Tisztelt Nóra!

Nincs gond az aggodalomra!
Mi ugyanis a TSH?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy (nem a pajzsmirigy!) állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
Fiatal koromban nagyon örültem annak, hogy saját fejlesztésű módszerrel a hormonok szintjét meg tudjuk határozni. Azt reméltük, hogy ezzel a dolgok nehezén túl vagyunk. Tévedtünk! A rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése.
Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
a beteg lakóhelyének jódellátottságát
a beteg nemét
az évszakot
napszakot
a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
az alkalmazott gyógyszereket!
a vizsgálati módszereket
az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
A következő kontrollig az eddig kezeést folytassa.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-26 14:25:33

Tisztel Judit!

Igen végzek. Hétfőn éppen az immunológus szakorvos jelölteknek tartottam erről előadást.
Mellékelem ennek kivonatos összefoglalóját:
A 20. században az orvostudományban nagyfokú specializálódás ment végbe. Ez kezdetben előnyös volt, mert elősegítette egy-egy szakterület alaposabb megismerését, napjainkban azonban ez a túlzott specializálódás az orvostudomány széteséséhez, dezintegrációjához vezet. A beteg elvész a sok specialista között, akik gyakran egymást sem értik meg. Kiderült, hogy a tudományos kutatásban az analízis helyett a szintézisre, a gondolkodásban az integrációra való törekvés hozhat új eredményeket. Az integratív medicina abból az alapelvből indul ki, hogy az élő szervezet több, mint az egyes részek (szervek) mechanikus összessége. A szervezet működésének alapfeltétele az egyes szervek-szervrendszerek működésének regulációja és adaptációja. Szabályozás (reguláció) alatt olyan folyamatok összességét értjük, amelyek meghatározzák a szervezet működésének határait. Alkalmazkodás (adaptáció) viszont olyan biológiai folyamatok egysége, amelyek meghatározzák a szabályozó mechanizmusok összességét. Ennek három formája van. 1.Genetikus, örökletes alkalmazkodás (genotípus szelekció) (több generációt érint!). 2.Ontogenetikus alkalmazkodás: az életciklus alatt létrejövő alkalmazkodás (pl. növekedés) (irreverzibilis és csak egy generációt érint). 3. Fiziológiás alkalmazkodás: a megváltozó külső és belső feltételek között az egyensúly biztosítása. Ezekben a mechanizmusokban meghatározóak az ideg-, az endokrin-, az immunrendszer anyagai: a neurotranszmitterek, hormonok és citokinek. Ezek komplex kölcsönhatásai eredményezik a szervezet harmonikus működését. A reguláció és az adaptáció nem egy statikus állapot, hanem a közvetítő (mediátor) anyagok és azok jelfogóinak (receptoroknak) dinamikus kölcsönhatásaiból következik. Erre jellemző példa a hétköznapi stressz. Stresszornak nevezzük azt a szokatlan minőségű vagy mennyiségű fizikai, ill. pszichés hatást, amely átmenetileg megváltoztatja a szervezet egyensúlyát (homeosztázisát). A stressznek három fázisát ismerjük. Az első a vészhelyzet („alarm”), amelyben a szervezet minden reguláló és adaptációs mechanizmusát mozgósítja. Ezt követi a második, u.n. adaptációs szakasz, amelyben egy új egyensúlyi állapot jön létre (ez élettani folyamat). A harmadik a kimerülési fázis, amelyben már betegségek léphetnek fel. Az integratív medicina feltételezi a belső, örökletes mechanizmusok kölcsönhatásait. A génről tudott, hogy alapját a DNS molekula képezi. A genom alatt a sejtek összes örökletes anyagát értjük, a genomika a genommal foglalkozó tudomány. Napjainkban a humán genom projekt az ember összes örökítő anyagát felépítő struktúra titkos nyelvének megfejtését tette lehetővé. Kiderült, hogy a genomban tárolt információ digitalizálható és a bioinformatika nyelvére lefordítható. Ennek révén nemcsak jobban megismerhetjük a regulációért felelős anyagok képződését („biochipek”), hanem a genom digitalizációjával meghatározzuk az egyén örökletes reguláló és adaptációs mechanizmusok sajátosságait. A bioinformatika új dimenzióba helyezte napjaink medicináját, amelyben az információ újszerű áramlása „bibliomika” egyrészt érthetővé és prognosztizálhatóvá teszi az összetett regulációs folyamatokat, másrészt egyénre szabott diagnózist és kezelést (farmakogenomika) eredményez.
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-24 17:24:07

Tisztelt Judit!

Alig telik el nap, hogy nem kapnék tisztelt Olvasóimtól ilyen kérdéseket. Az összefüggés egyértelmű, ezért igyekszem minél közérthetőbben ezt elmagyarázni.
Írta a TSH-ról, de mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon belüliek? A legutóbbi ún. normál értékeket az 1. sz. táblázat mutatja. Fontos azonban tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
individuális TSH tartományt
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
a beteg által lakott terület jódellátottságát
a beteg nemét
az évszakot
napszakot
a kísérő betegségeket
az alkalmazott gyógyszereket
a vizsgálati módszereket
az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
felszívódási viszonyokat
Ezek mindegyikét külön kellene tárgyalni, de ezt most nem teszem, erre majd egy későbbi időpontban térek ki. A legfontosabb az, hogy a rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy- működése. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos szűrő jellegű módszer, de nem jelent önmagában betegséget. Az elmúlt héten volt nálam egy beteg, akinek TSH értékét próbálták beállítani, nem nagy sikerrel. Kiderült, hogy olyan szívgyógyszert (Cordarone) szedett, amelyik befolyásolja a pajzsműködését. Ilyenkor a pajzsmirigy hormonjainak adásával nem lehet sikert elérni, csak körültekintő, a betegség természetétől, a kísérő betegségektől az étkezésig számos tényezőt figyelembe kell venni.
A pajzsmirigy gyulladása és a terméketlenség, ill. az „ismeretlen eredetű” vetélések között kapcsolat van4 Mindez a terhesség alatti immunológiai történésekkel függ össze.
Ezért az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek mutathatók ki a vérükben.
Akiknek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
Akiknek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták
A fokozott rizikójú nők kiszűrése lényegesen csökkentheti a sterilitást, a vetélések, tovább az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek számát.

A pajzsmirigy betegségeiben szenvedők között lényegesen több nőnek van PCOS betegsége. A legutóbbi kutatások az erősítették meg, hogy a pajzsmirigygyulladás lényegesen gyakoribb a PCOS-ben szenvedőkben (Prevalence of autoimmune thyroiditis in patients with polycystic ovary syndrome Arch Gynecol Obstet. 2012 Mar;285(3):853-6. Epub 2011 Aug 25). Ez is arra utal, hogy az esetek döntő részben nem elegendő egy-egy vizsgálat, hanem a holisztikus megközelítés elengedhetetlen. Erre már a Rotterdami kritériumok is figyelmeztettek: A diagnózis akkor állapítható meg, ha: két tünet jelen van a következő háromból:
a. menzeszzavar
b. inzulin rezisztencia, férfihormon túlsúly
c. ultrahanggal igazolt petefészek ciszták.

További immuno-endokrin kivizsgálást javaslok, jó egészséget kívánok:










Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-24 14:22:28

Tisztelt Krisztina!

A szőrzet (haj, arc stb) ilyen foltos kihullásának sok oka lehe:.
Hormonok (tesztoszteron szabad tesztoszteron, PCOS,
autoimmun betegség (ez érintheti a hajhagymákat is!)
Stressz
mérgező anyagok
Gyógyszerek
Sugárkezelés
táplálkozási rendellenességek
vitaminhiányok.

Ezek kivizsgálása és oki kezelése indokolt.
Jó egészséget kívánok:





Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-24 14:13:23

Tisztelt Gy.D.!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte és a gyógyszeres szedés indikálta, ill. a felvilágosítást adta. Nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem.
Az alábbiakból bizonyára láthatja, hogy az alapos kérdése a leírtak alapján vizsgálat nélkül szakszerúen nem válaszolható meg.
A Framingham tanulmány alapján a pajzsmirigy göbök a nők 6,4%-ában, a férfiak 1,6%-ában voltak kimutathatóak. A hazai adatok ezeknél az értékeknél magasabbak, amely összefüggésben lehet azzal, hogy nálunk az ivóvíz viszonylag jódszegény. Az epidemiológiai tanulmányokból az is kiderült, hogy nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribbak a szoliter vagy multiplex göbök. A göbök nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek, hanem a meleg göbök hyperthyreosist okoznak, a hideg göbök pedig a malignus átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Általában az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derül, s ilyenkor szembesül a beteg és orvosa azzal a problémával, hogy mit tegyen (2). A közlemény elsődlegesen az L-thyroxin (T4) potenciális terápiás hatását vette górcső alá. Az olvasóban némi hiányérzet maradhat azzal kapcsolatban, hogy milyen okok vezethetnek a göbök kialakulásához, azok biológiai természete mennyiben határozza meg diagnosztikus és terápiás teendőinket. Az alábbiakban a közlemény egyes részeinek kiemelésével hozzá kívánok járulni a szerzők által felvetett kérdések jobb megértéséhez, ennek érdekében röviden foglalom össze a legfontosabb endogén (genetikus) és exogén okokat, amelyek szerepet játszanak a pajzsmirigy göbök kialakulásában és egyben a kezelés, a megelőzés gyakorlati kérdéseihez is közelebb visznek bennünket.
I.Endogén (genetikai) faktorok:
A hideg göbök kialakulásában mind genetikai, mind epigenetikai faktorok (azon tényezők összesége, amelyek megváltoztatják egy gén aktivitását mutáció nélkül) meghatározóak. Ezekben a betegekben a thyreocyták specifikus génjeinek: a TSH-receptornak (TSH-R), a nátrium-jód symporternek (NIS), a thyreoglobulinnak (Tg) és a pajzsmirigy peroxidáznak (TPO) az expressziója és működése csökkent. A pajzsmirigy-specifikus gének expressziójának gátlásában az apoptotikus és anti-apoptotikus gének egyensúlyának felborulása, a sejtek differenciálódásának és funkciójának zavara mutatható ki. A genetikus tényezők között a mutációk a legfontosabbak. A fentebb említett gének mutációit csoportosíthatjuk aszerint, hogy a mutáció milyen sejtet érint. A germinális mutáció az ivarsejtekben alakul ki, minden utódsejt hordozza, öröklődik, a szomatikus mutáció azonban csak az adott testi sejtek génállományának sajátja. A mutáció funkcióbeli következménye funkció-növekedés (aktivációs mutációk) vagy funkciócsökkenés (inaktivációs mutációval jellemezhető hideg göb) lehet. Értékelve TSH-R génjének napjainkig publikált mutációit, meg-figyelhető, hogy az aktivációs mutációk főként a transzmembrán, az inaktivációs mutációk pedig az extracelluláris régiót hordozó génszakaszon helyezkednek el (3,4). A hyperplasticus sejtekben a jódozó kapacitás elvesztése szekunder folyamat és két fő oka van: az egyik a jodid transzport rendszer elégtelen működése, a másik az organikus jód megkötésének zavara. A jód metabolizmus résztvevői közül a TPO-t és az elmúlt években jellemzett nátrium-jodid szimporter (NIS) gén genetikai defektjét, illetve csökkent expresszióját említi az irodalom. Az inaktivációs germinális mutációkat azonban nemcsak a NIS génben írták le, hanem a TSHR, TSH, TPO és Tg génekben is. Utalok azon vizsgálatainkra, amelyekben a TSHR gén sajátosságait, molekuláris biológiai jellegzetességeit, evolúciós jellemzőit és fokozott mutációs rátáját bizonyítottuk.
A göbök kezelésének egyik sarkalatos kérdése a TSH képződésének visszaszorítása. Az in vitro kísérleti adatok azt bizonyítják, hogy a TSH kétségtelenül mutagén hatású a thyreocytákra. Ezt támasztja alá az kísérleti eredmény, hogy a pajzsmirigy sejtek tenyészetben nem képesek TSH nélkül fennmaradni és osztódni, ha a tápfolyadékhoz nem adunk TSH-t. A tartósan magas TSH szint viszont fokozza a mutációs hajlamot és ezáltal a különböző (meleg, hideg) göbök számát egyaránt. Jellemző, hogy mind a meleg, mind a hideg göbök lényegében autonóm módon viselkednek egy idő után, azaz TSH jelenléte nélkül is növekednek, ill. a TSH-val sem tudjuk stimulálni őket. Ezek a kísérleti adatok elgondolkoztatóak és kétségtelenül megkérdőjelezhetik azt, hogy a TSH szuppressziós kezeléstől minden esetben kedvező eredményt várhatunk-e. Ugyanis a TSH-tól függetlenül növekedni képes benignus, illetve malignus sejtek osztódását a T4 szuppresszió nem befolyásolhatja lényegesen, s nem is gyógyíthatja meg. A szerzők erre joggal utalnak, amikor a T4 kezelés során a göb(ök) nagysága az esetek egy részében nem változott, míg az ép (TSH-dependens) thyreoidea megkisebbedett. A tartós T4 szuppressziós kezelés nem malignus és hangsúlyozottan nem malignus pajzsmirigy göbök esetén azért is megfontolandó, mert a hormonkezelés más szervekre kifejtett hatásai veszélyeket jelentenek. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a T4 szuppressziós kezelés kifejezett osteopeniát, cardialis szövőményeket okozhat. A diagnosztikára és a gondozásra vonatkozó irányelvek hazánkban is hasonlóak szerzők által javasoltakéhoz. A pajzsmirigy göb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell annak, ill. azoknak a méretét, számát, funkcióját. Az UH vizsgálat alkalmas nemcsak a diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomonkövetésre egyaránt. Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb). Hangsúlyozni kell, hogy a biopszia az esetek többségében szükséges (főleg a hideg göbök esetében!). A hagyományos citológiai módszerek mellett van mód a Tg, TSHR, NIS, DI, DII mRNS, oncogének kimutatására is. Lényeges megfelelő kontroll kidolgozása, hogy az expresszió változásának az mértékét meg tudjuk ítélni (sejtszám, nem tumoros sejtekkel való kontamináció, az egyes antigének eltérő mennyiségű expessziója). Fontos tudni, hogy a génszintű vizsgálat csak akkor indokolt, ha a hagyományos és újabb citokémiai módszerek nem adnak kellő információt a malignitás eldöntéséhez, illetve ha felvetődik az örökletes pajzsmirigy megbetegedés gyanúja. A genetikai szűrővizsgálat célja elsősorban az öröklődő (mono- vagy poligénes) betegségek felderítése (pl. a MEN2A szűrése hazánkban is elérhető), családfa-analízissel kiegészítve, amely az idejében történő, adekvátabb kezelés lehetősége előtt nyitja meg az utat. Lényeges, hogy a tumormarkernek tekinthető szérum thyreoglobulint is meghatározzuk, s kizárjuk az autoimmun folyamatok lehe-tőségét.
II.Környezeti tényezők:
Mind a jódhiánynak, mind a dohányzásnak és a jóddal nem megfelelően ellátott terhességnek meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A jódhiány és a terhesség kérdésének vizsgálata hazánkban is a népegészségügyi kutatások egyik fontos része. Észak-Kelet Magyarországon és Budapesten 1822 várandós anyát vizsgáltunk meg . A vizsgáltak 56,3 %-ában jódhiány volt kimutatható. Ezek közül 482 személy napi 100-150μg jódpótlásban részesült. Úgy látszik, hogy az esetek 45,0 %-ában ez az adag még nem volt elegendő, mivel a vizelet jód-ürítés 100 μg/l alatti volt. Strúmát az esetek 15,6 %-ában, göböt 11,7 %-ban mutattunk ki és az esetek 4,8 %-ában a göb mérete meghaladta az 1 cm-t. A nyert adatok szerint a vizsgált régiókban az esetek 56,3 %-ában jódhiány mutatkozott és a jód pótlására a gravidák közel felében napi 100-150 μg-ot meghaladó jódid dózisra volna szükség (kb. 200 μg/d-re). Az elégtelen jódellátottság elősegítheti várandós nőkben a pajzsmirigy göbök kifejlődését, illetve már megelőző göbök meg- nagyobbodását. A csökkent jódbevitel következtében a gravida pajzsmirigyhormon képzése a normálisnál viszonylag alacsonyabb. A terhesség első 10-12. hetében a magzat még az anya keringéséből kapja a pajzsmirigyhormont, amely a szervek kifejlődéséhez szükséges. Legújabb vizsgálatok szerint amennyiben ez nem áll megfelelő mennyiségben a foetus rendelkezésére, az újszülöttekben elsősorban a neuro-psychiatriai fejlődés elmaradása figyelhető meg. Jelenleg nem áll kellő adat rendelkezésre, amely eldöntené, hogy ezen fejlődési elmaradás a későbbiekben normalizálódhat-e. A fentiekből következik a jódprofilaxis fontossága a terhesség, illetve a szoptatás alatt. Magyarország négyötöde az ivóvizek elégtelen jódtartalma miatt mérsékelten jódhiányos terület. Az Alföld középső részén a mély artézi kutak jóvoltából az ivóvizek jódtartalma ugyan bőséges, de a lakosság ezen a területen is vezetékes ivóvíz helyett egyre inkább palackozott, alacsonyabb jódtartalmú italokat fogyaszt, így gyakori az elégtelen jódellátottság. Ezért az egész országban szükséges a terhesség során megnövekedett jódigény pótlása az autonom göbök képződésének megakadályozára. Terhességben és szoptatás alatt az ideális napi jódigény 250-300 μg, ennek pótlására a jódozott konyhasó használata önmagában nem elegendő, napi l50-200 μg jód kiegészítő bevitele szükséges. A jódpótlás megkezdése már a kívánt terhesség előtt l-2 hónappal ajánlott.. Terhességben, terhesség igénye esetén vagy szoptatás alatt a jódpótlás módjai: 200ug jódot tartalmazó tabletta, jódtartalmú terhességi multivinamin készítmény (általában 150 μg jódot tartalmaz), továbbá jód-tartalmú gyógyvíz 200 μg jódnak megfelelő adagban. Amennyiben a terhes dohányzik is, akkor a göbök kialakulásának kockázata fokozódik. A pathomechanizmusból következik, hogy az elsődleges feladat a rizikó tényezők megszüntetése, ill. mini-malizálása. A T4 kezelést a normofunkciós és hideg göbök esetén hazánkban is hosszabb ideig (1-2 év) alkalmazzák. Fontos azonban felhívni a figyelmet a pajzsmirigy citológai vizsgálatának és a gondozás fontosságára, amelynek során a palpációt UH vizsgálattal kell kiegészítenünk. A laboratóriumi vizsgálatok közül napjainkban még nem alkalmazzák a kívánt mértékben a szérum thyreoglobulin mérését. A TSH meghatározása alapvető, azonban e helyen is fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a TSH normál értékeit (nemre, életkorra, napszakra, évszakra) vonatkozóan kellene megadni és figyelembe venni azokat a gyógyszerinterakciókat, amelyek megtévesztő eredményeket okozhatnak. A göb növekedése esetén, továbbá ha a citológiai vizsgálat malignitás gyanúját veti fel, a műtét elvégzése szükséges. A nem malignus és a jódot felvevő pajzsmirigy göbök kezelésre az utóbbi években radiojód kezelést alkalmaztak váltakozó sikerrel. Ez az eljárás egyre inkább terjed, indokolt azonban utalnom arra, hogy a viszonylag kis dózisú radiojód kezelések után Basedow kór alakulhat ki. A pajzsmirigy cysták alkoholos sclerotizációnak sikerén felbuzdulva elkezdték és több esetben sikerrel alkalmazták a ezt a módszert nem malignus pajzsmirigy göbök kezelésében is. A jövő ígérete a génterápia. Biztató experimentális adatokat publikáltak, amelyek lényege, hogy a hideg göb kezelésére a hiányzó vagy nem megfelelően expresszált NIS gént megfelelő vektorral juttatták be a beteg pajzsmirigybe.
A fentiekből következik, hogy a pajzsmirigy göbök kialakulásának megelőzése, a szövődmények kialakulásának kivédése komplex feladat, amelyben a háziorvos, az endokrin szakrendelések (és a beteg!) szoros együttműködése nélkülözhetetlen.

További vizsgálatokat javaslok, jó egészséget kívánok:























Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-24 14:10:38

Tisztelt Andrea!

Ne legyen elkeseredve, mert lehet segíteni.

Nagy valószínüséggel a szülés utáni, ún. „post-partum” pajzsmirigygyulladása zajlott, ill. zajlik le, ezt támasztották alá a pontosan leírt tünetek. Fontos tudni, hogy ez a betegség a szülések 17-20%-ban kialakul, de sajnos ritkán diagnosztizálják, gyakran elintézik azzal, hogy a szülés után ez „elő szokott fordulni”, vagy éppen „természetes jelenség”.
Mi is ez a betegség?
Ez az u.n. post-partum thyreoiditis (PPT) a szülést követő 3-12 hónap múlva alakulhat ki a szülések 13-20%-ában! A PPT népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség is gyakran “rejtve” marad és valami egészen más betegséggel “kezelik” a kismamát. Melyek ezek a legfontosabb jelek, tünetek?
• a pajzsmirigy megduzzadása (strúma, golyva),
• erős szívdobogás
• befolyásolhatatlannak tűnő hajhullás
• fulladás érzése, nagyfokú (ok nélküli kimerültség)
• jelentős hízás.
A haj- és szőrszálak növekedése több fázison megy keresztül (1. táblázat): a növekedési szakasz után ún. átmeneti szakasz következik, majd a nagyjából 3 hónapos nyugalmi fázis során a hajhagyma elszarusodik, és végül a hajszál kihullik. Hajunk nagyjából 5-10%-a van nyugalmi szakaszban, ami azt jelenti, hogy a fejünkön lévő nagyjából 100 ezer hajszálból napi kb. 100 kihullása teljesen természetes.
A terhesség alatt megnövekedett ösztrogén- és progeszteronszint hatására a szokásosnál több hajszál kerül növekedési szakaszba, emiatt a haj dúsabb lesz és gyorsabban nő, a szülés után viszont, ahogy a hormonok szintje normalizálódik, visszaáll a hajszálak életének normális üteme. Emiatt fordul elő, hogy a szülés utáni kb. 3. hónapban a kismamák rémülten tapasztalják, hogy hajuk nagyobb mennyiségben kezd el hullani – ez azonban nem kóros jelenség, de ha valaki zavarónak találja, könnyen tehet ellene.
A postpartum thyreoiditis jelentősége az, hogy idejében történő felismerésével sok kellemetlen és felesleges vizsgálat elkerülhető a betegség gyógyítható. Sajnos az esetek egy részében a lefolyás nem kedvező a szülést követő egy éven belül kialakuló átmeneti vagy végleges pajzsmirigy−diszfunkció. A betegség egy korábban is fennálló autoimmun thyreoiditis akut fázisa, ami a terhesség alatti immunszuppresszió, azaz immungátlás szülést követő megszűnésével visszacsapás szerűen jelentkezik. A postpartum thyreoiditis patológiai alapja krónikus destruktív gyulladás, melyre a Hashimoto−thyreoiditishez hasonló krónikus limfocitás infiltráció jellemző. A gyulladásos folyamat eredményeként a pajzsmirigy follicularis szerkezetű, ill. a follicularis hámsejtek pusztulnak. Ezek a káros fehérjék, antitestek kötődhetnek a hajhagymákhoz és azokat képesek destruálni.
A postpartum thyreoiditis hosszú távú következményeit jelzik azok az adatok, melyek szerint a gyulladás lezajlása után egy évvel a betegek 20–30%−ában, a szülést követő 7. évben pedig mintegy 50%-ban definitív hypothyreosis alakul ki. A hyperthyreotikus fázisban béta−blokkoló adása csökkentheti a tüneteket, gátlószeres kezelés ellenjavallt, szteroid kezelés az esetek túlnyomó többségében nem indokolt. Hypothyreoticus fázisban megfelelő dózisú pajzsmirigyhormon készítmény adható. A gyulladás az esetek egy jelentős részében valóban felszívódó és ellenőrzött szerves szelén készítmény adásával (kontroll mellett) gyógyítható és megelőzhető. Az esetek egy részben helyi kezelés válhat szükségessé, amely javítja a vérkeringést és /vagy a hajhagymák hormonális szabályozását.
Lényeges tehát, hogy azok a hölgyek akiknek autoimmun pajzsmirigy betegségük van, gondoljanak arra, hogy a szülés után a betegség kiújulhat, másrészt, akiknek „ismeretlen” eredetű hajhullásuk kezdődik szülés után, akkor időben gondoljanak a pajzsmirigy betegségére, mert időben még lehet segíteni.
A másik kérdése a prolactinra vonatkozott. A prolaktin fokozott termelésében szerepet játszó okok két fő csoportra oszthatók:
• Nem daganatokra
o Élettani fokozott termelés: terhesség alatt, szoptatás idején
o Stressz hatására
o Csökkent pajzsmirigyműködésben (hypothyreosisban)
o PCOS-ban (Policisztás ovárium szindrómában)
• Daganatokra (az agyalapi daganatok többségét teszik ki!)(3. ábra)
o Mikroadenoma (átmérője <10 mm)
o Macroadenoma (átmérője ≥10 mm).
A prolaktin fokozott termelődés tünetei:
Nőknél:
• A klasszikus tünetek a különböző súlyosságú menstruációs zavarok, a menzesz hiánya esetleg szabálytalan menzesz
• Meddőség
• Tejcsorgás
A hipofízis (hétköznapi nevén agyalapi mirigy) a hormonrendszert vezérlő létfontosságú, babszem nagyságú szerv az agyban. Az általa termelt hormonok egyike a prolaktin, ami a tejelválasztásért, vagyis a szoptatásért felelős. Ha a prolaktin hormonból túl sok termelődik, az káros folyamat.
Nőknél fellépő tejcsorgás a terhességi illetve a szoptatási időn túl mindig rendellenes jelenség, melynek okát vizsgálni kell. Ritkán a tejcsorgás férfiaknál is megindulhat. Ilyen esetben fontos endokrinológus szakorvos felkeresése a prolaktinszint ellenőrzése miatt. Az endokrinológus megvizsgálja az agyalapi mirigy működését, illetve azon más betegségek fennállását, ami a magas prolaktin szint előidézője lehet.
A prolaktin hormon túlműködése miatt a beteg szexuális étvágya csökkenhet (nőknél száraz hüvely, férfiaknál potenciaprobléma - gyakran az érintettek nem is kívánják a szexet). Jellemző a hízás, mely ellen a diéták sem hatékonyak, amíg a prolaktin szintje nincs orvosilag kezelve.
A nőknél a menstruáció elhúzódása esetleg teljes leállása, meddőség, emlő feszülése, hőhullámok kialakulása gyakori. Mindkét nemnél jelentkezhet fejfájás, homályos látás, fokozott izzadékonyság meg szőrősödés, depresszió. A lábakon apró lila foltok tünhetnek fel.
Az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata spontán vetélés okozója lehet. Ezért a nőknek gyermekvállalási szándékukat az endokrinológus szakorvos felé jelezni kell, véleményét pedig tanácsos megfogadni.
Jóindulatú betegség, de komolyan kell venni
A hipofízis adenóma az agyalapi mirigy lassan fejlődő jóindulatú daganata. A jóindulatú kifejezés azt jelenti, hogy rákos sejteket nem tartalmaz, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell komolyan venni, mert kóros elváltozás, súlyos betegség. Az agyalapi mirigy a hormonhatásokkal egész testünkre kihat, ha a prolaktint termelő daganatot (prolaktinómát) sokáig nem kezelik végleges meddőséget okoz, ha pedig a daganat a látóideget elnyomja, vakságot idéz elő.
Mindennek ellenére a modern orvostudománynak hála a betegség gyógyszeresen vagy szükség esetén napjainkban már nagyon biztonságos műtéttel jól kezelhető: a gyermekvállalás, a testsúly korrigálása, valamint a látás javítása, egyéb panaszok megszüntetése megoldható. Gyógyítható, de az orvosi utasítások betartása szükséges

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:




Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-22 13:53:46

Tisztelt Kata!

Nem kell aggódnia! Tisztázni kellen, hogy milyen klinikai tünetei vannak, a laboratórium érték nem évedés-e? Nem világos számomra, hogy miért volt szükség a scintigráfiára? A gyógyszer szedése oka lehet a sikertelen izotópos vizsgálatnak.
További vizsgálatot és oki kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-22 13:42:11

Tisztelt Kérdező!

Ez valóban igaz, de alapos kivizsgálás és után lehet dönteni a kezelés módjáról.Még a legtökéletesebbnek ígérkező eljárás is hiábavaló azonban, ha a fokozott szőrnövekedést hormonális problémák okozzák. Ilyenkor a szőrszálak eltávolítását belsőleg, a hormonháztartás zavarainak kezelésével kell kezdenünk.Kóros állapot, ha nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas) A betegséget idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük.
Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens” régióknak is hívjuk. A fokozott szőrnövés ezen típusától el kell különíteni az un. „hipertrichózis” fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért.
A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak.
A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre.
Ennek két fő oka lehet:
• A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben
• A hormonok iránti érzékenység fokozódása
A férfi hormonok nőkben, a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzókorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki. Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.

Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?
• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok
• Mellékvesék túlműködése és daganatai
• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
• Petefészek egyes daganatai
• Pajzsmirigy betegségei
• Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók stb.)

Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.
Miből állnak a vizsgálatok?
• A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyyógyszerek, családi adatok felvétele.
• A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása.
• Bizonyos hormonális vizsgálatok
• Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)
A gyógyulás több tényezőtől függ:
• A beteg korától
• Az alapbetegség természetétől
• A tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)

Összegezve: a hirzutizmus ma már gyógyítható, de célszerű az okok megkeresése. Az egyes epilálási módszerek egyrészt elfedhetik a bajt, másrészt éppen ellenkező hatást érhetnek el!
Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-22 13:35:37

Tisztelt Krisztina!

Megértem és árérzem gondját, de nem jó, ha valaki saját magát kezeli. Az SLE-ben több szerv is érintett lehet, így az endokrin szervek: petefészek, pajzsmirigy stb. Gondolom ezt a több éven át tartó kezelés során kezeő orvosával, ill orvosaival megbeszélte.
Sajnos az autoimmun folyamat érintheti a petefészkeket (antitest kimutatása?) és károsíthatja a működést és a teherbeesést (nem tudom, hogy ilyen irányú vizsgálata voltak-e?)
Kétségtelen, hogy a methotrexáttól kell legjobban óvakodni a fogamzás, terhesség és szoptatás alatt, a petesejtre és spermákra gyakorolt káros hatása miatt. Kapcsolatban hozható olyan születési hibák megnövekedett rizikójával, mint a spina bifida (nyitott hátgerinc), valamint a megnövekedett koraszülés, vetélés kockázatával. Ajánlatos legkésőbb a tervezett fogamzás előtt 3 hónappal elhagyni a methotrexátot. A folsav szint lecsökkenhet, ha ezt a gyógyszert alkalmazták, ezért különösen fontos a pótlása.
Milyen más kezelési lehetőségek vannak?
Anti-TNF gátlók:
Mivel ezek a gyógyszerek (Etanercept, Infliximab stb.) relatíve újak, ezért hatásuk a terhességre, termékenységre nagymértékben nem ismert. Az újabb keletű tanulmányok azt mutatják, hogy azok a nők, akik az alatt estek teherbe, míg anti –TNF gátlót kaptak, hogy nem volt semmilyen megnövekedett kockázat rájuk vagy a babájukra nézve, habár a legtöbb kismama felfüggesztette a gyógyszer alkalmazását, mikor felfedezte terhességét. Azonban hosszú távú tanulmány nélkül ezen hatóanyagok rendszeres alkalmazása nem ajánlott.
Mielőtt további kezelésbe kezdenének előtt az immuno-endokrin státuszát tisztázni kellene, annál is inkább, mert az SLE-ben lupus anticoagulán is jelen lehet, amelyik felelős az esetek egy részében a spontán vetélésért.
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-21 18:51:44

Tisztelt Mariann28!

Előzőleg már a TSH-val kapcsolatos egyik kérdésre válaszoltam és ezt nem kívánom megismételni.
A helyzet komplikáltabb. Éppen hétfőn fogom külön elmondani a szakorvos jelölteknek, hogy az emben nem azonos a szerveinek összességével és végképpen nem laboratórium leleteivel, vagy azok összességével.
A pajzsmirigy hormonjai maghatározó fontosságúak minden szervünk működése szempontjából a szívműködéstől a hajképződésig. Kiderült, hogy a nők sterilitásának, az ismételt vetéléseknek a hátterében is a pajzsmirigy működésének zavara (autoimmun gyulladása, csökkent működése) áll. Ennek a népegészségügyi jelentőségű kérdésnek a felismerése késztette a kutatókat arra, hogy az elmúlt évben között Washingtonban megrendezzék azt a Szimpóziumot, ahol igyekeztek összefoglalni a pajzsmirigy működésének zavarai és a sterilitás, a spontán vetélésék, a magzat fejlődési rendellenességek közötti tudományosan megalapozott kapcsolatokat. Ezen túlmenően ajánlásokat kidolgoztunk ki a kezelésre, megelőzésre egyaránt. A hazai szakemberek számára ez év májusában foglaltam össze a leglényegesebb információkat.
A legfontosabb megállapításaik a következők voltak:
1. A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte
2. A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik.
3. A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval.
4. A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
5. A pajzsmirigy betegségeinek több formája (autoimun betegségek, pajzsmirigy gyulladásos betegségei) öröklődhetnek.
6. A magzat saját pajzsmirigye a terhesség első három hónapjában fejlődik ki, addig az anya által termelt hormonra van utalva
7. A már korábban csökken pajzsmirigy működésű terhesekben a tiroxin dózisát feltétlen célszerű emelni a kiindulási érték 50%-val.
8. A nem megfelelően kezelt terhesek gyermekeinek pajzsmirigy működése, ill. idegrendszeri-szellemi fejlődése (IQ) károsodott lehet.
9. A terhesek egy részének szelénhiánya is van, ezért ennek pótlására célszerű törekedni.
10. A szülések után 2-4 hónap múlva az esetek 8-18%-ban autoimmun pajzsmirigygyulladás alakulhat ki.
11. A pajzsmirigy fokozott működésének megállapítása nehezebb, mint a nem terheseknél, mert egyes tünetek: idegesség, gyengeség, alvási zavarok, izzadékonyság a terhességben egyébként is megfigyelhető tünetek. Ezt nehezíti az is, hogy a hagyományos hormonszintek sem nyújtanak a diagnózishoz mindig segítséget. Azt javasolják, hogy ilyen esetben endokrinológus segítségét vegyék igénybe a diagnózistól a kezelésig .
Az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek mutathatók ki a vérükben.
• Akinek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
• Akinek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták
Érthető, hogy konkrét, személyre szabott szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem.
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-20 12:51:14

Ön nagyon sok információt leírt. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek!!!!, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket.

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-20 12:43:08

T. Valéria!
Sok kérdés vetett fel. Dióhéjban egyelőre:
Mindenek előtt azt kellene tudni, hogy van-e immunhiányás és ha igen az milyen típusú. Mindannyian szeretnénk ugyanis edzett szervezettel kezdeni az őszt, a telet és egészségesen átvészelni a megfázós-köhögős-influenzajárványos időszakokat. Legtöbben időről-időre mégis ágynak dőlünk. A laikusoknak általában kissé homályos fogalmuk van róla. Tudják, hogy az immunrendszer valamiféle védelmet jelent számunkra, de hogy nem egyszerűen csak „jó” vagy „rossz”, az már nem egyértelmű. Az immunrendszer tulajdonképp az élő szervezetek védelmét jelenti. Általában az emberhez kötik, holott védekező rendszere nemcsak a magasabb rendű élőlényeknek van, hanem még a növényeknek is. . Az emberek hajlamosak meglepődni azon, hogy egy betegség kialakul, de hogy miért, azzal ritkán foglalkozunk. Pedig érdekes, hogy a védelemnek hányféle útja van, és hogy ez a mechanizmus hogyan alakul ki. A kórokozók elleni védelmünk két fő részből áll: természetes és szerzett immunitásból. Előbbit minden élőlény megszerzi az előző generációktól, ezek öröklött készségek. Európa lakosságának jelentős részét nem háborúk, hanem járványok irtották ki, és ez a XX. századra is érvényes. Ám ezek a járványok nem múltak el nyomtalanul: amikor az élőlények találkoznak egy kórokozóval, viszonylagos védettséget szereznek vele szemben, és a túlélők átadják az információkat utódaiknak. Ennek az alapvető fontosságát ismerte fel három tudós: Bruce A. Beutler, Jules A. Hoffmann és Ralph M. Steinman, amiért 2011-ben Nobel-díjat kaptak. A másodlagos védelmet az előbbire épülő szerzett immunitás adja, de ez nem jelenti azt, hogy a szervezet teljesen védett minden fajta kórokozóval szemben.
Pontosan hogyan működik ez a bizonyos szervezeten belüli harc?
Ha idegen betolakodó jelenik meg, a fehérjék elpusztítják, lebontják, tönkreteszik, és ezzel megvédik a szervezetet. Csakhogy ennek a védelemnek van egy hibája: nem specifikus az adott kórokozóra. Ha új vírussal találkozunk, hosszú a lappangási időszak, mert sokáig tart küzdelem, amíg elpusztítják az ellenséget. De ezek a sejtek szerencsére képesek együttműködni a specifikus immunrendszerrel: kiismerik a kórokozók tulajdonságait, és ha legközelebb megjelenik a kórokozó, antitest termelődik, és már nem telik el több hét a gyógyuláshoz: néhány nap alatt lezajlik, vagy ki sem alakul a betegség.
Mit tehetünk azért, hogy ez a lehető legjobb szintű legyen?- kérdezhetné.
Mindenki azt hiszi, hogy állandóan csúcsra lehet járatni az immunrendszert, holott ha meggondoljuk: még egy sportoló sem tud mindig csúcsközelben teljesíteni, az előbb-utóbb visszaütne. Ehelyett kell egy alapvédettség, aminek több feltétele is van: egészséges életszemlélet és életvitel, minőségi étkezés, mozgás és elegendő alvás. És persze különféle készítményekkel lehet stimulálni az immunrendszert például akkor, a tudjuk, hogy jön az influenzajárvány. Védelmező rendszerünknek amúgy is van egy szezonális ingadozása; a vitaminraktárak kimerülése mellett ez a másik ok, ami miatt ősszel vagy télen könnyebben betegszünk meg. Sokat számítanak a környezeti faktorok és – bár sokan nem is gondolnák – a pszichés tényezők. Pszichológiai, neurológiai, endokrin- és immunológiai folyamatok egymásra hatnak, ez együttesen adja a szervezet adaptációját. A stresszhatás például jelentősen befolyásolja ezt. Nem egy ideges dühkitöréssel van a gond, hanem azzal, ha tartós feszültségnek vagyunk kitéve, és nem tudjuk kiadni magunkból. Mindenki le akarja győzni a stresszt, pedig nem legyőzni kell, hanem alkalmazkodni hozzá, fokozatosan edzeni a testünket.
A szervezetünk küzd a káros hatások ellen, ám a folyamat során agresszív gyökrészek képződnek, amik gyulladást, érelmeszesedést, sőt daganatot okozhatnak, és öregedési folyamatokat indítanak el. Ám van egy ellenszerük: az antioxidánsok, amelyek megkötik a felesleges oxigént. Olyanok, mint az áldozatos tündérek: oxidálódnak, feláldozzák magukat, és ezzel megmentik a szervezetet. Mivel sokféle oxidatív mechanizmus működik, antioxidánsból is sokfélére van szükség: nyomelemekre, vitaminokra. Milyen készítménnyel?
Sokfélét gyártanak, ezért nagyon fontos jól választani. Csak olyat szabad szedni, ami már bizonyított. És ma már azt mondom: egy orvos sose javasoljon mást a betegnek, mint amit maga is megtenne. Pláne, ha a hatásmechanizmust Nobel-díjas tudósok igazolták…
Persze ezt is alapos kikérdezés és vizsgálat után.
Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-20 12:40:42

Tisztelt Mária!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte és a gyógyszeres szedés indikálta, ill. a felvilágosítást adta és sajnos nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem.
Mit segíthetek? Több dolgot kellene tisztézni.
Először is mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak!!!!
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára.
A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel! Mindezek alapján azt tanácsolom, hogy keressen fel személyesen, ahol mindent részletesen átnézhetünk, értékelhetünk, a megoldást megtalálhatjuk. A gyorsabb átfutási idő miatt, kérem, hívjon a következő telefonszámon: 0630/631-9309, vagy amennyiben megad egy telefonszámot, felhívjuk időpont-egyeztetés végett. Amennyiben további kérdés merül fel, kérem, forduljon hozzám bizalommal! e-mail:Szekelym@vipmail.hu
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-20 12:26:22

Tisztelt Vycu !

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Miként azt korábban többször írtam a kezelések egyénre szabottak és annak kell tudnia, aki a bevatkozást, kezeléseket végzi. Tehát nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek!

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-20 12:15:55

Tisztelt Kérdező!

A hosszú távú mellékhatások a dózis mértéktől függenek. A hormon felfüggesztését egyes helyen valóban szokták alkalmazni (máshol géntechnológiával előállított TSH-t adnak a kezelés előtt), de ez a "kiesés" komoly szövődményeket általában nem okoz.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-18 11:24:48

Tisztelt Major Jenőné!

Nagyon köszönöm megtisztelő gratulációját. Az ilyenek többet érnek, mint maga a kitüntetés!.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-17 13:33:48

Tisztelt Andrea!

Valóban ebben a rendelőben dolgozok szabadság nélkül. Én nem kívántam elhagyni korábbi munkahelyemet a BIK-t, de mint azt ezen a honlapon is megírtam, ők másként vélekedtek. Azt sem fogadták el, hogy önkéntesként, ingyen dolgozzam, így kénytelen-kelletlen kerültem a privát szférába!. Ma is hiányoznak azok a betegek, akiket addig is gyógyíthattam!......
Egyébként a viszonylag hosszú előjegyzési idő oka az, hogy itthonról és külföldről egyre többen keresnek meg. A helyzet azonban nem ilyen elkeserítő a betegek számára, ugyanis a baj - miként ma is történt -, hogy a kontroll vizsgálatra "elfelejtett bejönni az egyik beteg, ill. a másiknak valóban halaszthatalan dolog jött közbe. Ebben az esetben, ahogyan az ma is történt, kedves munkatársam, Székely Melinda azonnal betudott hívni soron kívül betegeket!
e-mail címe:Szekelym@vipmail.hu, szekelymelinda66@gmail.com
Tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-16 18:30:53

Üdvözlöm!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-15 20:29:04

Üdvözlöm!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-15 20:29:04

Tisztelt Kérdező!

Hasonló kérdést gyakran kapok. Nyilvánvaló, hogy a vizsgálat hiányában konkrét választ nem adhatok, de egíteni kívánok a döntésben.A Framingham tanulmány alapján a pajzsmirigy göbök a nők 6,4%-ában, a férfiak 1,6%-ában voltak kimutathatóak. A hazai adatok ezeknél az értékeknél magasabbak, amely összefüggésben lehet azzal, hogy nálunk az ivóvíz viszonylag jódszegény. Az epidemiológiai tanulmányokból az is kiderült, hogy nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribbak a szoliter vagy multiplex göbök. A göbök nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek, hanem a meleg göbök hyperthyreosist okoznak, a hideg göbök pedig a malignus átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Általában az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derül, s ilyenkor szembesül a beteg és orvosa azzal a problémával, hogy mit tegyen, miként Ön is!
I. Endogén (genetikai, örökletes) faktorok:
A hideg göbök kialakulásában mind genetikai, mind epigenetikai faktorok (azon tényezők összessége, amelyek megváltoztatják egy gén aktivitását mutáció nélkül) meghatározóak. Ezekben a betegekben a thyreocyták specifikus génjeinek: a TSH-receptornak (TSH-R), a nátrium-jód symporternek (NIS), a thyreoglobulinnak (Tg) és a pajzsmirigy peroxidáznak (TPO) működése csökkent. A pajzsmirigy-specifikus gének expressziójának gátlásában az apoptotikus és anti-apoptotikus gének egyensúlyának felborulása, a sejtek differenciálódásának és funkciójának zavara mutatható ki. A genetikus tényezők között a mutációk a legfontosabbak. A fentebb említett gének mutációit csoportosíthatjuk aszerint, hogy a mutáció milyen sejtet érint. A germinális mutáció az ivarsejtekben alakul ki, minden utódsejt hordozza, öröklődik, a szomatikus mutáció azonban csak az adott testi sejtek génállományának sajátja. A mutáció funkcióbeli következménye funkció-növekedés (aktivációs mutációk) vagy funkciócsökkenés (inaktivációs mutációval jellemezhető hideg göb) lehet.
II. .Környezeti tényezők:
Mind a jódhiánynak, mind a dohányzásnak meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A jódhiány és a terhesség kérdésének vizsgálata hazánkban is a népegészségügyi kutatások egyik fontos része.
A göbök kivizsgálásában a tapintás után az ultrahang vizsgálatnak, az izotóp diagnosztikának és a tűbiopsziának, ill. a tumor marker szintek meghatározásának van szerepe.
Fontos: az UH vizsgálat akkor adhat jó támpontot, ha megadják az ún. TIRADS kategóriát is
Az izotóp vizsgálat segít a funkció eldöntésében
A tumor marker segít a göb jóindulatúságának megítélésében
A biopszia a rosszindulatúság kérdésében van segítségünkre
A göbök kezelése a göb természetétől, a göb funkciójától, a szövettani eredménytől függ:
A rosszindulatúságra gyanús göb műtéte indokolt. A további kezelés a szövettani eredmény kiértékelése után javasoltható
A tömlők, ciszták kezelés injekciós kezeléssel (sclerotizáció) is gyógyítható
Az ún. meleg göbök (túlműködéssel járnak) kezelése gyógyszeres, de a végleges megoldás rendszerint az izotópos kezelés vagy a műtét.
Fontos, hogy a műtét után endokrinológiai gondozás szükséges.
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-09-15 10:14:13