Kedves Annamária!
Sajnos képet nem látok róla, de akertember@gmail.com címre át tudja küldeni.
A magnóliák érzékenyek a talajra, ha rossz talajba kerülnek, akkor sokáig vegetálnak, hasonló tüneteket produkálnak, mint, amit Ön ír le. Persze vannak gombás betegségeik is, de nem jellemző rájuk.
Ha a permetezések nem hatottak, akkor a taljban keresném a problémát. A feltüntetett permetszerek általános hatásúak, ezért valamilyen szinten hatniuk kellett volna.
Nem ismerem a talajt, amelybe került, ezért csak azt tudom javasolni, hogy nagyobb mennyiségű komposztált szervestrágyával, vagy garnulált, pelletált szervestrágyával kezelje. A tövénél kialakított tányérba terítsen szét szervestrágyából 2-3 kilót, granulált, pelletált, komposztált szervestrágyából pedig 30-50 dekagrammot, de úgy, hogy ne dolgozza be atalajba, hanem engedje, hogy a természet folyamatai jutassák el a gyökérzónába. Ezt a munkát már most tegye meg.
Nyáron öntözze rendszeresen a növényt, ne engedje kiszáradni és olyan mennyiségű vizet kapjon, ami a gyökeréhez is lejut.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2020. 12. 30. 10:10

Kedves Anikó!
Abba a járatba, ahonnan a morzsalék potyog ki, egy vékony dróttal fel kell nyúlni, fel kell tolni a drótot, amit többször meg kell ismételni, így a fában lakó lárvát el tudja pusztítani. De hogy biztosra menjen egy injekciós fecskendővel rovarölő szert is fel lehet spriccelni a nyílásba. Majd a nyílást fasebkezelő szerrel be kell zárni (Biocera). A többi t a fára kell bízni.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2020. 06. 24. 20:41

Kedves Zsóka!
Nem. A batáta egy futó, kúszó növény. A talajon kúszva nagy felületet képes teljesen beteríteni. Minél nagyobb a lombozata, annál nagyobb termést képes nevelni, ezért ne csonkítsa meg a lombját.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2020. 06. 01. 18:47

Kedves Viktor!
Valószínűleg poloska szivogatása nyomán halnak el a pici hajtásvégek. Ezek ellen rovarölőszeres permetezéssel lehet védekezni Mospilan, Teppeki, Actara szerek valamelyikével. Érdemes 10 nap múlva ismételni a permetezést. Ha egész nagy, a törzsről kiinduló hajtások száradnak el, akkor az már gombás betegség, az ellen gombaölőszerrel elhet védekezni. A feltett kép alapján ezt kizárom.
Üdvözlettel:

Herold Ferenc 2020. 06. 01. 18:44

Kedves Kérdező!
A vérszilva árnyéka nem olyan mély, mint a fenyőé, ezért azzal kevesebb gond lesz, de túlzás lenne azt állítani, hogy nem fog meglátszani a sövényen. A fák alatt gyengébb lesz a növekedés, erőtlenebb, haloványabb, silányabb lesz a sövény. A fenyők alatt idővel el is száradhat az a sövényrész, amelyre erős árnyék vetül.
Elméletileg jövő áprilisban már lehet visszavágni, de ezt az dönti el, hogy milyen erős lesz a növény, mennyire sikerül gyökeresednie a tél alatt. Ha időben és erőteljesen indul a tavszi hajtásnöbekedés, akkor indulhat a tavaszi visszavágás. Ellenben, ha gondok merülnének fel, akkor még érdemes várni a metszéssel.
A sudárt is érdemes kivágni abban a magasságban, ahol már elégedett a sövény magasságával. A sudár kivágása erőteljesebb növekedésre készteti az alsóbb hajtásokat, azaz sűrűbb, dúsabb lesz a sövény.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 10. 15. 21:49

Kedves Péter!

Amint írja szépen növekszik a fa, amiből arra következtetek, hogy a gyökerével nincs probléma. Erős viharnak még az erős fák sem tudnak ellenállni.
A növények gyökere és a lombozata ritkán mozog önállóan. Egyes időszakokban a gyökér táplálja lendíti át a föld feletti részt a krízisiken, míg máskor a lombozat biztosítja a tápanyagot az intenzív gyökérfejlődéshez.
A gyökérzetet erős, egészséges lombozattal, és az aktív talajjal lehet erősíteni. A talaj aktivitását szervetrágya, szervesanyag bedolgozással lehet a legjobban fokozni.
A fák törzsét úgynevzett törzserősítő karokkal lehet erősíteni. Ez azt jelenti, hogy nem távolítjuk el a fák törzsén nőtt hajtásokat, akár még a földhöz közelit is meghagyjuk. A törzsön előtörő hajtások közül a koronáig terjedő szakaszon meghagyunk 6-8 darabot és ezeket rendszeresen metszük, nem engedjük korlátlanul fejlődni. Az ezekből a hajtásokból szakszerű metszéssel kialakított ágak és azokon fejlődött lombozat fokozottabban táplálja a törzset, azaz erősíti.
Sajnos a pontos kialakítás és metszés menetét nem tudom itt leírni, de a neten biztos talál erre útmutatást.
Ha nem, akkor jelezze felém és leírom itt egy cikkben.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 09. 01. 21:06

Kedves Ágota!

Nem okoz gondot a leylandinak a túlzott napsütés. Persze, ha nem kap vizet, akkor igen, de ez esetben ez nem áll fenn.
A leírt jelenség tápanyaghiányra utal, vagy a gyengén fejlődött gyökérzet, vagy a talaj kémiai tulajdonságai miatt gátolt egyes mikroelemek felvétele. Legtöbb ször a magnéziumhiány lép fel, ezért vagy keserűsó, vagy magnézium tápoldat juttatását javaslom a gyökérzethez. A magnézium tápoldat permetezővel a lombra is kijuttatható.
Mindkét tápelem pótló beszerezhető kertészeti árudákban, nagyobb barkácsáruházakban. A pontos adagolás a termékek csomagolásán szerepel.
Üdvözlettel:

Herold Ferenc 2019. 08. 26. 19:36

Tisztelt Kérdező!
Az örökzöldek nagyon jól tűrik a visszavágást, rendszerest metszést, nyírást. Általánosságban elmondható, hogy minél kevésbé nemesített, tehát minél közelebb van a természetes őséhez, annál jobban bírja a metszési beavatkozásokat.
A keleti tuja a kevésbé nemesített csoportba tartozik ez sajnos meg is látszik a megjelenésén. Ritkás ágrendszerű, kevesebb levelet nevelő, ellenben bőven termő növény. Ezek a tulajdonságai Önnél is visszaköszönnek, amint az a leírásból kiderül.
Metszéssel, majd pedig azt követően évenként két alkalommal történő nyírással könnyedén elérhető, hogy az ágrendszere sűrűsödjön (de sosem lesz olyan, mint a rokon smaragdtujáé), és a termései lekerüljenek.
A metszés mértékét az Ön igényei határozzák meg (milyen szélesre és magasra szeretné nevelni őket), legjobb időpontja áprilistól augusztus végéig. Augusztust követően már csak nyírás javasolt.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 07. 18. 20:00

Kedves Kérdező!
A szúnyogírtáshoz használt légi kijuttatású szerek mindegyike gyenge méreg, és még azt is nagyon kis dózisban juttatják ki, ami azt eredményezi, hogy a szúnyog és a hozzá méretben, súlyban hasonló rovarokat pusztítja el, de közülük is csak azokat, amelyekkel érintkezik a szer.
Emberre, álllatra, nagyob testű rovarokra nem veszélyes a szer.
Fogyasztás előtti mosás, azért nem árt.
Üdvözlettel:

Herold Ferenc 2019. 07. 03. 16:50

Kedves Csaba!

A sövény, ami Önnek van az nagy valószínűséggel tűztövis.
A foltok, amelyekről ír azok a tűztövis gubacsatka által okozott foltok. Az atka szívogatása nyomán képződnek. Nem túl gyakori kártevő, de az utóbbi években egyre elterjedtebb. Nem okozza a növény pusztulását, de rontja annak esztétikai megjelenését.
Védekezni ellene csak akkor kell, ha igazán jelentős mértékben fertőzi a növényt. Az Ön által írt szerek egyike sem alkalmas az atka pusztítására. Mivel az atka a kis gubacsokban van, ezért olyan szerekkel, amelyek nem szívódnak fel a növénybe nem is lehet kiírtani őket. Menjen be egy kertészeti szakboltba és kérjen atka elleni felszívódó permetezőszert. Nissorun, Ortus, esetleg Mospilan.
Az egyéb levélsárgulásokat valószínűleg tápanyaghiány, azon belül is mikrotápanyag például vas okozhatja.
A virágzás elmaradásában tanácstalan vagyok, mivel a tűztövis egy igénytelen növény, gyakorlatilag csak extrém körülmények miatt nem virágozhat pl. nagyon erős metszés, mély árnyék. Nme tudom, hogy valamilyen sokkot okozó tényező fenállhat-e. Az atkafertőzés biztosan nem okozza a virágzás elmaradását.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 05. 28. 07:58

Kedves Viola!

Haladjunk szépen sorjában:
1; Nem kell a Magnolia grandiflora-t (örökzöld magnólia) rododendron földbe ültetni. Nagyon jól elvan a meszes szárazabb talajokban is, ezért felesleges túl savanyítani alatta a talajt, sőt egy idő után ez már a kárára is válik.

2; De mielőtt megijedne, nem tett rosszatt a talajcserével, de tovább már ne erőltesse a savanyítást. Ugynis nem ettől hullik a lombja, hanem pusztán egy élettani folyamat szemlélője.
Minden örökzöld növény legyen az fenyő, tuja, hamisciprus, vagy lomblevelű örökzöld, mint például az örökzöld magnólia minden évben lecseréli a lombozatát, azaz elhullajtja a lombját és újat nevel helyette. Felületes szemlélők ezt észre sem veszik, mert ez a folyamat náluk fokozatos megy végbe, de igazán nagy tömegben tavasszal cserélnek.

3; Lombcsere közben a növény érzékenyebb, mint máskor, ezért, ha rossz állapotba megy bele a lombváltásba bizony előfordul, hogy drasztikusabb a váltás, nehezebb az újra lombosodás.

4; Mitől lehet rosszabb az állapota? Például a talaj túlsavanyítástól, a túlöntözéstől, a túlzott tápoldatozástól, vagy a túlzottan hűvös tavasztól. Ez a növény ugyanis nagyon melegigényes. Nem tudom megítélni, hogy Önnél fenáll-e valamelyik, de az egyik közeli ismerősöm kedvence ez a növény és Ő túlzott aggodalmában annyira sok vizet és tápanyagot adott nekik, hogy egy évre visszavetette a növényt a fejlődésben. Amúgy se túl gyors növekedésű fa.

5; Ha nagyon lecsupaszodnak az ágai, és csak a végén lombosodik ki, így hosszú csupasz hajtások maradnak, akkor metszéssel lehet lombosodásra ösztönözni. Ezzel azonban még várnék. Várja meg, hogy mennyire lombosodik újra, és ha szükséges, akkor jövő nyár elején metsze meg.

6; Jó lenne képet is látni a növényről, hogy kizárjam egy esetleges károsító jelenlétét.
Kép alapján, ha szükséges tudok segíteni a metszésében is.

7; Javaslatom, hogy most hagyja egy picit magára a növényt. Vizet természetesen kapjon, ha szükséges, de ne öntözze túl. Kövesse az állapotát folyamatosan, ahogy az idő melegszik Ő is életre kel és hozni fogja az új leveleket. Ha úgy itéli meg, hogy nagyobb a baj, akkor küldjön képet a növényről (kertember@gmail.com) és megpróbálom beazonosítani a baj forrását.

Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 05. 25. 17:08

Kedves Zsófia!

Nagyon sok napfényt, és meleget kíván. Ez a legfontosabb, emellé a következőkre van szüksége.
Víz: Mivel hatalmasra nő a gyökere, ezért állandó öntözést nem kíván. Ha tartós szárazság van, akkor elkerülhetetlen az öntözése. Leveleivel jelzi a víz szükségét, napközben lekókadnak a levelek, de éjszaka ezt korrigálja, de ez már üzenet arra, hogy öntözzünk. Öntözésnél kerüljük, hogy lombozatára víz jusson, forró napokon napközben megperzseli a lombját a víz, este pedig a lombon pangó víz a betegségek melegágya.
Tápanyag pótlás. Mivel nem ismerem, hogy mielyen a kertjének a talaja, ezért csak általánosságban tudok rá valszolni. A legjobb az érett szervestrágya, és azt is a vetést megelőző évben kell a talajba dolgozni. Ha ez elmaradt, akkor komposztált szervestrágyából (ezt kertészeti árudákban lehet vásárolni) kell 20-40 grammot egy egy tő mellé szórni. Ha nincs szerves trágya, akkor tartós hatású műtrágyából tövenként 10-15 garmmot (szintén kertészeti árudákban vásárolható.
Növényvédelem. Didimella a fenésedésés a baktérium a retteget betegségek, ezek a lombozatot és a termést egyaránt hazavágják. Mindkettőnek kedvez a meleg párás környezet, ezért is fontos a körültekintő öntözés. Védekezni ellenük Kasumin (baktérium) Curzate R, Dithane M45 (fenésedés didimella).
Üdvözlettel:

Herold Ferenc 2019. 05. 11. 18:37

Tisztelt Kérdező!
Milyen ismerős történet ez számomra. Az én szomszédom is hasonlóan járt el.
Az emberi szennyvízben lehetnek fertőzések, de hogy milyenek azt nyílván embere válogatja. Kit milyen kín gyötör, kiben mi búvik meg. Ezt csak akkor tudhatjuk pontosan, ha laboratóriumban bevizsgáltatjuk a földet, ahová az ürüléket kijuttatta.
A fő probléma azonban nem ez, mert szerencsére egy-két kivételtől eltekintve az emebrből kikerülő fertőző dolgok nem sokáig életképesek a termőföldön. Nagyobb bajt inkább az emberi ürülékben található nehézfémek, hormon,- és gyógyszermaradványok jelentenek, amelyek hosszú hosszú évekig sértetlenül a természetben maradnak, azokat a növények és állatok felveszik, tovább tárolják magukban. Ha ilyen növényt, vagy állatot fogyasztunk, akkor a saját szervezetünkbe bevisszük ezeket az anyagokat, ahol felhalmozódnak, tárolódnak. Egy érzékenyebb szervezetben gondot okozhatnak.
Javaslatom tehát az, hogy ha nagy mennyiségű és tartósabb ideig emberi ürülékkel szennyezett területről származó növényt, gyümölcsöt kap, vagy netán ott tartósan legelő állat húsát kapja, akkor ne fogyassza el.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2019. 05. 10. 12:54

Kedves Daróczyné Andi!

A mandula hajtásán több betegség is okoz barnás foltokat, ezért látatlanban nem tudom meghatározni, hogy mi lehet a baja az Ön fájának. A Dithane M45 egy általános (széles spektrumú) gombaölőszer, ami csak annyit jelent, hogy több gombás betegség ellen is hatásos, de nem mindegyik ellen. Rosszat nem tettek azzal, amikor ezzel a szerrel próbáltak meg védekezni.
Tavasszal hasonlóan az összes fásszárú gyümölcstermő növényünkhöz, lemosó permetezést lehet alkalmazni a mandula esetében is, ami egy hatásos megelőző védekezés. Érdemes kombinált lemosó szert választani (Vegesol eReS, Olajos rézkén SE, Bórdóilé+Kén NEO SC), merte ezek több károsító ellen is hatásosak. Mivel a mandula korán virágzik, ezért fontos, hogy mielőbb végezzék el a lemosó permetezést, ugyanis a lemosó vegyszer, mindet károsít, ami zöld, ami hajt.
A mandulának is van moníliája, és sajnos az utóbbi években komoly károkat is okoz a mandulásokban. Érdemes tehát ellene védekezni a többi csonthéjashoz hasonló módon. Permetezéskor ügyeljen a porzást végző rovarokra.
A mandula metszéséről itt sajnos nem tudok olyan szintű tájékoztatást adni, hogy azzal előbbre jusson. A téma sokkal összetettebb annál, minthogy pár sorban le tudnám írni. Lényege, hogy a beteg száraz ágak eltávolítása után a korona szellőzését biztosítsa oly módon, hogy a belső sűrűsítő ágakat távolítsa el. Majd törekedjen arra, hogy a korona megújuló képességét fenntartsa.
Üdvözlettel:

Herold Ferenc 2019. 02. 18. 08:17

Kedves Anikó!

Számomra egyik fa sem szemetel, de gondolom Ön a lombját, illetve egyes fajoknál a termését (pl. vadgesztenye, nyírfa stb.), virágát (nyárfa) érti szemetelés alatt. Ha ezekre gondol, akkor nem sok faj jöhet számításba, ha ezek mellé a homokos talajt és a 8-10 méteres magasságot is vesszük, akkor szinte csak egyes fenyőfélék maradnak a repertoárba. Közülük azonban bátran válogathat.
Azonban az örökzöldek is szemetelnek, mert nevük ellenére ők is minden évben leváltják a lombjukat, de időben nem olyan koncentráltan, mint a lomblevelűek, hanem pár hónap alatt elhúzva, valamint a tű,- és pikkelylevelek nem képeznek akkora tömeget, mint a lomblevél.
Ezzel csak szeretném rábeszélni Önt, hogy ne vesse el a lomblevelűeket.
Javaslataim:
Magyal tölgy - Quercus ilex
Oszlopos tölgy - Quercus robur Fastigiata
Oszlopos gyertyán - Carpinus betulus Fastigiata
Oszlopos mocsári tölgy - Quercus palustris green pillar
Mezei juhar - Acer campestre Elsrijk
Oszlopos vöröslevelű bükk - Fagus sylvatica Dawyck purple
Fenyők közül az erdei fenyő, fekete fenyő, ezüstfenyő, lucfenyő, normand fenyő, spanyol jegenyefenyő
Pikkelylevelűek közül az óriás tuja (Tuja plicata), vagy a leylandi ciprusok.
Természetesen a fentiek csak példák, sok szép növény létezik még, amelyek megfelelnének az Ön kertjébe.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2018. 08. 14. 21:14

Kedves Tünde!

A csavart fűz a fűzfák között a legérzékenyebb fajta. Több fás részt támadó betegsége is van, amelyek kezdetben kéreg, majd ágelhalást okoznak.
A betegség kezdetekor főként a kisebb hajtások, ágak halnak el, majd a fertőzés kiteljesedésekor néhány év leforgása alatt egész vázágak, végül pedig a fa pusztul ki.
A fás részeket támadó betegségek ellen nagyon nehéz védekezni, ezért van az, hogy idős cseresznye, dió, sárgabarack fák halnak ki néhány év alatt. Sajnos a fűzfájára is ez a sors vár. Felesleges lenne bármilyen gombaölőszeres permetezés.
Amit viszont megtehet, az a beteg, elhalt ágak levágása, majd a vágási felületek sebkezelése. Az áglevágást mindig úgy kell végrehajtani, hogy az egészséges részből is távolítson el legalább 10 centiméteres szakaszt. Ezzel a mechanikai beavatkozással sok évvel meghosszabbíthatja a fűzfa életét.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2018. 07. 23. 21:50

Kedves Imre!

Hu. Jó kérdés. Attól függ, hogy milyen fajtájú rózsával van beoltva a magas törzs. gyenge, vagy erős növekedésűvel. Minél gyengébb a növekedés, annál kevesebbet kell eltávolítani az elnyílt virággal, viszont minél erősebb a növekedés, annál többet kell lemetszeni.
Nehéz ezt így látatlanba megállapítani.
Általánosságban elmondható, hogy az első ötös levél hónalja felett már lehet vágni, ugyanis innen biztosan újabb virággal fog zárulni az új hajtás csúcsa.
Ötös levélke? Minden egyes rózsa levélnek van egy központi tengelye és arról indulnak a levélkék. Egy levélnyélen páratlan levélke van, többnyire 3, vagy öt. A virág alatt közvetlenül vannak a hármasok, és minél inkább a gyökér felé haladunk, annál nagyobb a valószínűsége az ötös levélnek.
Az első ötös felett már lehet vágni, de ha nagyon hosszú a hajtás, azaz erős növekedésű a rózsa, akkor lejjebb kell elvágni. De hogy pontosan hol azt így itt nem tudom megmondani. Ha a virágzó hajtás felét levágja, azzal nem követ el nagy hibát. De gyakran ettől is többet kell eltávolítani.
Üdvözlettel:
Herold Ferenc 2018. 05. 13. 18:16

Kedves Tóthné!

Nem illik ilyet kérni egy kertésztől. :) Alapvetően mi a növények pártján állunk, és tudásunkat is az Ő (növények) szolgálatába állítjuk.
Egy szép példányú fát fizikai erő (fejsze, fűrész) igénybevétele nélkül amúgy sem könnyű kipusztítani. Persze a természetnek vannak erre megoldásai, frankó betegségeket tud ráereszteni a fákra, de mi nem tudós emberek erre nem vagyunk képesek.
Ha mindenáron ki szeretné pusztítani, akkor kertészeti árudában kapható gyomirtó szerekkel (glifozát, fozát) hatóanyagú szerrel próbálkozhat. Nem lesz könnyű, mert sokszor kell lepermetezni vele az egész növényt ahhoz, hogy elegendő vegyszert vegyen fel a gyökér pusztulásához.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2018. 05. 02. 19:13

Kedves Érdeklődő!

Egy nagy kert valóban érték. A 400 négyszögöl nem túl nagy, főként annak nem, aki a kert miatt szeretne házat, ingatlant vásárolni. Sajnos él a tendencia, hogy akinek megfelelő méretű kertje van az önerős gazdálkodáshoz, az menekül tőle. Örömteli azonban, hogy lassan ismét fordul a világ, köszönhető a sok élelmiszer botránynak, és az egyre több felvilágosult vagyonnal is rendelkező embernek. Talán Önnek is őket kellene megtalálnia, viszont az Ő számukra az említett méret kicsi. Mégis mit emelnék ki egy hirdetésben? Az alábbiakat:
- A terület fás állományát. Mennyi és milyen állapotú, fajtájú gyümölcsfa van a kertben, azok mikor és mennyit teremtek az elmúlt években, hány évesek? Milyen értékesebb, különleges díszfák vannak a területen?
- A talaj állapotát. Jó minőségű-e a talaj? Tiszta, régóta nem kapott vegyszert, tehát biogazdálkodásra is alkalmas. Milyen a kert termőképessége? A zöldségnövények mennyit teremnek benne?
- Van-e kút? Ha igen milyen az állapota, vízminősége, vízhozama?
- Van-elehetőség a terület bővítésére a szomszéd telkek megvásárlásával?
- Van-e melléképület az állattartásra?
- Van-e tárolásra is alkalmas pince?
Ezek fontos információk egy gazdálkodásra készülő ingatlan vásárló számára.
Sok sikert kívánok az értékesítéshez.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2017. 11. 05. 19:43

Kedves Ibolya!
Sajnos nem tudok megnyugtató választ adni a kérdésére.
Az élelmiszeripar ténykedéseit nem ismerem, ismert, hogy vannak olyan eljárások, amelyek a nagyobb (pl. narancs, mandarin, körte, alma stb.) és kemény héjjal rendelkező gyümölcsök külső felületét bevonják bizonyos anyagokkal, annak érdekében, hogy tovább elálljanak, tartósabbak legyenek. De, hogy az Ön által vásárolt almák kezeltek-e azt nem tudom.
Az szinte biztos, hogy a kis magyar termesztők nem kezelik az almáikat, ugyanis olyan olcsón veszik meg tőlük a terményt, hogy nem térül meg számukra a kezelés költsége. A nagyobb multikba kapható méregdrága darabonkénti áron eladott almák szinte biztosan kezeltek. Ezek varászlatos színűek, varászlatos illatúak, és még az ízük sem az utolsó, de a beltartalmukról, az ember számára hasznos felvehető tápanyag tartalmukról jobb, ha említést sem teszünk.
Vannak egyébként olyan almafajták, amelyek kiemelkedően masszív viaszos réteget fejlesztenek maguknak, ezek főként az őszi, téli fajtakörbe tartoznak, ilyenek az egyes golden típusok, a zöldalma (granny smith), szinte az összes régi magyar almafajta stb. Ha melegben tároljuk őket, akkor a kipárolgás hatására a felületükön kirakódott cukrok és a viaszos réteg együttese egy ragadós réteget alkotnak. Lehet, hogy pont egy ilyennel szembesült.
Sajnos a körülmények pontosabb ismerete nélkül nem tudok többet segíteni a kérdésével kapcsolatban.
Üdvözlettel: Herold Ferenc 2017. 10. 31. 09:07