Tisztelt Viktória!

Az influenzavírus elleni védőoltások első generációja az 1940-es években jelent meg, ezek élő, attenuált vírustörzseket tartalmaztak. Jóval hatékonyabbak és kevésbé reaktívak az 1960-as évek óta alkalmazott elölt, teljes vírust, vagy csak vírusrészeket (antigéneket) tartalmazó oltóanyagok. Hazánkban a szezonális influenzajárványok megelőzésére minden évben, a szezont megelőzően háromféle szubtípus antigénjét tartalmazó (trivalens) oltóanyagot állítanak elő. A szezonális oltóanyag az influenzavírusok antigénváltozásainak megfelelően évente változik, és a megfelelő új szerotípusú influenzatörzsek antigénjeit tartalmazza (a 2009/2010-es trivalens szezonális vakcina egy H1N1, egy H3N2 és egy B-vírustörzs antigénjeit). 2009 őszére az új trivalens szezonális védőoltás mellé a pandémiás H1N1 elleni monovalens védőoltás is elkészült.
Az influenza elleni védőoltás hatásossága egyrészt a fogadó szervezet immunválasz-készségén, másrészt azon múlik, mennyire egyezik meg az oltóanyag antigénkészlete az aktuálisan fertőző vírustörzsével. Ennek megfelelően a védőoltás hatásossága 60-90% között van. Egészséges felnőttek immunizálása védőoltással 30-60%-al csökkenti a betegség miatti munkaképtelenség és orvoshoz fordulás gyakoriságát. Gyermekek oltása csökkenti a szövődmények előfordulását és a nem-immunizált hozzátartozók megbetegedésének arányát is. Az idős, önellátó emberek immunizálása 50-60%-os védettséget ad, és csökkenti a kórházi kezelések számát, valamint 30-50%-kal az halálozást a szezonális influenzajárvány során 2. Eddigi adatok alapján a pandémiás H1N1-vírusfertőzés szövődmény- és mortalitás-kockázata hasonló a szezonális járványokhoz, ugyanakkor terjedése jóval nagyobb mértékű. Ezért a fenti védettségi arányok, a potenciális előnyök a pandémiás H1N1 védőoltással kapcsolatban még jelentősebbek.
A védőoltások történetével egyidősek a vakcinák okozta mellékhatások vizsgálatai, és részben ezek alapján a védőoltásokkal szemben állást foglaló vélemények is. A Magyarországon 2009. szeptember 28-án törzskönyvezett pandémiás H1N1 influenzavírus elleni vakcina előállítása azonos technológiával történik, mint a trivalens szezonális vakcina. A módszer lényege, hogy embrionált tyúktojáson elszaporított influenzavírus-törzseket tisztítják és koncentrálják, formaldehiddel inaktiválják, és a teljes vírust alumínium-foszfát gélhez adszorbeálják.
Az elölt teljes vírust tartalmazó influenza-védőoltások alkalmazásakor az alábbi mellékhatások jelentkezhetnek .: gyakori mellékhatás (≥1:100 és <1/10): fájdalom és bőrpír az oltás helyén; fáradtságérzet; rossz közérzet. Nem gyakori mellékhatás (≥1:1000 és <1:100): fejfájás, ízületi fájdalom, láz, izomfájdalom. Ezek két napnál rövidebb ideig tartanak, és spontán elmúlnak. Idősek esetén kisebb százalékban jelentkeznek lokális és szisztémás mellékhatások, míg gyermekekben a láz gyakoribb, mint a felnőtt populációban. Placebo-kontroll vizsgálatok alapján fiatal felnőttekben és idősekben a védőoltás és a placebo injekció során ugyanannyi szisztémás mellékhatás (láz, fejfájás, izomfájdalom) jelentkezett , .
A gyártási technológia miatt a vakcinaadás ellenjavallt azoknak, akiknek kórtörténetében ismert hiperszenzitivitás, vagy anafilaxiás immunreakció a tojás vagy más, az oltás alkalmazási előiratában felsorolt összetevője ellen. Lázas betegség esetén javasolt megvárni a tünetek elmúlását, és ezt követően adni a védőoltást. Láz nélküli akut betegségekben is fokozott óvatosság javasolt.
Gyermekek védőoltása
Számos nagy esetszámú vizsgálat igazolja az elölt, teljes vírust tartalmazó vakcinák biztonságosságát. A legnagyobb, reprezentatív mintavételű tanulmány az Egyesült Államokban 251600 gyermeket (6 hónap és 18 éves kor között) vizsgált 1993-1999 között. Megállapítása szerint nem nőtt szignifikánsan a gyermekek orvoshoz fordulásának száma az oltás utáni 14 napban, az előtte és utána lévő 4 hetes kontrollperiódushoz képest (38). Egy későbbi tanulmány a 1990-2003 között oltást kapott 6-23 hónapos korú, 45356 gyermek adatait dolgozta fel, és nem igazolt súlyos, a vakcinációval összefüggő orvosi eseményt az oltást követő 42 nap alatt (39). A tanulmányok kiemelik, hogy gyermekekben a leggyakoribb szövődmények a szisztémás reakciók: hőemelkedés, láz, rossz közérzet, izomfájdalom. A tünetek az oltást követő 6-12 órán belül kezdődnek és 1-2 napig tarthatnak. A szisztémás reakciók, elsősorban a láz különösen a 6-23 hónapos korban gyakori, ennek oka egyrészt az influenzavírus antigénnel történő, nagy valószínűség szerint első találkozás, másrészt az immunrendszer fokozott válaszkészsége. 6 hónapos kor alatt, megfelelő vizsgálatok hiányában, az influenza-védőoltás nem javasolt.
Akárcsak az utóbbi évek szezonális influenzajárványainak, a jelenleg zajló H1N1-pandémiának is kiemelten fontos terjedési helyei az gyermekfelügyelő és oktatási intézmények, ezt támasztja alá az eddigi fertőzöttek alacsony átlagéletkora is. Az egészséges felnőttek közösségei a korábbi védőoltások és influenzafertőzések miatti immunizációk, valamint a tudatosabb higiénés magatartás miatt kisebb kockázatúak a fertőzés terjedése szempontjából, mint a gyermekközösségek. A felnőttek influenza-megbetegedése becslések szerint jelentős mértékben a gyermekek által hazavitt fertőzésből származik. A gyermekek fertőzésének megelőzése, valamint betegségük megfelelő ellátása kiemelten fontos tehát az influenza-pandémia elleni védekezésben.
Lagújabb ismereteink szerint a Vaxigrip védőoltás általában nem okoz bajt az autoimmun thyreoiditises betegekben. Ennek fényében még a terhesek is kaphatják. Ezzel egy időben szedjen D3 vitamint emelt dózisban (4000NE) 1 tbl/nap. A megkezdett kezelését folytassa.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-11-12 12:48:00

Tisztelt Márta!

Ezekből az adatokból, vizsgálat nélkül távkezelést nem volna etikus adnom. 1 hónapon át, Bio-Szelént szedhet, a továbbiak az állapotától függenek.
Tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-11-10 17:12:09

Tisztelt Kérdező!

Ezek a laboratóriumi értékei nem magyarázzák az Ön által leírt tünetet. Javaslom a gégészeti. ill.a gyermekendokrinológia vizsgálatot.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-11-07 15:06:13

Tisztelt Lakatos Diána!

Mindenek előtt lehet segíteni!!!!
A hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az u.n. „anagén”, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. „katagén” szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3 ) hétig tart. Majd a „telogén” fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerültnek. Ez az összes hajszál 10-15%-t is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását. Természetes, hogy fésülködéskor, vagy hajmosáskor több hajat veszítünk, mint egyébként. Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben.
A hajhullást számos tényező válthatja ki:
• Hormonok (tesztoszteron szabad tesztoszteron, PCOS,
• Fogamzásgátló
• autoimmun betegség (ez érintheti a hajhagymákat is!)
• Stressz
• mérgező anyagok
• Gyógyszerek
• Sugárkezelés
• táplálkozási rendellenességek
• vitaminhiányok.

A hajhullást számos tényező válthatja ki: hormonok, fogamzásgátló, autoimmun betegségek (pajzsmirigygyulladás), nőkben fokozott férfi hormontermelődése, stressz, mérgező anyagok, gyógyszerek, sugárkezelés, táplálkozási rendellenességek.
A haj növekedésének alapja a hajhagyma, amelynek képződését számos örökletes és hormonális tényező befolyásolja.
A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben és a hormonok iránti érzékenység fokozódása egyaránt lényeges ebben a kérdésben. A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin") juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Az androgén típusú hajhullásnak több oka lehet:
Döntően a vérben, de főleg a bőrben képződő férfi hormon (FTI) a fontos ebben a kérdésben, de a következőket is ki kell(ne) vizsgálni:
• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok
• Mellékvesék túlműködése és daganatai
• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
• Petefészek egyes daganatai
• Pajzsmirigy betegségei
A kezelés oki, tehát tisztázni kell a hajhullás okait.
A kezelések támadáspontjai a következők:
• Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
• Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét
• Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben
• Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést
Fontos, hogy nem a laboratórium adatok, hanem a beteget kell kezelni, a pajzsmirigy hormon nem hat a gyulladásra, egyénre szabott kezelést javaslok.
Elérhetőségem:
Budai Endokrin Központ
1024 Budapest Lövőház u. 1-5
Mamut II. V. em.
info@endokrinkozpont.hu.
Elérhetőségem: Budai Endokrin Központ
1024 Budapest Lövőház u. 1-5


Tisztelettel:





Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-11-01 16:40:59

Tisztelt Krisztina !

Valóban vannak olyan endokrin, ill. immuno-endokrin kórképek,amelyek fokozott izzadással járnak, ezek kivizsgálása indokolt.
Mielőbbi javulást kívánok,tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
egyetemi tanár, az MTA doktora
endokrinológus-immunológus szakorvos



Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-10-28 13:32:01

Tisztelt IDA!

Sajnálom, hogy ilyen kritikus helyzetbe került. A levelét nem vagy alig lehet olvasni. Így vizsgálat nélkül a leletek birtokában csak az véleményezhető, hogy nagy valószínűséggel pajzsmirigy autoimmun gyulladása van. Számomra nem érthető, hogy korábban miért nem kapott időpontot (én még ez év májusban is dolgoztam,mint azt egy nagyon szép akkor született baba képe is igazolja). Egyébként bízok benn,hogy a meddőségi központban a vizsgálat után megfelelő kezelést fog kapni.
Talán segítek az alábbi javaslatommal:
A magzat fiziológiás “transzplantátum”, azaz olyan, mint egy átültetett szerv, amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb veszély a szerv kilökődése. A természet csodája, hogy egy immunológiai értelemben félig “idegen” magzat egyáltalában megtapad a méhben és később pedig nem minden esetben lökődik ki.
Immunológiai mechanizmusok
A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. limfociták egyike a Th2 (az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (sejtes immunitásért felelős) limfociták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség második trimeszterétől (4.hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy élettani immungátlás, azaz kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson. Ezt a kényes egyensúlyt azonban számos hormonális és külső tényező képes felborítani. Amennyiben ez a fiziológiás immungátlás nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be.
A citokinek szerepe a vetélésben
A Th1 sejtek által termelt anyagok ún. citokinek a terhesség kimenetele szempontjából kedvezőtlen hatásúak. A Th1 csoportba tartozó gamma interferon (INFγ) citotoxikus T sejteket aktivál, amelyek károsíthatják a magzatot. Egerekben az INFγ-val történő kezelés a terhesség megszakadásához vezetett. Ennek az anyagnak az emelkedését figyelték meg az ismételten vetélő nőkben is. A Th1 citokinek termelését indukáló vírusfertőzésekről ismert, hogy szerepük van a spontán abortuszok kiváltásában.
Kapcsolat az autoimmun pajzsmirigybetegség, a meddőség és a spontán vetélések közt
A pajzsmirigy autoimmun betegségei és a terhesség közötti kapcsolatra több magyarázat van.
o A vetélés kapcsolatban lehet azzal az egyensúlyzavarral, amely az autoimmun betegség alatt a Th1 és a Th2 arány kedvezőtlen változásával függ össze.
o Az autoimmun pajzsmirigy betegségben szenvedőkben a pajzsmirigyhormonok viszonylagos, ill. abszolút hiánya figyelhető meg. Az első három hónapban (trimeszterben) minimálisan emelkedett TSH-t mutattak ki. Amennyiben a TSH érték 2,5 mU/l fölé emelkedett és a TPO elleni antitest szintjük is magas volt, akkor a vetélés kockázata lényegesen növekedett. Ez azt jelzi, hogy az immunrendszer aktiválódása (antitest szint emelkedése) és a csökkent pajzsmirigy aktivitás mindenképpen káros a magzat szempontjából.
o A nemzetközi irodalomban egyértelmű állásfoglalás található arra, hogy a terhesség, sőt a fogantatás előtt a pajzsmirigy alulműködést el kell kerülnünk megfelelő kezeléssel. A hypothyreosis kezelése azonban nem egyszerű feladat, mivel kicsiny az un „terápiás ablak”, azaz nem könnyű megtalálni az ideális dózist és készítményt. A gyakori TSH meghatározások azért sem javasolhatók, mert a thyroxin (T4) dózis változtatását a TSH szint csak megkésve követi. Az a tény, hogy az egyes T4 készítmények biológiai hasznosulása („bioviability”) lényegesen eltér egymástól, további óvatosságra inti a kezelést elindító, ill. ellenőrző szakorvost. Általános elvként leszögezhető, hogy a T4 kezelést alacsonyabb dózissal kell elkezdeni még akkor is, ha kísérő betegségek (pl. súlyos szívbetegségek) nincsenek. Az 1,0 körüli TSH érték elérése mellett az egyedi kezelés során, az életminőség javulását kell szem előtt tartani. Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ráadásul a T4 nem jut be az agyba, mivel ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3. Ez különösen fontos a terhesekben, mert a magzati agy fejlődéséhez T3-ra van szükség.
Az NK és uNK sejtek
Az NK sejtek természetes ölő sejtek (NK= natural killer cells) fontos szerepet játszanak a daganatok kialakulásának gátlásában, mivel a tumor sejteket képesek elpusztítani. Ennek vizsgálata azért is fontos, mert kiderült, hogy a vérben lévő fokozott számú és funkciójú NK sejt káros lehet a magzatra és vetélését okozhat.
Az NK sejtek (ún. CD56 sejtek) meghatározása sejtszeparátorral történik. Sikeres reproduktív folyamathoz szükséges, hogy az NK limfocita sejtarány értéke kevesebb legyen 15%-nál, ideális esetben pedig 12% alatt. Az emelkedett NK sejtarány és/vagy a fokozott NK funkció sikertelen IVF-t, ismétlődő vetéléseket és beágyazódási zavarokat okozhat.
További érdeklődést váltott ki, hogy az NK sejteknek (CD56-al jelzetteknek) van egy fontos alcsoportja, az uNK sejtek, azaz a méhben lévő sejtek. Ezeknek az aktiválódása szerencsére védi a magzatot a kilökődéstől. Ez az elmúlt hónapban leírt felfedezés új értelmezést jelent, másrészt a kezelésben is új távlatokat nyit meg. A jelentősége az, hogy a perifériás vérben lévő NK sejtek számának és funkciójának csökkentése, az uNK sejtek működésének fokozása lehet a cél.
Kiderült, hogy több olyan kezelési mód van, amelyekkel az eddigi eredmények biztatóak. Egyrészt igazolódott, hogy a pajzsmirigy hormonjainak szerepe van ezeknek a sejteknek a működésében (fokozza működésüket!), másrészt a szteroid hormonoknak (mellékvese és a progeszteron), ill. a hCG-nek, a szelénnek kedvező hatása van az NK sejtek működésének kedvező alakításában. Bízom benne, hogy a legújabb eredmények további reményt és lehetőséget adnak a még gyermektelen házaspároknak.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-10-11 17:37:59

Tisztelt Anikó!

Hasonló kérdést szinte naponta teszik fel kedves Olvasók, betegek és kollégák egyaránt.
Hosszas okfejtés helyett inkább irányelveket szeretnék leírni, hogy könnyebben eligazodhassanak ebben a dzsungelnek látszó ismerethalmazban. Betegeimtől tudom, hogy gyakran kénytelenek az internet különböző fórumain információt gyűjteni. Be kell vallani, hogy a hiteles adatok elérése nem mindig könnyű, sőt néha félrevezető is lehet.
Ennek több oka is lehet:
• Sokan azt gondolják, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálatból, amolyan „varázs gömbből” megtudhatják betegek-e vagy szerencsére nem.
• Többször leírtam már, hogy a laboratóriumi értékek száraz adatok, amelyek értékelése csak a beteg panaszainak, és vizsgálati leleteinek birtokában lehetséges. Hasonló a helyezet a képalkotó vizsgálatokkal (ultrahangos és izotópos vizsgálatokkal is)
• A hormonok meghatározása során további nehézséget jelent, hogy a mérések immunológiai módszerekkel történnek, ezért sok esetben nem a biológiailag aktív anyagot mérik. Ráadásul a módszerek laboratóriumonként eltérők és ami még fontosabb az „határértékek” jelölésénél több dolgot nem vesznek figyelembe (életkor, napszak, gyógyszerek szedése stb.)
De pozitív dolgot is szeretnék mondani:
1. Inzulin rezisztencia nem okozza tüneteit
2. További endokrin, immuno-endokrin vizsgálat után van remény a gyógyulásra.
Jó egészséget kívánok,
Üdv:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-10-09 17:12:32

Tisztelt Veronika!

Köszönöm megtisztelő véleményét. Lehetséges, hogy az L-Thyroxin okozza panaszai egy részét (nem a laboratóriumi leleteket kell(ene) kezelni, hanem a beteget. Vizsgálat nélkül tanácsot nem adhatok, de mindenképpen felül kellene vizsgálni az alkalmazott készítményt és dózis is.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-10-07 17:57:25

Tisztelt Szilvi!

Sajnos ennyi adat nem elegendő a felelős tanácsadáshoz. További vizsgálat indokolt, ugyanis nem leleteket, hanem a beteget!!! kell(ene) kezelni.
További kivizsgálást és egyénre szabott kezelést javaslok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-10-07 17:51:48

Tisztelt Veronika!

Sajnos az nem derül ki a leírottakból, hogy miért volt műtét, ráadásuk a referencia tartományokban sok dolgot nem vesznek figyelembe.
Laboratóriumi értékek: száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében?
A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigy betegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.

Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek? A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
- a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél!)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
- TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
A TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigy betegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára. A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek . Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus, egyénre szabott megközelítést igényel. Az életkor előrehaladtával kevesebb hormonpótlás szükséges. Tehát a gyógyszertől is lehetnek tünetei.
Jó egészséget kívánok,tisztelettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-10-07 17:47:44

Tisztelt Betegünk!

Köszönöm levelét. Sok, összetett kétdéskört fogalmazott meg, amelyre így levélben sem etikai, sem jogi okok miatt nem adhatok választ. Azt tanácsolom, hogy járványra való tekinettel a recepciónkon jelentkezzék és kérje a távkonzultávió lehetőségét.
Kedves szavait megköszönve, tisztelettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-10-06 13:07:59

Tisztelt Judit!

Ez valóban komoly gond és tartok tőle, hogy ilyen távkonzultációban nem könnyű megoldani. Nagyon sajnálom, hogy ilyen "végső" helyzetben fordulnak hozzám, de igyekszem segíteni.
Addig is figyelmébe ajánlom a következőket:
A D-vitamin szedésének előnyeiről sokat hallunk mostanában. Az utóbbi időkben bebizonyosodott, hogy a korábban szinte kizárólag a csontok épségének őrzőjeként ismert anyag, valójában az egész szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen. Egy újabb kutatás a meddőség kezelésében, a vetélés megelőzésében betöltött szerepére hívja fel a figyelmet.
Meddőség és D-vitamin
A Nutrients folyóirat a tavalyi évben közölt egy kutatást, mely szerint a meddő nőkben a D-vitamin hiány egyértelműen kimutatható. Azt, hogy pontosan miként segíti a fogantatás létrejöttét a D-vitamin, illetve miért különösen fontos a szedése a lombik program során.
Az endokrin rendszerben a reproduktív szervek igen finoman hangolt rendszert képeznek, a termékenységi zavarok is részben pszichés, részben endokrin, ill. immunológiai eredetűek is lehetnek. Összességében a meddőséggel járó állapotok kivizsgálása komplex feladat, a kezelés általában egyénre szabott. „A fogantatás elmaradásának több oka is lehet, az említett kutatás során feltárt összefüggés tehát nem azt jelenti, hogy a D-vitamin csodaszer a gyermekáldás létrejöttében, ám kétségtelenül igaz, hogy pótlása a meddőség egyes eseteiben segíthet.”
Az AMH szerepe
Az úgynevezett Müller-féle gátló hormon (AMH) a petefészekben az érett petesejt termelődését, kiszabadulását kontrollálja. Az AMH alacsony szintje, illetve koncentrációjának csökkenése azt jelzi, hogy az érintett közeledik a menopauzához, esélye a gyerekvállalásra csökken. 35 felett csökken a termékenység
A Szent András Egyetem kutatói 3200 nőt vontak be vizsgálatukba, akiknek mérték hormonszintjét, és a kapott értékeket összehasonlították biológiai korukkal. A tanulmány megmutatja, mekkora AMH szintet várhatunk egy egészséges nőnél. A nők termékenysége a harmincas éveik közepétől jelentősen csökken, ám ennek mértéke és időpontja igen eltérő. Az AMH szintjének mérése pontosabb módszert ad egy nő termékenységi állapotának meghatározására és jóslására, mint biológiai életkora.
Csökkent AMH és korai menopauza
Egy másik vizsgálatban, egy iráni orvos csoport pár száz nőn tett megfigyelés alapján arra jutott, hogy ha egy 20 éves nő vérében milliliterenként 4,1 ng-nál kevesebb az AMH szintje, nagyobb a valószínűsége, hogy korán jelentkezik nála a menopauza, azaz már 45 éves kor előtt. Ezzel szemben azoknak a 20 éves nőknek, akik vérében legalább 4,5 ng AMH mérhető, jó esélyük van arra, hogy csak 50 éves korukon túl következik be náluk a menopauza. Ez az érték 25 évesen már csak 3,8 ng, 30 évesen pedig 2,9 ng, ami azt mutatja, hogy a női termékenység igen gyorsan csökkenhet az életkorral.
Meddőség, lombik és D-vitamin
A legújabb adatok a D-vitamin fontos szerepét bizonyítják az lombik program (IVF) során az embrió megtapadásában és fejlődésében egyaránt. A legutóbbi közlések alapján ugyanis a D-vitamin segít az AMH termelődésének fokozásában, így az IVF során komoly veszélyt jelentő vetélésék megelőzésében is.

Egyénre szabott napi dózis
A hivatalos ajánlás szerint felnőttek számára napi 1500-2000NE D-vitamin szedése javasolt, ám ez a mennyiség bizonyos esetekben ennél magasabb is lehet. A D-vitaminhiány szempontjából fokozott kockázatnak kitett személyek például az autoimmun betegségekben és más betegségekben szenvedők, bizonyos gyógyszereket szedők, állapotos nők illetve azok, akik életmódjuk vagy egészségi állapotuk miatt tartósan nem jutnak napfényhez. Az egyénre szabott, szükséges napi mennyiség megállapítását vérvizsgálat alapján lehet elvégezni.
Mik azok az NK és uNK sejtek?
Évtizedekkel ezelőtt már kísérletesen foglalkoztam az NK sejtekkel. Ezek a természetes ölő sejtek (NK= natural killer cells) fontos szerepet játszanak a daganatok kialakulásának gátlásában, mivel a tumor sejteket képesek elpusztítani. A baj csak az, hogy a tumor gátló, a daganatos sejteket ölő tulajdonságuk mellett a vérben lévő fokozott számú és funkciójú NK sejt káros lehet a magzatra és vetélését okozhat.
A téma valóban óriási érdeklődést váltott ki és a legismertebb orvosi szaklapokba került (Natural killer cells in female infertility and recurrent miscarriage: a systematic review and meta-analysis Hum. Reprod. Update (May/June 2014). Az NK sejtek (ún. CD56 sejtek) meghatározása vérből sejtszeparátorral történik. Sikeres reproduktív folyamathoz szükséges, hogy az NK limfocita sejtarány értéke kevesebb legyen 15%-nál, ideális esetben pedig 12% alatt.
Az emelkedett NK sejtarány és/vagy a fokozott NK funkció a magzat megtapadását gátolja, ismétlődő vetéléseket és beágyazódási zavarokat okozhat. Fontos, hogy az NK sejteknek (CD56-al jelzetteknek) van egy fontos alcsoportja, az ún. uNK sejtek, azaz a méhben lévő sejtek. Ezeknek az aktiválódása szerencsére védi a magzatot a kilökődéstől (Uterine NK cells: active regulators at the maternal-fetal interface, Ashley Moffett, Francesco Colucci, J. Clin. Invest. 124(5): 1872-1879, 2014). Ez az elmúlt hónapban leírt felfedezés új értelmezést jelent, másrészt a kezelésben is új távlatokat nyit meg. A jelentősége az, hogy a perifériás vérben lévő NK sejtek számának és funkciójának csökkentése, ugyanakkor az uNK sejtek működésének fokozása lehet a cél.
Milyen laboratóriumi vizsgálatok lehetségesek?
A visszatérő, spontán vetélés esetében a megtermékenyülés megtörténik, a magzat beágyazódik, de a magzat kezdeti fejlődése 6-12. hét körül megáll. Az embrió vagy spontán kilökődik, vagy elhal. Amennyiben a spontán vetélés mögött nincsen genetikai, endokrinológiai, mikrobiológiai, vagy más környezeti tényező, akkor olyan ismeretlen eredetű vetélésről van szó, amelynek hátterében immunológiai okok lehetnek. Ezek lehetnek autoimmun betegségek (autoantitestek), (NK sejtek), az immunszabályozás zavarai. Ilyen esetben feltételezhető az ún. „immunológiai abortusz”. Ezekhez a vizsgálatokhoz vérből szeparált sejtek kellenek!.
1. Th1-Th2 citokin arányának mérése . A Th1 illetve Th2 sejtek a- szerint különíthetőek el, hogy milyen citokint termelnek. Visszatérő vetélés estén – miként arra fentebb utaltam - Th1, normál terhességnél Th2 dominancia figyelhető meg.
2. Természetes ölősejt (NK) vizsgálata. Az NK sejtek a szervezetbe kerülő idegen sejteket pusztítják el. Az NK sejtek számának növekedése, vagy a sejtölő aktivitás fokozódása immunreaktivitást jelez.
3. HLA keresztpróba, amely ún. mikrolimfocítotoxicitási teszt, melynek során az anyában az apa HLA antigénjeivel szembeni keringő ellenanyag mutatható ki.
4. ún. FACS keresztpróba melynek során azok az anyai szérumban lévő antitestek mutathatóak ki, melyek felismerik az apai T,- illetve B sejteket.
5. Kevert limfocita kultúra (MLC) és blokkoló antitest vizsgálata. A módszer az anya sejtjeinek az apa sejtjeivel szembeni reaktivitását méri. A vizsgálat során az anya sejtjeit az apai sejtekkel, illetve kontrollok összekevert sejtjeivel reagáltatjuk, anyai szérum jelenlétében, vagy a nélkül. A vizsgálat választ ad arra, hogy az anya hiperaktív-e az apa sejtjeivel szemben, illetve, hogy az anyában vannak-e olyan gátló faktorok melyek az apa elleni reaktivitást megakadályozzák.

Kezelés lehetőségei:
Kiderült, hogy több olyan kezelési mód van, amelyekkel az eddigi eredmények biztatóak. Egyrészt igazolódott, hogy a pajzsmirigy hormonjainak szerepe van a védő, tehát uNK sejteknek a működésében (fokozza működésüket!), másrészt a szteroid hormonoknak (mellékvese és a progeszteron), ill. a hCG-nek, a szelénnek, ill. az ún. IVIG-nek (intravénás immun-globulinnak) kedvező hatása van az NK sejtek működésének szabályozásában (Schumacher A.: Endocrine factors modulating immune responses in pregnancy Frontiers Fontiers in Immunology May 2014|V.5| 5).
Fontos végezetül hangsúlyoznom, hogy az immunológiai vizsgálatok csak együttesen értékelhetőek a klinikai tünetekkel, hormonális vizsgálatok eredményeivel és irányt mutatnak arra vonatkozóan, hogy milyen típusú immunológiai vetélés állhat fenn, indokolt-e az IVIG, esetleg az apai limfocitákkal történő immunizálás, vagy más hormonális kezelés.
Bízom benne, hogy a legújabb eredmények további reményt és lehetőséget adnak.
Jó egészséget kívánok!
Üdvözlettel:





Természetesen fogadom konzultációra, kérem, hogy amennyiben erre sor kerül.

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-10-04 11:31:39

Tisztelt Tibor!

A panaszai eléggé összetettek valóban, de ez már így van, az ember nem gép és nincs két egyforma betegség sem.
A mi a lényeg?
Az elmúlt hónapban endokrinológus szakorvosok számára tartottam előadást, amelynek célja az volt, hogy a csökkent pajzsmirigybetegség kezelésének legújabb eredményeiről részletes elméleti és gyakorlati összefoglalást adjak. A kezelési módok körüli viták világszerte fellángoltak és forrongásban vannak.
„Miért nem érzem olyan jól magam a kezelés hatására, mint a betegség előtt?
Ebben a jól ismert kérdésben foglalják össze a betegek a legfőbb panaszaikat, amelyet a szakirodalomban úgy interpretálnak, hogy a betegek életminősége nem megfelelő. Mi ennek a jelenségnek az oka?
A csökkent működés oka az, hogy a pajzsmirigy hormonjainak mennyisége a szükségesnél kevesebb. Ez a szervezet egészének, minden szervének zavarához vezet.
Tünetek-jelek:
Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
Depresszióra hajlam
Hízás, csökkent étkezés mellett
Rekedtség
Végtagokban zsibbadásérzés
Száraz, viszkető hideg, megvastagodott bőr
Székrekedés
Halláscsökkenés
Szemhéj körüli duzzanat (ödéma)
Menstruációs zavarok, terméketlenség
Csökkent libidó (nemi vágy)
Lassú szívműködés
Emelkedett koleszterin szint

Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe.

Miért fontos ezt tudni?
Sokan csodálkozva fogadják és kérdezik, hogy a T4 (tehát a tiroxin) miért okoz olyan eltérő hatásokat, tüneteket. Egyeseknek a T4 szívdobogást, másoknak jelentős fogyást, hasmenést okoz. A titok nyitja a fenti enzimekben keresendő. Mi a vérben határozzuk meg a T4 szintjét, pedig a dejodináz-1.- és 2.-től függő aktív T3 a szövetekben képződik (pl. a szívben), ezért sem lehet egyértelműen következtetni a T4 szintből a T3-ra. Tehát a T4 adása esetén – amennyiben a beteg dejodináz-1. és 2. szintje alacsony, akkor a bevitt T4-ből (pl. Letrox) képződött aktív T3 mennyisége lényegesen kevesebb, ezért az a látszat mintha a gyógyszer nem hatna. Napjainkban ez a kérdés ismét rendkívül aktuális és egyre többen javasolják a T4 helyett olyan gyógyszer(ek) alkalmazását, amelyek a T3 és T4 kívánt keverékét tartalmazzák.
Ez annál is inkább indokolt, mert az alábbi tünetek T4-gyel nehezen, ill. nem teljes mértékben befolyásolhatók:
• Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
• Depresszióra hajlam
• Hízás, csökkent étkezés mellett
• Menstruációs zavarok, terméketlenség
• Végtagokban zsibbadásérzés
Hogyan lehet segíteni?
A T4-ből képződő aktív hormon, azaz a T3 mennyiségét a következőképpen növelhetjük:
• A T4-hez eltérő mennyiségű T3 –t adunk (ez jelenleg az USA-ban 1:2,5, 1:5 , 1:10 arányban)
• A másik lehetőség, hogy a csökkent aktivitású enzim működését fokozzuk. Erre azért van lehetőség, mert ezek szelént tartalmazó, ún. szelenoproteinek, a szelén hiányában ugyanis a működésük csökken, szelén adásával pedig növelhető. Mivel az agyba a T4 nem tud bejutni csak a T3, ezért a szelén kezelés elősegíti a T3 képződését is és az agyi funkció javulását is.
A megfigyelés és az új eljárás célja az egyénre szabott gyógyszerek és azok dózisának meghatározása. Ezeknek egész skálája ismert, melyek közül az összetétel alapján a kezelő orvos a beteg tünetei és laboratóriumi leletei alapján válogathat. Fontos azonban tudni, hogy a kezeléshez szükséges a T3 és a T4 szinteknek , ill. a T4/T3 aránynak a vérben történő meghatározása, mert a TSH önmagában nem elegendő.
A cél tehát nem egyetlen laboratóriumi adat (pl. a TSH, ez már amúgy is elavult vizsgálat) „beállítása”, hanem a komplex kezeléssel a betegek életminőségének javítása és lehetőség szerinti teljes helyreállítása. A Betadine-re nagyon vigyázzon,mert a pajzsmirigy gyulladását fokozhatja!). A bőrviszketése a csökkent pajzsmirigy működéssel is összefüggésbe lehet.
Tehát egyénre szabott kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:





Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-10-01 18:07:20

Tisztelt Kovács Anna!

Köszönöm levelét, soron kívüli előjegyzést kérjen kolléganőmtől, Székely Melindától:cím:
szekelymelinda66@gmail.com Szekelym@vipmail.hu

Javulást kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-09-30 16:26:31

Tisztelt B.Szilvia!
Sajnos a melléklet nem, ill. alig olvasható.
Ami a laboratórium leleteket illeti önmagukban, tehát vizsgálat nélkül hosszas okfejtés helyett inkább irányelveket szeretnék leírni, hogy könnyebben eligazodhassanak ebben a dzsungelnek látszó ismerethalmazban. Betegeimtől tudom, hogy gyakran kénytelenek az internet különböző fórumain információt gyűjteni, miként most is tette. Be kell vallani, hogy a hiteles adatok elérése nem mindig könnyű, sőt néha félrevezető is lehet.
Ennek több oka is lehet:
• Sokan azt gondolják, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálatból, amolyan „varázs gömbből” megtudhatják betegek-e vagy szerencsére nem.
• Többször leírtam már, hogy a laboratóriumi értékek száraz adatok, amelyek értékelése csak a beteg panaszainak, és vizsgálati leleteinek birtokában lehetséges. Hasonló a helyzet a képalkotó vizsgálatokkal (ultrahangos és izotópos vizsgálatokkal is)
• A hormonok meghatározása során további nehézséget jelent, hogy a mérések immunológiai módszerekkel történnek, ezért sok esetben nem a biológiailag aktív anyagot mérik. Ráadásul a módszerek laboratóriumonként eltérők és ami még fontosabb az „határértékek” jelölésénél több dolgot nem vesznek figyelembe (életkor, napszak, gyógyszerek szedése stb.)
Vizsgálatot javaslok, jó egészséget kívánva, tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-09-29 17:40:08

Tisztelt Kérdező!
Köszönöm megtisztelő bizalmát, mellyel hozzám fordult! A lelete nem zárja a ki az autoimmun pajzsmirigybetegség lehetőségét. Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható (kivételt képezett a kartantén állapot!). Korrekt orvosi véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Kérem, hogy keressen fel személyesen, ahol mindent részletesen átnézhetünk, értékelhetünk, a megoldást megtalálhatjuk.
Elérhetőségem: Budai Endokrin Központ
1024 Budapest Lövőház u. 1-5
Mamut II. V. em.
Tel:+36-704319728
info@endokrinkozpont.hu.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-09-29 17:34:56

Tisztelt K. Beatrix!

Vizsgálat nélkül gyógyszeres javaslatot adni sem szakmai,sem etikai, jogi szempontból nem lehetséges. A gyógyszer dózisának emelését a jelen labor értékek mellett nem javaslom, de ez nem zárja ki a háziorvos javaslatának relevanciáját.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-09-27 09:33:20

Tisztelt Kérdező!

Mindenek előtt köszönöm kedves sorait (ezt ritkán kapom....)
Fontos: A laboratóriumi vizsgálat nem pótolja a panaszok részletes kikérdezését (anamnézist), a fizikális és célzott fizikális, majd ezek alapján tervezett egyéb kiegészítő vizsgálatokat.
A hormonvizsgálatok során szinte kivétel nélkül a TSH-t mérik.
A szűrővizsgálatok általában nem a pajzsmirigybetegség okát hivatottak kideríteni, hanem azt, hogy túlműködés (hyperthyreosis), ill. alulműködés (hypothyreosis) gyanítható-e. Leggyakrabban elvégzett vizsgálat a TSH, azaz a pajzsmirigy stimuláló hormon.
Mi a TSH?
(TSH=Thyroidea, azaz a pajzsmirigyet stimuláló hormon)
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy! - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről.
A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak”, vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
Fontos!
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran - miként azt fentebb említettem -, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy-működése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „kőbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
- a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (a TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de a 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél!)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét (egyik betegünkben is ezt mutattuk ki!)
- terhesség esetén az értékek szintén változnak

Ami az elhízást illeti annak valóban egyik oka a pajzsmirigy nem megfelelő működése. A helyzet azonban kicsit más, mint amit sommásan mondanak.
Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe.
További vizsgálatot javaslok és azt, hogy minél előbb vállalja a gyermekáldást!!!!!Amennyiben további kérdés merül fel, kérem, forduljon hozzám bizalommal!
Jó egészséget kívánok tisztelettel:
Elérhetőségem: Budai Endokrin Központ
1024 Budapest Lövőház u. 1-5
Mamut II. V. em.
Tel:+36-704319728
info@endokrinkozpont.hu.






Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-09-26 12:42:05

Tisztelt Eszter!


Ezek alapján pajzsmirigy autoimmun gyulladása vetődik fel. Ilyen irányú további vizsgálat és egyénre szabott kezelés indokolt lehet.
Jó egészséget kívánok:

Elérhetőségem: Budai Endokrin Központ
1024 Budapest Lövőház u. 1-5
Mamut II. V. em.
Tel:+36-704319728
info@endokrinkozpont.hu.


Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-09-24 16:25:34

Tisztelt Károly!

Ma már a nemzetközi ajánlás szerint nem a TSH-hanem az FT4-t fogadjuk és fogadják el. :(Clinical Parameters Are More Likely to Be Associated with Thyroid Hormone Levels than with Thyrotropin Levels:
A Systematic Review and Metaanalysis THYROID.Volume 00, Number 00, 2020.Mary Ann Liebert, Inc.DOI: 10.1089/thy.2019.0535: Thyroid hormones levels, and in particular fT4 levels, seem to have stronger associations with clinical parameters than do TSH levels.)
Az FT4 érése való színűleg metodikai hiba. Megint beigazolódik, hogy:
„Nem laborleletet kezelünk, hanem beteget.”
Hormonális betegségek kezelése a holisztikus szemlélet jegyében c. cikkemre utalok.
Jó egészséget kívánok.



Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-09-22 16:49:18