Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Doktor Úr!
Fél évvel ezelőtt született a kisfiam, és kb. 3 hónappal ezelőtt kezdtek el a pajzsmirígytúlműködés tünetei mutatkozni rajtam.Persze én ezt akkor nem tudtam, hogy ennek tudható be, azt gondoltam, hogy pszichés alapon jelentkeznek ezek a tünetek.Először az alvászavar, idegesség, ingerlékenység, magas pulzus, majd fogyás. Mivel hosszabb ideje nem igazán javult, ezért elmentem férjem kérésére a háziorvoshoz. Ott vért vettek, és a mai napra meg is lett az eredmény. Pontos értékeket nem tudok, mert telefonon beszéltünk a doktornővel (és még nincs nálam az eredmény), de azt mondta, hogy az, amire gyanakodtunk, PM túlműködés.Illetve azt is mondta, hogy nem kiugróan magasak az értékek, de azért ad beutalót UH-ra.Az ő javaslata az, hogy egyelőre ne bolygassuk gyógyszerrel, hátha magától helyreáll, iiletve esetleg alternatív módon próbáljuk meg a tüneteket kezelni.(homeopátia, akkupunktúra).Egyébként a tüneteim hol előjönnek, hol elmúlnak, tehát egy ilyen váltakozó jellegük van. (most is szinte tünetmentes vagyok, ilyenkor mindig reménykedem, hogy nem jön elő újra)Talán mintha a menstruációs ciklusom is befolyásolná, mikor megjön, fokozottak a tünetek. A pulzusom, mikor magas 95 és 103 között mozgott eddig.A vérnyomásom az rendben van.
Olvastam, hogy a szülést követően gyakran előfordul fél éven belül a túlműködés, illetve hogy magától rendbe jöhet és nem kell gyógyszeresen kezelni, persze olyan is van, hogy élete végéig kezelni kell.A kérdésem az lenne, hogy mi a doktor úr véleménye igy a konkrét eredmények nélkül, ilyen esetekben helyreállhat magától?Kell-e tovább menjek ezzel endokrinológushoz?Jelenleg szoptatom a babámat, remélem, még egy jó darabig, ezért nem tudom, a gyógyszeres kezelés szóba jöhet-e?Valamint, hogy ez a dolog a tejen keresztül nem ad át a babának valamilyen káros dolgot? (hormonokra gondolok)Illetve, ha szeretnénk második babát, akkor az ő megszületése után is előjöhet?(elég nehéz időszakokat okoznak a tünetek,amikor előjönnek)
Elnézést a hosszas levélért és sok kérdésért, de számomra ez egy teljesen új dolog, nem sok ismeretem van erről.
A családban anyai ágon előfordult PM betegség
Válaszát előre is köszönöm,
K. Judit
Fél évvel ezelőtt született a kisfiam, és kb. 3 hónappal ezelőtt kezdtek el a pajzsmirígytúlműködés tünetei mutatkozni rajtam.Persze én ezt akkor nem tudtam, hogy ennek tudható be, azt gondoltam, hogy pszichés alapon jelentkeznek ezek a tünetek.Először az alvászavar, idegesség, ingerlékenység, magas pulzus, majd fogyás. Mivel hosszabb ideje nem igazán javult, ezért elmentem férjem kérésére a háziorvoshoz. Ott vért vettek, és a mai napra meg is lett az eredmény. Pontos értékeket nem tudok, mert telefonon beszéltünk a doktornővel (és még nincs nálam az eredmény), de azt mondta, hogy az, amire gyanakodtunk, PM túlműködés.Illetve azt is mondta, hogy nem kiugróan magasak az értékek, de azért ad beutalót UH-ra.Az ő javaslata az, hogy egyelőre ne bolygassuk gyógyszerrel, hátha magától helyreáll, iiletve esetleg alternatív módon próbáljuk meg a tüneteket kezelni.(homeopátia, akkupunktúra).Egyébként a tüneteim hol előjönnek, hol elmúlnak, tehát egy ilyen váltakozó jellegük van. (most is szinte tünetmentes vagyok, ilyenkor mindig reménykedem, hogy nem jön elő újra)Talán mintha a menstruációs ciklusom is befolyásolná, mikor megjön, fokozottak a tünetek. A pulzusom, mikor magas 95 és 103 között mozgott eddig.A vérnyomásom az rendben van.
Olvastam, hogy a szülést követően gyakran előfordul fél éven belül a túlműködés, illetve hogy magától rendbe jöhet és nem kell gyógyszeresen kezelni, persze olyan is van, hogy élete végéig kezelni kell.A kérdésem az lenne, hogy mi a doktor úr véleménye igy a konkrét eredmények nélkül, ilyen esetekben helyreállhat magától?Kell-e tovább menjek ezzel endokrinológushoz?Jelenleg szoptatom a babámat, remélem, még egy jó darabig, ezért nem tudom, a gyógyszeres kezelés szóba jöhet-e?Valamint, hogy ez a dolog a tejen keresztül nem ad át a babának valamilyen káros dolgot? (hormonokra gondolok)Illetve, ha szeretnénk második babát, akkor az ő megszületése után is előjöhet?(elég nehéz időszakokat okoznak a tünetek,amikor előjönnek)
Elnézést a hosszas levélért és sok kérdésért, de számomra ez egy teljesen új dolog, nem sok ismeretem van erről.
A családban anyai ágon előfordult PM betegség
Válaszát előre is köszönöm,
K. Judit
Tisztelt K.Judit!
Az Ön által leírt tünetek típusosak az ún. post-partum pajzsmirigy betegségre ill. autoimmun betegségre.
A pajzsmirigy kicsi, 20-40 g nagyságú, jelentéktelen, különösebb törődést nem igénylő szerv – gondolják sokan, pedig helytelen működése minden alapvető életfolyamatunkra, és ezáltal az egész szervezetünkre kihat.
A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont trijódtironint (T3-t) és thiroxint (T4-t) termel,. Ezek mennyiségét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza (fontos megjegyezni, hogy a TSH nem a pajzsmirigy által termelt hormon!). Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működésért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén fogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelki (pszichés)állapotunkat. Is. Fontos tudni, hogy jóllehet a T3 és a T4 , a TSH szintjét a vérből meg tudjuk határozni, azonban az egyes laboratóriumokban kapott értékek eltérést mutathatnak. További gond, hogy az un. normál (referencia értékeket) nem a hazai körülményekhez viszonyították, pedig azok jelentős földrajzi és genetikai különbséget mutathatnak az egyes kontinenseken. Fontos tudni azt is, hogy a hormonoknak a mennyiségét mérik, azonban azok funkcióját nem. Erre jó és gyakorlati példa, hogy a TSH (tehát az agyalapi mirigy által termelt hormon) szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban).A TSH biológiai „erőssége” is egyénenként, évszakonként is különböző lehet, ráadásul egyes gyógyszerek (szteroidok), betegségek (pl láz) is befolyásolják. A hormonok mérése tehát fontos, de mindig egyénenként, a beteg panaszainak függvényében kell értékelni.
Az immunrendszer feladata a szervezet saját szöveteinek és sejtjeinek („integritásának”) védelme. Amennyiben ebben hiba támad, akkor az immunrendszer sejtjei és az általuk termelt fehérjék (antitestek) saját szöveteik, „antigénjeik” ellen támadnak és ez a sejtek működésének gátlásához, esetleg a működésük növekedéséhez vezethet. Az autoimmun betegségeknek didaktikai okokból elkülönítjük a szisztémás és az egy-egy szervre lokalizálódó szerv-specifikus formáit. Ezekre a betegségekre jellemző, hogy öröklődnek, főleg nőkben fordulnak elő és gyakran társulnak egymással (pl. pajzsmirigybetegség cukorbetegséggel, meddőséggel stb).. Az autoimmun eredetű szerv-specifikus pajzsmirigybetegségeknek két fő formája ismert: az autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto betegség) és Basedow-Graves kór.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttől 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencséra nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Javaslatom: immuno-endokrin kivizsgálás és oki kezelés.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2010-11-19 12:33:57
Az Ön által leírt tünetek típusosak az ún. post-partum pajzsmirigy betegségre ill. autoimmun betegségre.
A pajzsmirigy kicsi, 20-40 g nagyságú, jelentéktelen, különösebb törődést nem igénylő szerv – gondolják sokan, pedig helytelen működése minden alapvető életfolyamatunkra, és ezáltal az egész szervezetünkre kihat.
A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont trijódtironint (T3-t) és thiroxint (T4-t) termel,. Ezek mennyiségét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza (fontos megjegyezni, hogy a TSH nem a pajzsmirigy által termelt hormon!). Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működésért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén fogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelki (pszichés)állapotunkat. Is. Fontos tudni, hogy jóllehet a T3 és a T4 , a TSH szintjét a vérből meg tudjuk határozni, azonban az egyes laboratóriumokban kapott értékek eltérést mutathatnak. További gond, hogy az un. normál (referencia értékeket) nem a hazai körülményekhez viszonyították, pedig azok jelentős földrajzi és genetikai különbséget mutathatnak az egyes kontinenseken. Fontos tudni azt is, hogy a hormonoknak a mennyiségét mérik, azonban azok funkcióját nem. Erre jó és gyakorlati példa, hogy a TSH (tehát az agyalapi mirigy által termelt hormon) szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban).A TSH biológiai „erőssége” is egyénenként, évszakonként is különböző lehet, ráadásul egyes gyógyszerek (szteroidok), betegségek (pl láz) is befolyásolják. A hormonok mérése tehát fontos, de mindig egyénenként, a beteg panaszainak függvényében kell értékelni.
Az immunrendszer feladata a szervezet saját szöveteinek és sejtjeinek („integritásának”) védelme. Amennyiben ebben hiba támad, akkor az immunrendszer sejtjei és az általuk termelt fehérjék (antitestek) saját szöveteik, „antigénjeik” ellen támadnak és ez a sejtek működésének gátlásához, esetleg a működésük növekedéséhez vezethet. Az autoimmun betegségeknek didaktikai okokból elkülönítjük a szisztémás és az egy-egy szervre lokalizálódó szerv-specifikus formáit. Ezekre a betegségekre jellemző, hogy öröklődnek, főleg nőkben fordulnak elő és gyakran társulnak egymással (pl. pajzsmirigybetegség cukorbetegséggel, meddőséggel stb).. Az autoimmun eredetű szerv-specifikus pajzsmirigybetegségeknek két fő formája ismert: az autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto betegség) és Basedow-Graves kór.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttől 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencséra nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Javaslatom: immuno-endokrin kivizsgálás és oki kezelés.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2010-11-19 12:33:57
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}