Tisztelt H. Emese!

Valóban igy látatlanban nem lehet diagnosztizálni, csupán javaslatokat adni. Sok dolgot kellene tisztázni:
1. Miért van ismételt gyulladása, ebből mi az autoimmjun eredet?
2. Miért van alvászavar?
3. A szülés után nem alakult-e ki ún. post-partum pajzsmirigygyulladása?
4. Miért van vérzészavara?

Ezek valóban tisztázandóak, de a kóla fogyasztását feltétlen el kellene addig is hagynia.

Jó egészséget kivánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-21 09:06:20

Tisztelt Nóra!

Az eredmények majdnem tökéletesek. A D vitamin dózisát napi 2-reemelheti, a SelenoPrecise -ből 2x1 tbl-t szedjen egyelőre.

Jó egészséget kivámok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-20 17:21:59

Tisztelt Henrietta!

Nem kell megijednie! A TSH értékek gyakran mutanak ilyen szórást.
Mert Mi az a TSH?
Laboratóriumi értékek: száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében.
A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
A TSH egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy!!! - állít  elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik!!!!. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
pajzsmirigy, cikktartalmiA TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára.
A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
Ezek alapján az eddigi kezelés folytatását javaslom, amennyiben panaszok jelentkeznének, akkor kontroll vizsgálat indokolt.

Jó egészséget, áldott ünnepet és sikeres Új Esztendőt kivánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-19 16:16:25

Tisztelt Farkasné!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Jókívánságait külön köszönöm! Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte és a gyógyszeres szedés indikálta, ill. a felvilágosítást adta. Nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de férjét is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Kérem, hogy keressen fel személyesen, ahol mindent részletesen átnézhetünk, értékelhetünk, a megoldást megtalálhatjuk.
e-mail: Szekelym@vipmail.hu vagy info@endokrinkozpont.hu vagy drbalazs@endokrinkozpont.hu tel: +36-70-431-9728
Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-18 12:20:28

Tisztelt Csilla!

Mindenek előtt tisztázni kellene, hogy a nyirokcsomó gyulladása a pajzsmirigybetegséghez társul-e. Ez gyakorlati szempontból fontos lenne4.
Ami a Propycilt illeti, ott valóban óvatosság szükséges, mivel sok májkárosodásról számoltak be az utóbbi időben, ezért megfontolandó az alkalmazás és az indikációja is beszűkült.
Álljon itt bizonyító érvkánt a nemzetközi felhívás és javaslat:

AACE Patient Safety - Editorials

Propylthiouracil (PTU) Hepatotoxicity and Graves` Disease Therapy


Scott A. Rivkees, M.D.
Yale Pediatric Thyroid Center
Yale University School of Medicine
New Haven, CT


Donald R. Mattison MD, CAPT,
Obstetric and Pediatric Pharmacology Branch
Eunice Kennedy Shriver National Institute of Child Health and Human Development
National Institutes of Health
Bethesda MD

David S. Cooper, M.D.
Division of Endocrinology and Metabolism
The Johns Hopkins University School of Medicine
Baltimore MD


Address Correspondence:
Scott A. Rivkees, M.D.
Yale Pediatric Thyroid Center
Yale University School of Medicine
464 Congress Ave; Room 237
New Haven CT 06520
Phone:203-737-5975; fax 203-737-5972
scott.rivkees@yale.edu


As recently reported1, 2, a significant problem related to the use of propylthiouracil (PTU) in children has come to light, as PTU use for the treatment of pediatric Graves` disease is associated with an unacceptable risk of liver failure. Although the recommendations of the New England Journal of Medicine letter published April 9th were from two individuals1, The Endocrine Society alerted their members on April 14th about the hepatotoxicity risk in children and recommend that PTU stop being used in the pediatric population3. On April 15th, The Lawson Wilkins Pediatric Endocrine Society sent their members a "blast" email, alerting their members about the New England Journal of Medicine letter. The "PTU problem", though, is not pediatric specific, as there has been a smoldering stream of adults treated with PTU who have experienced liver failure and death.
The PTU problem came to attention at a recent Eunice Kennedy Shriver National Institutes of Child Health (NICHD)-sponsored workshop on October 28, 20084. Based on epidemiology and adverse event data presented, it was estimated that the risk of PTU-related liver failure leading to liver transplantation or death was about 1 in 2,000 treated children2, 4. Ten-fold more children were estimated to sustain reversible liver damage2, 4. Based on more recently data of PTU-related adverse events that have come to light after over the past month, the risk of PTU-related acute liver injury may be even greater than previous estimates and may be 1 in 1,000 or higher.
Although the focus of the NICHD workshop was on pediatric hepatotoxicity!!!!, it was clear at that time that the PTU-problem is not pediatric-specific. On April 19, 2009, in Washington D.C., a workshop was sponsored by the American Thyroid Association (ATA) and the Food and Drug Administration (FDA) was thus held to examine PTU hepatoxicity in adults5. Based on presented data, it was estimated that the risk of PTU-related liver injury is between 0.1 to 1%5, 6, and the incidence of acute liver failure may be about 1 in 10,000 treated adults, although this estimate is not precise7.
In the published medical literature, there are at least 32 reports of severe PTU-related liver failure in adults and 10 in children2, 4!!!!. Data from the United Network of Organ Sharing (UNOS) reveals 16 liver transplants in adults and 7 in children over the past 17 years due to PTU-induced liver failure2, 4, 8FDA Adverse Event Reporting System (AERS) databases contain reports of severe liver injury in 22 adults over the past 20 years, 9 of whom died and 5 received liver transplants5. Over a comparable period, 12 pediatric patients sustained severe liver injury resulting in 3 deaths and 6 liver transplants5. The average dose of PTU associated with liver failure was close to 300 mg per day in both children and adults. Liver failure occurred 6 to 450 days after treatment onset5.
Liver failure related to PTU use is idiosyncratic4, 5. There are no pretreatment biomarkers that can be used to assess hepatotoxicity risk4, 5. Of major concern, monitoring of liver function (bilirubin and alkaline phosphatase) and assessment of transaminase levels (ALT/AST) will not identify individuals who will develop PTU-induced liver failure, as liver failure can be sudden, unpredictable and rapidly progressive4, 5.
It is estimated that about 60,000 adults and 4,000 children develop new onset Graves` disease each year4, 5. In 2008, 340,000 individuals were prescribed methimazole and 101,000 individuals were prescribed PTU5. Over the past several years, there has been a reduction in the prescribing of PTU in favor of increased MMI use4, 5. However, a significant number of individuals are taking still taking PTU.
Whereas there is little evidence of MMI-related hepatotoxicity in children, MMI can be toxic to the liver in adults9. MMI-related liver failure has been reported in the medical literature, and there are 5 reports of liver injury in adults in the FDA AERS5. MMI hepatotoxicity in adults is associated with the use of very high doses, older age, and the presence of preexisting liver disease9. Whereas there have been 1 to 3 liver transplants per year in PTU treated individuals in the United States for the past 17 years, we are unaware of reports of MMI-related liver transplants over the same period4.
The use of MMI in the treatment of Graves` disease has several advantages over PTU10 !!!. MMI is more efficacious than PTU in controlling the hyperthyroid state11, compliance with once a day MMI is better than with PTU prescribed three times a day12, and PTU is more toxic than MMI4, 5. PTU use is also associated with a higher rate of antineutrophilic cytoplasmic antibody (ANCA) positivity and the risk of ANCA-mediated vasculitis than MMI13, 14. As such, there is no reason to use PTU as a first line drug in the treatment of Graves` disease.
Because there is no good plan for managing the risk of hepatotoxicity with PTU, PTU use should be restricted to circumstances when neither surgery, nor radioactive iodine are treatment options in a patient who has developed a toxic reaction to MMI and antithyroid drug therapy is needed2. In this situation, patients should be informed of the risk of liver failure. If patients taking PTU develop tiredness, nausea, anorexia, pharyngitis, or feel ill, the medication should be immediately discontinued and a white blood cell count, bilirubin, alkaline phosphatase, and ALT/AST obtained.
Whereas MMI is recommended as first line antithyroid drug therapy for nearly all individuals10, 15. PTU remains the drug of choice during pregnancy in the United States16-18. MMI use during early pregnancy, has been associated with scalp defects (aplasia cutis) and choanal atresia in offspring17-20. The incidence of skin defects is estimated to be about 1 in 4000 to 10,000 pregnancies, and it has been suggested that this level is not above background21. The relative risk of choanal atresia in pregnant women taking MMI, was found to about 17-fold greater than the general population, but the birth defects were attributed to maternal hyperthyroidism, not MMI20. In another study of effects of maternal hyperthyroidism and MMI on congenital malformations, hyperthyroidism itself was associated with a risk of malformations (6%); MMI was not associated with congenital defects2.
In addition to considering potential adverse effects of MMI on the fetus during embryogenesis, one needs to consider reports of maternal and fetal liver failure and death during pregnancy associated with PTU use23. We are also aware of two reports of serious maternal liver injury due to PTU during pregnancy, and two reports of liver injury in fetuses whose mothers took PTU, in FDA AERS data5. Liver injury in an infant born to a mother taking PTU during pregnancy has been reported, as well24.
At present we do not have clear data to assess the risk of liver injury and liver failure in women taking either MMI or PTU during pregnancy, or to the fetus. Epidemiologic studies are needed to assess the relative risks of fetal birth defects associated with MMI vs. liver failure risks to the mother and fetus with prenatal PTU use. Until such studies are completed, we are left to choose between a drug that may be associated with a small risk of birth defects in infants and a small, but real, risk of liver injury in expectant mothers.
As suggested, the risk of antithyroid drug use during pregnancy can be reduced by limiting PTU use to the first trimester and then changing to MMI! Antithyroid drugs can also be stopped in about 30% of women in the third trimester, as well16-18.
Considering this issue, and the risks involved for women with active thyrotoxicosis during pregnancy, it is important that that definitive treatment with radioactive iodine or surgery be considered for women with Graves` disease who desire to become pregnant. Eliminating the need for antithyroid drugs during gestation eliminates the risk of drugs associated with a potential birth defects or liver injury in the mother. We can also reduce the much more common risks to the fetus of birth defects (6%)22 and growth retardation (>20%) associated with active hyperthyroidism in pregnancy.
Graves` disease is a serious medical condition that warrants treatment at all ages10, 15, and all treatments have potential risks26. Looking back over the sixty years since PTU was introduced for the treatment of Graves` disease, it is clear that PTU is associated with a concerning risk of serious or fatal liver injury. The "PTU problem" affects both children AND adults. Thus, in adults PTU use should be avoided, and used with caution when prescribed. Because the risk of PTU appears to be substantially greater in children than adults, PTU should not be used in children, except in exceptional circumstances.

Jó egészséget, és áldott ünnepet, egészséget hozó boldog Új Évet kívánok, tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-18 12:15:09

Tisztelt Noémi!


Nem értem a történteket! Az endometiosis kivizsgálásához hüvelyi ultrahang és hormonális vizsgálatok elvégzése javasolt. Ezt bizonyára fogják pótolni, vagy legalábbis remélem. A hormonok meghatározása előtt vizsgálat elvégzése javasolt.

Jó egészséget kivánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-17 18:28:39

Tisztelt Németh Krisztina!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból azoktól kaphatja meg, akik a vizsgálatokat végezték és a gyógyszeres szedés módosítását indikálták, ill. a felvilágosítást adták. Ezért nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem.
A részletes leirás alapján legvalószinübb az akut pajzsmirigygyulladás és következményes funkciózavar.
A pajzsmirigy heveny gyulladása rendszerint infektív ágens(ek) által kiváltott kórkép,
amelyet hidegrázás, magas láz, a pajzsmirigy egyik, esetleg mindkét lebenyének fájdalmas duzzanata jellemez. Ritka kórkép :becsült incidenciája 1,5-2/millió/év
Leginkább veleszületett, ill. szerzett immundeficiens állapotokban fordul elő
Etiológia: leggyakrabban Staphylococcusok és Haemophilus influenzae váltják ki.
anamnesis, fizikális vizsgálat után
A fehérvérsejtszám emelkedett, a We, CRP (az akut fázisfehérjék szintje) magas
Az ultrahangvizsgálat segítséget nyújt a gyulladás pontos lokalizálásában
A radiojód felvétel csökkent
A hormonértékek nem kórjelzők!
A vékonytű-biopszia eredményes lehet, esetleges beolvadás esetén a punktátum tenyésztése újabb információt adhat
Célszerű immundeficienciával járó celluláris, ill. humorális kórkép irányába történő vizsgálatok végzése
Terápia
Legfontosabb a minél korábbi antibiotikus kezelés (ciprofloxacinum 2x500mg/nap vagy clindamycin 2x300 mg/nap).
Lázcsillapítás mellett nem szteroid gyulladásgátló adása.

Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-17 18:24:26

Tisztelt Mercédesz!

Sajnos a két gyógyszer nem csereszabatos. Az L-Thyroxin hatásában nem közelíti meg a Syntroxine tbl-t. Más patikában kapható, ill. az IBA cégnél érdeklődhet az interneten is!

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-17 09:15:39

Tisztelt Anita!

A problémák összefüggenek!. A műtét kérdésében vizsgálat(ok) nélkül felelősségteljesen nem nyilatkozhatok. Nyilvánvalan a kezelő orvosai vannak birtokában a döntéshez szükséges információknak.
Hogyan segithetek a döntésben?
A pajzsmirigy göbök, rákok száma mindkét nemben világszerte növekszik, s ez folyamatosnak tűnik. A növekedés főleg a papilláris rák előfordulására vonatkozik. Jelentős szerepe van ebben a felvilágosításnak, a szűrővizsgálatoknak, a diagnosztikus eszközök könnyebb hozzá-férhetőségének, de nem biztos, hogy ez kizárólagos magyarázat. A gyakoriság jelentős földrajzi különbségeket  mutat. A hazai új esetek száma évenként 500 körüli. Az összes pajzsmirigy rák kb. 80%-a differenciált carcinoma, ezen belül a papillaris  forma 4-5-ször gyakoribb a folliculárisnál. A differenciált pajzsmirigyrák leggyakrabban 30-60 év között jelentkezik, nőkön 40-50 év, férfiakon  45-50 év körül tetőzve. Nő-férfi arány 2-3:1. A pajzsmirigy betegségei hazánkban is népbetegségnek számítanak. A diagnózist sok esetben nehezíti, hogy a csökkent, vagy emelkedett hormontermelés szerteágazó, sok esetben egyéb szervi panaszra utaló tüneteket okozhat. A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az un. „meleg göbök” pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a „hideg göbök” pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb  nem  vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően  egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai (biopszia) vizsgálat kötelező. 
Melyek a kiváltó, hajlamositó okok?
Az alábbiakban röviden foglalom össze a legfontosabb endogén (genetikus) és exogén (külső) okokat, amelyek szerepet játszanak a pajzsmirigy göbök kialakulásában és egyben a kezelés, a megelőzés gyakorlati kérdéseihez is közelebb visznek bennünket.
I. Endogén  (genetikai) faktorok:
A hideg göbök kialakulásában mind genetikai, mind epigenetikai faktorok (azon tényezők összessége, amelyek megváltoztatják egy gén aktivitását mutáció nélkül)  meghatározóak. Ezekben a betegekben a pajzsmirigysejtekre specifikus génjeinek: a TSH-receptornak (TSH-R), a nátrium-jód symporternek (NIS), a thyreoglobulinnak (Tg) és a pajzsmirigy peroxidáznak (TPO) az képződése és működése csökkent. A genetikus tényezők között a mutációk a legfontosabbak. A fentebb említett gének mutációit csoportosíthatjuk aszerint, hogy a mutáció milyen sejtet érint. A germinális mutáció az ivarsejtekben alakul ki, minden utódsejt hordozza, öröklődik, a szomatikus (testi) mutáció azonban csak az adott testi sejtek génállományának sajátja. A mutáció funkcióbeli következménye funkció-növekedés (aktivációs mutációk) vagy funkciócsökkenés (inaktivációs mutációval jellemezhető hideg göb) lehet.

II. Környezeti tényezők:
Mind a jódhiánynak, mind a dohányzásnak és a jóddal nem megfelelően ellátott terhességnek meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A jódhiány és a terhesség kérdésének vizsgálata hazánkban is a népegészségügyi  kutatások egyik fontos része. Észak-Kelet Magyarországon és Budapesten 1822 várandós anyát vizsgáltunk meg. A vizsgáltak 56,3 %-ában jódhiány volt kimutatható. Ezek közül 482 személy napi 100-150μg jódpótlásban részesült. Úgy látszik, hogy az esetek 45,0 %-ában ez az adag még nem volt elegendő, mivel a vizelet jód-ürítés 100 μg/l alatti volt. Strúmát az esetek 15,6 %-ában, göböt 11,7 %-ban mutattunk ki és az esetek 4,8 %-ában a göb mérete meghaladta az 1 cm-t. A nyert adatok szerint a vizsgált régiókban az esetek 56,3 %-ában jódhiány mutatkozott és a jód pótlására a gravidák közel felében napi 100-150 μg-ot meghaladó jódid dózisra volna szükség (kb. 200 μg/dl -re). Fontos azt is megjegyezni, hogy az anorganikus jód bevitele előtt ki kell zárni a pajzsmirigygyulladás lehetőségét, mert az anorganikus jód bevitelével árthatunk, gyulladást válthatunk ki!
 A sugárártalmaknak is szerepük van a göbök számának növekedésében.

Diagnózis: a pajzsmirigy göb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell annak, ill. azoknak a méretét, számát, funkcióját
Fontos a beteg kikérdezése (anamnesis), a pajzsmirigy  tapintása.
Az UH vizsgálat alkalmas nemcsak a  diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomon követésre egyaránt. Ma már a TIRADS (Thyroid Imaging Reporting and Data Systems) klasszifikáció szükséges.  Ezzel a karcinóma kockázatát lehet megadni és ki lehet jelenteni, hogy bizonyos stádiumban (TIRADS-2) nem fordul elő malignitas. Ez azt is jelenti, hogy  nem minden pajzsmirigy göb esetén kötelező a biopszia elvégzése.
Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb).
Hangsúlyozni kell, hogy a biopszia az esetek  egy részében szükséges (főleg a hideg göbök esetében!). A hagyományos citológiai módszerek mellett van mód tumor markerek és molekuláris genetikai vizsgálatokra is. Fontos tudni, hogy a génszintű vizsgálat csak akkor indokolt, ha a  hagyományos és újabb citokémiai módszerek nem adnak kellő információt  a malignitás eldöntéséhez, illetve ha felvetődik az örökletes pajzsmirigy megbetegedés gyanúja. Lényeges, hogy a   tumor markernek tekinthető szérum thyreoglobulint is meghatározzuk, s kizárjuk az autoimmun folyamatok lehetőségét.
Kezelés:
A  rosszindulatú elváltozás esetén műtét szükséges.
Ezt követően gondozás indokolt, amelynek egyik sarkalatos  kérdése a TSH  képződésének visszaszorítása. A tartósan magas TSH szint ugyanis hozzájárul a hideg és a meleg göbök számának emelkedéséhez. Jellemző azonban, hogy mind a meleg, mind a hideg göbök lényegében autonóm módon viselkednek egy idő után, azaz TSH jelenléte nélkül is növekedhetnek.
A nem rosszindulatú és a jódot felvevő pajzsmirigy göbök kezelésére az utóbbi  évtizedekben radiojód kezelést alkalmaztak, általában jó eredménnyel. Ez az  eljárás egyre inkább terjed, fontos azonban megemlítenünk, hogy a nem autoimmun pajzsmirigybetegségek kezelésére alkalmazott  viszonylag kis dózisú radiojód  kezelések után Basedow-kór alakulhat ki, ill. a  szemtünetek romolhatnak.
A pajzsmirigy tömlők, ciszták kezelésében a nem műtéti, ún. szklerotizációs kezelés is lehetséges. Ennek lényege, hogy a cisztába, ill. a göbbe olyan anyagot fecskendezünk, amely annak felszívódását eredményezi (utalok a korábban erről irt cikkemre ezen a honlapon).

Jó egészséget kivánok:
 


Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-16 17:56:47

Tisztelt Kérdező!

A csökkent pajzsmirigyműködésnek egyik következménye a testsúlya növekedése, de nem lehet csak kizárólag erre visszavezetni minden hízást.
Valóban célszerű a diétán, a mozgáson változtatni és esetleg más endokrin zavarra is gondolni.

Jó hír a fogyással küszködőknek!
A pajzsmirigy hormonnal sikerült a testsúlyt jelentősen csökkenteni
E hónap elején látott napvilágot a vezető amerikai folyóiratban az a tanulmány (fentebb a cím olvasható), amelyben a szerzők a pajzsmirigy hormonjának hatását vizsgálták elhízottakban. Ennek aktualitását az adta, hogy napjainkra a világ jelentős részén az elhízás járványszerű méreteket öltött. Számos országban a kutatók sokasága dolgozik jól felszerelt laboratóriumokban azon, hogy minél előbb megmagyarázza ennek a jelenségnek a hátterét és megoldja ezt a jelentős gondot. A szerzők 12 csökkent pajzsmirigy működésű beteget vizsgált 1 éven át és a testsúlyuk mellett meghatározták a testtömeg indexet (BMI-t), a szövetek összetételét, az egyének fizikai aktivitását. Azt találták, hogy a vizsgált egyének átlagos testsúlya 83.7 kg-ról 79.4 kg-ra csökkent, ezzel egyidejűleg növekedett fizikai és szellemi aktivitásuk. A testsúly csökkenését elsősorban az ún. megkötött „rejtett” víz kiürülésére vezették vissza. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a pajzsmirigybetegségben fontosnak tartott TSH szint nem feltétlen jelzi a szövetek megfelelő hormonális ellátását és a napjainkban alkalmazott tiroxin kezelés önmagában nem elegendő. Több kutató az USA-ban a természetes hormonok (az állatok pajzsmirigyéből származó gyógyszer) mellett kardoskodik. A hivatalos szakirodalom egyelőre ezt nem fogadja el, csupán arra vannak utalások, hogy a tiroxin és a trijódtironin (az aktív pajzsmirigyhormon) élettani arányának adására kell(ene) törekedni. Ez a megkötött víz (mixödéma) nem ritkán látható is a pajzsmirigybetegek szeme körül és lábán egyaránt. Mi is azt figyeltük meg, hogy ez a mixödéma a megfelelő kezeléssel jelentősen csökkenthető.(1. ábra: kezelés előtt, 2. ábra: kezelés után) A jó hír egyértelműen az, hogy egy újabb terápiás lehetőség áll rendelkezésünkre az elhízás elleni küzdelemben. A drasztikus fogyókúrák előtt feltétlen gondolni kell a pajzsmirigy csökkent működésére. Amennyiben ez fennáll, akkor megfelelő orvosi kontroll segítségével történő kezelés hatására a drasztikus fogyókúrák helyett a megfelelő kalória bevitel mellett fokozatos fogyás érhető el.
Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism , doi:10.1210/jc.2010-1521
Weight Loss after Therapy of Hypothyroidism Is Mainly Caused by Excretion of Excess Body Water Associated with Myxoedema
Jesper Karmisholt*, Stig Andersen, and Peter Laurberg

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-16 13:34:26

Tisztelt LCSE!

A Margaret Shipp által leirtak ismertek. Az un. monoklonális tumorellenes kezelés itthon is ismert, a tumor immunológiával pedig már három évtizede foglalkozunk. A pazsmirigy rákok gyógyitásában és az autommun folyamatok kezelésében is vannak ilyen eredmények.
J Clin Endocrinol Metab, May 2014, 99(5):1543–1555 jcem.endojournals.org, Saját vizsgálatainkról az alábbi helyen olvashat:
1. Gelley A, Mészáros Gy, Rojkovich B, Molnár É, Balázs Cs: Crohn betegség és rheumatoid arthritis társulása és sikerese infliximab kezelése Magy Bel Arch 2006 61: 200-202
2.Miheller P, Lakatos PL, Horváth G, Molnár T, Szamosi T, Czeglédi Z, Salamon A, Czimmer J, Rumi G, Palatka K, Papp M, Jakab Z, Szabó A, Gelley A, Lakatos L, Barta Z, Balázs C, Rácz I,
Efficacy and safety of infliximab induction therapy in Crohn`s Disease in Central Europe--a Hungarian nationwide observational study. BMC Gastroenterol. 2009 Sep 10;9:66. doi:10.1186/1471-230X-9-66.
Ennek ellenére a probléma adott, mert a pajzsmirigy betegségeiben a biológiai kezelést egyelőre nem támogatják, ill.engedélyezik......!(?)
Üdvözlettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-15 18:24:28

Tisztelt Kérdező!

Ennek a jelenségnek több oka is lehet.A betegséget idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük. Ez jelenti azt a kóros állapotot, amikor nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas)
Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens” régióknak is hívjuk.  Ettől a típusú fokozott  szőrnövéstől el  kell különíteni az un. „hipertrichózis” fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben  élettani körülmények között kis mennyiségben is  termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért. A fokozott  szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak. A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott  hatása a szőrtüszőkre. Ennek két fő oka lehet:

1. A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben
2. A hormonok iránti érzékenység fokozódása

A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz  enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzáskorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a  szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki (ábra). Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.
Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?

PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)

Menstruációs hormonális zavarok

Mellékvesék túlműködése és daganatai

Kóros elhízás, fokozott inzulin szint

Petefészek egyes daganatai

Pajzsmirigy betegségei

Egyes gyógyszerek (hidantoin  készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók,  stb)

Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei  észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és  kezelése.

Miből állnak a vizsgálatok?

A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyyógyszerek, családi adatok felvétele.
A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása.

Bizonyos hormonális vizsgálatok

Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)

A gyógyulás több tényezőtől függ:

A beteg korától
Az alapbetegség természetétől

A tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)

Az alábbi  típusú gyógyszereket alkalmazhatunk (a betegség természetétől függően):

Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét

Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben

Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést

Összegezve: a hirzutizmus ma már gyógyítható, de célszerű az okok megkeresése. Az egyes epilálási módszerek egyrészt elfedhetik a bajt, másrészt éppen ellenkező hatást érhetnek el!.

Jó egészséget kivánok

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-15 18:03:54

Tisztelt J.!


Nagyon köszönöm kedves, lélekmelengető szavait ebben a rideg, gyakran kegyetlen világban. A betegek gyógyulásáért és az ilyen (ritkán kapott sorokért) érdemes még dolgozni és irni.

Kivánok Önnek és kedves Családjának áldott karácsonyt és egészséget, sikereket az új esztendőben.

Őszinte tisztelettel és nagyrabecsüllésel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-15 17:59:13

Tisztelt Noémi!


Miként többször is irtam nem "protokolszerű" általános, hanem egyénre szabott kezelés kivánatos ebben az esetben is. Ehhez persze tudni kellene a jelenlegi hormonális állapotát, vizsgálati eredményeményeit is.

Jó egészséget kivánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-14 13:30:06

Tisztelt N. Anikó!

Sajnos több olyan beteget kezeltem, akinek hasonló problémája volt és van. Sajnos - tapasztalom - csak a TSH-t nézik, pedig a személyes találkozások, vizitek során a pajzsmirigy maradék részének tapintása lényeges volna. A TSH önmagában csa szúrésre lehte alkalmas. Az un. normális TSH mellett még lehet a pajzsmirigy múködésében zavar (pl gyulladás) és forditva!
Mi az a TSH?
Laboratóriumi értékek: száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében.

A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít  elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
pajzsmirigy, cikktartalmiA TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára.
A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
Jó egészséget kivánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-13 18:48:26

Tisztelt Adrienn!


A laboratóriumi értékeket nem kivánok kommentálni és ezekből nem lehet diagnózist mondani vizsgálat nélkül. Az azonban valószinű, hogy a szülés után autoimmun pajzsmirigy gyulladása alakult ki, amelynek jelenlegi állapota, aktivitása a leletekből nem derül ki.
Mi is ez a post-partum (tehát szülés utáni) pajzsmirigy rendellenseség?
Ez az u.n. post-partum thyreoiditis (PPT) a szülést követő 3-12 hónap múlva alakulhat ki a szülések jelentős hányadában! A PPT népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség is gyakran “rejtve” marad és valami egészen más betegséggel “kezelik” a kismamát. Melyek ezek a legfontosabb jelek, tünetek? A pajzsmirgy megduzzadása (strúma, golyva), az erős szívdobogás, fulladás érzése, nagyfokú (ok nélküli kimerültség), jelentős hízás. A betegséget már a Mátyás király korából származó könyvekben is ábrázolták, de csak az utóbbi időben vált ismertté és kezelhetővé.
A pajzsmirigy rendellenes működése nem csak a gyermekvállalást nehezíti meg, de szülést követően is kialakulhat, különösen fiús anyák esetében. Korábban már kimutatták, hogy azokban az anyákban akik fiú magzatot hoztak a világra, lényegesen gyakrabban alakul ki pajzsmirigybetegség, gyulladás. Ennek okát sokáig nem tudtuk. A legújabb vizsgálatok azonban egyértelmű választ adtak erre a kérdésre. Azt már régebben is tudtuk, hogy a magzati sejtek átjutnak a méhlepényen és kimutathatók a vérben. Azt azonban csak a legutóbbi vizsgálatok igazolták, hogy a magzati sejtek nemcsak átjutnak, hanem örökítő anyaguk, kromoszómájuk még 27 évvel a szülés után is kimutatható az anya szöveteiben. A fiú gyermekek nemét az Y kromoszóma határozza meg. A fiú magzatból származó Y kromoszóma detektálható az anya pajzsmirigyének szövetében. Az ábrán látható nyillal jelzett piros pont az anyai pajzsmirigyében kimutatott Y kromoszómát jelzi. Mi ennek a jelentősége? A magzati eredetű sejtek ugyanis beépülnek a pajzsmirigybe és több évtizeddel a szülést követően is kimutathatók és un. “mikrokimerizmust” hoznak létre. Ezzel agy a szervátültetéseknél megfigyelt kilökődési reakcióhoz hasonló elváltozást, gyulladást tudnak kiváltani. A jelenség klinikai jelentősége, hogy azok a mamák, akinek fiú gyermekük van, ráadásul a családban pajzsmirigybetegség is előfordul feltétlenül gondoljanak arra, hogy gyulladásos (“autoimmun”) pajzsmirigybetegségük alakulhat ki, különösen akkor, ha környezeti tényezők (stresszes életmód, szelén hiány, túl nagy mennyiségű jód bevitele, vírusos fertőzések) is fennállnak.
A rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
a beteg lakóhelyének jódellátottságát
a beteg nemét
az évszakot
napszakot
a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
az alkalmazott gyógyszereket!
a vizsgálati módszereket
az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
Összegezve: lehet segíteni a megfelelő immuno-endokrin kivizsgálás után oki kezeléssel (06-30-631-9309, e-mail: Szekelym@vipmail.hu)
Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-13 18:39:33

Tisztelt Kérdező!

Igen, természetesen. A csökkent működésnek több formája és súlyosági foka van. A legsúlyosabb az un. Addison kór. Az autoimmuneredetű pajzsmirigybetegségek (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel. Ezek felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. A csökkent hormontermelése életveszélyes krízist eredményezhet, miként ez az ifjú beteggel is történt. Hasonló betegségben több államférfi (fenti képen J.F. Kennedy) és közismert színész is szenvedett, ill. szenved. Az ún. „kubai válság idején” Kennedy betegsége, amelyet akkor még kevésbé jól tudtak kezelni - majdnem az egész világot háborús válságba sodorta. Kennedy Addison kórját és pajzsmirigy autoimmun gyulladását 1947–ben diagnosztizálták és 36 alkalommal kezelték kórházban.. A kórtörténete alapján  Kennedy már ezt megelőzően is szenvedett tünetei alapján ebben a betegségben és az orvosok azt véleményezték, hogy 1 éven belül meghal ebben a betegségben. Végül is – miként azt tudjuk - merénylet áldozata lett 1963-ban.
Nagyon fontos kitérnem arra, hogy a csökkent mellékvese működés már korábban is fennállhatott, azonban a tiroxin kezelés elkezdése hirtelen váltotta ki a kritikus állapotot. Ezért is lényeges, hogy ne az a séma (protokoll!) működjön, azaz „emelkedett TSH, tehát automatikusan pajzsmirigyhormon kezelés szükséges”, anélkül, hogy a kiváltó okokat és a kísérő betegségeket megvizsgálnák, ill. szükség szerint kezelnénk!!!!!!.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja? és forditva a mellékvese elégtelenség esetén gondolni kell autoimmun pajzsmirigy betegségre is! Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
Meddőség, menzesz zavarok?
Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
Hajhullás?
Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
Ízületi gyulladás?
Hüvelygyulladás?
Vitiligo (bőrfestékhiány)?
Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
Van-e szívizomgyulladása?
Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen! Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában. Tudom, hogy ez a mechanikussá, „ún. protokollokká” alakult orvoslásban gyakran „elsikkad”, pedig erre gondolni valóban nem pénzkérdés!
Jó egészséget kivánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-13 18:28:23

Tisztelt G.Mónika!

A szervetlen jódot tartalmazó vitaminokat nem szedje. A Béres csepp extra jó.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-12 12:18:17

Tisztelt Varga Kamilla !

Előzőleg válaszoltam. Áldott ünnepket kívánok és jó egészséget, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-11 11:44:18

Tisztelt Varga Kamilla !

Már az Ön kérdésére is válaszoltam, de megismétlem.
Ez nem jelenti a túlműködést! A TSH csak egy adt.
Laboratóriumi értékek: száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében.
A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít  elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
pajzsmirigy, cikktartalmiA TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 (!)közötti érték esetén ún. szubklinikus túlműködéséről beszélünk, ez alatt túlműködésről. Szubklinikus csökkent működést 2,5 és 10 között állapítunk meg, csökkent működés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára.
A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
Összegezve: ha nincsenek panaszai egyelőre a kezelést folytassa. Kontrollra várom.
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-12-11 11:42:28