Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr!
Szeretném a tanácsát kérni.
2011. októberében nyaki UH vizsgálaton vettem részt, melynek során a főorvosnő az alábbiakat állapította meg:
"A pm mindkét lebenye hosszában megnagyobbodott, bennük diffusan számos 2-6 mm-es kolloidos göböcske van és szinte mindegyik centrumában apró echoreflexiók ábrázolódnak. A lebenyek átlagosan vascularisaltak. A jobb lebeny méretei: 53-17-20 mm, a bal: 64-14-19. Az isthmus ventrodorsalis átmérője 3 mm. A trachea nem dislocalt, nem comprimalt. Mk. oldalon a jugularis láncban és submandibularisan számos 3-25 mm-es lapos, echoszegény nyirokcsomó látható. A nyálmirigyek épek. Vélemény: Mk. lebenyben számos kolloidos göbre utaló képlet látható, de a bennük ábrázolódó echoreflexio szokatlan, lehet levegő, vér (?). További vizsgálata szakambulancián javasolt. Kétoldali reaktív jellegű nycs. megnagyobbodás."
Ezután a Kútvölgyi Klinikán is végeztek egy UH vizsgálatot, melynek eredménye:
" A PM bal lebenye 1,6x5x1,8 cm-es.A jobb lebeny 1,8x5,5x1,6 cm-es. Mk. oldalon - főleg az alsó pólusban, de a bal oldalon nagyobb számban - 0,2-0,4 cm-es cystosus képletek látszanak. A képleteken belül általában egy, de helyenként több éles reflexió figyelhető meg, melyek mérete 0,02 cm. A képletek környékén halo jel nem látszik. A nagyobb képletek mögött kis hang felerősödés megfigyelhető - ez cystosus tartalomra utal. A pajzsmirigy erezettsége kissé szegényes, harmonikus. A nyaki nagyerek mentén néhány hosszúkás szokványos nycs. megfigyelhető. Vélemény: Mk. pm lebeny kissé nagyobb a szokásosnál. Mk. lebenyben kis kolloid cysták látszanak, melyeken belül éles reflexió van, mely leginkább meszesedésre utal."
A laborértékeim:
2011.08.02.:
(csak az eltérőek) vvs süllyesés: 40 mm/h, K: 2,18, Mg: 1,06, Koleszterin: 5,2 (a várandósságom idején is magas volt, a háziorvosom kérte a kontrollját a szoptatás befejeztével), vas: 6 (pedig már 3 éve szedem az étrendkiegészítőt), transzferrin telítettség: 8%, TSH:3,370.
2011.10.20.: sTSH: 1.590, T3 szabadfrakció meghat.: 4,6, T4 szabadfrakció meghat.: 15,8.
Az orvosom szerint nincs szükség gyógyszeres kezelésre, egyelőre fél évenkénti kontrollt javasolt. A férjemmel szeretnénk még egy kisbabát. A második várandósságom előtt azonban szeretnénk utána járni teljes körűen ennek a betegségnek. Az első kisbaba sem volt könnyű, mert a jobb oldali petefészkemen és a méhemben egy igen nagy myoma volt. (Valószínűsítették, hogy a jobb o-i petefészek működése leállt, abból indult ki a jóindulatú daganat.)
A fenti vizsgálatokon kívül számos tünettel rendelkezem, mint pl.: hajhullás, álmatlanság, nagyfokú ingerlékenység, ízületi fájdalmak, menstruációs zavarok ( nagyon erős vs. gyenge vérzés), fáradtság (pedig amikor 3 óránként szoptattam, kevésbé éreztem ezt), a várandósságom alatt fogytam, ill. a szoptatás alatt is, viszont a befejeztével 3 hónap alatt 7 (!) kg-ot híztam, pedig egészségesen táplálkozom, és odafigyelek a súlyomra. A kislányommal 9 hónap alatt 9 kilót gyarapodtam. Rettenetes hőhullámok gyötörnek (31 éves vagyok). A jobb vádlimon barna folt van, az arcomon is volt várandóan, mindenki azt hitte, h napszemüvegben napoztam. Elmentem talpmasszőrhöz is, aki a pajzsmirigy reflexzónát vélte bajosnak. A szemeim állandóan fájnak, kiszáradnak, állandóan műkönnyet használok.Előtte sokat dolgoztam monitor előtt, de ez most nem áll fenn, hiszen gyesen vagyok a két éves kislányommal.
Ön mit tanácsol? Szükséges további vizsgálat? Szükséges esetleg gyógyszer? A talpmasszázst, mint terápia elkezdjem? (Pár hónapon belül tervezzük a második babát.)
Tisztelettel:Szilvia
Szeretném a tanácsát kérni.
2011. októberében nyaki UH vizsgálaton vettem részt, melynek során a főorvosnő az alábbiakat állapította meg:
"A pm mindkét lebenye hosszában megnagyobbodott, bennük diffusan számos 2-6 mm-es kolloidos göböcske van és szinte mindegyik centrumában apró echoreflexiók ábrázolódnak. A lebenyek átlagosan vascularisaltak. A jobb lebeny méretei: 53-17-20 mm, a bal: 64-14-19. Az isthmus ventrodorsalis átmérője 3 mm. A trachea nem dislocalt, nem comprimalt. Mk. oldalon a jugularis láncban és submandibularisan számos 3-25 mm-es lapos, echoszegény nyirokcsomó látható. A nyálmirigyek épek. Vélemény: Mk. lebenyben számos kolloidos göbre utaló képlet látható, de a bennük ábrázolódó echoreflexio szokatlan, lehet levegő, vér (?). További vizsgálata szakambulancián javasolt. Kétoldali reaktív jellegű nycs. megnagyobbodás."
Ezután a Kútvölgyi Klinikán is végeztek egy UH vizsgálatot, melynek eredménye:
" A PM bal lebenye 1,6x5x1,8 cm-es.A jobb lebeny 1,8x5,5x1,6 cm-es. Mk. oldalon - főleg az alsó pólusban, de a bal oldalon nagyobb számban - 0,2-0,4 cm-es cystosus képletek látszanak. A képleteken belül általában egy, de helyenként több éles reflexió figyelhető meg, melyek mérete 0,02 cm. A képletek környékén halo jel nem látszik. A nagyobb képletek mögött kis hang felerősödés megfigyelhető - ez cystosus tartalomra utal. A pajzsmirigy erezettsége kissé szegényes, harmonikus. A nyaki nagyerek mentén néhány hosszúkás szokványos nycs. megfigyelhető. Vélemény: Mk. pm lebeny kissé nagyobb a szokásosnál. Mk. lebenyben kis kolloid cysták látszanak, melyeken belül éles reflexió van, mely leginkább meszesedésre utal."
A laborértékeim:
2011.08.02.:
(csak az eltérőek) vvs süllyesés: 40 mm/h, K: 2,18, Mg: 1,06, Koleszterin: 5,2 (a várandósságom idején is magas volt, a háziorvosom kérte a kontrollját a szoptatás befejeztével), vas: 6 (pedig már 3 éve szedem az étrendkiegészítőt), transzferrin telítettség: 8%, TSH:3,370.
2011.10.20.: sTSH: 1.590, T3 szabadfrakció meghat.: 4,6, T4 szabadfrakció meghat.: 15,8.
Az orvosom szerint nincs szükség gyógyszeres kezelésre, egyelőre fél évenkénti kontrollt javasolt. A férjemmel szeretnénk még egy kisbabát. A második várandósságom előtt azonban szeretnénk utána járni teljes körűen ennek a betegségnek. Az első kisbaba sem volt könnyű, mert a jobb oldali petefészkemen és a méhemben egy igen nagy myoma volt. (Valószínűsítették, hogy a jobb o-i petefészek működése leállt, abból indult ki a jóindulatú daganat.)
A fenti vizsgálatokon kívül számos tünettel rendelkezem, mint pl.: hajhullás, álmatlanság, nagyfokú ingerlékenység, ízületi fájdalmak, menstruációs zavarok ( nagyon erős vs. gyenge vérzés), fáradtság (pedig amikor 3 óránként szoptattam, kevésbé éreztem ezt), a várandósságom alatt fogytam, ill. a szoptatás alatt is, viszont a befejeztével 3 hónap alatt 7 (!) kg-ot híztam, pedig egészségesen táplálkozom, és odafigyelek a súlyomra. A kislányommal 9 hónap alatt 9 kilót gyarapodtam. Rettenetes hőhullámok gyötörnek (31 éves vagyok). A jobb vádlimon barna folt van, az arcomon is volt várandóan, mindenki azt hitte, h napszemüvegben napoztam. Elmentem talpmasszőrhöz is, aki a pajzsmirigy reflexzónát vélte bajosnak. A szemeim állandóan fájnak, kiszáradnak, állandóan műkönnyet használok.Előtte sokat dolgoztam monitor előtt, de ez most nem áll fenn, hiszen gyesen vagyok a két éves kislányommal.
Ön mit tanácsol? Szükséges további vizsgálat? Szükséges esetleg gyógyszer? A talpmasszázst, mint terápia elkezdjem? (Pár hónapon belül tervezzük a második babát.)
Tisztelettel:Szilvia
Tisztelt Szilvia!
Igen fontos kérdéseket tett fel. A problémája és ezzel kapcsolatos kérdései összetettek. Értelemszerűen a leírtakból diagnózist mondani nem lehetséges.
További immun-endokrin kivizsgálást javaslok.
Miért?
A terhesség a pajzsmirigy számára kihívást jelent, mert egyrészt megnövekszik a jódigény, másrészt csökken az anyai jód hozzáférhetősége. Fokozódik a terhesség alatt a pajzsmirigy hormonjainak lebomlása, másrészt a méhlepény (placenta) által termelt hormon a hCG önmagában fokozza a terhes pajzsmirigyének méretét és funkcióját egyaránt. Ebből következik, hogy a TSH szint az első trimeszterben (három hónapban) alacsonyabb („fiziológiás hiperthyreosis”), ezért a perifériás hormonok (T4 szint ) meghatározása nélkül a TSH nem elegendő a pajzsmirigy funkció megállapításához A magzat fiziológiás transzplantátum, amelynek kilökődését számos védő genetikai, immunológiai és hormonális mechanizmus akadályozza. Ezen védő faktorok eredményeképpen az autoantitestek titere a terhesség alatt általában csökken, a szülést követően viszont emelkedik. Amennyiben ez a fiziológiás védő mechanizmus sérül (genetikai és környezeti faktorok miatt), akkor a szülést követő 3-12 hónap múlva autoimmune gyulladást (post-partum thyreoiditis) alakulhat ki a szülések 3-17 %-ban. Ennek népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség a hypothyreosis egyik leggyakoribb oka, korai felismerése azért is fontos, mert szubklinikus formában is jelentős rizikófaktora lehet menstruációs és fertilitási zavaroknak, spontán abortuszoknak, az újszülöttek mentális retardációjának, az anya későbbi szívbetegségeinek. Bebizonyosodott az is, hogy policistás petefészek betegségségben (PCO) szintén gyakori az autoimmun pajzsmirigy gyulladás. A jódhiánynak és a fokozott jódbevitelnek speciális szerepe van pajzsmirigybetegségekben. A hazai adatok at mutatják, hogy a terhesek 56,3 %-mában jódhiány mutatkozott és a jód pótlására a gravidák közel felében napi 100-150 μg-ot meghaladó jódid dózisra volna szükség. A csökkent jódbevitel következtében a gravida pajzsmirigyhormon képzése a normálisnál viszonylag alacsonyabb. A terhesség első 10-12. hetében a magzat még az anya keringéséből kapja a pajzsmirigyhormont, amely a szervek kifejlődéséhez szükséges. Legújabb vizsgálatok szerint amennyiben ez nem áll megfelelő mennyiségben a magzat rendelkezésére, az újszülöttekben elsősorban a neuro-psychiatriai fejlődés elmaradása figyelhető meg. A fentiekből következik a jódprofilaxis fontossága a terhesség, illetve a szoptatás alatt, ez napi 250-300 μg, ennek pótlására a jódozott konyhasó használata önmagában nem elegendő, napi l50-200 μg jód kiegészítő bevitele szükséges. A jódpótlás megkezdése már a kívánt terhesség előtt l-2 hónappal ajánlott. A jódbevitel Janus-arcúságát mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigy-betegségre hajlamos betegekben azonban az autoimmun folyamat fellángolását eredményezheti, ezért is kell törekedni a pajzsmirigybetegség pontos megállapítására még a terhesség előtt (család-tervezés!!!!). További rizikófaktort jelenthet, ha az anyának korábban fiú gyermeke volt. A magzati eredetű sejtek ugyanis beépülnek a pajzsmirigybe és több évtizeddel a szülést követően is kimutathatók és un. mikrokimerizmust hoznak létre. Ez a jelenség magyaráztot ad arra megfigyelésre, hogy azokban az anyákban, akik korábban fiú gyermeket szültek az autoimmun pajzsmirigybetegség többször fordul elő.
A fenti népegészségügyi jelentőségű kérdésnek a felismerése késztette a kutatókat arra, hogy 2009 április 16-17 között Washingtonban megrendezzék azt a Szimpóziumot, ahol igyekeztek összefoglalni a pajzsmirigy működésének zavarai és a sterilitás, a spontán vetélésék, a magzat fejlődési rendellenességek közötti tudományosan megalapozott kapcsolatokat. Ezen túlmenően ajánlásokat kidolgoztak ki a kezelésre, megelőzésre egyaránt.
A legfontosabb megállapításaik a következők voltak:
• A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte
• A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.
• A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.
• A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
• A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
Tel: 06-30-631-9309
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-11-04 08:07:41
Igen fontos kérdéseket tett fel. A problémája és ezzel kapcsolatos kérdései összetettek. Értelemszerűen a leírtakból diagnózist mondani nem lehetséges.
További immun-endokrin kivizsgálást javaslok.
Miért?
A terhesség a pajzsmirigy számára kihívást jelent, mert egyrészt megnövekszik a jódigény, másrészt csökken az anyai jód hozzáférhetősége. Fokozódik a terhesség alatt a pajzsmirigy hormonjainak lebomlása, másrészt a méhlepény (placenta) által termelt hormon a hCG önmagában fokozza a terhes pajzsmirigyének méretét és funkcióját egyaránt. Ebből következik, hogy a TSH szint az első trimeszterben (három hónapban) alacsonyabb („fiziológiás hiperthyreosis”), ezért a perifériás hormonok (T4 szint ) meghatározása nélkül a TSH nem elegendő a pajzsmirigy funkció megállapításához A magzat fiziológiás transzplantátum, amelynek kilökődését számos védő genetikai, immunológiai és hormonális mechanizmus akadályozza. Ezen védő faktorok eredményeképpen az autoantitestek titere a terhesség alatt általában csökken, a szülést követően viszont emelkedik. Amennyiben ez a fiziológiás védő mechanizmus sérül (genetikai és környezeti faktorok miatt), akkor a szülést követő 3-12 hónap múlva autoimmune gyulladást (post-partum thyreoiditis) alakulhat ki a szülések 3-17 %-ban. Ennek népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség a hypothyreosis egyik leggyakoribb oka, korai felismerése azért is fontos, mert szubklinikus formában is jelentős rizikófaktora lehet menstruációs és fertilitási zavaroknak, spontán abortuszoknak, az újszülöttek mentális retardációjának, az anya későbbi szívbetegségeinek. Bebizonyosodott az is, hogy policistás petefészek betegségségben (PCO) szintén gyakori az autoimmun pajzsmirigy gyulladás. A jódhiánynak és a fokozott jódbevitelnek speciális szerepe van pajzsmirigybetegségekben. A hazai adatok at mutatják, hogy a terhesek 56,3 %-mában jódhiány mutatkozott és a jód pótlására a gravidák közel felében napi 100-150 μg-ot meghaladó jódid dózisra volna szükség. A csökkent jódbevitel következtében a gravida pajzsmirigyhormon képzése a normálisnál viszonylag alacsonyabb. A terhesség első 10-12. hetében a magzat még az anya keringéséből kapja a pajzsmirigyhormont, amely a szervek kifejlődéséhez szükséges. Legújabb vizsgálatok szerint amennyiben ez nem áll megfelelő mennyiségben a magzat rendelkezésére, az újszülöttekben elsősorban a neuro-psychiatriai fejlődés elmaradása figyelhető meg. A fentiekből következik a jódprofilaxis fontossága a terhesség, illetve a szoptatás alatt, ez napi 250-300 μg, ennek pótlására a jódozott konyhasó használata önmagában nem elegendő, napi l50-200 μg jód kiegészítő bevitele szükséges. A jódpótlás megkezdése már a kívánt terhesség előtt l-2 hónappal ajánlott. A jódbevitel Janus-arcúságát mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigy-betegségre hajlamos betegekben azonban az autoimmun folyamat fellángolását eredményezheti, ezért is kell törekedni a pajzsmirigybetegség pontos megállapítására még a terhesség előtt (család-tervezés!!!!). További rizikófaktort jelenthet, ha az anyának korábban fiú gyermeke volt. A magzati eredetű sejtek ugyanis beépülnek a pajzsmirigybe és több évtizeddel a szülést követően is kimutathatók és un. mikrokimerizmust hoznak létre. Ez a jelenség magyaráztot ad arra megfigyelésre, hogy azokban az anyákban, akik korábban fiú gyermeket szültek az autoimmun pajzsmirigybetegség többször fordul elő.
A fenti népegészségügyi jelentőségű kérdésnek a felismerése késztette a kutatókat arra, hogy 2009 április 16-17 között Washingtonban megrendezzék azt a Szimpóziumot, ahol igyekeztek összefoglalni a pajzsmirigy működésének zavarai és a sterilitás, a spontán vetélésék, a magzat fejlődési rendellenességek közötti tudományosan megalapozott kapcsolatokat. Ezen túlmenően ajánlásokat kidolgoztak ki a kezelésre, megelőzésre egyaránt.
A legfontosabb megállapításaik a következők voltak:
• A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte
• A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.
• A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.
• A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
• A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
Tel: 06-30-631-9309
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-11-04 08:07:41
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}