírtani őket. Menjen be egy kertészeti szakboltba és kérjen atka elleni felszívódó permetezőszert. Nissorun, Ortus, esetleg Mospilan.
Az egyéb levélsárgulásokat valószínűleg tápanyaghiány, azon belül is mikrotápanyag például vas okozhatja.
A virágzás elmaradásában tanácstalan vagyok, mivel a tűztövis egy igénytelen növény, gyakorlatilag csak extrém körülmények miatt nem virágozhat pl. nagyon erős metszés, mély árnyék. Nme tudom, hogy valamilyen sokkot okozó tényező fenállhat-e. Az atkafertőzés biztosan nem okozza a virágzás elmaradását.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 05. 28. 07:58
A sövény, ami Önnek van az nagy valószínűséggel tűztövis.
A foltok, amelyekről ír azok a tűztövis gubacsatka által okozott foltok. Az atka szívogatása nyomán képződnek. Nem túl gyakori kártevő, de az utóbbi években egyre elterjedtebb. Nem okozza a növény pusztulását, de rontja annak esztétikai megjelenését.
Védekezni ellene csak akkor kell, ha igazán jelentős mértékben fertőzi a növényt. Az Ön által írt szerek egyike sem alkalmas az atka pusztítására. Mivel az atka a kis gubacsokban van, ezért olyan szerekkel, amelyek nem szívódnak fel a növénybe nem is lehet kiírtani őket. Menjen be egy kertészeti szakboltba és kérjen atka elleni felszívódó permetezőszert. Nissorun, Ortus, esetleg Mospilan.
Az egyéb levélsárgulásokat valószínűleg tápanyaghiány, azon belül is mikrotápanyag például vas okozhatja.
A virágzás elmaradásában tanácstalan vagyok, mivel a tűztövis egy igénytelen növény, gyakorlatilag csak extrém körülmények miatt nem virágozhat pl. nagyon erős metszés, mély árnyék. Nme tudom, hogy valamilyen sokkot okozó tényező fenállhat-e. Az atkafertőzés biztosan nem okozza a virágzás elmaradását.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 05. 28. 07:58
Olvasói értékelés: 5 / 5
Kedves Ferenc!
Tavaly ültettünk a kertünkbe egy nagyvirágú örökzöld magnóliabokrot. Nagyobbacska már, kb másfél- két méteres. Rododendron földbe ültettük, tőzeggel kiegészítve, napos helyen van és nagyjából szélvédett is, néha lehet hogy éri szél. Télen geotextíliával védtük a tövét a fagytól. Csepegtető locsolja. Tavaly is, mikor ültettük tavasszal, sok levelét elhullajtotta, de szépséges új leveleket is hozott, ezért végül szép maradt.
Idén tavasszal viszont annyira megcsúnyúlt, hogy nagyon elszomorodtam és nem tudom mit tegyünk vele, ráadásul a kertünk fő helyén van.
A levelei összeszottyadtak, sárgulnak és lefelé lógnak, nem felfelé állnak, már amelyik nem hullott le. De rengeteg lehullott így az új, amúgy gyönyörű és sok új hajtás alatt kopasz ágak vannak. Amivel próbálkoztam, hogy jól megszórtam tőzeggel körülötte és úgy locsolgattam még a csepegtető mellé pluszban. Bár esőt is kapott mostanában rendesen, úgyhogy nem hinném hogy kevés neki a víz.
Tudna esetleg még valami tanácsot adni, hogy mit tegyünk vele? Valamiféle műtrágyára gondoltam, hátha kevés a tápanyaga? Illetve még azt szeretném megkérdezni, hogy ha még tovább kopaszodik és nagyon megcsúnyúl, esetleg jövőre meg lehet tavasszal metszeni?
Nagyon szépen köszönöm előre is a válaszát!
Üdvözlettel,
Viola
Tavaly ültettünk a kertünkbe egy nagyvirágú örökzöld magnóliabokrot. Nagyobbacska már, kb másfél- két méteres. Rododendron földbe ültettük, tőzeggel kiegészítve, napos helyen van és nagyjából szélvédett is, néha lehet hogy éri szél. Télen geotextíliával védtük a tövét a fagytól. Csepegtető locsolja. Tavaly is, mikor ültettük tavasszal, sok levelét elhullajtotta, de szépséges új leveleket is hozott, ezért végül szép maradt.
Idén tavasszal viszont annyira megcsúnyúlt, hogy nagyon elszomorodtam és nem tudom mit tegyünk vele, ráadásul a kertünk fő helyén van.
A levelei összeszottyadtak, sárgulnak és lefelé lógnak, nem felfelé állnak, már amelyik nem hullott le. De rengeteg lehullott így az új, amúgy gyönyörű és sok új hajtás alatt kopasz ágak vannak. Amivel próbálkoztam, hogy jól megszórtam tőzeggel körülötte és úgy locsolgattam még a csepegtető mellé pluszban. Bár esőt is kapott mostanában rendesen, úgyhogy nem hinném hogy kevés neki a víz.
Tudna esetleg még valami tanácsot adni, hogy mit tegyünk vele? Valamiféle műtrágyára gondoltam, hátha kevés a tápanyaga? Illetve még azt szeretném megkérdezni, hogy ha még tovább kopaszodik és nagyon megcsúnyúl, esetleg jövőre meg lehet tavasszal metszeni?
Nagyon szépen köszönöm előre is a válaszát!
Üdvözlettel,
Viola
Kedves Viola!
Haladjunk szépen sorjában:
1; Nem kell a Magnolia grandiflora-t (örökzöld magnólia) rododendron földbe ültetni. Nagyon jól elvan a meszes szárazabb talajokban is, ezért felesleges túl savanyítani alatta a talajt, sőt egy idő után ez már a kárára is válik.
2; De mielőtt megijedne, nem tett rosszatt a talajcserével, de tovább már ne erőltesse a savanyítást. Ugynis nem ettől hullik a lombja, hanem pusztán egy élettani folyamat szemlélője.
Minden örökzöld növény legyen az fenyő, tuja, hamisciprus, vagy lomblevelű örökzöld, mint például az örökzöld magnólia minden évben lecseréli a lombozatát, azaz elhullajtja a lombját és újat nevel helyette. Felületes szemlélők ezt észre sem veszik, mert ez a folyamat náluk fokozatos megy végbe, de igazán nagy tömegben tavasszal cserélnek.
3; Lombcsere közben a növény érzékenyebb, mint máskor, ezért, ha rossz állapotba megy bele a lombváltásba bizony előfordul, hogy drasztikusabb a váltás, nehezebb az újra lombosodás.
4; Mitől lehet rosszabb az állapota? Például a talaj túlsavanyítástól, a túlöntözéstől, a túlzott tápoldatozástól, vagy a túlzottan hűvös tavasztól. Ez a növény ugyanis nagyon melegigényes. Nem tudom megítélni, hogy Önnél fenáll-e valamelyik, de az egyik közeli ismerősöm kedvence ez a növény és Ő túlzott aggodalmában annyira sok vizet és tápanyagot adott nekik, hogy egy évre visszavetette a növényt a fejlődésben. Amúgy se túl gyors növekedésű fa.
5; Ha nagyon lecsupaszodnak az ágai, és csak a végén lombosodik ki, így hosszú csupasz hajtások maradnak, akkor metszéssel lehet lombosodásra ösztönözni. Ezzel azonban még várnék. Várja meg, hogy mennyire lombosodik újra, és ha szükséges, akkor jövő nyár elején metsze meg.
6; Jó lenne képet is látni a növényről, hogy kizárjam egy esetleges károsító jelenlétét.
Kép alapján, ha szükséges tudok segíteni a metszésében is.
7; Javaslatom, hogy most hagyja egy picit magára a növényt. Vizet természetesen kapjon, ha szükséges, de ne öntözze túl. Kövesse az állapotát folyamatosan, ahogy az idő melegszik Ő is életre kel és hozni fogja az új leveleket. Ha úgy itéli meg, hogy nagyobb a baj, akkor küldjön képet a növényről (kertember@gmail.com) és megpróbálom beazonosítani a baj forrását.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 05. 25. 17:08
Haladjunk szépen sorjában:
1; Nem kell a Magnolia grandiflora-t (örökzöld magnólia) rododendron földbe ültetni. Nagyon jól elvan a meszes szárazabb talajokban is, ezért felesleges túl savanyítani alatta a talajt, sőt egy idő után ez már a kárára is válik.
2; De mielőtt megijedne, nem tett rosszatt a talajcserével, de tovább már ne erőltesse a savanyítást. Ugynis nem ettől hullik a lombja, hanem pusztán egy élettani folyamat szemlélője.
Minden örökzöld növény legyen az fenyő, tuja, hamisciprus, vagy lomblevelű örökzöld, mint például az örökzöld magnólia minden évben lecseréli a lombozatát, azaz elhullajtja a lombját és újat nevel helyette. Felületes szemlélők ezt észre sem veszik, mert ez a folyamat náluk fokozatos megy végbe, de igazán nagy tömegben tavasszal cserélnek.
3; Lombcsere közben a növény érzékenyebb, mint máskor, ezért, ha rossz állapotba megy bele a lombváltásba bizony előfordul, hogy drasztikusabb a váltás, nehezebb az újra lombosodás.
4; Mitől lehet rosszabb az állapota? Például a talaj túlsavanyítástól, a túlöntözéstől, a túlzott tápoldatozástól, vagy a túlzottan hűvös tavasztól. Ez a növény ugyanis nagyon melegigényes. Nem tudom megítélni, hogy Önnél fenáll-e valamelyik, de az egyik közeli ismerősöm kedvence ez a növény és Ő túlzott aggodalmában annyira sok vizet és tápanyagot adott nekik, hogy egy évre visszavetette a növényt a fejlődésben. Amúgy se túl gyors növekedésű fa.
5; Ha nagyon lecsupaszodnak az ágai, és csak a végén lombosodik ki, így hosszú csupasz hajtások maradnak, akkor metszéssel lehet lombosodásra ösztönözni. Ezzel azonban még várnék. Várja meg, hogy mennyire lombosodik újra, és ha szükséges, akkor jövő nyár elején metsze meg.
6; Jó lenne képet is látni a növényről, hogy kizárjam egy esetleges károsító jelenlétét.
Kép alapján, ha szükséges tudok segíteni a metszésében is.
7; Javaslatom, hogy most hagyja egy picit magára a növényt. Vizet természetesen kapjon, ha szükséges, de ne öntözze túl. Kövesse az állapotát folyamatosan, ahogy az idő melegszik Ő is életre kel és hozni fogja az új leveleket. Ha úgy itéli meg, hogy nagyobb a baj, akkor küldjön képet a növényről (kertember@gmail.com) és megpróbálom beazonosítani a baj forrását.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 05. 25. 17:08
Olvasói értékelés: 5 / 5
Kedves Mérnök Úr!
Vetettem a kertembe sárgadinnyét. Gyönyörűen kikelt. Szeretnék Öntől néhány szakmai tanácsot a további gondozáshoz /műtrágya kijuttatás, növényvédelem/! Előre is köszönöm a választ! Üdv: Zsófia
Kedves Zsófia!
Nagyon sok napfényt, és meleget kíván. Ez a legfontosabb, emellé a következőkre van szüksége.
Víz: Mivel hatalmasra nő a gyökere, ezért állandó öntözést nem kíván. Ha tartós szárazság van, akkor elkerülhetetlen az öntözése. Leveleivel jelzi a víz szükségét, napközben lekókadnak a levelek, de éjszaka ezt korrigálja, de ez már üzenet arra, hogy öntözzünk. Öntözésnél kerüljük, hogy lombozatára víz jusson, forró napokon napközben megperzseli a lombját a víz, este pedig a lombon pangó víz a betegségek melegágya.
Tápanyag pótlás. Mivel nem ismerem, hogy mielyen a kertjének a talaja, ezért csak általánosságban tudok rá valszolni. A legjobb az érett szervestrágya, és azt is a vetést megelőző évben kell a talajba dolgozni. Ha ez elmaradt, akkor komposztált szervestrágyából (ezt kertészeti árudákban lehet vásárolni) kell 20-40 grammot egy egy tő mellé szórni. Ha nincs szerves trágya, akkor tartós hatású műtrágyából tövenként 10-15 garmmot (szintén kertészeti árudákban vásárolható.
Növényvédelem. Didimella a fenésedésés a baktérium a retteget betegségek, ezek a lombozatot és a termést egyaránt hazavágják. Mindkettőnek kedvez a meleg párás környezet, ezért is fontos a körültekintő öntözés. Védekezni ellenük Kasumin (baktérium) Curzate R, Dithane M45 (fenésedés didimella).
Üdvözlettel:
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Mérnök úr!
Évekkel ezelőttig egyik ismerősöm a szennyvizet, ha sok volt, búvárszivattyúval szivattyúzta és a kertjére locsolta. (Nagy volt a családja, kicsi az emésztője, azt hiszem, kéthetente ezt csinálták. Azután csatornázás volt náluk, és ma már a csatornába megy a szennyvíz.) Kertjében gyömölcsfák, veteményes vannak, és ma már tyúkok is ott kapirgálnak. Fái, veteményese mindig voltak, tyúkjai meg már több éve. Amit ott termeltek, mi abból nem ettünk. Hozott nekünk a kertjéből eltett gyümölcs-befőttet, ill. tyúkjaitól tojást. MIvel én régebben olvastam, h. az emberi szennyvízzel érintkező termőföld fertőzött, nem tudom, mit kell tenni, lehet-e a tyúkjai tojását felhasználni (amik a kertjében kapirgálnak), és a befőttet megenni? Milyen betegségnek-fertőzésnek van veszélye így? Vagyis remélem, hogy nincs. Szeretném metkérdezni, hogy fertőzött lehet-e a tőle származó tojás, ill. befőtt? (Ill. ők veszélyben vannak-e?)
Előre is köszönöm szépen Válaszát!
Egy kérdező
Évekkel ezelőttig egyik ismerősöm a szennyvizet, ha sok volt, búvárszivattyúval szivattyúzta és a kertjére locsolta. (Nagy volt a családja, kicsi az emésztője, azt hiszem, kéthetente ezt csinálták. Azután csatornázás volt náluk, és ma már a csatornába megy a szennyvíz.) Kertjében gyömölcsfák, veteményes vannak, és ma már tyúkok is ott kapirgálnak. Fái, veteményese mindig voltak, tyúkjai meg már több éve. Amit ott termeltek, mi abból nem ettünk. Hozott nekünk a kertjéből eltett gyümölcs-befőttet, ill. tyúkjaitól tojást. MIvel én régebben olvastam, h. az emberi szennyvízzel érintkező termőföld fertőzött, nem tudom, mit kell tenni, lehet-e a tyúkjai tojását felhasználni (amik a kertjében kapirgálnak), és a befőttet megenni? Milyen betegségnek-fertőzésnek van veszélye így? Vagyis remélem, hogy nincs. Szeretném metkérdezni, hogy fertőzött lehet-e a tőle származó tojás, ill. befőtt? (Ill. ők veszélyben vannak-e?)
Előre is köszönöm szépen Válaszát!
Egy kérdező
Tisztelt Kérdező!
Milyen ismerős történet ez számomra. Az én szomszédom is hasonlóan járt el.
Az emberi szennyvízben lehetnek fertőzések, de hogy milyenek azt nyílván embere válogatja. Kit milyen kín gyötör, kiben mi búvik meg. Ezt csak akkor tudhatjuk pontosan, ha laboratóriumban bevizsgáltatjuk a földet, ahová az ürüléket kijuttatta.
A fő probléma azonban nem ez, mert szerencsére egy-két kivételtől eltekintve az emebrből kikerülő fertőző dolgok nem sokáig életképesek a termőföldön. Nagyobb bajt inkább az emberi ürülékben található nehézfémek, hormon,- és gyógyszermaradványok jelentenek, amelyek hosszú hosszú évekig sértetlenül a természetben maradnak, azokat a növények és állatok felveszik, tovább tárolják magukban. Ha ilyen növényt, vagy állatot fogyasztunk, akkor a saját szervezetünkbe bevisszük ezeket az anyagokat, ahol felhalmozódnak, tárolódnak. Egy érzékenyebb szervezetben gondot okozhatnak.
Javaslatom tehát az, hogy ha nagy mennyiségű és tartósabb ideig emberi ürülékkel szennyezett területről származó növényt, gyümölcsöt kap, vagy netán ott tartósan legelő állat húsát kapja, akkor ne fogyassza el.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 05. 10. 12:54
Milyen ismerős történet ez számomra. Az én szomszédom is hasonlóan járt el.
Az emberi szennyvízben lehetnek fertőzések, de hogy milyenek azt nyílván embere válogatja. Kit milyen kín gyötör, kiben mi búvik meg. Ezt csak akkor tudhatjuk pontosan, ha laboratóriumban bevizsgáltatjuk a földet, ahová az ürüléket kijuttatta.
A fő probléma azonban nem ez, mert szerencsére egy-két kivételtől eltekintve az emebrből kikerülő fertőző dolgok nem sokáig életképesek a termőföldön. Nagyobb bajt inkább az emberi ürülékben található nehézfémek, hormon,- és gyógyszermaradványok jelentenek, amelyek hosszú hosszú évekig sértetlenül a természetben maradnak, azokat a növények és állatok felveszik, tovább tárolják magukban. Ha ilyen növényt, vagy állatot fogyasztunk, akkor a saját szervezetünkbe bevisszük ezeket az anyagokat, ahol felhalmozódnak, tárolódnak. Egy érzékenyebb szervezetben gondot okozhatnak.
Javaslatom tehát az, hogy ha nagy mennyiségű és tartósabb ideig emberi ürülékkel szennyezett területről származó növényt, gyümölcsöt kap, vagy netán ott tartósan legelő állat húsát kapja, akkor ne fogyassza el.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 05. 10. 12:54
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Mérnök Úr!
2 éve ültetett mandulafáink tavaszi munkálatait szeretnénk elvégezni. A fa új hajtásain tavaly barnás foltok jelentek meg, amelyeket akkor Dithane M45 gombaölő szerrel kezeltünk. Mivel a mandula kezeléséről nem sok információt adnak ki a "zöld növényvédő szeres" könyvek, szeretném megkérdeni tavaszi induláskor, milyen lemosó permetezést alkalmazzak a védelmére és a foltos ágakkal mi a teendő, milyen metszést kell alkalmazni későbbi kordában tartásához. Érvényes -e a csonthéjasokra vonatkozó virágzásban terjedő monilia, és később az év további időszakában milyen növényvédelmet igényel? Várom válszát!
Üdvözlettel: Daróczyné Andi
Kedves Daróczyné Andi!
A mandula hajtásán több betegség is okoz barnás foltokat, ezért látatlanban nem tudom meghatározni, hogy mi lehet a baja az Ön fájának. A Dithane M45 egy általános (széles spektrumú) gombaölőszer, ami csak annyit jelent, hogy több gombás betegség ellen is hatásos, de nem mindegyik ellen. Rosszat nem tettek azzal, amikor ezzel a szerrel próbáltak meg védekezni.
Tavasszal hasonlóan az összes fásszárú gyümölcstermő növényünkhöz, lemosó permetezést lehet alkalmazni a mandula esetében is, ami egy hatásos megelőző védekezés. Érdemes kombinált lemosó szert választani (Vegesol eReS, Olajos rézkén SE, Bórdóilé+Kén NEO SC), merte ezek több károsító ellen is hatásosak. Mivel a mandula korán virágzik, ezért fontos, hogy mielőbb végezzék el a lemosó permetezést, ugyanis a lemosó vegyszer, mindet károsít, ami zöld, ami hajt.
A mandulának is van moníliája, és sajnos az utóbbi években komoly károkat is okoz a mandulásokban. Érdemes tehát ellene védekezni a többi csonthéjashoz hasonló módon. Permetezéskor ügyeljen a porzást végző rovarokra.
A mandula metszéséről itt sajnos nem tudok olyan szintű tájékoztatást adni, hogy azzal előbbre jusson. A téma sokkal összetettebb annál, minthogy pár sorban le tudnám írni. Lényege, hogy a beteg száraz ágak eltávolítása után a korona szellőzését biztosítsa oly módon, hogy a belső sűrűsítő ágakat távolítsa el. Majd törekedjen arra, hogy a korona megújuló képességét fenntartsa.
Üdvözlettel:
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Kertészmérnök Úr! Kertemben egy kb. 8 méteres fenyőfa kiszáradt, amit ki fogok vágatni. Mit tanácsol, hogy mit ültessek a helyére? Napos a hely, homokos a talaj. Egy aránylag gyorsan 8-10 méterre nővő, betegségekre nem fogékony, szomszédtól takaró fát szeretnék, ami csekély mértékben szemetel. Válaszát előre is köszönöm: Anikó
Kedves Anikó!
Számomra egyik fa sem szemetel, de gondolom Ön a lombját, illetve egyes fajoknál a termését (pl. vadgesztenye, nyírfa stb.), virágát (nyárfa) érti szemetelés alatt. Ha ezekre gondol, akkor nem sok faj jöhet számításba, ha ezek mellé a homokos talajt és a 8-10 méteres magasságot is vesszük, akkor szinte csak egyes fenyőfélék maradnak a repertoárba. Közülük azonban bátran válogathat.
Azonban az örökzöldek is szemetelnek, mert nevük ellenére ők is minden évben leváltják a lombjukat, de időben nem olyan koncentráltan, mint a lomblevelűek, hanem pár hónap alatt elhúzva, valamint a tű,- és pikkelylevelek nem képeznek akkora tömeget, mint a lomblevél.
Ezzel csak szeretném rábeszélni Önt, hogy ne vesse el a lomblevelűeket.
Javaslataim:
Magyal tölgy - Quercus ilex
Oszlopos tölgy - Quercus robur Fastigiata
Oszlopos gyertyán - Carpinus betulus Fastigiata
Oszlopos mocsári tölgy - Quercus palustris green pillar
Mezei juhar - Acer campestre Elsrijk
Oszlopos vöröslevelű bükk - Fagus sylvatica Dawyck purple
Fenyők közül az erdei fenyő, fekete fenyő, ezüstfenyő, lucfenyő, normand fenyő, spanyol jegenyefenyő
Pikkelylevelűek közül az óriás tuja (Tuja plicata), vagy a leylandi ciprusok.
Természetesen a fentiek csak példák, sok szép növény létezik még, amelyek megfelelnének az Ön kertjébe.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2018. 08. 14. 21:14
Számomra egyik fa sem szemetel, de gondolom Ön a lombját, illetve egyes fajoknál a termését (pl. vadgesztenye, nyírfa stb.), virágát (nyárfa) érti szemetelés alatt. Ha ezekre gondol, akkor nem sok faj jöhet számításba, ha ezek mellé a homokos talajt és a 8-10 méteres magasságot is vesszük, akkor szinte csak egyes fenyőfélék maradnak a repertoárba. Közülük azonban bátran válogathat.
Azonban az örökzöldek is szemetelnek, mert nevük ellenére ők is minden évben leváltják a lombjukat, de időben nem olyan koncentráltan, mint a lomblevelűek, hanem pár hónap alatt elhúzva, valamint a tű,- és pikkelylevelek nem képeznek akkora tömeget, mint a lomblevél.
Ezzel csak szeretném rábeszélni Önt, hogy ne vesse el a lomblevelűeket.
Javaslataim:
Magyal tölgy - Quercus ilex
Oszlopos tölgy - Quercus robur Fastigiata
Oszlopos gyertyán - Carpinus betulus Fastigiata
Oszlopos mocsári tölgy - Quercus palustris green pillar
Mezei juhar - Acer campestre Elsrijk
Oszlopos vöröslevelű bükk - Fagus sylvatica Dawyck purple
Fenyők közül az erdei fenyő, fekete fenyő, ezüstfenyő, lucfenyő, normand fenyő, spanyol jegenyefenyő
Pikkelylevelűek közül az óriás tuja (Tuja plicata), vagy a leylandi ciprusok.
Természetesen a fentiek csak példák, sok szép növény létezik még, amelyek megfelelnének az Ön kertjébe.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2018. 08. 14. 21:14
Olvasói értékelés: 5 / 5
Tisztelt Mérnök úr! A csavart fűzfám ágai kezdenek elszáradni a törzsén apró jukak látszanak körülötte sötét barna folt van éshogy milyen betegség lehet ez?És hogyan lehetne megmenteni a fűzfát?Mert sajnálnám ha elpusztulna.köszönettel:Tünde
Kedves Tünde!
A csavart fűz a fűzfák között a legérzékenyebb fajta. Több fás részt támadó betegsége is van, amelyek kezdetben kéreg, majd ágelhalást okoznak.
A betegség kezdetekor főként a kisebb hajtások, ágak halnak el, majd a fertőzés kiteljesedésekor néhány év leforgása alatt egész vázágak, végül pedig a fa pusztul ki.
A fás részeket támadó betegségek ellen nagyon nehéz védekezni, ezért van az, hogy idős cseresznye, dió, sárgabarack fák halnak ki néhány év alatt. Sajnos a fűzfájára is ez a sors vár. Felesleges lenne bármilyen gombaölőszeres permetezés.
Amit viszont megtehet, az a beteg, elhalt ágak levágása, majd a vágási felületek sebkezelése. Az áglevágást mindig úgy kell végrehajtani, hogy az egészséges részből is távolítson el legalább 10 centiméteres szakaszt. Ezzel a mechanikai beavatkozással sok évvel meghosszabbíthatja a fűzfa életét.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2018. 07. 23. 21:50
A csavart fűz a fűzfák között a legérzékenyebb fajta. Több fás részt támadó betegsége is van, amelyek kezdetben kéreg, majd ágelhalást okoznak.
A betegség kezdetekor főként a kisebb hajtások, ágak halnak el, majd a fertőzés kiteljesedésekor néhány év leforgása alatt egész vázágak, végül pedig a fa pusztul ki.
A fás részeket támadó betegségek ellen nagyon nehéz védekezni, ezért van az, hogy idős cseresznye, dió, sárgabarack fák halnak ki néhány év alatt. Sajnos a fűzfájára is ez a sors vár. Felesleges lenne bármilyen gombaölőszeres permetezés.
Amit viszont megtehet, az a beteg, elhalt ágak levágása, majd a vágási felületek sebkezelése. Az áglevágást mindig úgy kell végrehajtani, hogy az egészséges részből is távolítson el legalább 10 centiméteres szakaszt. Ezzel a mechanikai beavatkozással sok évvel meghosszabbíthatja a fűzfa életét.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2018. 07. 23. 21:50
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Imre!
Hu. Jó kérdés. Attól függ, hogy milyen fajtájú rózsával van beoltva a magas törzs. gyenge, vagy erős növekedésűvel. Minél gyengébb a növekedés, annál kevesebbet kell eltávolítani az elnyílt virággal, viszont minél erősebb a növekedés, annál többet kell lemetszeni.
Nehéz ezt így látatlanba megállapítani.
Általánosságban elmondható, hogy az első ötös levél hónalja felett már lehet vágni, ugyanis innen biztosan újabb virággal fog zárulni az új hajtás csúcsa.
Ötös levélke? Minden egyes rózsa levélnek van egy központi tengelye és arról indulnak a levélkék. Egy levélnyélen páratlan levélke van, többnyire 3, vagy öt. A virág alatt közvetlenül vannak a hármasok, és minél inkább a gyökér felé haladunk, annál nagyobb a valószínűsége az ötös levélnek.
Az első ötös felett már lehet vágni, de ha nagyon hosszú a hajtás, azaz erős növekedésű a rózsa, akkor lejjebb kell elvágni. De hogy pontosan hol azt így itt nem tudom megmondani. Ha a virágzó hajtás felét levágja, azzal nem követ el nagy hibát. De gyakran ettől is többet kell eltávolítani.
Üdvözlettel:
Herold Ferenc 2018. 05. 13. 18:16
Hu. Jó kérdés. Attól függ, hogy milyen fajtájú rózsával van beoltva a magas törzs. gyenge, vagy erős növekedésűvel. Minél gyengébb a növekedés, annál kevesebbet kell eltávolítani az elnyílt virággal, viszont minél erősebb a növekedés, annál többet kell lemetszeni.
Nehéz ezt így látatlanba megállapítani.
Általánosságban elmondható, hogy az első ötös levél hónalja felett már lehet vágni, ugyanis innen biztosan újabb virággal fog zárulni az új hajtás csúcsa.
Ötös levélke? Minden egyes rózsa levélnek van egy központi tengelye és arról indulnak a levélkék. Egy levélnyélen páratlan levélke van, többnyire 3, vagy öt. A virág alatt közvetlenül vannak a hármasok, és minél inkább a gyökér felé haladunk, annál nagyobb a valószínűsége az ötös levélnek.
Az első ötös felett már lehet vágni, de ha nagyon hosszú a hajtás, azaz erős növekedésű a rózsa, akkor lejjebb kell elvágni. De hogy pontosan hol azt így itt nem tudom megmondani. Ha a virágzó hajtás felét levágja, azzal nem követ el nagy hibát. De gyakran ettől is többet kell eltávolítani.
Üdvözlettel:
Herold Ferenc 2018. 05. 13. 18:16
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt mérnök úr!
Szomszédos telek sajnos kezeletlen elhanyagolt porta rajta csavart fűzfával...ami ugye a virágzásakor rettentő sok kellemetlenséget okoz.A gazda nem törődik vele.....szeretném a fűzfát megsemmísíteni ,hiszen ő sosem fog egy kapavágást sem tenni a kertjében viszont nem akarom fejszével mert ne mondhassa kivágtam az engedélye nélkül ,viszont el kellene pusztítínom valahogy .....sajnos hogy ilyet kell mondjak de a hanyag gazda miatt a patkány és más jószágok is megtelepszenek itt a mi kárunkra ....nekünk szomszédoknak akik rendben tartjuk portánkat kell tennünk ellene .Így lehet alattomos módnak tűnik de nincs más megoldás 6-8 méteres fa ágaskodik a pöce gödre mellett a mi felső udvarunk szoros szomszédságában s a magasságból ontja a vatta csomókat belepve mindent.Az allergiám eleve tetőfokára hág ,s őt ez mit sem érdekli .....méteres laboda és szemét az udvaron.Kérem írja meg mit tehetek ezzel a fával ???Tanácsi felszólításra sem tesz semmit!!!!Válaszát köszönöm Tóthné
Szomszédos telek sajnos kezeletlen elhanyagolt porta rajta csavart fűzfával...ami ugye a virágzásakor rettentő sok kellemetlenséget okoz.A gazda nem törődik vele.....szeretném a fűzfát megsemmísíteni ,hiszen ő sosem fog egy kapavágást sem tenni a kertjében viszont nem akarom fejszével mert ne mondhassa kivágtam az engedélye nélkül ,viszont el kellene pusztítínom valahogy .....sajnos hogy ilyet kell mondjak de a hanyag gazda miatt a patkány és más jószágok is megtelepszenek itt a mi kárunkra ....nekünk szomszédoknak akik rendben tartjuk portánkat kell tennünk ellene .Így lehet alattomos módnak tűnik de nincs más megoldás 6-8 méteres fa ágaskodik a pöce gödre mellett a mi felső udvarunk szoros szomszédságában s a magasságból ontja a vatta csomókat belepve mindent.Az allergiám eleve tetőfokára hág ,s őt ez mit sem érdekli .....méteres laboda és szemét az udvaron.Kérem írja meg mit tehetek ezzel a fával ???Tanácsi felszólításra sem tesz semmit!!!!Válaszát köszönöm Tóthné
Kedves Tóthné!
Nem illik ilyet kérni egy kertésztől. :) Alapvetően mi a növények pártján állunk, és tudásunkat is az Ő (növények) szolgálatába állítjuk.
Egy szép példányú fát fizikai erő (fejsze, fűrész) igénybevétele nélkül amúgy sem könnyű kipusztítani. Persze a természetnek vannak erre megoldásai, frankó betegségeket tud ráereszteni a fákra, de mi nem tudós emberek erre nem vagyunk képesek.
Ha mindenáron ki szeretné pusztítani, akkor kertészeti árudában kapható gyomirtó szerekkel (glifozát, fozát) hatóanyagú szerrel próbálkozhat. Nem lesz könnyű, mert sokszor kell lepermetezni vele az egész növényt ahhoz, hogy elegendő vegyszert vegyen fel a gyökér pusztulásához.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2018. 05. 02. 19:13
Nem illik ilyet kérni egy kertésztől. :) Alapvetően mi a növények pártján állunk, és tudásunkat is az Ő (növények) szolgálatába állítjuk.
Egy szép példányú fát fizikai erő (fejsze, fűrész) igénybevétele nélkül amúgy sem könnyű kipusztítani. Persze a természetnek vannak erre megoldásai, frankó betegségeket tud ráereszteni a fákra, de mi nem tudós emberek erre nem vagyunk képesek.
Ha mindenáron ki szeretné pusztítani, akkor kertészeti árudában kapható gyomirtó szerekkel (glifozát, fozát) hatóanyagú szerrel próbálkozhat. Nem lesz könnyű, mert sokszor kell lepermetezni vele az egész növényt ahhoz, hogy elegendő vegyszert vegyen fel a gyökér pusztulásához.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2018. 05. 02. 19:13
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Szakértő,
egy 400 négyszögöles kertünk van egy kisvárosban. (Természetesen van rajta ingatlan is, amiben lakunk.) (Apám, amíg élt gyönyörű kertet csinált. Itt mindent megtermelt, és gyönyörű gazmentes volt a kert.) Mi nem tudjuk csinálni, el akarjuk adni a portát az ingatlant, tehát hogy el tudjunk kert nélküli ingatlanba költözni. Azért nem ingatlan szakértőnek írok, mert nem tudom, már hová forduljak. Ez itt nem külterület, belterület, de nem jó környék. (Ennek a városnak a Chicagojának is nevezték ezt a részt, sok betelepített, más nációjú ember miatt.) Városközpont kb. 2 km-re van, vasútállomás 4 km-re. (Itt nincs bevásárlóközpont, posta, gyógyszertár, piac, orvosi rendelő, hivatalok, más boltok sem. Ingatlanunk régi, de összkomfortos. Kérdésem az lenne,mivel nagy a kert, hogy lenne-e Önnek ötlete, hogy az ingatlan meghirdetésénél, mire hívjuk fel a figyelmet a kert miatt, hiszen egy nagy kert sok mindenre használható, érték. Vagy nem?
egy 400 négyszögöles kertünk van egy kisvárosban. (Természetesen van rajta ingatlan is, amiben lakunk.) (Apám, amíg élt gyönyörű kertet csinált. Itt mindent megtermelt, és gyönyörű gazmentes volt a kert.) Mi nem tudjuk csinálni, el akarjuk adni a portát az ingatlant, tehát hogy el tudjunk kert nélküli ingatlanba költözni. Azért nem ingatlan szakértőnek írok, mert nem tudom, már hová forduljak. Ez itt nem külterület, belterület, de nem jó környék. (Ennek a városnak a Chicagojának is nevezték ezt a részt, sok betelepített, más nációjú ember miatt.) Városközpont kb. 2 km-re van, vasútállomás 4 km-re. (Itt nincs bevásárlóközpont, posta, gyógyszertár, piac, orvosi rendelő, hivatalok, más boltok sem. Ingatlanunk régi, de összkomfortos. Kérdésem az lenne,mivel nagy a kert, hogy lenne-e Önnek ötlete, hogy az ingatlan meghirdetésénél, mire hívjuk fel a figyelmet a kert miatt, hiszen egy nagy kert sok mindenre használható, érték. Vagy nem?
Kedves Érdeklődő!
Egy nagy kert valóban érték. A 400 négyszögöl nem túl nagy, főként annak nem, aki a kert miatt szeretne házat, ingatlant vásárolni. Sajnos él a tendencia, hogy akinek megfelelő méretű kertje van az önerős gazdálkodáshoz, az menekül tőle. Örömteli azonban, hogy lassan ismét fordul a világ, köszönhető a sok élelmiszer botránynak, és az egyre több felvilágosult vagyonnal is rendelkező embernek. Talán Önnek is őket kellene megtalálnia, viszont az Ő számukra az említett méret kicsi. Mégis mit emelnék ki egy hirdetésben? Az alábbiakat:
- A terület fás állományát. Mennyi és milyen állapotú, fajtájú gyümölcsfa van a kertben, azok mikor és mennyit teremtek az elmúlt években, hány évesek? Milyen értékesebb, különleges díszfák vannak a területen?
- A talaj állapotát. Jó minőségű-e a talaj? Tiszta, régóta nem kapott vegyszert, tehát biogazdálkodásra is alkalmas. Milyen a kert termőképessége? A zöldségnövények mennyit teremnek benne?
- Van-e kút? Ha igen milyen az állapota, vízminősége, vízhozama?
- Van-elehetőség a terület bővítésére a szomszéd telkek megvásárlásával?
- Van-e melléképület az állattartásra?
- Van-e tárolásra is alkalmas pince?
Ezek fontos információk egy gazdálkodásra készülő ingatlan vásárló számára.
Sok sikert kívánok az értékesítéshez.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2017. 11. 05. 19:43
Egy nagy kert valóban érték. A 400 négyszögöl nem túl nagy, főként annak nem, aki a kert miatt szeretne házat, ingatlant vásárolni. Sajnos él a tendencia, hogy akinek megfelelő méretű kertje van az önerős gazdálkodáshoz, az menekül tőle. Örömteli azonban, hogy lassan ismét fordul a világ, köszönhető a sok élelmiszer botránynak, és az egyre több felvilágosult vagyonnal is rendelkező embernek. Talán Önnek is őket kellene megtalálnia, viszont az Ő számukra az említett méret kicsi. Mégis mit emelnék ki egy hirdetésben? Az alábbiakat:
- A terület fás állományát. Mennyi és milyen állapotú, fajtájú gyümölcsfa van a kertben, azok mikor és mennyit teremtek az elmúlt években, hány évesek? Milyen értékesebb, különleges díszfák vannak a területen?
- A talaj állapotát. Jó minőségű-e a talaj? Tiszta, régóta nem kapott vegyszert, tehát biogazdálkodásra is alkalmas. Milyen a kert termőképessége? A zöldségnövények mennyit teremnek benne?
- Van-e kút? Ha igen milyen az állapota, vízminősége, vízhozama?
- Van-elehetőség a terület bővítésére a szomszéd telkek megvásárlásával?
- Van-e melléképület az állattartásra?
- Van-e tárolásra is alkalmas pince?
Ezek fontos információk egy gazdálkodásra készülő ingatlan vásárló számára.
Sok sikert kívánok az értékesítéshez.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2017. 11. 05. 19:43
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Ferenc! Almával kapcsolatos kérdésem lenne, hogy a konyhában tálcára kirakott alma héja pár nap után ragacsos,zsiros fényüvé válik,akár zöld akár piros fajta azok is. amelyek a zacskóban maradnak és zárt polcon,azok nem lesznek olyanok. Mosószerrel is alig jön le, és a tenyerem is ragacsos lesz persze,amikor mosom, többször kezet kell mosnom, mert zavar,ha olyan.Miért van ez a mostani almáknál?Valamivel kezelve lehettek,és az jön ki belőlük? Várom segitő válaszát,köszönettel,Ibolya
Kedves Ibolya!
Sajnos nem tudok megnyugtató választ adni a kérdésére.
Az élelmiszeripar ténykedéseit nem ismerem, ismert, hogy vannak olyan eljárások, amelyek a nagyobb (pl. narancs, mandarin, körte, alma stb.) és kemény héjjal rendelkező gyümölcsök külső felületét bevonják bizonyos anyagokkal, annak érdekében, hogy tovább elálljanak, tartósabbak legyenek. De, hogy az Ön által vásárolt almák kezeltek-e azt nem tudom.
Az szinte biztos, hogy a kis magyar termesztők nem kezelik az almáikat, ugyanis olyan olcsón veszik meg tőlük a terményt, hogy nem térül meg számukra a kezelés költsége. A nagyobb multikba kapható méregdrága darabonkénti áron eladott almák szinte biztosan kezeltek. Ezek varászlatos színűek, varászlatos illatúak, és még az ízük sem az utolsó, de a beltartalmukról, az ember számára hasznos felvehető tápanyag tartalmukról jobb, ha említést sem teszünk.
Vannak egyébként olyan almafajták, amelyek kiemelkedően masszív viaszos réteget fejlesztenek maguknak, ezek főként az őszi, téli fajtakörbe tartoznak, ilyenek az egyes golden típusok, a zöldalma (granny smith), szinte az összes régi magyar almafajta stb. Ha melegben tároljuk őket, akkor a kipárolgás hatására a felületükön kirakódott cukrok és a viaszos réteg együttese egy ragadós réteget alkotnak. Lehet, hogy pont egy ilyennel szembesült.
Sajnos a körülmények pontosabb ismerete nélkül nem tudok többet segíteni a kérdésével kapcsolatban.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2017. 10. 31. 09:07
Sajnos nem tudok megnyugtató választ adni a kérdésére.
Az élelmiszeripar ténykedéseit nem ismerem, ismert, hogy vannak olyan eljárások, amelyek a nagyobb (pl. narancs, mandarin, körte, alma stb.) és kemény héjjal rendelkező gyümölcsök külső felületét bevonják bizonyos anyagokkal, annak érdekében, hogy tovább elálljanak, tartósabbak legyenek. De, hogy az Ön által vásárolt almák kezeltek-e azt nem tudom.
Az szinte biztos, hogy a kis magyar termesztők nem kezelik az almáikat, ugyanis olyan olcsón veszik meg tőlük a terményt, hogy nem térül meg számukra a kezelés költsége. A nagyobb multikba kapható méregdrága darabonkénti áron eladott almák szinte biztosan kezeltek. Ezek varászlatos színűek, varászlatos illatúak, és még az ízük sem az utolsó, de a beltartalmukról, az ember számára hasznos felvehető tápanyag tartalmukról jobb, ha említést sem teszünk.
Vannak egyébként olyan almafajták, amelyek kiemelkedően masszív viaszos réteget fejlesztenek maguknak, ezek főként az őszi, téli fajtakörbe tartoznak, ilyenek az egyes golden típusok, a zöldalma (granny smith), szinte az összes régi magyar almafajta stb. Ha melegben tároljuk őket, akkor a kipárolgás hatására a felületükön kirakódott cukrok és a viaszos réteg együttese egy ragadós réteget alkotnak. Lehet, hogy pont egy ilyennel szembesült.
Sajnos a körülmények pontosabb ismerete nélkül nem tudok többet segíteni a kérdésével kapcsolatban.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2017. 10. 31. 09:07
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Ferenc!
Van egy 8 éves Leylandy ciprus sövényem.A mögötte lévő zárt fakerítés miatt az az oldal a kerítés magasságáig felkopaszodott.Most a kerítés lebontásra került, most már kap fényt. Hozni fog-e a kopasz részen hajtásokat?Mit tegyek, hogy rendbe hozzam.
Várom válaszát.Üdvözlettel: Ágota
Van egy 8 éves Leylandy ciprus sövényem.A mögötte lévő zárt fakerítés miatt az az oldal a kerítés magasságáig felkopaszodott.Most a kerítés lebontásra került, most már kap fényt. Hozni fog-e a kopasz részen hajtásokat?Mit tegyek, hogy rendbe hozzam.
Várom válaszát.Üdvözlettel: Ágota
Kedves Ágota!
Igen újra fog azon az oldalon is hajtani, de lassú folyamat lesz. 3-5 évbe is beletelik mire a két oldal úgy ahogy utoléri egymást.
A folyamatot segíteni és gyorsítani tudja rendszeres öntözéssel, tápanyag pótlással, és szükség esetén védelemmel.
Ha az egészséges oldala túl nagy lenne, akkor egy korrekciós visszavágással is tudja befolyásolni a növényt, hogy a felszabadult oldalába több energiát toljon át.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2017. 05. 16. 12:02
Igen újra fog azon az oldalon is hajtani, de lassú folyamat lesz. 3-5 évbe is beletelik mire a két oldal úgy ahogy utoléri egymást.
A folyamatot segíteni és gyorsítani tudja rendszeres öntözéssel, tápanyag pótlással, és szükség esetén védelemmel.
Ha az egészséges oldala túl nagy lenne, akkor egy korrekciós visszavágással is tudja befolyásolni a növényt, hogy a felszabadult oldalába több energiát toljon át.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2017. 05. 16. 12:02
Olvasói értékelés: 5 / 5
Tisztelt Uram! Van egy közepes méretű meggyfám ami tavaly és az idén is beteg lett, konkrétan a hajtások végei lekonyultak mintha elszáradtak volna.A szomszédok azt mondják ez monília.Azt szeretném kérdezni,hogy ez tényleg monília-e, ha igen hogyan tudnám megmenteni a fát?Köszönettel :Imre
Kedves Imre!
Igen ez valóban monília. Most már sehogy sem tud ellene védekezni, mivel ilyenkorra túl van a fertőző hatásán a betegség. A meggy virágzásakor a virágokon keresztül jut be a növénybe, és szinte azonnal fertőz. Pár hét alatt le is zajlik a fertőzés a hatását pedig a növényi hajtások leforrázott mivoltában könyvelhetjük el. Ezt követően a betegség inaktivitásba vonul és várakozik a következő évi virágzásra.
Amit tehet ilyenkor az az elhalt hajtások visszavágása mégpedig úgy, hogy az elhalt rész után még 2-3 centi élő részt is vágjon le. A vágás helye alatt a fa új hajtásokat fog hozni, amelyen jövőre ismét terem.
ősszel végezzen lemosó permetezést rézzel, ezt tavasszal ismételje meg tavaszi lemosó permetezésként, majd virágzás kezdetén, közepén és végén Chorus szerrel permetezzen. Ez a szer a porzást végző élőlényekre nem ártalmas.
Üdvözlettel:
Herold Ferenc 2017. 05. 08. 21:09
Igen ez valóban monília. Most már sehogy sem tud ellene védekezni, mivel ilyenkorra túl van a fertőző hatásán a betegség. A meggy virágzásakor a virágokon keresztül jut be a növénybe, és szinte azonnal fertőz. Pár hét alatt le is zajlik a fertőzés a hatását pedig a növényi hajtások leforrázott mivoltában könyvelhetjük el. Ezt követően a betegség inaktivitásba vonul és várakozik a következő évi virágzásra.
Amit tehet ilyenkor az az elhalt hajtások visszavágása mégpedig úgy, hogy az elhalt rész után még 2-3 centi élő részt is vágjon le. A vágás helye alatt a fa új hajtásokat fog hozni, amelyen jövőre ismét terem.
ősszel végezzen lemosó permetezést rézzel, ezt tavasszal ismételje meg tavaszi lemosó permetezésként, majd virágzás kezdetén, közepén és végén Chorus szerrel permetezzen. Ez a szer a porzást végző élőlényekre nem ártalmas.
Üdvözlettel:
Herold Ferenc 2017. 05. 08. 21:09
Olvasói értékelés: 5 / 5
Kedves Ferenc!
Téglakerítés tövébe vadszőlőt ültettem, mely az elmúlt évek során szépen befutotta azt.
Sajnos a téglakerítés egy részét állapotromlás miatt le kell bontani és újra kell építeni.
Hogyan tudok ebben az esetben a legkíméletesebben eljárni a vadszőlővel?
A kerítésről lefejtett részt le is kell vágnom a tőről vagy van esetleg lehetőség a megmentésére?
Várom válaszát.
Üdvözlettel:
Andrea
Téglakerítés tövébe vadszőlőt ültettem, mely az elmúlt évek során szépen befutotta azt.
Sajnos a téglakerítés egy részét állapotromlás miatt le kell bontani és újra kell építeni.
Hogyan tudok ebben az esetben a legkíméletesebben eljárni a vadszőlővel?
A kerítésről lefejtett részt le is kell vágnom a tőről vagy van esetleg lehetőség a megmentésére?
Várom válaszát.
Üdvözlettel:
Andrea
Kedves Andrea!
A vadszőlő szára eléggé masszív és rugalmas ahhoz, hogy erős lefejtés esetén se menjen tönkre. Rost szálak, szállító edénynyalábok egy része ugyan megtörik, de ezt korrigálni képes a növény. A lefejtést próbálja úgy végezni, hogy a növény szára minél kisebb szögben törjön meg. A lefejtett szárak végeinek 1/3-át 50%-át vágja le, természetesen amelyik eltörött azt a törés alatt vágja vissza.
Ha körültekintően jár el, akkor nagy esélye van arra, hogy kisebb veszteséggel futtassa vissza a növényt a felújított falra. Természetesen kötözésre szükség lesz, mert a tapadó részeit elveszti a vadszőlő.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2017. 04. 15. 19:03
A vadszőlő szára eléggé masszív és rugalmas ahhoz, hogy erős lefejtés esetén se menjen tönkre. Rost szálak, szállító edénynyalábok egy része ugyan megtörik, de ezt korrigálni képes a növény. A lefejtést próbálja úgy végezni, hogy a növény szára minél kisebb szögben törjön meg. A lefejtett szárak végeinek 1/3-át 50%-át vágja le, természetesen amelyik eltörött azt a törés alatt vágja vissza.
Ha körültekintően jár el, akkor nagy esélye van arra, hogy kisebb veszteséggel futtassa vissza a növényt a felújított falra. Természetesen kötözésre szükség lesz, mert a tapadó részeit elveszti a vadszőlő.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2017. 04. 15. 19:03
Olvasói értékelés: 5 / 5
Kedves Ferenc!Május végén rózsákat dugványoztam.Palack nélkül is,szépen hajtanak,úgy néz ki megeredtek.Vissza kell-e tenni rá a műanyagpalackokat,ha hidegebb lesz,vagy csak a tövét kell földdel takarni?Köszönöm szépen:Tünde
Kedves Tünde!
Nem kell visszarakni a palackot, csak a tövét kupacolja fel földdel, és, ha van a hajtásai köré rendezzen pár marék szalmát, vagy később, amikor elszárad a díszfű, akkor annak visszavágott maradványait. A lényeg, hogy valami laza és szellős anyag legyen, ugyanakkor nyújtson némi védelmet. Falombból csak a kemény lombú, nagy levelű fajták jöhetnek szóba erre a célra, mint a tölgy, dió stb.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2016. 09. 22. 07:01
Nem kell visszarakni a palackot, csak a tövét kupacolja fel földdel, és, ha van a hajtásai köré rendezzen pár marék szalmát, vagy később, amikor elszárad a díszfű, akkor annak visszavágott maradványait. A lényeg, hogy valami laza és szellős anyag legyen, ugyanakkor nyújtson némi védelmet. Falombból csak a kemény lombú, nagy levelű fajták jöhetnek szóba erre a célra, mint a tölgy, dió stb.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2016. 09. 22. 07:01
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg)
.jpg){kind=small}
