Tisztelt Rigó Rozália!

Etikai és jogi okok miatt közvetlen, konkrét tanácsot vizsgálat nélkül nem adhatok.
Általánosságban azt mondhatom,hogy ebben a vonatkozásban is több tévhit kering.
Az egyik, hogy a TSH mindent eldönt (vizsgálat nélkül!).Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
Fiatal koromban nagyon örültem annak, hogy saját fejlesztésű módszerrel a hormonok szintjét meg tudjuk határozni. Azt reméltük, hogy ezzel a dolgok nehezén túl vagyunk. Tévedtünk! A rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése.
Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
• Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg lakóhelyének jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
Mi az ún. normál érték?
Az alábbiak az irányadók a TSH értékek esetében. Hangsúlyozni kell, hogy csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részben diagnózist
Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
Fiatal koromban nagyon örültem annak, hogy saját fejlesztésű módszerrel a hormonok szintjét meg tudjuk határozni. Azt reméltük, hogy ezzel a dolgok nehezén túl vagyunk. Tévedtünk! A rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése.
Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
• Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg lakóhelyének jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
Mi az ún. normál érték?
Az alábbiak az irányadók a TSH értékek esetében. Hangsúlyozni kell, hogy csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részben diagnózist. Ráadásul az ún. normál értékeknél nem veszik figyelembe, hogy a beteg 12 vagy 82 éves, a tartomány ugyanaz(!...).

Miképpen hatnak a TSH és a pajzsmirigy hormonok szintjére egyes gyógyszerek? Ezekről nem szokott szó esni!
Ez a betegek által feltett egyik gyakori kérdés, amelyet azért nagyon nehéz megválaszolni, mert valamilyen formában az összes gyógyszer hat a TSH szintre. A legfontosabbakat és a leggyakrabban használtakat emelem ki:
 Szervetlen jódot tartalmazó készítmények: Cordaron (szívgyógyszer), Betadin (bőrfertőtlenítő), Rtg kontrasztanyagok (CT és MR vizsgálatoknál használják), Terhességi vitaminok egy része
 Gyulladáscsökkentő szteroid készítmények (Medrol). Reumatológiában használt gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, szalicilát származékok ( Indometacin)
 Hormonális fogamzásgátlók
 Depresszió esetén használt gyógyszerek (pl. litium)
 Gyomorégés, gyomorfekély gyógyszerei (proton pumpa gátlók nagy csoportja)
 Csontritkulás esetén alkalmazott készítmények (kálcium készítmények)
 Béta-receptor blokkoló szívgyógyszerek, vérnyomáscsökkentők (Concor, Huma-Pronol, Betaloc)
 Szója tartalmú élelmiszerek és készítmények
Fontos, hogy a pajzsmirigy betegségei gyakran társulnak más kórképpel:
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?

A pajzsmirigybetegeknek életük végéig kell a hormon készítményeket szedni? Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit a betegeim feltesznek. Nem az ujjukból szopják, hanem különböző „hiteles” forrásokból kapják. Persze ebben a formában ez is tévedés! Az angol-szász szakirodalomban ezt a következő módon jellemzik: „Once you start thyroid medicine, you need to stay on it forever”. Miként minden féligazság, ennek is van részben igazság tartalma.

• Mikor kell tartósan, esetleg élete végéig szedni?
A pajzsmirigyhormon pótló kezelésre akkor van gyakran a beteg élete végéig szükség, ha:
o A beteg pajzsmirigyének nagy részét valamilyen okból műtéti úton eltávolították
o A beteg nagy dózisú izotóp kezelésben részesült
o Az hosszú évek során valamilyen gyulladás leggyakrabban autoimmun folyamat), ill. vegyszerek hatására a pajzsmirigy jelentős része elpusztult
Amennyiben a gyulladásos folyamat (korábbiakban már utaltam rá) oka kiderül és megfelelő kezelésben részesül, akkor nem kell a betegnek élete végéig a gyógyszert szedni.
• Mikor kell a dózison változtatni?
Miként azt fentebb hangsúlyoztam, a pajzsmirigy funkció, a hormon iránti igény a betegség egyes szakaszaiban (pl. terhesség) változhat, ezért a dózis változtatására kerülhet sor. A meddőség, a terhesség esetén más-más egyénre szabott dózisra van szükség. Ezt még akkor is hangsúlyozom, ha napjaink orvosi gyakorlata az uniformisszerű ún. protokollkezeléseket helyezi előtérbe. Arról már korábban írtam, hogy „miképpen kell téliesíteni a pajzsmirigyet”. Ez azt jelenti, hogy télen a dózis emelésére, a nyári kánikulában pedig csökkentésre van szükség. Feltétlen egyéni mérlegelést (!!!)kíván, ha a betegnek más betegsége is van (ez a leggyakoribb eset!).
Melyek a leggyakoribb esetek?
o Szívbetegségek, magas vérnyomás: általában a dózis csökkentése szükséges, ha ritmuszavar áll fenn.
o Menzesz zavarokban szenvedőkben a dózis emelése válhat szükségessé
o Csökkent libidó esetén növelni célszerű a dózist
o Nagyfokú aluszékonyság fennállásakor – amennyiben a pajzsmirigyműködés korábban már csökkent volt- szintén több gyógyszerre van szükség
• Mikor lehet a pajzsmirigyhormon kezelést elhagyni?

A betegeim nagyon meglepődnek, amikor a gyógyszeres kezelés felfüggesztésének kérdése felmerül. Amennyiben a pajzsmirigy működése a korábbi kezelések hatására normalizálódott és az autoimmun folyamata megszűnt, akkor a kezelés felfüggesztése, majd elhagyása indokolt. Mivel az alapbetegség fellángolhat, ezért az évenkénti endokrin kontroll vizsgálat indokolt ilyen esetekben is.
Mi az őssejtek („stem cells”) szerepe, remény a gyógyszer teljes elhagyására?
Fiatal orvosként már foglalkoztam az őssejtek („stem cells”) izgalmas kérdéskörével. Mára ez a kérdés „divatos” lett és a bulvársajtó mindennapi témájává vált. Az állatkísérletek már igazolták, hogy egerekben az őssejtek és a stimuláló faktorok bevitelével a pajzsmirigysejtek „újjászületése” elvégezhető (Ningyi Jiang és mtsai Differentiation of E14 Mouse Embryonic Stem Cellsinto Thyrocytes In Vitro . Thyroid Volume 20, Number 1, 2010). Kétségtelen, hogy emberben még ez az eljárás nem számít „rutin” jellegűnek.

Jó egészséget, további immuno-endokrin vizsgálatot és egyénre szabott kezelést javaslok, jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2015-01-21 16:05:46