SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Gimes Katalin


Gimes Katalin
Családterapeuta, addiktológus konzultáns

Elsősorban szenvedélybetegen, függőkön (alkoholistákon, drogosokon stb.) tudok egyénileg segíteni addiktológiai konzultáció keretében.
Pár- és családterápiát vállalok mindenféle problémás családdal.
A VI. kerületi, jó helyen levő lakásomon várom szeretettel az érdeklődőket.

Elérhetőségeim:
Telefon: 06-30/250-80-20
E-mail: gimkat@gmail.com
Honlap: http://szenvedelystop.hu

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt szakértő!

Kissé aggodalommal fordulok önhöz. 3 éve van egy kapcsolatom a párom idősebb tőlem tizenpár évvel nem tudom fontos e azért inkább leírom. Szóval k. 3 hónapja költöztünk össze és mostanában elég keveset foglalkozunk egymással a munkám miatt ill mert ő fáradt és a gyereke miatt (akit szeretek mintha a sajátom lenne). A szexuális életünk eddig rendben volt most is az csak elég ritka heti 1 alkalom és akkor amikor a gyerek nincs itthon és amikor ő akarja. Régebben is volt rá példa, hogy mikor puszilgattam a kezét vagy simogattam a lábát és közben ránéztem azt mondta hogy ez olyan túlzás nyálas. Itt az első kérdésem hogyan érezheti hogy túlzás olyan nyálas. nyilván számomra ez bántó mert ez ösztönösen jön de próbálom nem mutatni amikor sikerül. Az elmúlt napokban is hasonló történt lefeküdtünk, hogy alszunk erre elkezdtem csókolgatni a csípőjét ő reagálásképp: hogy ez neki zavaró és hagyjam aludni mert ő már alszik... félek elhűlt benne felém az érzés? Ill. mostanában észre vettem ha beszélek hozzá nem válaszol és ha megkérdezem miért csinálja ezt az a válasz hogy erre nem tud mit mondani. ő Ritkábban ölel meg mint én őt. A kapcsolatunk elején is így volt én jobban kimutattam mit érzek mint ő. ez kicsit fura érzést kelt bennem. mikor próbálok vele erről beszélni csak azt vágja hozzám hogy nekem csak a szexen jár az eszem és elégedetlen vagyok közben nem mert van mikor csak spontán puszilom meg vagy ölelgetni próbálom de őt zavarja igy elküld . Nyilván a szex is kevesebb és szeretném többet azt is de mindig megvárom míg ő közeledik mert ha én próbálkozom akkor mindig felsülök. Sokat vitatkozunk mert ő mondja az ő véleményét én az enyémet de majd megenyhülünk viszont ő jön ki nyertesen a vitákból valahogy kihozza belőle. Nem tudom mit tegyek lépjünk túl egymás életén vagy hogyan vegyem rá hogy mondja el miért zavarja az érintésem miért sok neki hisz a munkámból kifolyólag nem vagyok sokat itthon. Nem hiszem hogy lenne neki más a láthatáron mert nem olyan tipus. Remélem tud valami olyan választ nyújtani amivel okosabb leszek mert elkeseredtem kicsit mert én szeretem őt és nem akarom hogy elváljanak az útjaink.

Köszönettel.
Kedves Asszonyom!
Problémájára - mert bizony probléma, amit leír - a következőt tudom mondani: Minden jel szerint Ön egy testileg-lelkileg egészséges nő, aki szeretne a társával beszélgetni, kommunikálni, megbeszélni vele a gondjaikat, és szeretne egy egészséges és megfelelő gyakoriságú szexuális életet élni, melyet bármelyikük kezdeményezhet. Mindez a párjára nem mondható el. Feltehetőleg ő beéri kevesebb szexszel, ráadásul nem tudja kimutatni az érzéseit, nem tud beszélni róluk. Lehetséges, hogy ő olyan családból jött, olyan (konzervatív) nevelést kaphatott, mely azt tanította neki, hogy a férfi dolga a kezdeményezés. Ki tudja, talán abban a tévhitben él (előfordul ilyen tévhit is), hogy csak egy prostutáltra jellemző, hogy maga kezdeményez, egy tisztességes asszony ilyet nem tesz. Felteszem, az intimitásal is gondjai lehetnek a párjának, ha elutasítja a maga gyöngédségét. Talán a szeretet elfogadása is nehezére esik.
Az tény, hogy az embereknek nem egyforma a libidójuk, a szexuális igényük, lehet, hogy ő jóval kevesebben beéri, mint Ön. Ebben talán szerepet játszik, hogy idősebb Önnél, de ez korántsem biztos.(Gyakoribb, hogy ez fordítva történik, és a nő az elutasítóbb az ágyban.) Ilyenkor, ha ebben különbség van, szerencsés, ha az igényeiket valahogy közelítik egymáshoz, összeszoknak, de ehhez a kapcsolatban szükség van egy szeretetalapra és arra az intimitásra, amikor bármiről lehet őszintén beszélni.
Most nem is az a fontos, hogy milyen a párja, hanem az, hogy Ön ezt tudja-e tolerálni, el tudja-e fogadni, rá tudja-e venni mélyebb beszélgetésre, és egyáltalán szenved-e ebben a kapcsolatban. Mert ha ez utóbbira "igen" a válasza, akkor nem érdemes folytatnia. Nem szeretnék direkt tanácsot adni, magának kell átgondolni, próbál-e vele létrehozni egy bensőségesebb viszonyt, tudják-e egymáshoz közelíteni az igényeiket, van-e a kapcsolatukban szeretettartalék, vagy nincs.
Amit oly gyakran szoktam mondani, érdemes lenne a partnerének egyéni pszichoterápiára járni, vagy kettőjüknek párterápiára, ami feltárhatja ezeket a problémákat.
Üdvözlöm

































Gimes Katalin
2013-08-09 19:05:31
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja