Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Dr. Balázs Csaba!
27 éves vagyok. Egészségügyi problémáim már 6 hónapja tartanak. Több tucat orvosnál jártam már, rengeteg vizsgálatot végeztek. Pontos megoldással nem tudnak szolgálni, mert a gyökérokban sem biztosak.
Most, nem egyértelműsített, de erősen feltételezett mandula-góc és annak szanálása okán tüdőröntgent, szívultrahangot és vérvételt kellett készíttetnem. Első kettőn problémának nincs jele, de a vérvétel eredménye miatt a háziorvosom elvetette a műtétet, mivel máj.16.-án >75 a TSH értékem (szabad T4 - 4,77; szabad T3 - 3,07), ismételt vérvételen, 24.-én TSH még mindig >75, szabad T4 - 5,52; T3 - 3,86.
Háziorvosom fölhívott egy endokrinológust, csak a TSH értékét olvasta be neki és javaslatára kiírta nekem az L-Thyroxin Henning 50mikrogramm szedését, addig is, amíg meg nem vizsgál az endokrinológus. Ez a héten szerdán esedékes.
Mivel a hormon tájékoztatópapírján az szerepel, hogy mellékvese-elégtelenség, ill. az agyalapi mirigy rendellenes működése esetén ez a kezelés csak súlyosbíthatja a problémát és engem még nem vizsgáltak meg ezekre, ezért nem mertem elkezdeni szedni a hormont.
A múlt csütörtöki ultrahang nem mutatott elváltozást.
Lehetséges, hogy csak jódpótlásra volna szükség? Vagy akár idült fertőzés kiváltotta pajzsmirigyzavarról lehet szó? 6 hónap alatt lefolyt: arcüreggyulladás, mononukleózis, ASO érték márc.óta változatlanul 280, Staphylococcus 3 torokvaladéktenyésztésből kétszer kitenyérszett, elhúzódó ízületi fajdalmak miatt is feltételezett gócos mandula.
Valamint úgy tudom túlzott röntgensugárzásra is reagálhat rosszul a pajzsmirigy!?
6 hónap alatt 11 volt: arcüreg, fogpanoráma, 2tüdő, 7gerinc-medence-csípő.
Decembertől kezdődően lábujjelfehéredések-elérzéktelenedések is jelentkeztek, belső 3-3 lábujjon, de csak egyessével-kettesével, változóan, 0°-tól. Illetve a márciusi meleg óta csak a bal nagylábujjamon és a talp, ujjak felőli puha részén majdnem állandó bekékülések-szürkülés-kipirulás, kéz ujjai rendben. (Gerincsérvem is "balra húzódóan nagyobb", arrafelé fáj jobban és éppen azon az oldalon van ez a probléma a nagylábujjal.)
Januárban: TSH 4,79 volt, szabad T3 - 4,21; T4 - 12,10; gyulládásra utaló értékek jók voltak. A márciusi vérképem szerint vérsejtsüllyedés 4(3-21-es tartománynál); TSH 1,54 (T3,T4-et nem kértek), D-vitamin "nem megfelelő" 68,9; Anti-streptolisin 270 (0-200)
Március végén magánvérvétel: TSH 0.99 (T3-4-et sajnos nem tudom), intakt Parathormon 18.9 (18.5-88); Reumatoid Faktor <10; AST 280
Jelenleg az ízületi fájdalom nem kifejezett, a kimerültség-lassúságérzés, nehéz koncentráció kb. egy hete-10 napja; hasmenések és szorulások váltják egymást (vagy az idegességtől vagy ettől); a torokfájás pedig 4-5 napja egyre kifejezettebb és zavaróbb. (Fázékonyság - lábujjkékülés hónapok óta - felvetett autoimmun probléma, de az immunhiányos lehetőségét egy autoimmunszakértő immunológus áprilisban elvetette. Az ízületi problémáját pedig inkább reaktív artritisznek tartja.)
Feltétlenül szükséges azonnali hatállyal szednem a hormont vagy megvárhatom a szerdai vizsgálatot...? Nagy kárt okozhattam ezzel a bizonytalan "várakozással"?
Teljesen tanácstalan és tájékozatlan vagyok, sajnos...!
Őszinte köszönettel,
27 éves vagyok. Egészségügyi problémáim már 6 hónapja tartanak. Több tucat orvosnál jártam már, rengeteg vizsgálatot végeztek. Pontos megoldással nem tudnak szolgálni, mert a gyökérokban sem biztosak.
Most, nem egyértelműsített, de erősen feltételezett mandula-góc és annak szanálása okán tüdőröntgent, szívultrahangot és vérvételt kellett készíttetnem. Első kettőn problémának nincs jele, de a vérvétel eredménye miatt a háziorvosom elvetette a műtétet, mivel máj.16.-án >75 a TSH értékem (szabad T4 - 4,77; szabad T3 - 3,07), ismételt vérvételen, 24.-én TSH még mindig >75, szabad T4 - 5,52; T3 - 3,86.
Háziorvosom fölhívott egy endokrinológust, csak a TSH értékét olvasta be neki és javaslatára kiírta nekem az L-Thyroxin Henning 50mikrogramm szedését, addig is, amíg meg nem vizsgál az endokrinológus. Ez a héten szerdán esedékes.
Mivel a hormon tájékoztatópapírján az szerepel, hogy mellékvese-elégtelenség, ill. az agyalapi mirigy rendellenes működése esetén ez a kezelés csak súlyosbíthatja a problémát és engem még nem vizsgáltak meg ezekre, ezért nem mertem elkezdeni szedni a hormont.
A múlt csütörtöki ultrahang nem mutatott elváltozást.
Lehetséges, hogy csak jódpótlásra volna szükség? Vagy akár idült fertőzés kiváltotta pajzsmirigyzavarról lehet szó? 6 hónap alatt lefolyt: arcüreggyulladás, mononukleózis, ASO érték márc.óta változatlanul 280, Staphylococcus 3 torokvaladéktenyésztésből kétszer kitenyérszett, elhúzódó ízületi fajdalmak miatt is feltételezett gócos mandula.
Valamint úgy tudom túlzott röntgensugárzásra is reagálhat rosszul a pajzsmirigy!?
6 hónap alatt 11 volt: arcüreg, fogpanoráma, 2tüdő, 7gerinc-medence-csípő.
Decembertől kezdődően lábujjelfehéredések-elérzéktelenedések is jelentkeztek, belső 3-3 lábujjon, de csak egyessével-kettesével, változóan, 0°-tól. Illetve a márciusi meleg óta csak a bal nagylábujjamon és a talp, ujjak felőli puha részén majdnem állandó bekékülések-szürkülés-kipirulás, kéz ujjai rendben. (Gerincsérvem is "balra húzódóan nagyobb", arrafelé fáj jobban és éppen azon az oldalon van ez a probléma a nagylábujjal.)
Januárban: TSH 4,79 volt, szabad T3 - 4,21; T4 - 12,10; gyulládásra utaló értékek jók voltak. A márciusi vérképem szerint vérsejtsüllyedés 4(3-21-es tartománynál); TSH 1,54 (T3,T4-et nem kértek), D-vitamin "nem megfelelő" 68,9; Anti-streptolisin 270 (0-200)
Március végén magánvérvétel: TSH 0.99 (T3-4-et sajnos nem tudom), intakt Parathormon 18.9 (18.5-88); Reumatoid Faktor <10; AST 280
Jelenleg az ízületi fájdalom nem kifejezett, a kimerültség-lassúságérzés, nehéz koncentráció kb. egy hete-10 napja; hasmenések és szorulások váltják egymást (vagy az idegességtől vagy ettől); a torokfájás pedig 4-5 napja egyre kifejezettebb és zavaróbb. (Fázékonyság - lábujjkékülés hónapok óta - felvetett autoimmun probléma, de az immunhiányos lehetőségét egy autoimmunszakértő immunológus áprilisban elvetette. Az ízületi problémáját pedig inkább reaktív artritisznek tartja.)
Feltétlenül szükséges azonnali hatállyal szednem a hormont vagy megvárhatom a szerdai vizsgálatot...? Nagy kárt okozhattam ezzel a bizonytalan "várakozással"?
Teljesen tanácstalan és tájékozatlan vagyok, sajnos...!
Őszinte köszönettel,
Tisztelt Kérdező!
Leírása alapján valóban összetett tünetekről van szü amelyek mögött a valódi kórképet kellen megtalálni.
A laboratóriumi értékek nem varásgömbök, amelyek alapján kezelést lenne célszerű indítani. Vonatkozik ez a TSH-ra is.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
A felmerült kérdése jogos,
Miért?.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
Meddőség, menzesz zavarok?
Csökkent libidó?
Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
Hajhullás?
Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
Ízületi gyulladás?
Hüvelygyulladás?
Vitiligo (bőrfestékhiány)?
Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
Van-e szívizomgyulladása?
Fontos! A pontos diagnózis után egyénre szabott, oki kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-06-06 07:22:52
Leírása alapján valóban összetett tünetekről van szü amelyek mögött a valódi kórképet kellen megtalálni.
A laboratóriumi értékek nem varásgömbök, amelyek alapján kezelést lenne célszerű indítani. Vonatkozik ez a TSH-ra is.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
A felmerült kérdése jogos,
Miért?.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
Meddőség, menzesz zavarok?
Csökkent libidó?
Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
Hajhullás?
Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
Ízületi gyulladás?
Hüvelygyulladás?
Vitiligo (bőrfestékhiány)?
Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
Van-e szívizomgyulladása?
Fontos! A pontos diagnózis után egyénre szabott, oki kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-06-06 07:22:52
Olvasói értékelés: 5/5
.jpg){kind=small}