Tisztelt Kérdező!

Ez lehetséges, de előzőleg vizsgálat indokolt.

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-24 17:18:58

Tisztelt Kérdező!

Számos kérdés vetődik fel ezzel kapcsolatban, amelyek megválaszolásához a leírt adatok nem elegendőek. Tudni kellen még több adatot (van-e strúmája, milyen gyógyszereket szed stb.).
Ezek birtokában lehet eldönteni, hogy valóban kell-e kezelést adni.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-22 17:42:07

Tisztelt Kérdező!

Sajnos az derült ki, hogy mi okozta a csökkent működét, ezt jó lett volna, jó lenne megvizsgálni.
A kezelést "egyénre szabottan" javaslom.Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe.
A cél tehát nem egyetlen laboratóriumi adat (pl. a TSH) „beállítása”, hanem a komplex kezeléssel a betegek életminőségének javítása és lehetőség szerinti teljes helyreállítása.
Jó egészséget kívánok:




Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-22 17:39:06

Tisztelt Sz. Krisztina!

A pajzsmirigygöb jellegére vonatkozóan ezek az adatok egyelőre nem sokat segítettek. Azt minden esetre jó jel, hogy eddig nem növekedett. Jó lett volna tudni, hogy ezek a göbök "meleg vagy hideg" göbök. Ehhez pajzsmirigy izotóp vizsgálat szükséges.
A mitralis prolapsus miatt a Concor egyik jó választás.
A perimenopauza valóban egy lehetőség, de még van lehetőség a menopausa elkerülésére! A DHEA szedését egyelőre nem javaslom, egyéb készítménye szedése előtt pedig további vizsgálatok (nőgyógyászati vizsgálat, tumor markerek szükségesek lehetnek).
A további kezelésről ezek birtokában célszerű volna személye konzultáció után dönteni.
Mielőbbi javulást, jó egészséget kívánok, tisztelettel:




Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-22 17:33:48

Tisztelt Kérdező!

Legnagyobb sajnálatomra ebben a kérdésben nem foglalhatok állást. Kérem forduljon gyermekbőrgyógyászhoz.

Üdvözlettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-21 17:24:31

Tisztelt SZ.T!

Értem gondját, korábban le is írtam a teendőket, de a leírtak alapján gyógyszeres kezelést nem javasolhatok, mert engem is kötnek a szabályok:" Mellékeljük az Ön által kért egészségügyi dokumentációt. Felhívjuk a figyelmét, hogy labor és egyéb vizsgálati eredmény értékelése szakorvosi kompetencia, mely a klinikai kép és az összes rendelkezésre álló egészségügyi információ ismeretében történhet meg. Az eredmények egyéb értékeléséből levont következtetések alapján elindított, módosított kezelés miatti esetleges egészségkárosodásért felelősséget nem vállalunk.
Javasoljuk, az eredmények értékeléséhez, a megfelelő kezelés megválasztásához jelentkezzen be vizitre a vizsgálatot indító szakorvoshoz."
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-21 17:22:30

Tisztelt Alexa!

A leírás és a leletei alapján a pajzsmirigy betegsége nem zárható ki.
További vizsgálat indokolt.
Soron kívül lesz nálunk lehetőség (talán már holnap is), kérem jelentkezzen kolléganőmnél,
Székely Melindánál:szekelymelinda66@gmail.com Szekelym@vipmail.hu

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-20 17:16:26

Tisztelt Kérdező!

Ne legyen megrémülve, mert lehet segíteni!

Mindenek előtt le kell szögeznem, hogy a hiteles adatok elérése nem mindig könnyű, sőt néha félrevezető is lehet.
Ennek több oka is lehet:
• Sokan azt gondolják, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálatból, amolyan „varázs gömbből” megtudhatják betegek-e vagy szerencsére nem. Sőt néha diagnózishoz is lehet jutni....
• Többször leírtam már, hogy a laboratóriumi értékek száraz adatok, amelyek értékelése csak a beteg panaszainak, és vizsgálati leleteinek birtokában lehetséges. A referencia értékek csak tájékoztató jellegűek, mivel az egyes értékek életkortól, napszaktól, stb. eltérő jellegűek.
• A hormonok meghatározása során további nehézséget jelent, hogy a mérések immunológiai módszerekkel történnek, ezért sok esetben nem a biológiailag aktív anyagot mérik. Ráadásul a módszerek laboratóriumonként eltérők és ami még fontosabb az „határértékek” jelölésénél több dolgot nem vesznek figyelembe
(életkor, napszak, gyógyszerek szedése stb.). Ezért ma már a laboratóriumok az eredményekhez hozzá írják a következőket: "Mellékeljük az Ön által kért egészségügyi dokumentációt. Felhívjuk a figyelmét, hogy labor és egyéb vizsgálati eredmény értékelése szakorvosi kompetencia, mely a klinikai kép és az összes rendelkezésre álló egészségügyi információ ismeretében történhet meg. Az eredmények egyéb értékeléséből levont következtetések alapján elindított, módosított kezelés miatti esetleges egészségkárosodásért felelősséget nem vállalunk.
Javasoljuk, az eredmények értékeléséhez, a megfelelő kezelés megválasztásához jelentkezzen be vizitre a vizsgálatot indító szakorvoshoz".
Hasonló a helyzet a képalkotó vizsgálatokkal (ultrahangos és izotópos vizsgálatokkal is), ezeket is csak a klinikai adatokkal együtt szabad értékelni. A leírt elváltozások elsősorban gyulladásnak felelnek meg.
• A legvalószínűbb, hogy Önnek a szülés utáni, ún. „post-partum” pajzsmirigygyulladása zajlott, ill. zajlik le, ezt támasztják alá a szépen, pontosan leírt tünetek. Ez a betegség a szülések 17-20%-ban kialakul, de sajnos ritkán diagnosztizálják. A lényeg: megfelelő immuno-endokrin kivizsgálás után a betegség kezelhető és a szoptatást nem kell abbahagynia! Mi is ez a betegség? Ez az u.n. post-partum thyreoiditis (PPT) a szülést követő 3-12 hónap múlva alakulhat ki a szülések 3-1 %-ban! A PPT népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség is gyakran “rejtve” marad és valami egészen más betegséggel “kezelik” a kismamát. Melyek ezek a legfontosabb jelek, tünetek? A pajzsmirgy megduzzadása (strúma, golyva), az erős szívdobogás, fulladás érzése, nagyfokú (ok nélküli kimerültség), jelentős hízás. A betegséget már a Mátyás király korából származó könyvekben is ábrázolták, de csak az utóbbi időben vált ismertté és kezelhetővé.

Találgatni tehát nem célszerű, de célszerű volna ilyen irányú vizsgálata. További immuno-endokrin kivizsgálást és oki kezelés javaslok.
Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-19 11:26:52

Tisztelt Klára!

Ehhez az egész immunológiai könyv közel minden fejezetét be kellene írnom. Ezt hely hiány miatt értelemszerűen nem tehetem.

A legfontosabbak:
A laikusoknak általában kissé homályos fogalmuk van róla, hogy mi a az immunrendszer. Tudják, hogy az immunrendszer valamiféle védelmet jelent számunkra, de hogy nem egyszerűen csak „jó” vagy „rossz”, az már nem egyértelmű. Az immunrendszer tulajdonképp az élő szervezetek védelmét jelenti. Általában az emberhez kötik, holott védekező rendszere nemcsak a magasabb rendű élőlényeknek van, hanem még a növényeknek is. Leginkább akkor szerzünk tudomást a létezéséről, ha nem tölti be a feladatát.
Az emberek hajlamosak meglepődni azon, hogy egy betegség kialakul, de hogy miért, azzal ritkán foglalkozunk. Pedig érdekes, hogy a védelemnek hányféle útja van, és hogy ez a mechanizmus hogyan alakul ki. A kórokozók elleni védelmünk két fő részből áll: természetes és szerzett immunitásból. Előbbit minden élőlény megszerzi az előző generációktól, ezek öröklött készségek. Európa lakosságának jelentős részét nem háborúk, hanem járványok irtották ki, és ez a 20. századra is érvényes. Ám ezek a járványok nem múltak el nyomtalanul: amikor az élőlények találkoznak egy kórokozóval, viszonylagos védettséget szereznek vele szemben, és a túlélők átadják az információkat utódaiknak. Ennek az alapvető fontosságát ismerte fel három tudós: Bruce A. Beutler, Jules A. Hoffmann és Ralph M. Steinman, amiért 2011-ben Nobel-díjat kaptak. A másodlagos védelmet az előbbire épülő szerzett immunitás adja, de ez nem jelenti azt, hogy a szervezet teljesen védett minden fajta kórokozóval szemben.
Pontosan hogyan működik ez a bizonyos szervezeten belüli harc?
Ha idegen betolakodó jelenik meg, a fehérjék elpusztítják, lebontják, tönkreteszik, és ezzel megvédik a szervezetet. Csakhogy ennek a védelemnek van egy hibája: nem specifikus az adott kórokozóra. Ha új vírussal találkozunk, hosszú a lappangási időszak, mert sokáig tart küzdelem, amíg elpusztítják az ellenséget. De ezek a sejtek szerencsére képesek együttműködni a specifikus immunrendszerrel: kiismerik a kórokozók tulajdonságait, és ha legközelebb megjelenik a kórokozó, antitest termelődik, és már nem telik el több hét a gyógyuláshoz: néhány nap alatt lezajlik, vagy ki sem alakul a betegség.
Mivel mindig új vírusok jelennek meg, ez egy vég nélküli folyamat?
A kórokozók mutálódnak, de szerencsére általában csak egy-egy részük. Nyugodtan bízhatunk a szervezetünkben, ha immun-rendszerünk genetikailag érett és kellőképpen aktivált állapotban van.
Változó az, hogy ki milyen erős immunrendszerrel születünk?- kérdezheti.
Valóban, eltérő tulajdonságokat öröklünk. A láz például a védekezés tünete, mégsem mindenkinél jelenik meg azonos kórokozónál. De az öröklésen kívül rengeteg mindennek van szerepe: az életkornak, a hormonális hatásoknak, a környezetnek… és persze az életmódnak. A veleszületett immunitáson nem tudunk változtatni, ám a szerzettért nagymértékben felelősek vagyunk: legalább 50 százalékban rajtunk múlik, hogy mennyire ellenálló a szervezetünk.
Mit tehetünk azért, hogy ez a lehető legjobb szintű legyen?
Mindenki azt hiszi, hogy állandóan csúcsra lehet járatni az immunrendszert, holott ha meggondoljuk: még egy sportoló sem tud mindig csúcsközelben teljesíteni, az előbb-utóbb visszaütne. Ehelyett kell egy alapvédettség, aminek több feltétele is van: egészséges életszemlélet és életvitel, minőségi étkezés, mozgás és elegendő alvás. És persze különféle készítményekkel lehet stimulálni az immunrendszert például akkor, a tudjuk, hogy jön az influenzajárvány. Védelmező rendszerünknek amúgy is van egy szezonális ingadozása; a vitaminraktárak kimerülése mellett ez a másik ok, ami miatt ősszel vagy télen könnyebben betegszünk meg.
Van, aki az első hideg napon megfázik, más betegállomány nélkül vészeli át a telet. Miért?
Sokat számítanak a környezeti faktorok és – bár sokan nem is gondolnák – a pszichés tényezők. Pszichológiai, neurológiai, endokrin- és immunológiai folyamatok egymásra hatnak, ez együttesen adja a szervezet adaptációját. A stresszhatás például jelentősen befolyásolja ezt. Nem egy ideges dühkitöréssel van a gond, hanem azzal, ha tartós feszültségnek vagyunk kitéve, és nem tudjuk kiadni magunkból. Mindenki le akarja győzni a stresszt, pedig nem legyőzni kell, hanem alkalmazkodni hozzá, fokozatosan edzeni a testünket.
Hogyan alakult ez a rendszer?
Az élővilág evolúciója során számos olyan mechanizmus alakult ki, amely az idegen behatolók nagyon gyors elpusztítását vagy hatástalanítását biztosítja, így akadályozva meg a kórokozó elterjedését, illetve nagymértékű elszaporodását a megtámadott szervezetben. Ismerve a káros mikrobák gyors szaporodási ütemét - számos baktérium tömege például húsz percenként megduplázódhat, ami persze függ a környezeti tényezőktől is - a hatékony azonnali reakció a gazdaszervezet túlélése szempontjából alapvető fontosságú. A kórokozó mikrobák, a patogének azonnali elpusztításában döntő szerepe van az úgynevezett természetes vagy veleszületett immunrendszernek, amely a szervezetbe jutó kórokozót rögtön felismeri és elpusztítja: ennek köszönhető, hogy sokszor észre sem vesszük a káros mikrobák támadását. Ahogy az immunológus mondja, az említett, a születésünk pillanatától jelenlévő immunrendszer mellett, az idő múlásával egy másik védekező-mechanizmus is kialakul – ez a szerzett immunitás –, ami folyamatosan „tanulja” az addig ismeretlen, új kórokozók azonosítását. „Míg a velünk született immunitás a fagocitákra, addig a szerzett immunitás a limfocitákra épül, ami egy másik fehérvérsejt-típus. Nagyon leegyszerűsítve: amikor a kórokozó a szervezetbe kerül, az a limfociták átalakulását indítja el. Ennek a folyamatnak a végén válik képessé a limfocita arra, hogy az adott idegen anyagra kialakítsa a hatásos pusztító mechanizmust. Így jönnek létre az immunglobulinok, amelyek a konkrét baktérium, gomba, parazita ellenanyagai. És még egy érdekesség: a memóriasejtek – ezek is a limfocitákból alakulnak ki – tovább keringenek s szervezetben, s mivel emlékeznek egy-egy adott kórokozóra, egy újbóli találkozás alkalmával sokkal gyorsabban képesek aktiválni a szükséges immunválaszt” .Nézzük, mi történik akkor, ha köhögő, tüsszögő emberrel utazunk a villamoson. A levegőbe ilyenkor influenzavírusok repülnek, amiket belélegzünk, ám – s ezt mindenki tapasztalta már -, nem minden esetben betegszünk meg egy-egy ilyen találkozás után. Ez annak köszönhető, hogy az előbb bemutatott, állandóan készenlétben álló sejtek és molekulák megakadályozzák a kórokozó-fertőzést, lehetetlenné teszik a vírus nagymértékű elszaporodását. Előfordul azonban, hogy a tüsszentés nem marad hatástalan: a szervezetünkbe jutó kórokozó eléri, hogy másnapra-harmadnapra belázasodjunk, fájjon a fejünk, gyengének, egyszóval betegnek érezzük magunka. Ennek leggyakoribb oka az, hogy olyan nagy mennyiségű vírus jut a szervezetünkbe, aminek a leküzdésére a természetes immunrendszer elemei már nem képesek. Ekkor válik szükségessé a jóval bonyolultabb, de nagyon hatékony rendszer, a már említett szerzett immunrendszer aktiválása. Környezetszennyezés, bizonyos gyógyszerek, élelmiszerek, stressz – hogy csak néhányat soroljunk azok közül a tényezők közül, amik mind alkalmasak arra, hogy összezavarják az immunrendszerünket. Az effajta kisiklás kóros folyamatok kialakulásához vezethet: ilyen eset például az, amikor az immunrendszer saját struktúrákkal szemben kialakult toleranciája megszűnik, különböző okok miatt a szervezet anyagait tekinti idegennek, és a saját sejteket, szerveket támadja meg. Ezek a folyamatok vezetnek az úgynevezett autoimmun betegségek – ilyen például a szklerózis multiplex -, amik a lakosság 6-7 százalékát érintik. „Az is betegségekhez vezet, ha az immunrendszer egy jelentéktelen külső anyagot - virágpor, porszem -, ellenségként kezel, s hevesen, túlzott reakcióval csap le rá: ez tapasztalható az allergiás reakciók során” Egyébként immunrendszerünk védelme és erősítése érdekében mi magunk is sokat tehetünk: bár csodaszerek és csodamódszerek nincsenek, de a testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a vitaminok és nyomelemek megfelelő mennyiségű bevitele, és - ne feledjük - a stressz csökkentése mind az immunrendszer jó működéséhez vezet.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-18 17:50:43

Tisztelt Zsuzsa!

Valóban nem a TSH az egyedüli adat, amely ebben a kérdésben fontos! A TSH értékeket ugyanis - miként azt korábban leírtam - nagyon sok tényező befolyásolja.
Értelemszerűen azonban vizsgálat nélkül a kezelésre vonatkozó tanácsot sem szakmai, sem etikai okok miatt nem volna helyes adnom.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-18 17:39:42

Tisztelt Kérdező!

Sajnos a pajzsmirigy gyulladásos betegségeinek diagnózisa és kezelése gyakran még orvoskollégák, endokrinológusok előtt sem kellően ismert. Ezért az elmúlt év végén az endokrin orvosoknak tartottam továbbképző előadást ebből a témakörből.A legújabb, nagy európai populációban végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a pajzsmirigy betegségei népbetegségnek számítanak, mivel a teljes lakosságban a csökkent működés (hypothyreosis) 4,4%-ban, a túlműködés (hyperthyreosis) 1,4%-ban fordul elő. A csökkent működés, azaz a hypothyreosis a lakosság 0,4%-ban feltűnő formában van jelen és viszonylag könnyű diagnosztizálni a betegek panaszai, a klinikai tünetek és a laboratóriumi leletek alapján. A probléma az, hogy a betegség 4,0%-ban enyhe, nehezebben felismerhető formában mutatkozik és ritkán gondolnak csökkent pajzsmirigy működésre. Ennek egyik jellemző példája, amikor az emelkedett koleszterint szintet kezelik és nem gondolnak arra, hogy ennek hátterében a pajzsmirigy csökkent hormontermelése áll. Az USA-ban 16 millió azon egyének száma, akik az emelkedett koleszterin szintjük miatt részesülnek hormonális kezelésben és normalizálódott koleszterin szintjük. A fokozatosan, látszólag minden ok nélkül kialakult csökkent pajzsmirigyműködést korábban „idiopathiásnak” (ismeretlen eredetűnek) tartották. Kiderült, hogy ezeknek a betegségeknek az oka gyulladásos, leggyakrabban autoimmun folyamat.
Az autoimmun gyulladások tünetei és eltérő klinikai formái (nem minden autoimmun pajzsmirigygyulladás Hashimoto típusú, de minden Hashimtoo thyreoiditis autoimmun (tehát immunológiai eredetű):
I. A krónikus, klasszikus Hashimoto pajzsmirigygyulladás általában pajzsmirigy megnagyobbodással strúmával jár, kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel, esetleg hőemelkedéssel, de a láz nem jellemző!. A csökkent működés a betegség kezdetén még nem mutatható ki. Ilyenkor tehát az egyes laboratóriumi vizsgálatok: TSH, FT4, FT3 még normális határon belül vannak (!). A pajzsmirigy szövetének komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése azért fontos, mert ezek megelőzik a pajzsmirigy állapotának változását, gyulladását. Észlelésekor a pajzsmirigy vékony tű biopszia (szövettani vizsgálat) is szükséges lehet. Az esetek egy részében súlyos, máskor enyhe, esetleg rejtett (un. szubklinikus) hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van).
Az örökletes hajlam esetén a kiváltó okok (pl. szervetlen jód) hatására autoantitestek jelennek meg, amely károsítják a pajzsmirigyet és néhány hónap vagy év alatt csökkent pajzsmirigyműködést okozhatnak, de kezdeti szakaszban túlműködést válthatnak ki!!!!
II. IgG4-hez társuló gyulladás (rövidítve: IgG4-RD) (fontos tudni, hogy az IgG az egyik vérfehérje, amelyet az immunrendszer termel).
Az IgG4-RD jellemzői a következők:

• Fokozatosan növekvő tömött tapintatú pajzsmirigy
• Családban genetikai, öröklési hajlam
• Ez a betegség az autoimun thyreoiditis egy agresszív formája!
• Az IgG4-RT egy szisztémás megbetegedés, amelynek vezető tünete a pajzsmirigybetegség, de más betegségekkel (hasnyálmirigy-, máj-, bélgyulladás) gyakran társulhat
• Anti-TPO és az anti-Tg magas
• Emelkedett IgG4 szint! A szérumban az IgG4 szint magasabb mint 135 mg/dl Az IgG4 /IgG plazma sejt arány 40%-nál nagyobb

III. Sorvadásos, ún. atrofiás thyreoiditis
Ez a betegség gyakran későn kerül felismerésre, mert az alattomosan zajló gyulladás következtében a pajzsmirigy szövetek károsodik, sorvad, alig tapintható. Néha az ultrahangos vizsgálat is csak a heges területet mutatja ki. A csökkent működésű pajzsmirigy tüneteit nem kíséri az autoimmun tesztek pozitivitása, mert a folyamat már lezajlott, „kiégett”. Fontos tudni azonban, hogy kezelés szükséges és további autoimmun eredetű betegségek keresése is indokolt.
IV. Szülés utáni, ún. Post-partum pajzsmirigy gyulladás (thyreoiditis), meddőség kérdései (Stagnaro-Green, Alex, et. al. "Guidelines of the American Thyroid Association for the Diagnosis and Management of Thyroid Disease During Pregnancy and Postpartum." Thyroid. Volume 21, Number 10, 2011”). A posztpartum thyreoiditisz (PPT) a leggyakoribb endokrin betegség. Ismert jelenség, hogy szülés után 1-2 hónappal a mamák fáradtsággal, szívdobogás érzéssel, hangulatzavarral, kimerüléssel, hajhullással küszködnek. Ilyenkor az orvosok is ritkán gondolnak pajzsmirigygyulladásra, pedig ez az autoimmun pajzsmirigygyulladásnak egyik formája, amely a szüléseket követő időszakban az asszonyok 9-17%-ban alakul ki.

Melyek a szülést követő pajzsmirigygyulladás fontosabb tünetei?
• Golyva (strúma kialakulása)
• A szoptatás során azt észlelik, hogy csökken a tej mennyisége
• Szívdobogás lép fel
• Hajhullás jelentkezik
• Depressziós tünetek, feltűnő, gyakran indokolatlannak tűnő hangulatváltozás
• Hasmenés, néha székrekedés lép fel
• A bőr szárazzá válik, az arc felpuffad
• Izomfájdalmak lépnek fel
Hogyan lehet megállapítani a betegség fennállását?
• Mindenekelőtt, a tünetek alapján gondolni kell erre a betegségre
• Mivel a betegség autoimmun eredetű, de endokrin tüneteket okoz: részletes immuno-endokrin vizsgálat szükséges. Ennek során a pajzsmirigy megtapintása, bizonyos laboratóriumi vizsgálatok (immun- és endokrin egyaránt), ultrahang vizsgálat segít a betegség kimutatásában.
Kik a fokozottan veszélyeztetettek?
• Az 1. típusú (inzulin-függő) cukorbetegek
• Azok, akiknek a családjában már volt pajzsmirigybetegség
• A túl nagy mennyiségű szervetlen jód alkalmazás, esetleg bevitele (pl. Betadine kúp)
Hogyan lehet kezelni a betegséget?
A tünetektől és az eredményektől függően, egyénre szabottan (!) lehet szükség a pajzsmirigy-hormon adásának.
Mi a veszélye a fel nem ismert betegségnek?
Az esetek egy részében 6-8 hónap múlva a tünetek megszűnhetnek. Sajnos a későbbiekben a betegség feltűnő tünetek nélkül fokozatosan a pajzsmirigy pusztulását és csökkent működést eredményezheti. Hozzá kell tenni, hogy a gyulladás a következő szülések után nagy valószínűséggel ismét jelentkezik. Ráadásul a fennálló autoimmun folyamat a betegek kb. 30%-ában terméketlenséget, esetleg spontán vetéléseket tud kiváltani.
Melyek a bizonyítékai az anti-TPO antitest és a meddőség, ill. vetélések összefüggésének?
• Az infertilis nőkben a TPO elleni antitest 31.8%, a fertilis, egészséges populációban 4.6% volt kimutatható
• A TPO elleni antitest pozitívakban akkor is szignifikánsan nagyobb volt a

meddők aránya, ha a hormon értékeik (hypophysis és perifériás hormonok) élettani tartományban voltak!
• A TPO elleni antitest pozitívakban a spontán vetélések száma jelentősen magasabb, mint az antitest negatívakban (32% v.s. 6%)
• A 3-szor vagy több alkalommal vetéltek között a magas TPO elleni antitest titerűek száma kétszer nagyobb
Összegezve: a thyreoiditisek rendkívül heterogén betegségek
A következő hajlamosító tényezői vannak:
A szervetlen jód autoimmun thyreoditist kiváltó hatására fogékonyak:
• Akiknek a családjában pajzsmirigy vagy más autoimmun betegség előfordult
• Idősebbek (60 év felett)
• Terhesek
• Újszülöttek
• Az anti-TPO elleni antitest emelkedett értéke hajlamosít hypothyreosisra
• Az autoimmun thyreoiditisben a meddőség és a spontán vetélések aránya lényegesen magasabb

Az anti-TPO antitest általában eltérő antitestek keverékét tartalmazza. Sajnos a funkciót nem határozzák meg, pedid ezt már 20 évvel ezelőtt a leginkább elismert amerikai lapban közöltük (Kaczur V, Vereb Gy, Molnar I, Balázs Cs. et al. Effect of anti-thyroid peroxidase (TPO) antibodies on TPO activity measured by chemiluminescence assay. Clin Chem. 1997;43:1392–1396). Az anti-TPO titere megfelelő kezelés mellett csökken és a károsító hatásai kivédhetők (A sok külföldi irodalomból a legújabb: Wichman J, Hillert Winther, Bonnema S,, and Laszlo Hegedus:Supplementation Significantly Reduces Thyroid Auto-antibody Levels in Patients with Chronic Autoimmune Thyroiditis: A Systematic Review and Meta-Analysis. THYROID Volume 26, Number 12, 2016 ª Mary Ann Liebert, Inc.DOI: 10.1089/thy.2016.0256)
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-18 11:54:10

Tisztelt Icus !

Sajnos ez egy nagyon komoly gond, ezért feltétlen további vizsgálatot és oki, egyénre szabott kezelést igényel.

A probléma úgy fogalmazható meg, hogy okozhat-e a pajzsmirigybetegség szembetegséget?
A szem nem vagy nehezen gyógyuló gyulladásai hátterében pajzsmirigy-betegség állhat. Mivel a szemtünetek megelőzhetik, ill. több hónappal követhetik a pajzsmirigy immunológiai ("autoimmun") megbetegedését, ezért a diagnózis hónapokat késhet, pedig ebben a kórképben a minél előbbi kórisme és kezelés a beteg szeme világának megmentését jelentheti.
A klinikai tünetek egyes betegekben és a betegség különböző stádiumaiban eltérőek lehetnek. Kezdetben domináló a fényérzékenység, fokozott könnyezés, fejfájás, idegentest-érzés, később lép fel a szem körüli duzzanat (ödema), kötőhártya gyulladás, látászavar, homályos, majd kettős látás. Feltűnő lehet a szem "kidülledése", a szaruhártya károsodása, szemizmok hegesedése. Az első szakaszban dominálóak a gyulladásos tünetek (ú.n. "nedves szem"), később a gyulladásos tünetek "kiégnek" és már sajnos hegesedéssel járó szimptómák váltják fel.
Egyszemmel általában nem lehet kettős látása!!!
 

Kezelés előtt:

Kezelés után:

Mikor gondoljon a beteg pajzsmirigybetegséghez társuló szembetegségre?
Ha nem vagy nehezen befolyásolható fentebb említett panaszok lépnek fel és korábbiakban pajzsmirigybetegség miatt kezelték, ha az allergiásnak tartott szembetegség az addig alkalmazott kezelésre nem javult. A diagnózishoz nem elegendők a hormonális vizsgálatok, hanem szakirányú immuno-endokrin kivizsgálás, részletes speciális immunológiai tesztek és az esetek egy részében CT is szükségesek. Lényeges, hogy a minél korábban elkezdett speciális immunológiai ("immunmoduláns") gyógyszeres, gyakran infúzós kezelés eredményes
Mi tehet a beteg a megelőzés érdekében?
Először is gondoljon mind a háziorvos, a szemészorvos és a beteg erre a lehetőségre. A legfontosabb a dohányzás azonnali elhagyása, mert a betegség kialakulásában és romlásában a cigarettázás meghatározó fontosságú. A USA-ban a betegek kezelését el sem kezdik, amíg a beteg nem hagy fel ezzel a kóros szenvedéllyel. Napjainkban már vannak olyan készítmények, amelyekkel megelőzhető ez a betegség.
További kezelést, javulást és gyógyulást kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-17 17:37:03

Tisztelt Krisztina!

A mai napon délelőtt már válaszoltam.
A lényeg az, hogy minél előbbi immuno-endokrin kivizsgálást javaslok és oki kezelést.

Tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-17 17:30:49

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-14 17:28:32

Tisztelt G. Lilla!

A valódi Bell féle bénulás nyom nélkül gyógyul. Ezt követen elvégzett immuno-endokrin vizsgálat után nagy valószínűséggel nem lesz akadálya a gyermekáldásnak.

Jó egészséget kívánok:





Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-13 17:35:41

Tisztelt Kérdező!

Ezzel a kérdéssel a gyermek endokrinológusok foglalkoznak. 04 éves kórtól már jelentkezhet felnőtt rendelésen.

Tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-13 17:32:20

Tisztelt Arany!

Ezeknek a tüneteknek több oka is lehet. Elsődlegesen a mellékvese és az agyalapi mirigy sejtjeinek túlműködése szokta okozni (de más szerv is érintette lehet!).A CT és a mellékelt leletek a mellékvese túlműködést nem igazolták, de az agyalapi mirigy működési zavara nem kizárt.Az üres (empty) sella olyan anatómiai elváltozást jelöl, melynek lényege, hogy képalkotó eljárással a sella turcica (török nyereg) űrterében hypophysis (agyalapi mirigy) nem mutatható ki, a sella űrtere pedig legtöbbször tágult és liquor (folyadék) tölti ki. Amennyiben az elváltozáshoz jellegzetes tünetek együttese társul, üres sella szindrómáról beszélünk.
Okai: Primer forma anatómia variációnak tartható, azonban kialakulásában a fokozott intracraniális nyomásnak is szerepet tulajdonítanak. Ezt igazolja, hogy gyakrabban fordul elő benignus intracranialis hypertoniában. Ebben az esetben kezdetben átmeneti túlműködés is kialakulhat! A másodlagos üres sella intraselláris kórfolyamatok következménye. Nem daganatos hypophysis állománycsökkenés következtében is létrejöhet az autoimmun gyulladás következtében (pl.: Sheehan-syndromában). Társuló tünetek (üres sella syndroma) nem feltétlen velejárói az anatómiai elváltozásnak, ahhoz ugyanis, hogy manifeszt klinikai tünetek kialakuljanak, a hypophysis állományának legalább 60-70%-os pusztulása szükséges.
Leggyakrabban tünetmentes, de secunder formákban a megelőző hypophysis műtét vagy irradiáció az anamnézisben felveti az empty sella lehetőségét. Gyakran hormonális panaszok: pl. menzeszzavar, meddőség, impotencia hívja fel a kezelő orvos figyelmét erre a betegségre. Fontos, hogy gyakran társul(hat) más endokrin, immuno-endokrin kórképpel.
Ilyen irányú vizsgálatot és oki kezelést javaslok, üdvözlettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-12 12:43:14

Tisztelt Ferenc!

Ezeknek a bőrtüneteknek valóban több oka lehet, de a leggyakoribb a pajzsmirigy autoimmun folyamata.
Talán ismert, hogy A csökkent pajzsmirigyműködésnek számos jele látható az arcon és a bőrön. A legfeltűnőbb a felpuffadt arc, az „álmos” tekintet, a duzzadt, ödémás szemek és a szemöldök megritkulása. Ez utóbbi, azaz a szemöldök megritkulása jellemző tünet! Ez a jelenség az ún. Hertoghe jel, amelyet első leírójáról neveztek el. Ezt méltán tették, mert Eugene Hertoghe-t joggal tekinthetjük a pajzsmirigy kutatás egyik úttörőjének. Ő nem tett egyebet „csak megfigyelte a beteget” és minden további teszt nélkül jutott következtetésre. Ilyen elváltozást láthatunk Anna dán királynőnél továbbá, angliai, tragikus sorsú Boleyn Annánál.
Sajnos a helyzet az, hogy a helyzet 1612 óta nem sokat javult, mert rendelésemen jelentkezett betegeknél legalább ilyen súlyos elváltozást láttam, de addig a beteg panasza ellenére a pajzs-mirigyének betegségére nem gondoltak. A Hertoghe jel gyakran nem önmagában jelentkezik, hanem más tünetek is gyakran kísérik. Ezek közül a leggyakoribb a diffúz, az egész fejtetőre kiterjedő vagy „csak” foltos hajhullás. Sajnos a hajhullás esetén is sokk vizsgálatot elvégeznek (gócot keresnek(,de a pajzsmirigy betegségeire ritkán gondolnak. Ilyen irányú kivizsgálás - ezek után - valóban indokolt, ezeket a személyes találkozás kapcsán megbeszéljük.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-11 18:05:44

Tisztelt Végh Mária!

Ennek elbírálása a kezelő orvosának feladata.

Mielőbbi felépülést kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-10 17:03:17

Tisztelt M. Zsuzsanna!

Köszönöm kérdését. A válaszom,miként a probléma, összetett.
A lelki folyamatok gyakran meghatározóak és testi, immunológiai tüneteket is produkálnak. Jó volna, ha egyetlen laboratóriumi teszttel meg lehetne mondani, hogy immunológiai betegsége a panaszainak egyedüli oka. A helyzet azonban más! Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a psycho-neuro-endokrin- és az immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ. Ennek a közös "nyelvnek" a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé. Ma még nem ismerjük ennek a sokrétű kölcsönhatásnak minden részletét, azonban jelen ismereteink már elégségsek annak kimondására, hogy nem egymástól elkülönült, hanem egy integrált psycho-neuro-endokrin-immunrendszer felelős a szervezet homeosztázisának megőrzéséért . Ennek a kényes egyensúlynak a felborulása különböző kóros állapotokhoz, így az autoimmun patogenezisű betegségek kialakulásához vezethet. Ismert, hogy az immunrendszer egymással szabályozott kapcsolatban lévő sejtek bonyolult hálózata alkotja. Az antigének felismerését a monocyták, makrophágok végzik. Az antigének felismerése komplex folyamat, amelyben a sejtek által felvett anyagok lebontására, felismerésére, átadására kerül sor. Az antigének felismerésében és átadásában ("prezentációjában") lényeges funkciót töltenek be a "Fő Hisztokompatibilitási Komplex" (MHC=Major Histocompatibility Complex) molekulái. A felismert információt a thymus- és bursa-dependens sejteknek (T és B lymphocytáknak) adják át. Az előbbiek is két alcsoportra bonthatók. A Th1 (T helper l ) sejtek az u.n. sejtes, késői típusú immunreakciókért felelősek, a Th2 (T helper 2) sejtek a humorális immunológiai folyamatokat irányítják. A T sejtek mitogének és antigének jelenlétében osztódnak u.n. blasztos átalakuláson mennek át. Ennek a folyamatnak a során biológiailag aktív anyagokat termelnek, amelyek egy része cytotoxikus lehet. A B lymphocyták hatásukat antitestek révén fejtik ki, amelyek mind felépítésükben, mind funkciójukban eltérőek. Az antitestek egy része a saját egyedi immunglobulinokhoz (idiotípus) kötődik és létrehozza az u.n. idiotipus-anti-idiotipus hálózatot, amelynek fontos szerepe van az immunrendszer alapvető feladatának, az indivídum saját integritásának megőrzésében. Az antitestek másik része lehet citotoxikus, ill. olyan, amely a sejtek működését gátolja vagy fokozza (pl. A pajzsmirigy működését fokozó TSH receptor elleni antitest Basedow-Graves kóros betegekben). Az immunrendszer kölcsönhatásaiért az általuk termelt anyagokat, lymphokineket tették felelőssé. Az utóbbi években kiderült azonban, hogy lymphokineket nemcsak az immunrendszer, hanem más sejtek, így a neuroendokrinrendszer sejtjei is termelik. Ezért napjainkban már ezeket az információt átadó anyagokat citokineknek nevezik. A citokinek olyan polipeptid típusú molekulák, amelyek sejtfelszíni fehérjékhez (receptorokhoz) specifikusan kötődnek és azok működését megváltoztatják. A citokineknek és citokin receptoroknak a felépítésük már ismert, egy részüket sikerült klónozni is. A hormonokkal ellentétben a citokinek hatásukat döntően parakrin vagy autokrin módon fejtik ki. Meg kell azonban említeni, hogy néha átfedés van a hormonok és a citokinek hatásaiban. Ez azt jelenti, hogy a citokinek a perifériás keringésben kimutathatóak és hormonként viselkedhetnek (pl. interleukin-6 a legintenzivebben stimulálja a hypothalamus-hypophysis tengelyt), másrészt ismertek olyan hormonok (pl. prolaktin, ACTH, TSH), amelyek citokinként szerepelhetnek a szövetekben. A citokinek specifikus receptorokhoz kötődnek és gátló, ill. stimuláló jeleket közvetithetnek. A citokinreceptorok leválhatnak a sejtek felszínéről és szolubilis formában lehetnek jelen. Ezek a szolubilis citokinreceptorok részben a citokinek képződésének szabályozásában, részben a citokinek hatásában egyaránt lényegesek lehetnek. A citokin agonisták és antagonisták eltérő módon fejthetik ki hatásukat és a jövőben várhatóan egyre nagyobb terápiás jelentőségük lesz. A holisztikus medicina szemléletének alapja, hogy a szervezet fiziológiás és patológiás szabályozó mechanizmusait egységesen tanulmányozza. Az emberi szervezet regulációját összefoglaló integratív nyelv kódjainak megfejtése új irányt nyitott meg a medicinában. Ennek a kölcsöhatásnak a lényege az, hogy a neuro-endokrin rendszer sejtejei képesek citokineket termelni, a lymphocyták, makrophagok, pedig neurotranszmitterek és hormonok produkciójára képesek. A legújabb eredmények azt mutatják, hogy az agy egyes területei eltérő módon koordinálják az immunsejtek érését, működését . A mindennapi gyakorlatban a korábban autonomnak vélt rendszerek közötti interakciókra számos példát említhetünk. A hormonok (szteroidok, prolactin, pajzsmirigy hormonjai) befolyásolják az immunrendszer fiziológiás és kóros működését egyaránt . Patrikkal kapcsolatban a fennálló betegségéről azt írhatom, hogy teljes mértékben gyógyítható, de ehhez pszichés, pszichoterápás segítség kell (sz.e. gyógyszeres kezelés is).
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-10 17:02:05