Egyszer kellett ennek utánanéznem és akiket én számfejtettem, azokat soha nem érintette, úgyhogy csak véleménynek tekintsd a választ, de azért igyekszem jogszabállyal alátámasztani.

Kezdjük ott, hogy a közszféra szabadság járandóságának a részelteit soha nem ismertem és ezen nem is szeretnék változtatni. A kiadására viszont az Mt. általános szabályai vonatkoznak, mert annak rengeteg előírását kell Nálatok alkalmazni, ezt is.

Mt. 124. §
(1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.

(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.

(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – a (2) bekezdéstől eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani


Szóval vagy órában lehet nyilvántartani a szabadságot, ami napban pont annyi, mint egy teljes munkaidősnek, mert a részmunkaidő miatt nem kell arányosítani, de a kiszámolt napokat csak 4 órával szorozd és 7, illetve 6 órákat vonsz le belőle csak a hétfői, keddi, pénteki napokra, ha ezeken szabadság miatt nem vagy.

A másik módszer, hogy az ugyaninnen indulnak a napok, tehát ugyanúgy számolódik, mint egy teljes munkaidősnek, de a szabadságot napban méritek, minden 1 nap szabadságnak minősül, ami hétfőtől péntekig van a szabadságra menet és az onnan visszaérkezés között, a szerda és a csütörtök is.

Hosszú távon elvileg ugyanaz lesz a végeredmény, mert kiegyenlítődik, hogy az egyiknél több jár és többet fogyasztasz, a másiknál meg kevesebb, de kevesebbet használsz fel, de mégegyszer mondom, ez egy eléggé ismeretlen terület számomra.

Szakbarbár
2014-04-07 14:53:43