Tisztelt Szakértõ!

Feleségem az első gyermekünkkel van otthon, emellett kismama, április 18-ára van kiírva ketteske. Jelenleg van munkaviszonya, de fizetés nélküli szabadságon van. (Részben mert az elsővel otthon van, még ha jár is oviba egyeske 2016 szeptembertől; a második gyerek mikor kiderült, hogy végre érkezik, nem nagyon akart visszamenni dolgozni, s nem is akar. (legalábbis a ketteske 2-3 éves koráig biztosan) Ennek az az oka, hogy az első terhesség veszélyeztetett lett/volt, és most nem akart kockáztatni egy hasonlót (utazás, stressz, stb.))

Azt szeretném elérni, hogy a szülést követő 168 napra kapjunk valamit.

A munkahelye már korábban felajánlotta a felmondást közös megegyezéssel (végkielégítéssel), egyelõre nem elfogadva. A terv az, hogy ketteske után a GYED-et én, az apuka venném igénybe a 169. naptól.

A jogviszonyai így alakultak:

Dolgozott régóta (2008 óta, lényegében folyamatosan, max. munkahely váltások miatt 1-2 nap eshetett ki), bruttó bér valahol 300e körül volt 2013-ban)
2013. márc-2013.06.01. táppénz, veszélyeztetett terhesként
2013.06.01-2015.06.01. TGYÁS, majd GYED
2015.06.02-2016.06.01. GYES
2016.06.02-2016.07.06. Munkaviszonyban felgyülemlett szabadság kivétele (kvázi állományban volt)
2016.07.07- tõl fizetés nélküli szabadság, egészségbiztosítási járulék fizetve egyénileg.

(Az első gyerek után már nem kap semmilyen "különleges" ellátást; nyilván a családi pótlékot kapja, én pedig az adókedvezményt veszem igénybe.)

A következő lehetőségeink lennének szerintünk, ha jól értelmezzük a szabályokat, persze újabb ötletet is elfogadunk :)

A- eddig úgy vettük ki, hogy ha nem csinálunk semmit (marad a fizetés nélküli szabadság), akkor a CSED nem járna, vagy csak a legminimálisabb (nincs biztosítási jogviszonya okán)

B- közös megegyezéssel megszüntetés (végkielégítéssel), majd a szülés előtt bejelentkezés álláskeresési járadékra. Nem teljesen egyértelmű számunkra, hogy mennyi járadékot kapna, az meg végképp, hogy mennyi CSED-et; ha ez lenne, mennyit kapna?

C- ha sikerül, "megegyezni" a munkaadóval, hogy legyen vége a fizetés nélküli szabadságnak, (legalább) 1 napra "visszamenne" dolgozni mondjuk márc. 14-re, s a következő nap mehet a közös megegyezés végkielégítéssel. Ekkor ha jól értelmezzük, jár a így a kedvezményszabály (mivel biztosított lesz, s a biztosítási jogviszony megszűnését követően 42 napon belül szül), azaz a CSED annyi, mint egyeske után volt a TGYÁS volt

D- a C verzió színlelve, de bejelentkezni táppénzre: ha már megegyezünk C-ben, nem akarjuk az alkut megszegni, a munkaadó meg vélhetőleg ezt így nem fogadná el...

E- ha a munkaadó nem egyezik bele így C-be (csak a közös megegyezéssel történő megszüntetésbe), akkor valamilyen ismerős cégénél felvetetni egy napra (máshol nem igazán lehet sikeres...), majd közös megegyezéssel megszüntetni a munkaviszonyt; ha jól vesszük ki, ekkor is jár a kedvezményszabály

F- jelezni, hogy visszamegy dolgozni, majd az első nap (vagy utána) elmenni táppénzre: hasonlít a C-re, annyira ezt se preferáljuk (csak ha nagyon nincs más), kisebb gond, hogy mivel megszakadt a jogviszony, táppénz csak annyi időre jár, amennyit most újra eltöltene munkában (azaz mondjuk max. 1 napra); vélhetőleg ekkor is járna a normális összegű CSED.

Jól értelmeztük az A-F lehetőségeket? Leginkább a C-t, illetve az E-t jól gondoljuk-e?

Köszönettel, egy Apuka