Kedves Tünde!
Szakszerű visszametszéssel és rendszeres öntözés mellett bármikor. Ha csak laikusként ért a rózsához, akkor legjobb kivárni a lombhullást (hosszú ősz esetén, és egyes fajtáknál ez csak nagyon későn, decemberben, vagy januárban következik be), ami alap esetben október közepétől-november közepéig lazajlik, és ekkor kell átültetni.
Üdvözlettel:

Kedves Tünde!
Kényes kérdés, mert a jó választ akkor kaphatjuk meg, ha megnézhetnénk a gyökerét. De mivel erre nincs módunk, ezért csak közelítő tippelést lehet adni.
Optimális kertészeti szaporítási körülmények között 1,5 hónap után már rendelkezik akkora gyökérzettel a rózsa dugvány, hogy a párás körülmények közül kivehető, tehát a palackot le lehet veni róla, de továbbra is hűvös árnyas helyre kell tenni.
Hogy Önnél miként fejlődött a gyökérzet arra csak következtetni lehet abból, hogy megindult a hajtásképződés. Ez jó jel, annak a jele, hogy rendelkezik gyökérzettel.
A tanácsom az, hogy még várjon vele, várja meg a nagy nyári kánikulai napok elmúlását, és valamikor augusztus vége-szeptember közepe táján vegye le azokról, amelyek már hajtanak, a többin maradjon rajta. Amiről levette azokat továbbra is tartsa hűvös árnyas helyen.
Üdvözlettel:

Nem látom okát, hogy miért pusztulna ki. Melegben öntözze többet. A mostani hűvös esős idő segíteni fog neki. Ha tovább konyulna a lombja, akkor metszésre is szükség lesz. A kertember@gmail.com címen jelezze, ha változás állna be.

Kedves Kérdező!
Véleményem szerint a gyökerével lehet probléma. Vagy kicsi volt a gyökere ültetéskor, vagy egy talajlakó károsító teszi tönkre a gyökerét. Nem írt arról, hogy miként ültette át. Dézsás, földlabdás volt, vagy frissen ásta ki a földből.
A kezeléshez meg kellene tudni, hogy mitől gyenge a gyökere.
Feltételezem, hogy öntözni helyesen öntözi.
Üdvözlettel:

Kedves Adrienn!
Sajnos kép nélkül csak puffogtatni tudnék, és nagy lózungokat írni, aminek kevés értelme lenne.
Kérem, ha tud töltsön fel ide képet, vagy küldje el nekem a kertember@gmail.com címre.
Megnyugtatásként annyit írhatok, hogy a bangitáknak nincs olyan súlyos betegségük, amitől kipusztzulnának, ettől függetlenül érdemes komolyan venni a rajtuk pusztító károsítókat.
A barna foltok 95%-ban biztos, hogy gombás eredetű betegségtől származnak, és ellenük általános gombaölő szerrel tud védekezni, mint például az Amistar. De várom a képeket a pontos beazonosítás miatt.
Üdvözlettel:

Kedves Aliz!
Az almafa, ha jó állapotban van, megfelelő a fejlődése, akkor nagyon jól bírja ametszést. Gyakorlatilag bármit megtehetnek vele. Erős metszést, amikor a hajtásainak 30-50%-át elveszíti tél végén lehet megtenni, gyengébb metszést, azaz 30% alatti hajtásveszteséggel járót pici zölddió nagyságú gyümölcsmérettől, egészen szeptember közepéig lehet végezni.
Metszés után nagyon gyorsan regenerálódik.
A nagyobb metszséi felületeket (átmérőben 1 centinél nagyobbak) fasebkezelővel kell kezelni. Tavasszal a metzsés után érdemes lemosópermetezést végezni.
Metszés tekintetében konkrétabb tanáccsal csak úgy tudok szolgálni, ha látom a fát képeken, vagy élőben.
Üdvözlettel:

Kedves Péter!
Nagy az ellentmondás a levelében, amit kép nélkül nem tudok feloldani.
Azt írja, hogy fehér dér szerű gomba támadta meg a somot, de rovarölő szerrel permetez ellene. A Mospilan és a Karate mindkettő rovarölő szer, ami a gombás betegség ellen teljesen hatástalan.
Kérem küldjön képet a kertember@gmail.com e-mail címre a betegségről, vagy tegyen fel ide, hogy meg tudjam nézni mi a valós probléma.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!
Nem vagyok teljesen tisztában e téren a magyar joganyaggal, erről a NÉBIH szakemberei pontosabban tudnának nyilatkozni.
A parlagfű kötelező irtásán kívül nem tudom, hogy van-e más növény is, amit a magántulajdonú kertebkben kötelezően irtandónak minősítenek, és ennek meglétét helyszíni szemlékkel is ellenőriznék.
Ezek a növények jellemzően nem a mérgező mivoltuk miatt irtandók, hanem azért mert nem őshonosak, tájidegenek és erőteljes terjeszkedésükkel kiszorítják az őshonos növényzetet. Ilyen még például a bálványfa.
Üdvözlettel:

Kedves Renáta!
Nehéz ezt kép alapján biztosan megmondani. Alternatívákat tudok állítani, melyekből a növény és gondozásának részltes ismerete mellett választani tud.
1; Azt a hajtását a tövénél fizikai sérülés érte. Kapálás, damilos fűnyírás, macska karmolások, kutya rágás. Ezek miatt olyan szinten sérülhetett a kérge, hogy a hajtás elhalt. Ez ellen már nincs védelem, a hajtást el kell távolítani, a későbbiekben pedig meg kell akadályozni, hogy ismét ne forduljon elő.
2; Egy élősködő állati kártevő károsítja szú, díszbogás, cincér, farontó lepke, ezek mindegyike a hajtás belsejébe fúr és ott elpusztítja a növényt, emiatt a hajtás elszárad. Nehéz ellenük védekezni, mert a növény belsejében vannak, így permetszerrel nem érhetőek el. Ha a törzsön van lyuk a járatuknak, akkor ebbe lehet permetszert befecsekendezni. De a leggyorsabba és egyszerűbb a beteg hajtás levágása és elégetése.
3; Gomba, vagy baktérium és megfertőzheti a növényt, amitől így reagál. Ha a hajtás teljesen elszáradt, akkor azt le kell vágni és utána permetezni, ha még él, akkor még nem kell levágni, csak permetezni. Permetezni Amistar, Dithane szerek kombinációjával lehet, amit 10-15 nap után egyszer ismételni lehet.
Üdvözlettel:

Kedves Tünde!
Sajnos nagyon keveset látok a képről. Sok információra lenne szükségem a biztosabb válaszhoz.
Jó lenne tudni mikor kezdődött el ez a folyamat (a levélsárgulás, hullás), valamint azt is, hogy milyen vízellátottsági körülmények között van a fűzfa. Ugyanis én arra gyanakodom, hogy ez anagy meleg és a csapadékhiány miatt egyszerű élettani jelenségként hullatja a lombját, így védi magát a növény a teljes kiszáradástól. Ha öntözik is alkalmanként, vagy rendszeresen az sem elegendő, egy ekkora és ennyire vízigényes fának. Ebben a melegben naponta akár több száz liter vízre is szüksége lehet. ha ezt nem kapja, meg, vagy nem találja meg, akkor a hőségre így reagál.
Más probléma a gyökerével lehet, egy részleges gyökérelhalás, vagy gyökérbetegség, esetleg pajor rágás, de ennek tisztázásához látni kellene a fát.
Esetleg felmerülhet még egy törzskárosító kártevő, farontó, vagy cincér. Ennek tüneteit látni lehet, ha a fa türzse melett fűrészpor szerű képződmény van a földön.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!

Nem tudom milyen epret vettek, de a hazánkban kapható csüngő, folyton termő eprek zöme teljesen télálló, ezért nem igényel külön teleltetést. A tél beköszöntekor le kell venni a helyéről és egy védettebb helyre, de szabad ég alá kell helyezni úgy, hogy érje hó fagy eső. Ez általában egy bokor alja, vagy pereme, egy házfal töve stb. Itt kaphat egy kicsi falevél takarást, de ne sokat, csak annyit, hogy az eper lombozata még kilátszódjon. Inkább csak az edény és annak földje legyen lombtakarásban.
Tavasszal pedig fel kell frissíteni a földjét és már indulhat is az újabb termés.

Kedves Zoltán!
Szinte ugyanez a kérdés volt nemrég, ott nem szerepelt a név, de gondolom Ön tette fel azt a kérdést is. Kérem olvassa el azt a választ is.
De a rövid lényeg, hogy a Celeste önmagát porozza azon kívül nem tudom, hogy menniyre poroz más fajtákat, de a házikertekben nagyon elterjedt Hedelfingeni és Van fajták eléggé általános porzók, így ha Ön családi házas, kiskertes övezetben lakik, akkor biztosan van a szomszéd kertekeben a fenti fajtákból valamelyik és ez biztosan beporozza az Ön fáit is.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!
Nem ismerem az összes fajta porzóit, de megpróbáltam a szakirodalomból utánanézni. A Celeste fajtáról nem sok mindent tartalmaznak a könyvek. A Hedelfingeni és a Van általános porzói a Vega-nak és a Bigarreau Napoleonnak. A Celeste teljesen öntermékeny, így neki nem kell porzófajta, azt hogy önmagán kívül mennyire poroz egyéb fajtákat sajnos nem akadtam a nyomára. Ha kertes, családi házas övezetben lakik, akkor biztosan sok cserezsnyefa található pár száz méterern belül, amelyek között tuti van Hedelfingeni és Van fajta is, amelyek kitűnen porozzák az Ön cseresznyefáit is, emiatt nem gondolom, hogy Önnek még külön kellene további porzófát ültetni.
Üdvözlettel:

Kedves Zsuzsa!
A képet felnagyítva atka, vagy pajzstetű kártevő okozza a problémát.
Az atka esetében pici pókháló szerű szövedéket lehet találni a levél fonákán, a pajzstet esetén pedig nagyon apró élőlényeket lát a levél fonákán és megérintve egy kicsit ragacsos.
Egyik ellen sem könnyű a védekezés, permetezni kell.
Az atka ellen Nissorun, vagy Flumite 200 szerekkel, vagy ha a gazdaboltban mást tartanak, ajánlanak, akkor az is megfelelő. Lényeg, hogy egy permetezés nem elég, 10 naponta 2-4 alklaommal kell permetezni.
A pajsztetű ellen Spilan, Mospilan, teppeki szerekkel lehet védekezni, vagy szintén, ha a gazdaboltban mást ajánlanak, akkor azzal. Itt is 2-4 alkalommal 10 naponta kell ismételni a permetezést.
A beteg levelek már nem lesznek szépek, de az újakon már nem fog megjelenni a kértevő, így fokozatosan ismét szép lesz a növény.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!
Sajnos ilyenkor már nem alkalmas a fás szárú növények átültetése. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy ne pusztuljon ki átültetéskor a magnólia. Ha meg is marad biztosan nagyon megsínyli, visszaveti a növekedésében az átültetés.
Ha egy mód van rá, várjon késő őszig az átültetéssel. Ha ez nem megoldható, akkor minél nagyobb földlabdával és a föld feletti részeinek erős metszésével ültesse át. Erős metszés alatt a hajtásainak 1/3-os rikítását, és a megmaradtak 25-35 %-os visszavágását értem.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!
Sajnos nem látom a képet.
Kérem küldje el a kertember@gmail.com címre.
Köszönöm.

Kedves Annamária!
Sajnos képet nem látok róla, de a kertember@gmail.com címre át tudja küldeni.
A magnóliák érzékenyek a talajra, ha rossz talajba kerülnek, akkor sokáig vegetálnak, hasonló tüneteket produkálnak, mint, amit Ön ír le. Persze vannak gombás betegségeik is, de nem jellemző rájuk.
Ha a permetezések nem hatottak, akkor a taljban keresném a problémát. A feltüntetett permetszerek általános hatásúak, ezért valamilyen szinten hatniuk kellett volna.
Nem ismerem a talajt, amelybe került, ezért csak azt tudom javasolni, hogy nagyobb mennyiségű komposztált szervestrágyával, vagy garnulált, pelletált szervestrágyával kezelje. A tövénél kialakított tányérba terítsen szét szervestrágyából 2-3 kilót, granulált, pelletált, komposztált szervestrágyából pedig 30-50 dekagrammot, de úgy, hogy ne dolgozza be atalajba, hanem engedje, hogy a természet folyamatai jutassák el a gyökérzónába. Ezt a munkát már most tegye meg.
Nyáron öntözze rendszeresen a növényt, ne engedje kiszáradni és olyan mennyiségű vizet kapjon, ami a gyökeréhez is lejut.
Üdvözlettel:

Kedves Anikó!
Abba a járatba, ahonnan a morzsalék potyog ki, egy vékony dróttal fel kell nyúlni, fel kell tolni a drótot, amit többször meg kell ismételni, így a fában lakó lárvát el tudja pusztítani. De hogy biztosra menjen egy injekciós fecskendővel rovarölő szert is fel lehet spriccelni a nyílásba. Majd a nyílást fasebkezelő szerrel be kell zárni (Biocera). A többi t a fára kell bízni.
Üdvözlettel:

Kedves Zsóka!
Nem. A batáta egy futó, kúszó növény. A talajon kúszva nagy felületet képes teljesen beteríteni. Minél nagyobb a lombozata, annál nagyobb termést képes nevelni, ezért ne csonkítsa meg a lombját.
Üdvözlettel:

Kedves Viktor!
Valószínűleg poloska szivogatása nyomán halnak el a pici hajtásvégek. Ezek ellen rovarölőszeres permetezéssel lehet védekezni Mospilan, Teppeki, Actara szerek valamelyikével. Érdemes 10 nap múlva ismételni a permetezést. Ha egész nagy, a törzsről kiinduló hajtások száradnak el, akkor az már gombás betegség, az ellen gombaölőszerrel elhet védekezni. A feltett kép alapján ezt kizárom.
Üdvözlettel: