SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Doktor Úr!

42 éves nő vagyok, gyermekkorom óta extrém túlsúllyal küzdök. 5 hónapja 162 kg voltam, életmódot váltottam, átlagosan 1400-1800 kalóriát eszem, illetve fokozatosan egyre többet, mostanában már heti 6 nap, 8*1 órát mozgok. Bár sokat fogytam, eddig 18 kg-ot, de az erőfeszítéseimhez képest aránytalanul kevésnek érzem a nemegész heti 1 kg fogyást, mert azt látom, hogy az is ennyit fogy, aki 120 kg, ugyanennyit eszik és nem mozog.
Endokrinológus kálcium, foszfát, magnézium, alkalitikus foszfatáz, TSH, FT4, FT3, D vitamin, SHBG, tesztoszteron, DHEA-S, kortizol, anti-TPO vizsgálatokat kért. Meglepő módon a TSH-m a referencia tartományon belül van, pedig 3 hónapja még 0,4 és 4 közötti referenciatartomány mellett 6,45 volt. Most a TSH rendben volt, két értékkel volt gond, D vitamin, amiből az elégtelen 50 alatt kezdődik, nekem 23,1, illetve az anti-TPO, 0 és 60 közötti helyett 414. Laikusként brutálisnak tűnt, hogy ez utóbbi hatszorosával több, mint a felső határ, de az orvos szerint a rossz érték 1300 fölött kezdődik, úgyhogy végül semmi nem utalt arra, hogy hormonálisan valamilyen problémám lenne. Ultrahang sem mutatott semmi érdekeset: homogén szerkezet, a bal lebeny valamivel nagyobb. D vitamint írtak fel, illetve „annyi, mint halottnak a szenteltvíz” hasonlattal kommentált pajzsmirigy gyógyszert, csak a működését támogatandó, mert egyébként normofunkciósnak lett minősítve.
A vizsgálat a Synlab-ban történt, a honlapjukon találtam egy tájékoztatást arról, hogy náluk egészen másképp alakul ennek az értéknek a mérési tartománya, mint a más módszerrel dolgozó laboroknál, máshol 28-1300. Tehát máshol pont az az 1300 a határ, amiről nekem azt mondták, hogy csak afölött van gond. Ezek után felmerült bennem, hogy Synlab-os értéknél 0-60 mellett a 414 mégiscsak jelezhet valamit. Ön mit gondol erről és úgy általában a lassú fogyásomról?
Nagyon köszönöm a választ.

Tisztelt Kérdező!

A kérdése nagyon aktuális, választ azonban vizsgálat nélkül általánosságban adhatok.
Laboratóriumi értékek: száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében.
A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigy betegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
A TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára.
A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
Mi az anti-TPO?
A pajzsmirigy peroxidáz (TPO) egy membránkötött, glikozilált, hem-tartalmú fehérje, amely
a pajzsmirigy follikuláris sejtjeinek apikális membránjában található meg. A TPO a tireoidea
eredetű mikroszomális antigénként ismert nagyméretű fehérje fő alkotórésze, katalizálja
a tireoglobulinban lévő tirozilcsoportok jodinációját, ami a T3 és T4 pajzsmirigyhormon
szintézisét eredményezi.1 A pajzsmirigy autoimmun betegségeiben TPO elleni autoantitestek
jelennek meg.
A pajzsmirigy peroxidáz elleni autoantitestek mérése az autoimmun pajzsmirigybetegségekben
szenvedő betegek azonosításának hasznos eszköze. Az anti-TPO antitestek szintje az aktív autoimmun pajzsmirigygyulladásban szenvedő betegek több mint 90%-ában emelkedett.Az anti-TPO antitestek aktiválják a komplement rendszert, és feltételezések szerint jelentős szerepet játszanak a pajzsmirigy-működési zavarokban és a hipotireózis patogenezisében.Az anti-TPO antitestek az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedők közül csaknem
minden Hashimoto-tireoiditiszes betegben, a Graves-kóros betegeknek pedig több mint 70%ában jelen vannak. Az anti-TPO antitestek atrópiás pajzsmirigygyulladásban és elsődleges
mixödémában szintén jelen vannak. Az anti-TPO antitestek normális pajzsmirigy-funkciójú,egészséges egyéneknél alacsony koncentrációban mutathatók ki. Ennek a klinikai jelentőségét
még nem határozták meg.
Az elhízással kapcsolatban ezen a honlapon találhat általam írt összefoglalót.

Végezetül a laboratóriumi adatokat előzetes vizsgálat után szabad értékelni, pláne gyógyszeres kezelést kezdeni.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-08-15 17:31:27
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja