Kedves Tünde!
Sajnos nagyon keveset látok a képről. Sok információra lenne szükségem a biztosabb válaszhoz.
Jó lenne tudni mikor kezdődött el ez a folyamat (a levélsárgulás, hullás), valamint azt is, hogy milyen vízellátottsági körülmények között van a fűzfa. Ugyanis én arra gyanakodom, hogy ez anagy meleg és a csapadékhiány miatt egyszerű élettani jelenségként hullatja a lombját, így védi magát a növény a teljes kiszáradástól. Ha öntözik is alkalmanként, vagy rendszeresen az sem elegendő, egy ekkora és ennyire vízigényes fának. Ebben a melegben naponta akár több száz liter vízre is szüksége lehet. ha ezt nem kapja, meg, vagy nem találja meg, akkor a hőségre így reagál.
Más probléma a gyökerével lehet, egy részleges gyökérelhalás, vagy gyökérbetegség, esetleg pajor rágás, de ennek tisztázásához látni kellene a fát.
Esetleg felmerülhet még egy törzskárosító kártevő, farontó, vagy cincér. Ennek tüneteit látni lehet, ha a fa türzse melett fűrészpor szerű képződmény van a földön.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!

Nem tudom milyen epret vettek, de a hazánkban kapható csüngő, folyton termő eprek zöme teljesen télálló, ezért nem igényel külön teleltetést. A tél beköszöntekor le kell venni a helyéről és egy védettebb helyre, de szabad ég alá kell helyezni úgy, hogy érje hó fagy eső. Ez általában egy bokor alja, vagy pereme, egy házfal töve stb. Itt kaphat egy kicsi falevél takarást, de ne sokat, csak annyit, hogy az eper lombozata még kilátszódjon. Inkább csak az edény és annak földje legyen lombtakarásban.
Tavasszal pedig fel kell frissíteni a földjét és már indulhat is az újabb termés.

Kedves Zoltán!
Szinte ugyanez a kérdés volt nemrég, ott nem szerepelt a név, de gondolom Ön tette fel azt a kérdést is. Kérem olvassa el azt a választ is.
De a rövid lényeg, hogy a Celeste önmagát porozza azon kívül nem tudom, hogy menniyre poroz más fajtákat, de a házikertekben nagyon elterjedt Hedelfingeni és Van fajták eléggé általános porzók, így ha Ön családi házas, kiskertes övezetben lakik, akkor biztosan van a szomszéd kertekeben a fenti fajtákból valamelyik és ez biztosan beporozza az Ön fáit is.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!
Nem ismerem az összes fajta porzóit, de megpróbáltam a szakirodalomból utánanézni. A Celeste fajtáról nem sok mindent tartalmaznak a könyvek. A Hedelfingeni és a Van általános porzói a Vega-nak és a Bigarreau Napoleonnak. A Celeste teljesen öntermékeny, így neki nem kell porzófajta, azt hogy önmagán kívül mennyire poroz egyéb fajtákat sajnos nem akadtam a nyomára. Ha kertes, családi házas övezetben lakik, akkor biztosan sok cserezsnyefa található pár száz méterern belül, amelyek között tuti van Hedelfingeni és Van fajta is, amelyek kitűnen porozzák az Ön cseresznyefáit is, emiatt nem gondolom, hogy Önnek még külön kellene további porzófát ültetni.
Üdvözlettel:

Kedves Zsuzsa!
A képet felnagyítva atka, vagy pajzstetű kártevő okozza a problémát.
Az atka esetében pici pókháló szerű szövedéket lehet találni a levél fonákán, a pajzstet esetén pedig nagyon apró élőlényeket lát a levél fonákán és megérintve egy kicsit ragacsos.
Egyik ellen sem könnyű a védekezés, permetezni kell.
Az atka ellen Nissorun, vagy Flumite 200 szerekkel, vagy ha a gazdaboltban mást tartanak, ajánlanak, akkor az is megfelelő. Lényeg, hogy egy permetezés nem elég, 10 naponta 2-4 alklaommal kell permetezni.
A pajsztetű ellen Spilan, Mospilan, teppeki szerekkel lehet védekezni, vagy szintén, ha a gazdaboltban mást ajánlanak, akkor azzal. Itt is 2-4 alkalommal 10 naponta kell ismételni a permetezést.
A beteg levelek már nem lesznek szépek, de az újakon már nem fog megjelenni a kértevő, így fokozatosan ismét szép lesz a növény.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!
Sajnos ilyenkor már nem alkalmas a fás szárú növények átültetése. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy ne pusztuljon ki átültetéskor a magnólia. Ha meg is marad biztosan nagyon megsínyli, visszaveti a növekedésében az átültetés.
Ha egy mód van rá, várjon késő őszig az átültetéssel. Ha ez nem megoldható, akkor minél nagyobb földlabdával és a föld feletti részeinek erős metszésével ültesse át. Erős metszés alatt a hajtásainak 1/3-os rikítását, és a megmaradtak 25-35 %-os visszavágását értem.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!
Sajnos nem látom a képet.
Kérem küldje el a kertember@gmail.com címre.
Köszönöm.

Kedves Annamária!
Sajnos képet nem látok róla, de akertember@gmail.com címre át tudja küldeni.
A magnóliák érzékenyek a talajra, ha rossz talajba kerülnek, akkor sokáig vegetálnak, hasonló tüneteket produkálnak, mint, amit Ön ír le. Persze vannak gombás betegségeik is, de nem jellemző rájuk.
Ha a permetezések nem hatottak, akkor a taljban keresném a problémát. A feltüntetett permetszerek általános hatásúak, ezért valamilyen szinten hatniuk kellett volna.
Nem ismerem a talajt, amelybe került, ezért csak azt tudom javasolni, hogy nagyobb mennyiségű komposztált szervestrágyával, vagy garnulált, pelletált szervestrágyával kezelje. A tövénél kialakított tányérba terítsen szét szervestrágyából 2-3 kilót, granulált, pelletált, komposztált szervestrágyából pedig 30-50 dekagrammot, de úgy, hogy ne dolgozza be atalajba, hanem engedje, hogy a természet folyamatai jutassák el a gyökérzónába. Ezt a munkát már most tegye meg.
Nyáron öntözze rendszeresen a növényt, ne engedje kiszáradni és olyan mennyiségű vizet kapjon, ami a gyökeréhez is lejut.
Üdvözlettel:

Kedves Anikó!
Abba a járatba, ahonnan a morzsalék potyog ki, egy vékony dróttal fel kell nyúlni, fel kell tolni a drótot, amit többször meg kell ismételni, így a fában lakó lárvát el tudja pusztítani. De hogy biztosra menjen egy injekciós fecskendővel rovarölő szert is fel lehet spriccelni a nyílásba. Majd a nyílást fasebkezelő szerrel be kell zárni (Biocera). A többi t a fára kell bízni.
Üdvözlettel:

Kedves Zsóka!
Nem. A batáta egy futó, kúszó növény. A talajon kúszva nagy felületet képes teljesen beteríteni. Minél nagyobb a lombozata, annál nagyobb termést képes nevelni, ezért ne csonkítsa meg a lombját.
Üdvözlettel:

Kedves Viktor!
Valószínűleg poloska szivogatása nyomán halnak el a pici hajtásvégek. Ezek ellen rovarölőszeres permetezéssel lehet védekezni Mospilan, Teppeki, Actara szerek valamelyikével. Érdemes 10 nap múlva ismételni a permetezést. Ha egész nagy, a törzsről kiinduló hajtások száradnak el, akkor az már gombás betegség, az ellen gombaölőszerrel elhet védekezni. A feltett kép alapján ezt kizárom.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!
A vérszilva árnyéka nem olyan mély, mint a fenyőé, ezért azzal kevesebb gond lesz, de túlzás lenne azt állítani, hogy nem fog meglátszani a sövényen. A fák alatt gyengébb lesz a növekedés, erőtlenebb, haloványabb, silányabb lesz a sövény. A fenyők alatt idővel el is száradhat az a sövényrész, amelyre erős árnyék vetül.
Elméletileg jövő áprilisban már lehet visszavágni, de ezt az dönti el, hogy milyen erős lesz a növény, mennyire sikerül gyökeresednie a tél alatt. Ha időben és erőteljesen indul a tavszi hajtásnöbekedés, akkor indulhat a tavaszi visszavágás. Ellenben, ha gondok merülnének fel, akkor még érdemes várni a metszéssel.
A sudárt is érdemes kivágni abban a magasságban, ahol már elégedett a sövény magasságával. A sudár kivágása erőteljesebb növekedésre készteti az alsóbb hajtásokat, azaz sűrűbb, dúsabb lesz a sövény.
Üdvözlettel:

Kedves Péter!

Amint írja szépen növekszik a fa, amiből arra következtetek, hogy a gyökerével nincs probléma. Erős viharnak még az erős fák sem tudnak ellenállni.
A növények gyökere és a lombozata ritkán mozog önállóan. Egyes időszakokban a gyökér táplálja lendíti át a föld feletti részt a krízisiken, míg máskor a lombozat biztosítja a tápanyagot az intenzív gyökérfejlődéshez.
A gyökérzetet erős, egészséges lombozattal, és az aktív talajjal lehet erősíteni. A talaj aktivitását szervetrágya, szervesanyag bedolgozással lehet a legjobban fokozni.
A fák törzsét úgynevzett törzserősítő karokkal lehet erősíteni. Ez azt jelenti, hogy nem távolítjuk el a fák törzsén nőtt hajtásokat, akár még a földhöz közelit is meghagyjuk. A törzsön előtörő hajtások közül a koronáig terjedő szakaszon meghagyunk 6-8 darabot és ezeket rendszeresen metszük, nem engedjük korlátlanul fejlődni. Az ezekből a hajtásokból szakszerű metszéssel kialakított ágak és azokon fejlődött lombozat fokozottabban táplálja a törzset, azaz erősíti.
Sajnos a pontos kialakítás és metszés menetét nem tudom itt leírni, de a neten biztos talál erre útmutatást.
Ha nem, akkor jelezze felém és leírom itt egy cikkben.
Üdvözlettel:

Kedves Ágota!

Nem okoz gondot a leylandinak a túlzott napsütés. Persze, ha nem kap vizet, akkor igen, de ez esetben ez nem áll fenn.
A leírt jelenség tápanyaghiányra utal, vagy a gyengén fejlődött gyökérzet, vagy a talaj kémiai tulajdonságai miatt gátolt egyes mikroelemek felvétele. Legtöbb ször a magnéziumhiány lép fel, ezért vagy keserűsó, vagy magnézium tápoldat juttatását javaslom a gyökérzethez. A magnézium tápoldat permetezővel a lombra is kijuttatható.
Mindkét tápelem pótló beszerezhető kertészeti árudákban, nagyobb barkácsáruházakban. A pontos adagolás a termékek csomagolásán szerepel.
Üdvözlettel:

Tisztelt Kérdező!
Az örökzöldek nagyon jól tűrik a visszavágást, rendszerest metszést, nyírást. Általánosságban elmondható, hogy minél kevésbé nemesített, tehát minél közelebb van a természetes őséhez, annál jobban bírja a metszési beavatkozásokat.
A keleti tuja a kevésbé nemesített csoportba tartozik ez sajnos meg is látszik a megjelenésén. Ritkás ágrendszerű, kevesebb levelet nevelő, ellenben bőven termő növény. Ezek a tulajdonságai Önnél is visszaköszönnek, amint az a leírásból kiderül.
Metszéssel, majd pedig azt követően évenként két alkalommal történő nyírással könnyedén elérhető, hogy az ágrendszere sűrűsödjön (de sosem lesz olyan, mint a rokon smaragdtujáé), és a termései lekerüljenek.
A metszés mértékét az Ön igényei határozzák meg (milyen szélesre és magasra szeretné nevelni őket), legjobb időpontja áprilistól augusztus végéig. Augusztust követően már csak nyírás javasolt.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!
A szúnyogírtáshoz használt légi kijuttatású szerek mindegyike gyenge méreg, és még azt is nagyon kis dózisban juttatják ki, ami azt eredményezi, hogy a szúnyog és a hozzá méretben, súlyban hasonló rovarokat pusztítja el, de közülük is csak azokat, amelyekkel érintkezik a szer.
Emberre, álllatra, nagyob testű rovarokra nem veszélyes a szer.
Fogyasztás előtti mosás, azért nem árt.
Üdvözlettel:

Kedves Csaba!

A sövény, ami Önnek van az nagy valószínűséggel tűztövis.
A foltok, amelyekről ír azok a tűztövis gubacsatka által okozott foltok. Az atka szívogatása nyomán képződnek. Nem túl gyakori kártevő, de az utóbbi években egyre elterjedtebb. Nem okozza a növény pusztulását, de rontja annak esztétikai megjelenését.
Védekezni ellene csak akkor kell, ha igazán jelentős mértékben fertőzi a növényt. Az Ön által írt szerek egyike sem alkalmas az atka pusztítására. Mivel az atka a kis gubacsokban van, ezért olyan szerekkel, amelyek nem szívódnak fel a növénybe nem is lehet kiírtani őket. Menjen be egy kertészeti szakboltba és kérjen atka elleni felszívódó permetezőszert. Nissorun, Ortus, esetleg Mospilan.
Az egyéb levélsárgulásokat valószínűleg tápanyaghiány, azon belül is mikrotápanyag például vas okozhatja.
A virágzás elmaradásában tanácstalan vagyok, mivel a tűztövis egy igénytelen növény, gyakorlatilag csak extrém körülmények miatt nem virágozhat pl. nagyon erős metszés, mély árnyék. Nme tudom, hogy valamilyen sokkot okozó tényező fenállhat-e. Az atkafertőzés biztosan nem okozza a virágzás elmaradását.
Üdvözlettel:

Kedves Viola!

Haladjunk szépen sorjában:
1; Nem kell a Magnolia grandiflora-t (örökzöld magnólia) rododendron földbe ültetni. Nagyon jól elvan a meszes szárazabb talajokban is, ezért felesleges túl savanyítani alatta a talajt, sőt egy idő után ez már a kárára is válik.

2; De mielőtt megijedne, nem tett rosszatt a talajcserével, de tovább már ne erőltesse a savanyítást. Ugynis nem ettől hullik a lombja, hanem pusztán egy élettani folyamat szemlélője.
Minden örökzöld növény legyen az fenyő, tuja, hamisciprus, vagy lomblevelű örökzöld, mint például az örökzöld magnólia minden évben lecseréli a lombozatát, azaz elhullajtja a lombját és újat nevel helyette. Felületes szemlélők ezt észre sem veszik, mert ez a folyamat náluk fokozatos megy végbe, de igazán nagy tömegben tavasszal cserélnek.

3; Lombcsere közben a növény érzékenyebb, mint máskor, ezért, ha rossz állapotba megy bele a lombváltásba bizony előfordul, hogy drasztikusabb a váltás, nehezebb az újra lombosodás.

4; Mitől lehet rosszabb az állapota? Például a talaj túlsavanyítástól, a túlöntözéstől, a túlzott tápoldatozástól, vagy a túlzottan hűvös tavasztól. Ez a növény ugyanis nagyon melegigényes. Nem tudom megítélni, hogy Önnél fenáll-e valamelyik, de az egyik közeli ismerősöm kedvence ez a növény és Ő túlzott aggodalmában annyira sok vizet és tápanyagot adott nekik, hogy egy évre visszavetette a növényt a fejlődésben. Amúgy se túl gyors növekedésű fa.

5; Ha nagyon lecsupaszodnak az ágai, és csak a végén lombosodik ki, így hosszú csupasz hajtások maradnak, akkor metszéssel lehet lombosodásra ösztönözni. Ezzel azonban még várnék. Várja meg, hogy mennyire lombosodik újra, és ha szükséges, akkor jövő nyár elején metsze meg.

6; Jó lenne képet is látni a növényről, hogy kizárjam egy esetleges károsító jelenlétét.
Kép alapján, ha szükséges tudok segíteni a metszésében is.

7; Javaslatom, hogy most hagyja egy picit magára a növényt. Vizet természetesen kapjon, ha szükséges, de ne öntözze túl. Kövesse az állapotát folyamatosan, ahogy az idő melegszik Ő is életre kel és hozni fogja az új leveleket. Ha úgy itéli meg, hogy nagyobb a baj, akkor küldjön képet a növényről (kertember@gmail.com) és megpróbálom beazonosítani a baj forrását.

Üdvözlettel:

Kedves Zsófia!

Nagyon sok napfényt, és meleget kíván. Ez a legfontosabb, emellé a következőkre van szüksége.
Víz: Mivel hatalmasra nő a gyökere, ezért állandó öntözést nem kíván. Ha tartós szárazság van, akkor elkerülhetetlen az öntözése. Leveleivel jelzi a víz szükségét, napközben lekókadnak a levelek, de éjszaka ezt korrigálja, de ez már üzenet arra, hogy öntözzünk. Öntözésnél kerüljük, hogy lombozatára víz jusson, forró napokon napközben megperzseli a lombját a víz, este pedig a lombon pangó víz a betegségek melegágya.
Tápanyag pótlás. Mivel nem ismerem, hogy mielyen a kertjének a talaja, ezért csak általánosságban tudok rá valszolni. A legjobb az érett szervestrágya, és azt is a vetést megelőző évben kell a talajba dolgozni. Ha ez elmaradt, akkor komposztált szervestrágyából (ezt kertészeti árudákban lehet vásárolni) kell 20-40 grammot egy egy tő mellé szórni. Ha nincs szerves trágya, akkor tartós hatású műtrágyából tövenként 10-15 garmmot (szintén kertészeti árudákban vásárolható.
Növényvédelem. Didimella a fenésedésés a baktérium a retteget betegségek, ezek a lombozatot és a termést egyaránt hazavágják. Mindkettőnek kedvez a meleg párás környezet, ezért is fontos a körültekintő öntözés. Védekezni ellenük Kasumin (baktérium) Curzate R, Dithane M45 (fenésedés didimella).
Üdvözlettel:

Tisztelt Kérdező!
Milyen ismerős történet ez számomra. Az én szomszédom is hasonlóan járt el.
Az emberi szennyvízben lehetnek fertőzések, de hogy milyenek azt nyílván embere válogatja. Kit milyen kín gyötör, kiben mi búvik meg. Ezt csak akkor tudhatjuk pontosan, ha laboratóriumban bevizsgáltatjuk a földet, ahová az ürüléket kijuttatta.
A fő probléma azonban nem ez, mert szerencsére egy-két kivételtől eltekintve az emebrből kikerülő fertőző dolgok nem sokáig életképesek a termőföldön. Nagyobb bajt inkább az emberi ürülékben található nehézfémek, hormon,- és gyógyszermaradványok jelentenek, amelyek hosszú hosszú évekig sértetlenül a természetben maradnak, azokat a növények és állatok felveszik, tovább tárolják magukban. Ha ilyen növényt, vagy állatot fogyasztunk, akkor a saját szervezetünkbe bevisszük ezeket az anyagokat, ahol felhalmozódnak, tárolódnak. Egy érzékenyebb szervezetben gondot okozhatnak.
Javaslatom tehát az, hogy ha nagy mennyiségű és tartósabb ideig emberi ürülékkel szennyezett területről származó növényt, gyümölcsöt kap, vagy netán ott tartósan legelő állat húsát kapja, akkor ne fogyassza el.
Üdvözlettel: