Tisztelt Dóra!

Elsősorban a magas cukortartalmú gyümölcsökre vonatkozik ez a szabály (banán,stb).Állatkísérletben igazolták, hogy a baktériumok mennyiségét és megoszlását, diverzitását számos egyéb tényező mellett a fizikai aktivitás is módosítja. Az egyes egyénekre ugyanazok a tápanyagok, ételek különbözően hatnak, ezért a különböző diéták eredményessége is eltérő (Atkins, paleo stb.). Biztosan kijelenthető, hogy a bélben lévő baktérium tömeg kóros irányú elváltozása megváltoztatható, megfordítható. Az egészséges egyensúly helyreállítható, bár nem könnyű, mert az egészségtelen összetételű bélflóra befolyásolja az étrend megválasztását is: a beteg olyan ételeket kíván, amelyek a káros baktériumokat táplálják! A nagy zsír/ kevés rosttartalmú „nyugati” étrend elősegíti a bélben egyes (Gram negatív) kórokozók elszaporodását, ennek következtében megnő a bél lipopolyszacharid tartalma, mintegy endotoxaemiát, azaz mérgezést okozva. Ez a folyamat állatkísérletekben a testsúly növekedését okozta, emelkedett vércukorértékkel, inzulinszint növekedéssel. A hazai táplálkozási fel-mérések szerint a lakosság rost fogyasztása a javasolt mennyiségnek (25-30 gr.) a felét sem éri el. A rosthiányos táplálkozás számos betegség kialakulásában (elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma, pajzsmirigybetegségek) veszélyeztető tényezőként szerepelhet. A rostok olyan növényi alkotórészek, összetett szénhidrátok, melyek nem emésztődnek meg, nem szívódnak fel, érintetlen formában jutnak le a bél alsó szakaszába. Egy részüket a vastagbélben található baktériumok képesek lebontani, és ez által olyan savas közeget létrehozni a vastagbélben, ami gátolja a rothasztó baktériumok elszaporodását. Gátolják továbbá a keményítőbontó amiláz aktivitását, amelynek eredményeként lassul a szénhidrátok felszívódása, csökken az inzulin igény, javul a szénhidrát anyagcsere, csökken az étkezések utáni hirtelen vércukor emelkedés, így a vércukorszint ingadozása is, amely csökkenti a szív-érrendszeri szövődmények kialakulását.
A vízben oldódó élelmi rostok előnyösen befolyásolják a zsíranyagcserét is, megkötik az epe-savak formájában ürített koleszterin egy részét, amely így nem szívódik fel újra, ily módon csökkentik a vér koleszterinszintjét.
A vízben oldódó, növényi rostok a pektin, a mézgák, guárgumi, néhány hemicellulóz, laktulóz-A. Legfontosabb a pektin, amely a gyümölcsökben (alma, citrusfélék, a legtöbb friss és aszalt gyümölcs), a zöldség- és főzelékfélékben, a gabonafélék közül a zabkorpában, zabpehelyben található. Magas rosttartalmú gyümölcsök közé tartozik a ribizli, szilva, mogyoró, dió, körte, eper, alma.
A vízben nem oldódó növényi rostok közé a cellulóz, hemicellulóz, lignin tartozik. Cellulóz a zöldségfélékben (nagy rosttartalmú zöldségfélék a zöldborsó, karalábé, cékla, káposzta és nagy rosttartalmú gabonafélék a búzakorpa, bab és más hüvelyesek, búzacsíra, rozs, kukorica), teljes kiőrlésű lisztek, gyümölcsök héjanyaga, olajos magvak (mák, mandula, mogyoró) található.
Hemicellulóz: magvak külső héjanyaga, fás szövetekben, és a lignin növények durvább, fás
részeiben (például fás karalábé) van nagyobb mértékben.


A mikrobiom a bélben élő, dinamikusan változó baktériumok, vírusok, gombák összessége.Egy felnőtt bélrendszerében változatos baktériumflóra él, amelynek tagjai részt vesznek az
anyagcserefolyamatokban, a szénhidrátok lebontásában, serkentik több ásványi anyag: kalcium, magnézium, vas– felszívódását, továbbá B-vitaminokat, K-vitamint és egyéb védő-anyagokat termelnek a szervezet számára. A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktérium törzsekből álló mikrobanépessége, azaz mikrobiom él a bélrendszerében. Ezekben több ezer baktériumcsaládnak több mint 100-szor több génje van, mint szervezetünk összes sejtjének! Tehát a bélflóra genomja több mint százszor annyi gént tartalmaz, mint az ember génállománya.
A kórossá váló mikrobiom szerepe az emberi szervezetben
A szív és érrendszeri betegségek kialakulásának okaként ismert gyulladásos jelenségek hátterében az elmúlt években előtérbe került a humán mikrobiom kutatása. A mikrobiomnak nemcsak a bélrendszer normális működésében van meghatározó szerepe, hanem az immun- és endokrin rendszerre is hat. A baktériumok változatosságának, sokszínűségének (diverzi-tásának) csökkenésével párhuzamosan kialakul a dizbiózis, ami szoros kapcsolatot mutat a funkcionális bélbetegségekkel (un. IBS, Crohn betegség), elhízással, diabetesszel, a pajzs-mirigy autoimmun és a kardiovaszkuláris betegségekkel. Ha a bélflórát alkotó baktériumok jótékony diverzitása károsodik, bizonyos törzsek elszaporodnak, az immunrendszer számára antigén, „triggert” azaz indukáló tényezőt hoznak létre, és ez másodlagosan a gyulladásos következtében a bél károsodásához is vezethetnek. A helytelen összetételű tartós étrend következtében az egészséges egyensúly felborul, ennek súlyos következménye lehet: az elhízás, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, továbbá növekedhet egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázata. A bélrendszer belső felszíne mintegy kétszázszor nagyobb, mint a testünk felszíne. A bél falát beborító sejtréteg, az un. endothel áteresztő-képességének károsodásakor a sejtek eltávolodnak, és a makromolekulák a bélből a keringésbe jutnak. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, székrekedést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Kóros elhízás esetén csökken a mikrobiom sokfélesége, ezzel a külső környezettel szembeni védekező képessége is. A mikrobiom annál hatékonyabb, minél változatosabb, ez azonban nemcsak ország-, családfüggő, hanem az egyénre mindig jellemzően módosuló változó! A kedvező és káros bélbaktériumok érzékeny egyensúlyát elsődlegesen az elfogyasztott táplálékok határozzák meg! Ha a bélben lévő baktériumok bejutnak a szervezetbe, vagyis átjutnak a bélfalon, akkor szöveti károsodást, majd a keringésbe jutva immunglobulin (IgG ) ellenanyag termelést okoznak. Az immunsejtek a bél falában folyamatos kapcsolatban állnak a mikrobiommal. Az egyénre jellemző mikrobiom viszonylag állandó, azonban időszakosan változó (pl. antibiotikum!). Az elvégezhető széklet-genomikai teszt során (SGT) a bélflórát alkotó törzsek és fajok pontos genetikai azonosítása révén meghatározható a sokszínűség változása, illetve azonosítható bizonyos bélbaktériumok túlnövekedése! A diagnózis alapján javaslat tehető az életmód változtatásra, mellyel egészséges irányba terelhetők a kedvezőtlen változások.
Kerülni kell a gyorsan felszívódó szénhidrátokat (magas glikémiás index!), mert nagyfokú vércukor ingadozást okoznak. Lassan felszívódó szénhidrát tartalmú diéta pl. natúr zabpehely joghurttal. Cukor helyett sem a méz, sem az édesítőszer használata nem javasolt. Az édesítőszerek is megemelik az inzulinszintet, tehát a diétás üdítők fogyasztása is kiváltja az inzulinválaszt, és hosszú távon inzulin rezisztenciához vezet. Fokozatos változtatás javasolt: az étrenden mindig csak 10%-ot változtassunk. Először pl. az édességet ajánlott elhagyni, és ha már ez sikerült, utána következhet a fehér kenyér, a krumpli, stb. elhagyása. A 10%-nál nagyobb változtatás hosszabb távon nehezen tartható. A probiotikumok alkalmazása során a szervezet kedvező immunválasza gyakran megfigyelhető. A koleszterin és triglicerid csökkenése, inzulin rezisztencia csökkenése néhány tanulmányban már olvasható. Az élelmiszerekben lévő nem emészthető prebiotikumok a bélben élő baktériumok anyagcseréjét módosítják. Az inulinok számos élelmi rostban megtalálhatók és kedvező hatásuk számos kórállapotban igazolt.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-11-08 11:08:23