SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr!

A műtétemre azért volt szükség, mert a mellékpajzsmirigy adenómám a PTH hormont a normál érték kétszeresével, hol háromszorosával termelte túl és más vérértékeim is eltértek miatta (pl: kálcium). Emellett a daganat két év alatt nőtt fél centiről egy centiméterre - ezt izotóp vizsgálat jelezte. Főleg pedig azért kellett, mert olyan iszonyatos fájdalmaim voltak, hogy járni is alig bírtam, már majdnem bénán éltem állandó fájdalmakkal. (Közben pedig híztam mivel nem tudtam rendesen mozogni.) Naponta jelentek meg anyajegyek a testemen. Hőhullámok is kínoztak, állandóan izzadtam és már a fogkefémet is nehéz volt megemelnem olyan izomgyengeségem volt. A mellékpajzsmirigy daganatot 2008-ban diagnosztizálták az endokrinológián, de két endokrinológus professzor is úgy gondolta nem lehet vele gondom. A tüneteimet mindig jeleztem, de átadták nekem az eltérő eredményeket és azzal nyugtattak csak lelkis vagyok. Amikor rákérdeztem az leletekre, akkor is állították nincs bajom. Egyik endokrinológus professzor még pszichiáterhez is beutalt, annyira komolynak vélte a depressziót - pedig csak 3 havonta látott 5-10 percen a rendelésén. Orvosi előírásnak megfelelően minden endokrin kontrollra elmentem. A kezelőmnek szótfogadva el is mentem a pszichiáterhez is, mert úgy voltam mindegy mi okozza, csak találjunk megoldást és gyógyuljak meg. Viszont a pszichiáter a vizsgálatok után megállapította nincs lelki bajom, azt mondta fizikai vonalon vizsgáljanak ki. Ekkor kértem ki másik endokrin professzor véleményét, mert gyanús volt, hogy azért vannak normál értéktől eltérő leleteim. Ő úgy vélte az előző endokrinlógus kezelőm jobb specialista nála a mellékpajzsmirigy daganatokban és ha kétszeres értékre meg ezekre a tünetekre depressziót gyanít, nyilván pszichés gondom van... Hiába került szóba, mit állapított meg a pszichiáter. Egyszer ugyan elkomolyult az arca és azt mondta lehet mégis műteni kéne, de aztán nem tudom mire gondolt, mert az orcája felderült és ő is közölte lelki a baj. Azért ős is ragaszkodott a kontrollokhoz a mellékpajzsmirigy miatt, hozzá is mindig visszajártam. (Állami rendelések voltak, két évig kontrollok.) Ezek után kínomban kértem meg egy belgyógyász doktornőt - két ilyen gyötrelmes év után - egy kivizsgálásra, ahol ugyanazt a magas hormonértéket produkáltam, mint előtte, meg eltérő phoszfátszinteket és a labor sürgősségel küldte vissza a leletem. A főorvosnő szembesített vele, hogy van egy mellékpajzsmirigy daganatom, ami nagyon túlműködik és minden tünetemet megmagyarázza. Megdöbbent mikor mutattam a leleteket, hogy két éve ezzel élek. A belgyógyász főorvosnő ugyanis ismerősöm volt és tudta milyen jóhírű endokrinológusokhoz jártam, nem is kérte az endokrin leleteimet, úgy gondolta a kivizsgálás kezdetén, hogy nincs szó hormonzavarról. (Hiszen akkor az endokrinológián észrevették és kezelték volna. Azt mondta rutinból kellett kérnie pár hormont ez szokás a kardiológián. Azt mondta ő nem endokrinológus, nem akar szembe menni a volt kezelőim véleményével, orvosi szakirodalomban nézett utána a tüneteimnek. \"Tankönyvi eset vagyok\"- jelentette ki. Nem szidott senkit. Annyit kért abban az egyben higyjek neki, hogy lehet ezért gondom. Ultrahangos doktornő illetve az engem operáló sebész professzor is azt közölte ez a mellékpajzsmirigy daganat felelős a problémáimért. Azzal a hormontúltermeléssel amit az endokrinológián bagatellnek véltek ő műtétet javasolt és az ahhoz szükséges vizsgálatokat magától - nem pénzért - megsűrgette. Igazuk volt ezen orvosoknak, mert a műtét után tudtam emelni, nem voltak fájdalmaim, se hőhullám, újra nehézségek nélkül járok.

Azóta azt olvastam, hogy bizonyos esetekben ez a daganat nem is okoz problémát a betegeknek - nyilván ezért nem vettek komolyan az endokrinológián. Szóval lehet, hogy csak én voltam ilyen szerencsétlen, hogy erősebben hatott rám. A lényeg, hogy Istenek és jó orvosoknak hála már túlvagyok rajta.

A heg sem zavart, amíg hidegebb időben elfedte a pulóver, de így nyáron már nem tudok pulóverben vagy sálban közlekedni, annyira melegít, hogy rosszul leszek. Illetve a napi viszketést, feszülést azért jó lenne elfeledni. Ezért kértem szíves véleményét. Köszönöm, hogy gyorsan és maximális jóindulattal válaszolt. Fel fogok keresni egy bőrgyógyászati rendelést. (A hidrocortizolt az endem műtő sebész ajánlotta, mikor jeleztem felé a heggel való gondjaimat, de a patikus szerint a szer 2 éve nem kapható már.)

Mégegyszer köszönöm, hogy segítségemre volt. Nagyon szépen köszönöm.

Mély tisztelettel: MaciManó






Tisztelt MaciManó!

Nagyon örülök, hogy lényegesen jobban van. A helyzet valóban az, hogy a mellékpajzsmirigy betegségeit ritkán ismerik fel, pedig nagyon gyakoriak!
Lényeges, hogy a mellékpajzsmirigy műtéte után a megfelelő gondozás, további kálcium és sze. egyéb kezelés is indokolt (ilyenkor alakul ki az ún.”éhes csont” tünet együttes, amikor a csontok igyekszenek visszaszedni az elvesztett mennyiséget.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-08-01 12:04:14
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja