Tisztelt Vinczéné-Judit!

Kérdése összetett. A testsúly növekedésnek valóban egyik oka a csökkent pajzsmirigyműködés. Fontos azonban hozzátennem, hogy a TSH emelkedett volta nem az egyedüli és feltétlen pontos volta a b
betegség súlyosságának megítéléséhez.
Laboratóriumi értékek: száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében.
A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
pajzsmirigy, cikktartalmiA TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára.
A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
Ezen túlmenően az életkorral más hormon szintje is változik. A klimax során több hormon szintje is eltérő a többitől. Gyakran az emelkedő inzulin szint áll a fokozott elhízás hátterében. Máskor a D vitamin hiány okozhatja a bajt.Sokan ugyanis még mindig arra gondolnak, hogy a D vitaminnak egyedül a csontanyagcserében van meghatározó szerepe. Az utóbbi évek intenzív kutatásai azonban igazolták, hogy a korábban „csak vitaminnak” gondolt biológiailag aktív anyag lényegében hormonként viselkedik szervezetünkben. Ez nem meglepő, hiszen a D vitamin szerkezete nagy mértékben hasonló a szteroid hormonokhoz (pl. mellékvese hormonjaihoz, a nemi hormonokhoz), amelyek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta (ilyenek pl. az immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségekben ma is használt prednisolon, medrol készítmények A sokrétű kutatás bizonyította, hogy a D vitamin több szervünkre, ill. szervrendszerünkre hat és szintjének meghatározása, a hiányzó hormon pótlása meghatározó fontosságú. Tehát ez az anyag a hormonokhoz hasonló módon viselkedik!
D vitamin hiányban szenved becslések szerint a Föld északi féltekéjén élők legalább 40-50%-a, különösen a téli hónapokban. A D vitamin évszaki ingadozásának komoly egészségügyi hatása van, a nyáron diagnosztizált rákok esetén megfigyelték a kedvezőbb lefolyást, és a hosszabb túlélést. Mivel a napsugárzás az egyik legfontosabb forrása a D vitaminnak, minden olyan faktornak komoly hatása van a D vitaminszintre és így a rákkockázatra, amely befolyásolja a napon töltött időt, ill. a napfény hasznosítását. A napos Ausztráliában és Új-Zélandon végzett vizsgálatok szerint az idős emberek 70-80%-ánál D vitaminhiány mutatható ki. Egy 2006-os holland vizsgálatban több ezer idős férfit és nőt hat éven át követve kiderült, hogy a vizsgálat indulásakor alacsony D vitamin szintet mutatók háromszor valószínűbben kerültek végleges intézeti ellátásba, és 60%-kal többen haltak meg. A bőr pigmentáltsága is sokat számít, aki már lebarnult, kevésbé hasznosítja a napsugarakat. Amerikai feketék körében a D vitaminhiány vészes méreteket öltött és a D vitaminhiánnyal kapcsolatba hozható rákfajták 1.5-2-szer gyakoribbak a körükben. Meglepő módon az elhízás mértékében csökken a D vitaminszint, a legalattomosabb kockázati tényező azonban genetikai eredetű. Kiderült, hogy a testben majd minden sejt tartalmaz receptorokat a D vitamin felvételére, ám ezeknek több változata létezik. Egy elterjedt, a lakosság 35%-ban megfigyelhető változat alacsonyabb D vitaminhasznosítással jár, s az ilyen személyek kétszer valószínűbben kapnak prosztata/ill. mellrákot és a betegség során kétszer valószínűbben alakul ki rákos áttét.
A D vitamin az emberi testben és számos szervünkre van hatással (1. ábra)
1. A csontrendszerre azért fontos a hatása, mert a D vitamin szabályozza a kalciumfelvételt a belekben, de megakadályozza, hogy a vizelettel túl sok kalcium ürüljön. Érthető, hogy a vitaminhiány a csontritkulás rizikóját növeli.
2. Javítja a pajzsmirigy működését, csökkenti a gyulladásos és dagnanatos folyamatot. Az autoimmun pajzsmirigy betegségekben a D vitamin szint általában alacsonyabb és ezért pótlása előnyös (Tamer és munkatársai: Relative vitamin D insufficiency in Hashimoto’s thyroiditis, Thyroid 21, Number 8, 2011).
3. Az izomzatra gyakorolt hatása abban rejlik, hogy segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, csökkenti ezáltal az elesés kockázatát, tehát ezáltal is csökken a csonttörés veszélye. Fontosa megfigyelés az is, hogy az éjszakai fájdalmas izom összehúzódását is jelentősen mérsékli.
4. Az immunrendszerre gyakorolt hatása bizonyította, a gyulladásos, reumatikus betegségekben szenvedők többségénél kimutatható a D vitamin hiánya
5. Az elhízottakban D vitamin szint meglepő módon alacsony!!!. Az elhízással foglalkozó ún. obezitológiai kutatások bizonyították, hogy a D vitamin hiány fontos az elhízás kialakulásában és a megfelelő fogyókúrákban.
6. A szív- érrendszeri megbetegedések esetén is gyakran kimutatható a D vitamin hiánya. A hiány esetén gyakrabban jelentkeznek krónikus szív- és érrendszeri betegségek. A halálozási arány is magasabb, mint egyébként. A D vitamin kihat az érrendszer belső falának sejtjeire, az erek izomzatára, a vérzsírra és a megfelelő mértékű véralvadásra. A megfelelő D-vitamin-szint ezért védelmet nyújt a trombózis, szívinfarktus és gutaütés ellen.
7. Rákos megbetegedések is összefüggést mutatnak a krónikus D-vitamin-hiánnyal. A végbélrákban, prosztatarákban, méhrákban, hasnyálmirigyrákban és legfontosabbként a tüdőrákban lényegesen alacsonyabb a D-vitamin-szint.
8. Idegrendszer és az agy működését is befolyásolja, gátolja a súlyos D-vitamin-hiány. Az Alzheimer kórosokban a D vitamin pótlással kedvező eredményeket tapasztaltak.
9. Hajhullás
Mit kell tudni a tradicionális nevén D vitaminnak nevezett hormonról?
A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, másik elnevezése a kalciferol, mely gyűjtőnév, és azonos biológiai hatású, de kémiailag különböző anyagokat jelöl. Fajtái:
1. D1-vitamin: kristályformában előállított anyag, mely kalciferolt és lumiszterint tartalmaz
2. D2-vitamin (ergokalciferol): kalciferol, növényi és állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák
3. D3-vitamin (kolekalciferol): a 7-dehidrokoleszterin, mint provitamin az ultraibolya sugárzás hatására a bőrben alakul át - innen ered a „napfényvitamin” elnevezés -, majd a májban és a vesében tovább alakul 1,25-dihidroxi-D-vitaminná (kalcitriollá). Csak állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák. Biológiai hatást nézve ez a legaktívabb.
A D-vitamint táplálékkal is felvehetjük. A 65 év alattiaknak napi 5μg=200 IE (nemzetközi egység), idősebbeknek 400 IE mennyiség javasolt, ha rendszeresen tartózkodunk a szabadban. Télen akár 3-4-szer többre is szükség lehet. Ezt a mennyiséget kizárólag a táplálékból felvenni elég nehéz, kivéve, ha a norvégok vagy az eszkimók táplálkozása szerint élünk. Néhány példa az 1000 IE tartalomra: 7-8 dkg hering, 8 dkg sprotni, 25-30 dkg főtt lazac, 10-15 dkg füstölt lazac, 6-12 l tej.
D-vitamin (kalciferol) hiányában fellépő leggyakoribb tünetek:
• Gyermekeknél angolkór (rachitis)
• Felnőtteknél csontritkulás, csontlágyulás, csontok deformálódása, rugalmatlansága, törése
• Daganatos betegségek kialakulásának vagy kiújulásának esélyét növelheti (egyes vizsgálatok szerint akár 60%.kal is)
• Fogak állapotának nagymértékű romlása (fogszuvasodás)
• Pajzsmirigygyulladás
• Izomgörcsök
• Fáradtság, levertség
• Haj fokozott hullása
• Ízületi gyulladás
• Hátfájás
A hiánybetegség veszélye azoknál a legnagyobb, akik kimozdulni képtelenek (csecsemők, öregek, betegek), illetve várandósoknál és azoknál a nőknél, akik az egész testüket elfedő ruhát hordanak.
D-vitamin (kalciferol) túladagolásakor fellépő tünetek:
• Étvágytalanság
• Székrekedés
• Gyengeség
• Dehidratáció, szomjúság
• Fokozott vizelet kiválasztás
• Hányinger, hányás
• Bőrviszketés
• Lágyszövetek elmeszesedése
• Vesék működése károsodhat, vesekő
D-vitamin (kalciferol) természetes forrásai:
• Halmájolajok
• Halak (tonhal, szardínia, lazac, hering, makréla)
• Máj
• Virágpor
• Méz
• Méhpempő
• Tojássárgája
• Tej és tejtermékek (vaj, tejszín, margarin)
• Csiperkegomba
• Zabpehely
• Búzacsíra
• Élesztő
Napi fogyasztási szükséglet:
Az RDA alapján meghatározott mennyiség 100 - 200 NE, gyermekeknek, időseknek 400 - 800 NE, terhesség és szoptatás ideje alatt a nőknek 800 – 1 000 NE fogyasztása ajánlott.
Az újabb kutatási eredmények alapján a legtöbb szakértő napi 1000 - 2000 NE mennyiség bevitelét tartja szükségesnek egy átlagos felnőtt részére. A D-vitamin túladagolás 10 000 NE, vagy ennél több huzamos szedésével fordulhat csak elő, bár ilyen mértékű D-vitamin készítmény Magyarországon nem kapható. A D- vitamin szükségletet befolyásolja az életkor, vagyis a csontosodási folyamatok, így a gyermekeknek és a kamaszkorúaknak 10 µg D-vitamin napi fogyasztása ajánlott. A kimozdulni képtelenek, továbbá várandósok, szoptatós anyák, és idősek számára is a napi 10 µg bevitelét ajánlják.
A D-vitamin (kalciferol formában) jellemző mennyisége 100 g élelmiszerben:1 mikrogram (ug) D vitamin (cholecalciferol) = 40 IU. Tehát 40 IU = 1 ug, ill. 400 IU / 40 = 10 ug. Fontos, hogy a D vitamin szintet a vérben meghatározzuk, ezzel is elkerülhetjük a túladagolást. Könnyebb a helyzet a táplálékkal és étrend-kiegészítőkkel bevitt D vitamin mennyiségére tett ajánlásokkal. A kutatások fényében mára kiderült, hogy a manapság forgalomban lévő napi ajánlott D vitamin mennyiség kevés, legtöbb szakértő egy átlagos felnőtt esetén napi 1000-2000 NE (Nemzetközi Egység) mennyiség bevitelét tartja szükségesnek. 800 NE D vitamin fogyasztása mindössze 6 nanogramm/ml-el emeli meg a vérben a D vitamin szintet, és kutatók egybehangzóan 30-50 nanogramm /ml-ben adják meg a minimálisan szükséges D vitamin vér szintet, de egészen 150 nanogramm /ml-ig még nem jár egészségügyi kockázattal. D vitamin túladagolás egészen extrém mennyiség, 10 000 NE vagy ennél több huzamos szedésével fordulhat csak elő.
Persze a megfelelő étrend, a kívánatos mozgás feltétlen szüksséges az egyensúly a kívánt cél érdekében.
Jó egészséget, kellemes ünnepet kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2015-12-24 08:02:15