Tisztelt Kérdező!

Ezek az önmaguknak ellentmondó laboratóriumi leletek azt gondolom nem igényelnek kommentárt. Ez is azt mutatja, hogy a „Ne laborleletet kezeljük, hanem beteget.”
A hormonális betegségek kezelése nagy odafigyelést és türelmet igényel beteg és orvos részéről egyaránt. A laboreredmények mellett figyelembe kell venni az egyedi: életkorból, nemből és életmódból adódó eltéréseket is. megközelítés.
A hormonális betegségek közt elsőként talán a pajzsmirigy rendellenességeit emelném ki, mely hazánkban, különösen nők körében fordul elő gyakran. A pajzsmirigy betegségei számtalan tünetet produkálhatnak, melyek kapcsán a betegek gyakran csak évek múlva kerülnek a megfelelő szakemberhez. Szülés után gyakori a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése, mely többek közt depresszióhoz hasonló panaszokat is okozhat. Emellett számos egyéb, „hétköznapi” probléma hátterében is állhat pajzsmirigy elváltozás. Ilyen például a tartós fáradékonyság, vagy épp idegesség, a túlzott mértékű hízás, fogyás, hajhullás, vagy meddőség, hogy csak a leggyakoribb panaszokat említsem.
A hormonrendszer bonyolult szerkezet, az eltéréseit sem értékelhetjük pusztán feketén-fehéren. Bizonyos hormonok szintje például napszakonként is eltérő lehet, ezért tartom fontosnak, hogy ne csak a laboreredményekre hagyatkozzunk a diagnózis felállítása során. Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okok feltárását. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell.
Hogyan zajlik az első vizsgálat, a holisztikus szemlélet jegyében?
A vizsgálatra érkező páciensekkel első körben részletesen elbeszélgetek a panaszaikról, tünetekről. A kikérdezés során egyaránt körbejárjuk az örökletes betegségek témakörét épp úgy, mint a beteg életében bekövetkezett nagyobb változásokat, például stresszhelyzeteket, melyek szerepet játszhattak a panaszok megjelenésében. Amennyiben pajzsmirigybetegség gyanúja merül fel, ultrahangos vizsgálatot végzek, melyből feltérképezhetők a pajzsmirigy alaki elváltozásai:megnagyobbodása, vagy göbök jelenléte. Vérvizsgálattal ellenőrizzük a szükséges hormonszinteket, immunológiai teszteket végzünk, majd a vizsgálati eredmények és a beteg panaszainak függvényében döntök a további vizsgálatokról, vagy kezelés összeállításáról. A későbbi konzultációk során, a beteg tapasztalatait is figyelembe véve folytatjuk, vagy módosítjuk a terápiát.
A hüvelygyulladás (főleg a visszatérő forma) a helyi immunológiai tényezőkkel függ össze, ez s további immunológiai, immuno-endokrin kivizsgálást tesz szükségessé.
Jó egészséget, oki kezelést javaslok, jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-17 12:31:46

Tisztelt Kérdező!

Sajnos leveléből nem derült mi, hogy mi okozta a pajzsmirigy túlműködését, mivel egészen más a helyzet az autoimmun és a nem autoimmun eredtű között.
I.Az emlő folyamat és a pajzsmirigy betegségeinek összefüggése nem mai keletű. Jóllehet az emlőrák tüneteit már az egyiptomi papirusztekercseken is leírták, a betegség megelőzése és gyógyítása korunk orvostudományának egyik legnagyobb feladata. Magyarországon 2004-ben 2285 nő halt meg ebben a rettegett betegségben, a számítások alapján azonban 1,26 millióra teszik a veszélyeztettek számát! Az emlőrák rendkívül heterogén betegség nem csak kialakulása, mérete, kiterjedése, de lefolyása alapján is. Abban azonban minden tanulmány megegyezik, hogy a korai felismerés, a legalább évente elvégzett, nem fájdalmas emlőszűrés lényegesen csökkentheti a betegség halálozását. A megelőzés, a betegség kialakulásának jobb megismerése miatt a kutatások egyik fontos iránya az, hogy keressék azokat a rizikófaktorokat, amelyek a betegség létrejöttében és biológiai tulajdonságaiban szerepet játszanak. A genetikai (örökletes) és szerzett faktorok egész sorát sikerült már megtalálni. Az utóbbi időben vetődött fel, hogy ez a kórkép a pajzsmirigybetegségeivel is kapcsolatban lehet. A gyanú, hogy a két betegség összefügghet tulajdonképpen régi keletű. Beatson már 1896-ban megfigyelte és leírta, hogy emlőrákos betegeinek kezelése pajzsmirigy kivonatával előnyösnek bizonyult (Lancet 1896, 2: 104). Ez a korai megfigyelés feledésbe merült és csak a legújabb statisztikai adatok hívták fel a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy betegségei gyakran társulhatnak mellrákkal. Eddig azonban arra gondoltak, hogy csak véletlen egybeesésről lehet szó. A két mirigy felépítésének, működésének, immunológiájának jobb megismerése arra ösztönözte a kutatókat, hogy górcső alá vegyék ezt a fontos problémát. Japán szerzők 1982 óta vizsgálták a két betegég kapcsolatát és azt találták, hogy a mellrák előfordulási rátája magas a pajzsmirigybetegekben (16,4%). Azt is kimutatták, hogy, 201 emlőrákos betegből 33 betegnek pajzsmirigyműtétük is volt (Nio Y. Anticancer Res. 2009,29,1607). Jóllehet a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és az emlőrák között közvetlen kapcsolatot eddig nem bizonyították, de a csökkent pajzsmirigyműködés (hipotireózis) és a daganat rosszindulatúságának foka között összefüggést tudtak igazolni. Ez év nyarán jelent meg ugyanis az a tanulmány, amelyben a szerzők az vizsgálták, hogy az emlődaganat sejtjei egérbe ültetve miképpen viselkednek (Martinez-Oglesisa O. és munkatársai, Plos, 4, 1-10, 2009). Azt a meglepő felismerést tették, hogy azokban az egerekben, amelyeknek a pajzsmirigyük csökkent működésű volt a daganatsejtek lényegesen gyorsabban növekedetek és vezettek az állatok pusztulásához. Miután a hipotireozis fő oka hazánkban is az autoimmun pajzsmirigybetegség, ezért a két betegség egyikének meglétekor minden esetben kell vizsgálni a másik esetleges meglétét. A csökkent pajzsmirigyműködés kezelése előnyös lehet az emlőrákos betegek számára.
Melyek a legfontosabb gyakorlati következtetések ezekből a megfigyelésekből:
1. A pajzsmirigy megbetegedései esetén feltétlen gondolni kell emlőrák veszélyére és fel kell hívni a figyelmet a mammográfia szükségességére.
2. Az autoimmun pajzsmirigybetegség fennállása hajlamosít a csökkent működésre, azért az emlőrákos betegek pajzsmirigyének vizsgálata és szükség esetén kezelése növeli a túlélés esélyeit.

II. A PCOS gyakran társul pajzsmirigy autoimmun betegségével

A PCOS genetikailag alapvetően meghatározott, de környezeti tényezők által is jelentős mértékben súlyosbított betegség, aminek kialakulása általában már a pubertás előtt megindul. Létrejöttében több, részben egymást erősítő folyamat játszik szerepet. Alapvető az petefészkek fokozott férfi hormon (androgén) elválasztása, amihez a mellékvesék többé-kevésbé szintén aktívabb androgén termelése társul. A petefészkek kóros hormontermelése részben – alkati okok által meghatározott –az agyalapi mirigy hormonjának, az LH- termelődésnek a FSH rovására történő fokozódásának – a következménye. Ezen hormonzavar részben elsődleges, de részben a kóros női hormonok (ösztrogén, progeszteron) és az androgén arány eredménye is.
A magas inzulin szint (hyperinsulinaemia) is alapvető szerepet játszik a betegség mechanizmusában. A hyperinsulinaemia csökkenti mind a szex-hormon kötő fehérje (SHBG), mind az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) szintjét, aminek fokozott nemi hormon, IGF-1 hatás lesz a következménye. A hyperinsulinaemia és inzulin rezisztencia egymást kölcsönösen fokozzák, ami a PCOS mechanizmusának egyik önerősítési körét hozza létre, s magyarázza, hogy a PCOS súlyosbodását sokszor súlygyarapodás idézi elő.
Tünetek:
A PCOS a serdülőkortól kezdődően okozhat panaszokat, menstruációs zavart, majd meddőséget, infertilitást, illetve hyperandrogen tüneteket: hirsutismust (fokozott szőrnövekedést, férfias jellegű hajhullást. A PCOS súlyfelesleg esetén gyakrabban manifesztálódik, ezért gyakori a túlsúly vagy elhízás. A PCOS és a metabolikus szindróma (kóroe elhízás) (MS) között olyan szoros kapcsolat van, hogy tágabb értelemben a PCOS a MS egyik manifesztációja. A PCOS a szénhidrát anyagcserezavar vonatkozásában – különösen, ha elhízás is társul – jelentős kockázati tényező: a relatív kockázat a 2-es típusú diabéteszre 7,5 szeres.
A PCOS gyakori, de pontos előfordulását csak becsülni lehet: a nők 5-10 %-a lehet érintett! Fontos tudni, hogy morfológiailag a PCO (a polycystás ovarium maga) még gyakrabban mutatható ki, kb. a nők 30 %-ában, klinikai tünetek és panaszok nélkül is. Egyéb hyperandrogen állapotok másodlagosan is okozhatnak PCO-t. Ugyanakkor lehetséges PCOS ki nem mutatott ciszták nélkül is.
Diagnózis
A PCOS diagnózisa a Rotterdami kritériumok (2003) alapján történik. A diagnózis akkor állapítható meg, ha 1./ két tünet jelen van a következő háromból: a./ menstruációs zavar b./ androgén túlsúly klinikai és/vagy laboratóriumi jelei, c./ ultrahanggal igazolt PCO és 2./ nem más endokrin kórkép okozza a tüneteket.
A beteg vizsgálata
Vizsgálni kell a hirsutismus súlyosságát, a hajhullás mértékét és jellegét A hormonvizsgálatok egy részét (az „alapvizsgálatokat”) a ciklus (ha van) első napjaiban (2-4. nap között) kell végezni. Ilyenek LH, FSH, tesztoszteron, SHBG, ösztradiol, prolaktin. Célszerű a szabad tesztoszteron mérése vagy a szabad tesztoszteron index kiszámítása (ami 4 feletti érték esetén számít emelkedettnek). Jellegzetes, de nem kellően érzékeny jel a ciklus elején mért, emelkedett, kettő feletti LH/FSH arány.
Szükség lehet a teljes körű lipid vizsgálatra, a szénhidrát anyagcsere időszakos ellenőrzésére, a kortizol és vérzészavar esetén, a pajzsmirigy csökkent működés kizárása céljából TSH vizsgálatra.
Elkülönítő diagnózis
- Prolactinoma (prolaktin emelkedés mértéke alapján)
- Hypo-, hyperthyreosis
- Egyéb eredetű szekunder vérzészavarok
- Androgén termelő tumor
- Kortizol rezisztencia

A kezelés elvi céljai:
- a hyperandrogen állapot csökkentése,
- a meddőség kezelése,
- a diabétesz, a kardiovaszkuláris betegségek és az endometrium karcinóma kockázatának csökkentése.
A vázolt önerősítési körök magyarázzák, hogy különböző módokon lehet a PCOS-t okilag kezelni. Ezek:
1. Az inzulin szint csökkentése (életmódi kezelés, inzulin-érzékenyítő gyógyszerek).
2. A nemi hormon hatások normalizálása, a sex hormonkötő globulinok (az SHBG) szint emelésével
Helyes, ha a beteg aktuális kezelését évekre elnyúló gondozás követi, melynek során az aktuális terápia mindig alkalmazkodik a nő változó élethelyzetéhez.
Összegezve immuno-endokrin vizsgálat után lehet továbblépni a kezelésében.

Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-17 12:24:29

Tisztelt Kérdező!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. A kérdése világos és érthető, de a választ etikai és szakmai okokból azoktól, kaphatja meg akik a vizsgálatokat végezték és a gyógyszeres szedés módosítását indikálták, ill. a felvilágosítást adták. Nagyon fontos szakmai problémát vetett fel. Bizonyára belátja, hogy a megfelelő információk hiányában az eltérő orvosi véleményekben nem foglalhatok állást, mivel etikai és jogi kötelékek kötnek.
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-17 11:26:09

Tisztelt P. Vivien!

Pedig ez a szakirodalomban ismert jelenség! (AMH can be used as an
alternative diagnostic criteria for PCOS patients with a cut-off
value of 4.45 ng/ml. AMH value rise when hyperandrogenism
is present therefore serum AMH levels also reflect the phenotype
of PCOS. Anti-mullerian hormone as a diagnostic and prognostic tool
for PCOS patients, J Assist Reprod Genet (2014) 31:1311–1316.
Az érték persze-miként azt korábban írtam függ a PCOS formájától, stádiumától és az addigi kezelésektől.
Az okok megkeresését javaslom és ennek megfelelő kezelést.
JÓ egészséget kívánok, üdvözlettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-17 11:22:41

Tisztelt Andrea!

A kérdése összetett és valóban nagyon fontos. írhatnám, hogy erre a kérdésre a vizsgálatot indikáló orvos és a laboratóriumi adatokat értelmező kollégák értékelhetik. Valóban igaz az, hogy a laboratóriumi adatok néha fontosak lehetne, de önmagukban nem elegendők a diagnózishoz, s főleg nem a kezeléshez. Nem a laboratóriumi leleteket, hanem a beteget célszerű kezelni. A leírtak alapján nem világos, hogy mi okozta panaszait, mi a sikertelenség oka.
Hogyan segíthetek ezek után?
Fontos kimelni, hogy a magzat megmaradása: a természet csodája
A magzat fiziológiás “transzplantátum”, azaz olyan mint egy átültetett szerv (pl. a vese, szív stb.), amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb veszély a szerv kilökődése. A természet csodája, hogy egy immunológiai értelemben félig “idegen” magzat egyáltalában megtapad a méhben és később pedig nem minden esetben lökődik ki. Ennek a védelemnek immunológiai és hormonális okai is vannak.
Milyen immunológiai mechanizmusok biztosítják a magzat megtapadását és fejlődését?
Az endokrinológia, immunológia és a genetika módszereinek alkalmazása forradalmi változásokat eredményezett a terhességgel kapcsolatos kutatásokban. A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. limfociták egyike a Th2 (humorális immunitásért, azaz az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (celluláris, sejtes immunitásért felelős) limfociták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség 2.-ik trimeszterétől (4.hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy élettani immungátlás, azaz kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson
Mik azok az NK és uNK sejtek?
Évtizedekkel ezelőtt már kísérletesen foglalkoztam az NK sejtekkel. Ezek a természetes ölő sejtek (NK= natural killer cells) fontos szerepet játszanak a daganatok kialakulásának gátlásában, mivel a tumor sejteket képesek elpusztítani. A baj csak az, hogy a tumor gátló, a daganatos sejteket ölő tulajdonságuk mellett a vérben lévő fokozott számú és funkciójú NK sejt káros lehet a magzatra és vetélését okozhat.
A téma valóban óriási érdeklődést váltott ki és a legismertebb orvosi szaklapokba került (Natural killer cells in female infertility and recurrent miscarriage: a systematic review and meta-analysis Hum. Reprod. Update (May/June 2014). Az NK sejtek (ún. CD56 sejtek) meghatározása vérből sejtszeparátorral történik. Sikeres reproduktív folyamathoz szükséges, hogy az NK limfocita sejtarány értéke kevesebb legyen 15%-nál, ideális esetben pedig 12% alatt (persze az egyes módszerek eltérőek! Az emelkedett NK sejtarány és/vagy a fokozott NK funkció a magzat megtapadását gátolja, ismétlődő vetéléseket és beágyazódási zavarokat okozhat. Fontos, hogy az NK sejteknek (CD56-al jelzetteknek) van egy fontos alcsoportja, az ún. uNK sejtek, azaz a méhben lévő sejtek. Ezeknek az aktiválódása szerencsére védi a magzatot a kilökődéstől (Uterine NK cells: active regulators at the maternal-fetal interface, Ashley Moffett, Francesco Colucci, J. Clin. Invest. 124(5): 1872-1879, 2014). Ez az felismerés új értelmezést jelent, másrészt a kezelésben is új távlatokat nyit meg. A jelentősége az, hogy a perifériás vérben lévő NK sejtek számának és funkciójának csökkentése, ugyanakkor az uNK sejtek működésének fokozása lehet a cél.
Milyen laboratóriumi vizsgálatok lehetségesek?
A visszatérő, spontán vetélés esetében a megtermékenyülés megtörténik, a magzat beágyazódik, de a magzat kezdeti fejlődése 6-12. hét körül megáll. Az embrió vagy spontán kilökődik, vagy elhal. Amennyiben a spontán vetélés mögött nincsen genetikai, endokrinológiai, mikrobiológiai, vagy más környezeti tényező, akkor olyan ismeretlen eredetű vetélésről van szó, amelynek hátterében immunológiai okok lehetnek. Ezek lehetnek autoimmun betegségek (autoantitestek!), (NK sejtek), az immunszabályozás zavarai. Ilyen esetben feltételezhető az ún. „immunológiai abortusz”. Ezekhez a vizsgálatokhoz vérből szeparált sejtek kellenek!.
1. Th1-Th2 citokin arányának mérése. A Th1 illetve Th2 sejtek a- szerint különíthetőek el, hogy milyen citokint termelnek. Visszatérő vetélés estén – miként arra fentebb utaltam - Th1, normál terhességnél Th2 dominancia figyelhető meg.
2. Természetes ölősejt (NK) vizsgálata. Az NK sejtek a szervezetbe kerülő idegen sejteket pusztítják el. Az NK sejtek számának növekedése, vagy a sejtölő aktivitás fokozódása immunreaktivitást jelez.
3. HLA keresztpróba, amely ún. mikrolimfocítotoxicitási teszt, melynek során az anyában az apa HLA antigénjeivel szembeni keringő ellenanyag mutatható ki.
4. ún. FACS keresztpróba melynek során azok az anyai szérumban lévő antitestek mutathatóak ki, melyek felismerik az apai T,- illetve B sejteket.
5. Kevert limfocita kultúra (MLC) és blokkoló antitest vizsgálata. A módszer az anya sejtjeinek az apa sejtjeivel szembeni reaktivitását méri. A vizsgálat során az anya sejtjeit az apai sejtekkel, illetve kontrollok összekevert sejtjeivel reagáltatjuk, anyai szérum jelenlétében, vagy a nélkül. A vizsgálat választ ad arra, hogy az anya hiperaktív-e az apa sejtjeivel szemben, illetve, hogy az anyában vannak-e olyan gátló faktorok melyek az apa elleni reaktivitást megakadályozzák.
További immuno-endokrin vizsgálatot, oki kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-17 10:54:39

Tisztelt Nóra!

Az alacsony dózisú(50 mg-nál kisebb dózisban)Naltrexone kezelésnek nagy irodalma van, sikeresnek bizonyult egyes kórképekben, pl. a Crohn, betegségben SM-ben. A PCOS, az inzulin rezisztencia az a
terület,ahol ez a kezelési mód biztató lehet. Ezen a területen már régóta dolgoznék, de egyelőre erre még nincs engedély hazánkban. Bízom benne, hogy a közeli jövőben sikerül előbbre lépnünk és ez újabb reménysugár lesz az autoimmun betegségben, sőt a meddőség és a PCOS kezelésében.
Bízva a sikerben, jó egészséget és kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-16 15:01:11

Tisztelt Egy Anyuka!


Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket. Azt javaslom, hogy gyermek endokrinológust keressenek fel ezekkel a tünetekkel.
Jó egészséget kívánok:





Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-15 17:52:59

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte és a gyógyszeres szedés indikálta, ill. a felvilágosítást adta. Nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Kérem, hogy keressen fel személyesen, ahol mindent részletesen átnézhetünk, értékelhetünk, a megoldást megtalálhatjuk. A gyorsabb átfutási idő miatt, kérem, hívjon a következő telefonszámon: 0630/631-9309, vagy amennyiben megad egy telefonszámot, felhívjuk időpont-egyeztetés végett. Amennyiben további kérdés merül fel, kérem, forduljon hozzám bizalommal!
Jó egészséget kívánok:
http://www.csaladinet.hu/hirek/eletmod/egeszseg_orvos-valaszol/18076/az_orvosi_tanacsok_konziliumok_dilemmai

Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-13 18:26:22

Tisztelt Zoltán!

Megértem és átérzem gondjait.
Panaszai részben krónikus stresszel, részben a pajzsmirigy csökkent működésével állhatnak kapcsolatba (vagy mind a kettővel).

I.A stressz és az endokrin betegségek (pajzsmirigy), az immunrendszer kapcsolatát egyre inkább ismerjük. Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a pszicho-neuro-endokrin- és az immunrendszer nem csak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ. Ennek a közös "nyelvnek" a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé. Ma még nem tudjuk ennek a sokrétű kölcsönhatásnak minden részletét, azonban jelen ismereteink már elégségesek annak kimondására, hogy nem egymástól elkülönült, hanem egy integrált psycho-neuro-endokrin-immunrendszer felelős a szervezet homeosztázisának megőrzéséért Az emberi szervezet regulációját összefoglaló integrativ nyelv kódjainak megfejtése új irányt nyitott a medicinában.A mindennapi gyakorlatban a korábban autonómnak vélt rendszerek közötti interakciókra számos példát említhetünk. A hormonok (szteroidok, prolactin, pajzsmirigy hormonjai) befolyásolják az immunrendszer fiziológiás és kóros mûködését egyaránt. Az immunrendszer által termelt biológiailag aktív anyagok (citokinek) elleni gyógyszerek, antitestek pedig a napi gyakorlatban már alkalmasak az autoimmun pathomechanizmusú endokrin kórképek gyógyítására. A krónikus stressz nem egyszerűen idegességet jelen, hanem a szervezet egészének a betegsége, ezért szerepe van az egyre gyakoribb betegségek: így a pajzsmirigy betegségeinek kialakulásában. A csökkent pajzsmirigy betegséghez gyakrabban társul depresszió, a depresszióban feltűnő a pajzsmirigy betegségeinek magas száma. Ezt még az is növeli, hogy bizonyos, a pszichiátriában alkalmazott gyógyszerek (litium, anti-depresszánsok) befolyásolják a pajzsmirigy funkcióját és az immunreakciókat. Ezért stressz vizsgálata és kezelése egyben a pajzsmirigy betegségeinek megelőzését és kezelését is szolgálja.
II. Csökkent pajzsmirigyműködés
Tudja-e Ön, hogy a pajzsmirigybetegség jelenlétére mikor kell gondolnia?
Ha túlsúlyos és nem tud fogyni minden fizikai erőfeszítés és diéta ellenére.
Ha csökkent vagy alacsony a libidója
Ha memóriazavara van, ha depressziós tünetek alakultak ki
Ha nem vagy alig befolyásolható szívritmuszavarai vannak
Ha pánik tünetei, izomgörcsei, hajhullás, székrekedése, ízületi panaszai vannak, amelyeknek oka nem derült ki
2. Tudja-e, hogy milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni?
Gyakran hallhatja, hogy a „ pajzsmirigy teszt normális. Ezzel kész is!” Sok doktor a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon) un. normális szintjével megelégedik. Jóllehet óriási viták vannak ezen értékek körül. Van ahol ez az érték 2.5 és 5.5, máshol 0.5 és 4.5 között van. A legújabb adatok 0.5 és 2.4 között adják meg. A baj nemcsak e, hanem az, hogy a beteg vizsgálata nélkül kívánják a diagnózist megadni. Kevesen értik meg, hogy a pajzsmirigy többi hormonjának (FT3 , FT4) és főleg az immunológiai vizsgálatra is szükség van! A legfontosabb javaslat: a beteg kikérdezése, a pajzsmirigy tapintása (az ultrahang nem elég!), a TSH, FT3, FT4 és az antitestek vizsgálata feltétlen szükséges! Az izotópos vizsgálat a göbös pajzsmirigybetegség esetén lehet feltétlen szükséges.
3. Tudja-e hogy kihez forduljon pajzsmirigy problémájával?
Az orvosok egy része azt mondja „a pajzsmirigy betegségeinek diagnózisa és kezelés könnyű”, azonban nem számolna a realitásokkal. Gyakran kerülhetnek a kezelő orvosok a következő csapdába.A hagyományos, konvencionális endokrinológus azt gondolja, hogy a betegek tünetei nem fontosak, egyedül a TSH szükséges. Azt gondolják, hogy abban az esetben ha ez normális, akkor minden rendben van. Ezek az orvosok csak a tesztre koncentrálnak, de nem foglalkoznak a beteg tüneteivel, a kezelés eredményével, ill. eredménytelenségével.A felismeréshez és a gyógyításhoz a holisztikus elvet, az összefüggéseket is látó endokrinológus, háziorvos szükséges.

További kivizsgálást javaslok, tisztelettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-13 18:23:53

Jó napot kívánok!

A leírtak alapján nagy valószínűséggel csökkent a pajzsmirigyének működése és ez veszélyeket rejt magában, főként ha autoimmun gyulladása is van. A magzat és az Ön érdekében a betegségének kezelését javaslom.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-13 18:14:41

Tisztelt Lilla!

Köszönöm elismerő sorait a holisztikus, általam jobban szeretett integratív orvoslásról. A holisztikus jelzőt, miként példája is mutatja eléggé lejáratták.
A leírtak alapján nagyon sok olyan kérdés merült fel, amelyre választ, de főleg gyógyírt kellene találni. A dolgok valóban egymással nagyon is összefüggnek és nehéz a döntést meghozni, ezért kell(ene) az okokat mindig megkeresni és nem a tüneteket próbálni kezelni.
Terjedelmi okok miatt csak néhány dolgot emelek ki.

I. Hormonális fogamzásgátlók mellékhatásai:
Gyakori mellékhatások (100 betegből 1-10 beteget érint):
- hangulatváltozások
- fejfájás
- hányinger
- emlőfájdalom, menstruációs zavarok, menstruáció kimaradása, orgazmus hiánya, csökkent libidó
- trombózis hajlam
- Vizesedés, vízvisszatartás
- Hajhullás

Nem gyakori mellékhatások (1000 betegből 1-10 beteget érint):
- depresszió, csökkent szexuális érdeklődés, idegesség, aluszékonyság
- szédülés, fonákérzés
- migrén, visszerek, magas vérnyomás
- gyomorfájás, hányás, emésztési zavar, bélgázosodás, gyomorgyulladás, hasmenés
- akne (pattanás), viszketés, bőrkiütés,
- fájdalmak, például hátfájás, végtagfájdalom, izomgörcsök
- hüvelyi gombás fertőzés, medencetáji fájdalom, emlő megnagyobbodás, jóindulatú csomók a mellben, méh-/hüvelyi vérzés (amely rendszerint elmúlik a folyamatos szedés során), hüvelyi folyás, kipirulás, hüvelygyulladás (vaginitis), menstruációs zavarok, fájdalmas menstruáció, kevesebb mennyiségű menstruáció, nagyon erős menstruáció, hüvelyszárazság,erőtlenség, Candida (gombás fertőzés) fokozott izzadás, folyadék visszatartás - testsúlynövekedés
- szembetegségek, például szemhéjgyulladás, szemszárazság
- szokatlanul gyors szívverés
- megnövekedett has, bélbetegség, felfújódás érzése, rekeszizomsérv, gombás szájfertőzés, székrekedés, szájszárazság
- epevezeték vagy epehólyag fájdalom, epehólyag-gyulladás
- sárgásbarna foltok a bőrön, ekcéma, hajhullás, pattanásszerű bőrgyulladás, száraz bőr, göbös bőrgyulladás, fokozott szőrnövekedés, bőrbetegség, csíkok a bőrön, bőrgyulladás, fényérzékenység okozta bőrgyulladás, csomók a bőrön
- fájdalmas nemi együttlét vagy közösülési nehézség, hüvelygyulladás (vulvovaginitis), vérzés nemi együttlét után, megvonásos vérzés, emlőciszta, szövetszaporodás az emlőben (hiperplázia), rosszindulatú csomók a mellben, méhnyak polip, méhnyálkahártya sorvadása vagy elhalása, petefészek ciszta, méhmegnagyobbodás

II. Hormonrendszerünk minden szervünkre hat, így a legkülönbözőbb tüneteket okozza, ha zavar keletkezik működésében. Nagy valószínűséggel első utunk nem egy endokrinológus orvoshoz vezet, és az sem biztos, hogy a háziorvos a megfelelő helyre irányít. Bizonyos endokrin- vagyis a hormonrendszerhez köthető- betegségek felismeréséhez pedig elengedhetetlen a részletes vérkép, melyet csak szakorvos rendelhet el. Így talán hetekig, hónapokig, évekig nem derül fény a valódi okra. – Képzeljük el a szervezetünket úgy, mint egy postát, mely a beáramló információk áradatát fogadja be. Testünk működése is elengedhetetlen jelek, információk nélkül, a hírvivők, a postások pedig nem mások, mint hormonjaink. Egészen apró mennyiségben, a gramm egymilliomod részében vannak jelen a vérben, mégis minden szervünk állapota függ mennyiségüktől, a „helyes kommunikációtól”. Az egész testbe szállítják a híreket, ha túl kis vagy éppen nagy mennyiségben termelődnek, az nem csak annál a szervünknél mutatkozik meg, ahonnan elindulnak az információ továbbítására. Hatnak többek között erőnlétünkre, közérzetünkre, szexuális működésünkre, stressztűrő- és nemzőképességünkre, energiaszabályozásunkra, bőrünk, hajunk állapotára. Fontos, hogy a hormonok és immunrendszerünk szoros kapcsolatban vannak egymással, ugyanis a csecsemőmirigy is hormonális szerv. Hormonjaink termelődését meghatározza életkorunk, nemünk, örökletes tényezők, sőt, a testet érő fény mennyisége, a külső hőmérséklet is. Eltérő lehet a különböző évszakokban, és megfigyelhető változás még napközben is. Mivel egy sor kulcsfontosságú üzenet szállításáért felelősek, nagyon érzékenyek érzelmi ingadozásainkra és a különböző külső hatásokra. Nem is gondolnánk, hogy naponta mennyiféle kozmetikum, élelmiszer és vegyi anyag vesz minket körbe, melyek mind befolyásolják e kifinomult rendszer működését! Ráadásul napjainkban is minden értéket a vérből akarják megmondani, pedig gyakran az aktív hormon nem a vérben, hanem az egyes szervekben képződik. Így pl. a férfi nemi hormonból a tesztoszteronból a bőrben képződik dihidrotestoszteron, amely 100-szor aktívabb hormon. A magas DHT szint felelős a férfias kopaszodásért.

III. A haj növekedésének alapja a hajhagyma, amelynek képződését számos örökletes és hormonális tényező befolyásolja. A férfiak jellegzetes típusú kopaszodásáért e férfi nem hormon (tesztoszteron) a felelős. A hajhullás főként nőknek okoz gondot és eddig csak a férfi hormon esetleges túltermelődésével hozták összefüggésbe.A hajhullást számos tényező válthatja ki: hormonok, fogamzásgátló, autoimmun betegség, stressz, mérgező anyagok, gyógyszerek, sugárkezelés, táplálkozási rendellenességek, vitaminhiányok. Az autoimmun pajzsmirigy gyulladásért felelős immunológia faktorok nem csak a pajzsmirigyre, hanem a bőrre, bőrképletekre, így a hajhagymákra is hatnak.

Összegezve:
- a tartós , több éven át tartó hormonális fogamzásgátlás káros.
- a panaszai megszüntetése csak az okok megtalálása és kezelsée után hozhat tartós sikert.

Jó egészséget kívánok, üdvözlettel:




Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-10 16:34:38

Tisztelt Gabriella !

Köszönöm jelentkezését és javasolni fogom mielőbbi lehetőségét a vizitre. A vizsgálatig újabb gyógyszert ne szedjen. Nem vagyok híve a "vaktában" elvégzett ú.n. szűrő vizsgálatoknak.
Az elhízás és a pajzsmirigy egyes betegségei között valóban van kapcsolat, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek pajzsmirigy hormont kell szednie!Napjainkra ugyanis a világ jelentős részén az elhízás járványszerű méreteket öltött. Számos országban a kutatók sokasága dolgozik jól felszerelt laboratóriumok-ban azon, hogy minél előbb megmagyarázza ennek a jelenségnek a hátterét és megoldja ezt a jelentős gondot. Ez adta az aktualitását az elmúlt hónapban New Yorkban megrendezésre került konferenciának. A szimpóziumon a pajzsmirigy csökkent működése (hipotireózis) és a testsúly összefüggésének legújabb témakörét foglalták össze az előadók. Elhangzott, hogy az elhízás egy komplex anyagcserezavar következménye, amelynek okairól egyre többet tudunk. meg. A legfontosabb ilyen új ismeret az, hogy a zsírszövet nem egyszerűen anyagraktár, hanem fontos hormonálisan aktív szerv. Az elhízás létrejöttében nem egyetlen hormon, hanem a hormonok szabályozásának komplex zavara áll. Azt már korábban is tudtuk, hogy az elhízás egyik gyakori oka a csökkent pajzsmirigybetegség. A legutóbbi kutatások arra irányították a figyelmet, hogy nem egyszerűen egy hormon hiánya okozza tüneteket. Egyik fontos hormon, az un. leptin felelős ugyanis az étvágy kialakulásáért, a telítettség érzéséért. A leptin elnevezés a görög leptosz (sovány) szóból származik. Azt figyelték meg, hogy ez az étvágyat kiváltó fehérjeszerű hormon az éhezés stádiumában magas, a jóllakottság esetén pedig alacsony. A leptin tehát általában csökkenti az étvágyat, ezért alkalmazásához komoly reményeket fűztek. Azonban az elhízottakban a várttal szemben ennek a hormonnak nem a csökkenését, hanem emelkedett szintjét mutatták ki. Kiderült, hogy az elhízás oka a leptin rezisztencia, ami röviden úgy foglalható össze, hogy az étkezés után az idegrendszerünk még mindig „éhség” jelet észlel és étkezésre sarkall. Ilyen leptin rezisztenciát figyeltek meg egerekben. A leptinre rezisztens állatok állandóan ettek, ezért viszonylag gyorsan és jelentősen meghíztak. A drasztikus fogyókúrákkal önmagukban nem tudták ezt a rezisztenciát megszüntetni.
Mit tehetünk a leptin rezisztencia ellen?
A pajzsmirigy hormonok csökkentik a leptin rezisztenciát, tehát a megfelelő dózisban és formában történő alkalmazásuk elősegíti a fogyást és a jó kondíció (szellemi és testi) kialakulását. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a pajzsmirigybetegségben fontosnak tartott TSH szint nem feltétlen jelzi a szövetek megfelelő hormonális ellátását és a napjainkban alkalmazott tiroxin kezelés önmagában nem elegendő. Több kutató az USA-ban a természetes hormonok (az állatok pajzsmirigyéből származó gyógyszer) mellett kardoskodik. A hivatalos szakirodalom egyelőre ezt nem fogadja el, csupán arra vannak utalások, hogy a tiroxin és a trijódtironin (az aktív pajzsmirigyhormon) élettani arányának adására kell(ene) törekedni. A jó hír egyértelműen az, hogy egy újabb terápiás lehetőség áll rendelkezésünkre az elhízás elleni küzdelemben. A drasztikus fogyókúrák helyett a megfelelő kalória bevitel mellett tehát a leptin rezisztencia csökkentésére, ill. megszüntetésére kellene törekednünk.
Kérését kolléganőmnek? Székely Melindának továbbítom,

A mielőbbi találkozásunkig jó egészséget kívánok, tisztelettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-10 15:45:35

Tisztelt M.T. Petra!

Igaza van. A terheseknek valóban szüksége van jódra és ezt a Letrox formájában meg is kapja, 1 molekulán 4 jód atom van. A gond a szervetlen jóddal lehet, a Maca-ban levő jód mennyisége, miként a konyhasóban nem sok, ezért alkalmazható.

Jó egészséget kívánok a következő kontrollig további javulást és gyermekáldást:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-10 12:54:14

Tisztelt Kevei Klára!

Az ú.n. hideg göb nem feltétlenül jelent rosszindulatú betegséget, ezért a megfelelő kivizsgálással és kezeléssel életkilátásai nem lehetnek rosszak.

Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-10 12:50:57

Tisztelt Sz. Ildikó!

Nem véleményezhetem etikai okokból az előzményeket.
A hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az u.n. „anagén”, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. „katagén” szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3 ) hétig tart. Majd a „telogén” fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerültnek. Ez az összes hajszál 10-15%-t is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását. Természetes, hogy fésülködéskor, vagy hajmosáskor több hajat veszítünk, mint egyébként. Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben.
A hajhullást számos tényező válthatja ki:
• Hormonok (tesztoszteron szabad tesztoszteron, PCOS,
• Fogamzásgátló
• autoimmun betegség (ez érintheti a hajhagymákat is!)
• Stressz
• mérgező anyagok
• Gyógyszerek
• Sugárkezelés
• táplálkozási rendellenességek
• vitaminhiányok.

A hajhullást számos tényező válthatja ki: hormonok, fogamzásgátló, autoimmun betegségek (pajzsmirigygyulladás), nőkben fokozott férfi hormontermelődése, stressz, mérgező anyagok, gyógyszerek, sugárkezelés, táplálkozási rendellenességek.
A haj növekedésének alapja a hajhagyma, amelynek képződését számos örökletes és hormonális tényező befolyásolja.
A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben és a hormonok iránti érzékenység fokozódása egyaránt lényeges ebben a kérdésben. A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin") juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Az androgén típusú hajhullásnak több oka lehet:
Döntően a vérben, de főleg a bőrben képződő férfi hormon (FTI) a fontos ebben a kérdésben, de a következőket is ki kell(ne) vizsgálni:
• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok
• Mellékvesék túlműködése és daganatai
• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
• Petefészek egyes daganatai
• Pajzsmirigy betegségei
A kezelés oki, tehát tisztázni kell a hajhullás okait.
A kezelések támadáspontjai a következők:
• Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
• Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét
• Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben
• Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést

Oki kezelést javaslok, jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-10 12:48:08

Tisztelt Tóth Csilla!

A papillaris carcinomára vonatkozó kérdését illetően utalok az előző kérdezőnek leírt válaszomra. Az Ön esete is bizonyítja, hogy szerencsére a túlélési idő ebben a betegségben több évtized is lehet!
A T3 önmagában nem okoz vérnyomásemelkedést.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-10 12:44:08

Tisztelt Kérdező!

A kezelés minden esetben egyénre szabott, de vannak iránymutató módszerek, amelyeket korábban összefoglaltunk és a alábbiakban mellékelek.
Lényeges a további gondozás, ebben az esetben a betegek életkilátásai jók.

"A papillaris pajzsmirigy-carcinoma korszerû kivizsgálása, prognózisbecslése és kezelése: az orvostudományi egyetemek és az Országos Onkológiai Intézet ajánlása

Ésik Olga dr.1,2, Balázs Csaba dr.3, Boér András dr.4, Csernay László dr.5, Földes János dr.6, Füzy Márton dr

A papillaris pajzsmirigy (pm.)-carcinoma (cc.) mûtét elõtti kivizsgálásának legfontosabb eszköze a fizikális vizsgálat, a nyaki ultrahang (UH)-vizsgálat és az aspirációs citológia. Amennyiben ezek malignitás gyanúját vetik fel, a mûtét elõtt a staging érdekében nyaki és felsõ mediastinalis CT-, inkonkluzív eredmény esetén MRI-vizsgálat is ajánlatos. A primer kezelés eredményességérõl egésztest-jódszcintigráfia, illetve a szérum humán thyreoglobulin (hTG)-meghatározás segítségével gyõzõdhetünk meg. A betegkövetés eszközei a fizikális vizsgálat és a hTG-meghatározás (félévente), a nyaki UH és mellkasfelvétel (évente), az egésztest-jódszcintigráfia (kétévente), melyek eredményétõl függõen indikálhatók a további kiegészítõ vizsgálatok. A markert nem termelõ, illetve jódot nem halmozó, recidívára gyanús esetekben 201tallium-klorid és 99mTc-sesta-MIBI (metoxi-izobutil-izonitril) szcintigráfia, valamint 18fluoro-dezoxiglükózzal vagy 11C-metioninnal végzett pozitronemissziós tomográfia segítheti a kórisme tisztázását. A kórfolyamat prognózisának (daganatspecifikus túlélés) becslésére alkalmas a Mayo Klinika MACIS score-rendszere, mely a betegeket low-risk, illetve átmeneti/high-risk csoportra osztja. A papillaris cc. kezelésének standard sebészi technikája a közel totális thyroidectomia (2-4 g rnirigyállomány visszahagyása a kevésbé érintett lebeny felsõ pólusánál) és a centrális nyaki nyirokcsomók (nycs.-k) legalább diagnosztikai célú disszekciója. A 4 compartment (centrális, jobb és bal oldali nyaki, valamint felsõ mediastinalis) bármelyikének tumoros nycs.-érintettsége esetén terápiás célú disszekció indikált, melynek módozatát (radikális, módosított radikális, szelektív nycs.-eltávolítás, mikrodisszekció) a nycs.-áttétek kiterjedése határozza meg. A megfelelõ módon elvégzett mûtét után nem szükséges adjuváns radiojódkezelés ólyan low-risk esetekben, amikor a primer tumor 1 cm-nél kisebb volt. Egyéb low-risk, valamint az átmeneti/high-risk esetekben ablatív radiojódterápia végzendõ (R0N0M0), illetve terápiás radiojóddózis adható (R2N1M1). A lokális/regionális kiújulás szempontjából high-risk betegekben és jódot nem halmozó tumorok esetében a posztoperatív kezelés kiegészíthetõ külsõ besugárzással. A betegek a mûtét után 5 évig TSH szuppressziós kezelésben részesítendõk: 0,1 alatti TSH-szint elérése a cél (3. generációs módszerrel meghatározva). Amennyiben ezen idõ alatt nincs kiújulás és a prognózisbecslés alapján low-risk esetrõl van szó, akkor a továbbiakban a TSH .szubnormális szinten való tartása (0,1-0,3 között) is elégséges."

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-10 12:40:17

Tisztelt Szilvia!

Bizonyára valami félre- vagy meg nem értésre tudok következtetni. A lényeg ugyanis, hogy éppen azért javasoltam a Propycilt (egyébként nem szoktam), mert szoptat és ilyenkor minimális a kockázat, mert ez a gyógyszer nem jut át az anyatejbe! Egyébként a nemzetközi ajánlások is ezt támasztják alá:

"Question: Can Antithyroid Drugs for Hyperthyroidism Be Safely Taken While Breastfeeding?
The issue of breastfeeding while taking antithyroid drugs is controversial. Can a woman taking antithyroid drugs like methimazole (Tapazole), carbimoazole, or propylthiouracil (PTU) safely breastfeed her newborn or infant?
Answer: Breastfeeding advocates believe that mothers should continue to breastfeed even while taking the medication PTU, while some doctors are concerned about the potential impact of any of these medications on the nursing infant.
Concerns about antithyroid drugs center on the risk of thyroid suppression and goiter in the nursing infant, and cite concerns over potential nonthyroid side effects of antithyroid drugs, for example, autoimmune disturbances.
As far as safety, a number of studies have found no alteration in thyroid function, or effects on thyroid function and physical and intellectual development in infants who are breastfed by mothers treated with daily doses of PTU, ranging from 50 to 300 mg, methimazole at doses of 5 to 20 mg, and carbimazole at doses of 5 to 15 mg) for as long as eight months. Because methimazole (Tapazole) and carbimazole cross into milk more readily, and only trace amounts of PTU cross into breast milk, PTU is considered preferable and safer for use by a nursing mother with hyperthyroidism!!!!!!!."
Minél előbbi javulást és sikeres boldog Új Évet kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-09 13:19:33

Tisztelt Kérdező!

Hasonló kérdéssel minden nap találkozok. Sajnos a laboratóriumi adatok nem pótolják a beteg vizsgálatát. Ugyanis a hormonrendszer bonyolult szerkezet, az eltéréseit sem értékelhetjük pusztán feketén-fehéren. Bizonyos hormonok szintje például napszakonként is eltérő lehet, ezért tartom fontosnak, hogy ne csak a laboreredményekre hagyatkozzunk a diagnózis felállítása során. Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okok feltárását. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell.

- Hogyan zajlik az első vizsgálat, a holisztikus szemlélet jegyében?
- A vizsgálatra érkező páciensekkel első körben részletesen elbeszélgetek a panaszaikról, tünetekről. A kikérdezés során egyaránt körbejárjuk az örökletes betegségek témakörét épp úgy, mint a beteg életében bekövetkezett nagyobb változásokat, például stresszhelyzeteket, melyek szerepet játszhattak a panaszok megjelenésében. Amennyiben pajzsmirigybetegség gyanúja merül fel, ultrahangos vizsgálatot végzek, melyből feltérképezhetők a pajzsmirigy alaki elváltozásai:megnagyobbodása, vagy göbök jelenléte. Vérvizsgálattal ellenőrizzük a szükséges hormonszinteket, immunológiai teszteket végzünk, majd a vizsgálati eredmények és a beteg panaszainak függvényében döntök a további vizsgálatokról, vagy kezelés összeállításáról. A későbbi konzultációk során, a beteg tapasztalatait is figyelembe véve folytatjuk, vagy módosítjuk a terápiát.
Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség problémája drámai méreteket öltött. A párok 25-50-ában már az első gyermek megszületése is nehézségekbe ütközik! Mi lehet az oka?- teszik fel joggal a kérdést. A meddőségnek orvosi szempontból nagyon sok oka lehet, ugyanis általában több tényezős, ún. multifaktoriális problémáról van szó.
A legfontosabbak a következők:
A peteérés zavarai, policisztás petefészek (PCOS) 20%
A petekürt átjárhatóságának zavara 10 %
A spermium-ondó betegségei 30%
Hormonális zavarok (pl. ivarmirigyek, agyalapi mirigy, pajzsmirigy betegségei, mellékvese) 20%
Gyulladásos- immunológiai okok (pl.pajzsmirigygyulladás) 15%
Nem ismert okok (genetikai tényezők) 5%

Lényeges annak megemlítése, hogy az éretlen petesejtből (ún. oocisztából) kb 3 hónap amíg érett petesejt jön létre és válik alkalmassá e megtermékenyülésre. Nagyon fontos már a megtermékenyülés előtt 3-6 hónap, mert a káros hatások nemcsak a magzatban, hanem a petesejtben is kárt okozhatnak. Ezért már a gyermekvárás eltervezésekor alapvető hormonális és immunológiai-, genetikai vizsgálatok, életstílus, diéta és adott esetben gyógyszeres kezelés váltás is szükséges lehet.
A peteérés zavarai: a korai ovuláció, az an ovuláció (mikor az ovulació nem következik be), a szabálytalan menstsruációs ciklusok, a progeszteron, a prolaktin, a TSH szint ellenőrzése és annak korrekciója feltétlen szükséges.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”).
2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig.
3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap.
4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van).
Az utóbbi időben derült csak ki, hogy teljesen ép pajzsmirigy (normális TSH) mellett is kialakulhat a meddőség és a korai vetélés, ha autoimmun gyulladás áll fenn. Ezt leginkább a fentebb említett enzim, a TPO elleni antitest jelenléte mutatja, ugyanis ezeknek az antitesteknek szerepük van:
I. Meddőségben, mert
• Az infertilis nőkben a TPO elleni antitest 31.8% , a fertilis, egészséges populációban 4.6% volt kimutatható (Cubillos J és mtsai, 2009)
• A TPO elleni antitest pozitívakban akkor is szignifikánsan nagyobb volt az infertilisek aránya, ha a hormon értékeik (hypophysis és perifériás hormonok) fiziológás tartományban voltak! (Wilson R és mtsai, 2009).
II.Vetélésekben (Bussen S és mtsai. 2008), mert
• A TPO elleni antitest pozitivakban a spontán vetélések száma jelentősen magasabb, mint az antitest negatívakban (32% v.s. 6%)
• A 3-szor vagy több alkalommal vetéltek között a magas TPO elleni antitest titerüek száma kétszer nagyobb
III. Magzati fejlődésben, mert
• A magzat fizikai fejlődése (érése) 19.3%-ban gátolt a TPO elleni antitest pozitív anyákban (Ilijama T és mtsai, 2009)
• A szellemi fejlődés, az IQ érték 10,5 ponttal alacsonyabb a TPO elleni antitest jelenlétében (Pop VJ és mtsai, 2005)
Mi tulajdonképpen a TPO elleni antitest?
Az antitestekről általában azt gondolják, ill. vélik, hogy károsító hatásúak. A helyzet az, hogy éppen az autoimmun pajzsmirigybetegségek bizonyítják, hogy egy nem így van. Az antitesteknek azonban több típusa van:
• A védelmet szolgálják: pl. a kórokozók elleni antitestek egyes típusai (oltások után ezek megjelennek és hosszab- rövidebb ideig védik a szervezetet)
• Autoimmun antitesteknek is több típisa van:
- Sejtkárosítók , toxikusak, ezek a sejtek mebránját bombázzúk és eépusztítják a setjeket
- Stimulálók: ezek egy-egy sejt működését fokozzák, ilyenek a Basedow kóros betegekben lévő TSH-receptor elleni stimuláló antitestek, amelyek a pajzsmirigy túlműködéséért felelőek
- Neutrális, ill közömbös antitestek, amelyek a nem hatnak a sejtek működésére, de szabályozzák az immunrendszer működését
A TPO elleni antitestekről fontos tudni, hogy egy csoportot képeznek. Ez azt jelenti, hogy a méréseink során az antitestek teljes mennyiségét és határozzuk meg (azaz a toxikus, a stimuláló és neutrális antitesteket is). Ezért van az, hogy az antitestek szintjének változása nem feltétlen függ össze a pajzsmirigy állapotával. Ennek eldöntése a vizsgálatokat végző orvos feladata, amely adott esetben további vizsgálatokat is igényelhet.
Oki kezelést javaslok és jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-09 13:09:03

Tisztelt Kérdező!

A legfőbb tanulság, hogy nem a leleteket, hanem a betegeket kell(ene) kezelni. Mindenek előtt tudni kellene, hogy mi áll az emelkedett TSH hátterében, milyen betegség. A gyógyszerek kis mennyiségben is okozhatnak ilyen tünetek, főleg ha pánik jelek is kimutathatók. A lelki folyamatok rendkívül fontosak és ezek kezelése is indokolt lehet.
Tehát további vizsgálatot javaslok, jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-01-05 17:36:21