Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr!
31 éves ffi vagyok, hónapok óta fáradtsággal, levertséggel, bizonytalanság-érzéssel (nem forgó jellegű szédülés, és főleg járás közben), kezdődő magas vérnyomással, szívritmuszavarokkal, egyre gyakoribbá váló aurás migrénnel küzdök.
Rengeteg kivizsgáláson voltam már (teljes vérkép, neurológia, koponya CT, MRI-MRA, fül-orr gégészet, belgyógyászat, hasi-kismedence UH, carotis-UH, kardiológia, szív-UH, terheléses EKG, holter, ABPM), sajnos ezek egyike sem derített ki olyat, ami a panaszokat okozhatná.
A vizsgálatok alapján enyhe zsírmájam van kb. 20kg súlyfelesleg miatt, fiatal korom óta Gilbert-kóros vagyok, amiatt kicsit magasabb a bilirubin-szintem, kevés pitvari/kamrai ES-t találtak, illetve bicuspidalis aorta billentyűm van, illetve variációs agyi érfelépítést találtak az MRA alapján, ám ezek egyike sem okoz ilyen tüneteket, az orvosok szerint.
Korábban pánikzavarra évekig Rexetint szedtem, de fél éve fokozatosan elhagytam, belgyógyász szerint emiatt vannak a panaszok, de én kétlem. (Korábban is hagytam már abba ezt a gyógyszert és ilyen tünetek nem jelentkeztek.)
Mivel édesanyámnak pajzsmirigy gondjai vannak, így csináltattam egy labort külön erre (korábban csak TSH-t néztek, az kicsit emelkedett volt, 3.22), a mostani eredmények:
TSH: 2.712 (0.4-4.0)
fT4: 9.92 (7.75-15.21)
fT3: 5.44 (3.8-6.0)
Anti-tireoglobulin: <0.9 (0.0-115.0)
Anti-TPO: 408.2 (0.0-9.0)
Habár az alapértékek jók, az anti-TPO nagyon magas lett, elképzelhető, hogy autoimmun pajzsmirigy-betegségem van (kialakulóban), ami a fenti tüneteimért felelős lehet?
Erősen gondolkodom, hogy bejelentkezem Önhöz egy vizsgálatra, de egyelőre tanácstalan vagyok.
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
Dávid
31 éves ffi vagyok, hónapok óta fáradtsággal, levertséggel, bizonytalanság-érzéssel (nem forgó jellegű szédülés, és főleg járás közben), kezdődő magas vérnyomással, szívritmuszavarokkal, egyre gyakoribbá váló aurás migrénnel küzdök.
Rengeteg kivizsgáláson voltam már (teljes vérkép, neurológia, koponya CT, MRI-MRA, fül-orr gégészet, belgyógyászat, hasi-kismedence UH, carotis-UH, kardiológia, szív-UH, terheléses EKG, holter, ABPM), sajnos ezek egyike sem derített ki olyat, ami a panaszokat okozhatná.
A vizsgálatok alapján enyhe zsírmájam van kb. 20kg súlyfelesleg miatt, fiatal korom óta Gilbert-kóros vagyok, amiatt kicsit magasabb a bilirubin-szintem, kevés pitvari/kamrai ES-t találtak, illetve bicuspidalis aorta billentyűm van, illetve variációs agyi érfelépítést találtak az MRA alapján, ám ezek egyike sem okoz ilyen tüneteket, az orvosok szerint.
Korábban pánikzavarra évekig Rexetint szedtem, de fél éve fokozatosan elhagytam, belgyógyász szerint emiatt vannak a panaszok, de én kétlem. (Korábban is hagytam már abba ezt a gyógyszert és ilyen tünetek nem jelentkeztek.)
Mivel édesanyámnak pajzsmirigy gondjai vannak, így csináltattam egy labort külön erre (korábban csak TSH-t néztek, az kicsit emelkedett volt, 3.22), a mostani eredmények:
TSH: 2.712 (0.4-4.0)
fT4: 9.92 (7.75-15.21)
fT3: 5.44 (3.8-6.0)
Anti-tireoglobulin: <0.9 (0.0-115.0)
Anti-TPO: 408.2 (0.0-9.0)
Habár az alapértékek jók, az anti-TPO nagyon magas lett, elképzelhető, hogy autoimmun pajzsmirigy-betegségem van (kialakulóban), ami a fenti tüneteimért felelős lehet?
Erősen gondolkodom, hogy bejelentkezem Önhöz egy vizsgálatra, de egyelőre tanácstalan vagyok.
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
Dávid
Tisztelt Dávid!
A panaszai valóban összefüggésbe lehetnek pajzsmirigyének állapotával.
Miért?
Ezeknek a betegségeknek genetikai hátterük van és a betegségre való hajlam öröklődik. Másrészt ritka az, hogy egy-egy kórkép ne társulna másikkal. Az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegségek (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel. Ezek felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. A csökkent hormontermelése életveszélyes krízist eredményezhet, miként ez az ifjú beteggel is történt. Hasonló betegségben több államférfi (fenti képen J.F. Kennedy) és közismert színész is szenvedett, ill. szenved. Az ú.n. „kubai válság idején” Kennedy betegsége, amelyet akkor még kevésbé jól tudtak kezelni - majdnem az egész világot háborús válságba sodorta. Kennedy Addison kórját és pajzsmirigy autoimmun gyulladását 1947–ben diagnosztizálták és 36 alkalommal kezelték kórházban.. A kórtörténete alapján Kennedy már ezt megelőzően is szenvedett tünetei alapján ebben a betegségben és az orvosok azt véleményezték, hogy 1 éven belül meghal ebben a betegségben. Végül is – miként azt tudjuk - merénylet áldozata lett 1963-ban.
Nagyon fontos kitérnem arra, hogy a csökkent mellékvese működés már korábban is fennállhatott, azonban a tiroxin kezelés elkezdése hirtelen váltotta ki a kritikus állapotot. Ezért is lényeges, hogy ne az a séma (protokoll!) működjön, azaz „emelkedett TSH, tehát automatikusan pajzsmirigyhormon kezelés szükséges”, anélkül, hogy a kiváltó okokat és a kísérő betegségeket megvizsgálnák, ill. szükség szerint kezelnénk.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Csökkent libidó?
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás, májbetegség?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?
Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen! Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában. Tudom, hogy ez a mechanikussá, „ún. protokollokká” alakult orvoslásban gyakran „elsikkad”, pedig erre gondolni valóban nem pénzkérdés!
Jó egészséget kívánok, üdvözlettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-05-29 16:54:16
A panaszai valóban összefüggésbe lehetnek pajzsmirigyének állapotával.
Miért?
Ezeknek a betegségeknek genetikai hátterük van és a betegségre való hajlam öröklődik. Másrészt ritka az, hogy egy-egy kórkép ne társulna másikkal. Az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegségek (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel. Ezek felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. A csökkent hormontermelése életveszélyes krízist eredményezhet, miként ez az ifjú beteggel is történt. Hasonló betegségben több államférfi (fenti képen J.F. Kennedy) és közismert színész is szenvedett, ill. szenved. Az ú.n. „kubai válság idején” Kennedy betegsége, amelyet akkor még kevésbé jól tudtak kezelni - majdnem az egész világot háborús válságba sodorta. Kennedy Addison kórját és pajzsmirigy autoimmun gyulladását 1947–ben diagnosztizálták és 36 alkalommal kezelték kórházban.. A kórtörténete alapján Kennedy már ezt megelőzően is szenvedett tünetei alapján ebben a betegségben és az orvosok azt véleményezték, hogy 1 éven belül meghal ebben a betegségben. Végül is – miként azt tudjuk - merénylet áldozata lett 1963-ban.
Nagyon fontos kitérnem arra, hogy a csökkent mellékvese működés már korábban is fennállhatott, azonban a tiroxin kezelés elkezdése hirtelen váltotta ki a kritikus állapotot. Ezért is lényeges, hogy ne az a séma (protokoll!) működjön, azaz „emelkedett TSH, tehát automatikusan pajzsmirigyhormon kezelés szükséges”, anélkül, hogy a kiváltó okokat és a kísérő betegségeket megvizsgálnák, ill. szükség szerint kezelnénk.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Csökkent libidó?
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás, májbetegség?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?
Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen! Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában. Tudom, hogy ez a mechanikussá, „ún. protokollokká” alakult orvoslásban gyakran „elsikkad”, pedig erre gondolni valóban nem pénzkérdés!
Jó egészséget kívánok, üdvözlettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-05-29 16:54:16
Olvasói értékelés: 5/5
.jpg){kind=small}