Ha a munkaidőd 8 órára emelkedik, a béred meg kicsivel a minimálbér kétszerese fölé és - mert ilyenkor ajánlott, hogy ezzel megmutasd, hogy minden tényleg így van - legalább egy kicsit dolgozol ilyen kondíciókkal, mielőtt táppénzre mész, akkor a következő csed és gyed alapja a minimálbér kétszerese lesz, ami gyedből a maximálisat jelenti.

A gyed extra lényege, hogy munka mellett is jár az ellátás. Viszont akár dolgozik mellette a szülő, akár nem, legfeljebb 2 éves korig jár a gyed. 2 éves kor után csak a gyes van. (Kivéve az ikreket, nekik 3 éves korig jár a gyed.)

Mindig jó érzés, ha segíthetek - ezért csinálom ezt már nem is tudom, hány éve - de még ennél is jobb, ha visszajelzést kapok róla, hogy tényleg és érdemben tudtam segíteni. Soha nem tudom, hogy amit javasolok, azt meglépik-e a kérdezők, úgy gondolom, hogy elég kis arányban, főleg, ha valami macerásat vagy kellemetlent tanácsolok úgyhogy most igazán örülök neki, hogy sikerült rendezni a helyzetet.Remélem, sokan olvassák és legközelebb ők is ilyen elszántak és bátrak lesznek, mint Te.
Köszönöm a jókívánságokat, hasonlóakat Neked is!

1. Nem. A fizetés nélküli szabadság 3 éves korig jár, azon felül a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy ad-e, ha kérsz. Nem szokott, ezen a +1,5 éven is csodálkozom.

2. Ha a munkáltató akar Téged foglalkoztatni, Te meg nem akarsz dolgozni, akkor fel kell mondanod. Ha egyikőtök sem tud mit kezdeni a másikkal, akkor közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony.

3. Mt. 61. § (3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
Vagyis csak 5 éves korig és csak 4 órára, ez a kötelező. 5 éves kor után vagy addig 4-től eltérő órára - ehhez nem kell asszisztálnia a munkáltatónak, csak ha neki is tetszik az ötlet.

4. A felmondási tilalom a fizetés nélküli szabadság végéig tart, vagyis ha visszamész dolgozni, akkor már felmondhat a munkáltató.

Ha ez a helyzet, akkor mondhatja azt, hogy nem tud munkát biztosítani, ebben az esetben felmond és kifizeti a felmondás időre járó bért meg a végkielégítést.
A terhesség és a saját, vagy gyerek betegsége miatti keresőképtelenség mind felmondási tilalom.

125.000 Ft-os bérrel sehogyan sem tudsz jó csedet, gyedet kapni. Akár szabin, akár táppénzen, akár mindkettőn, akár egyiken sem leszel, a következő ellátások alapja csak ez a kevéske bér. Ha emellé a jogviszony MELLETT lesz egy másik, akkor azzal semmire nem leszel jogosult, mert nem tudsz külön a másik helyen felmutatni 1 évet. Ha a mostani munkaviszony megszűnne és lenne HELYETTE pár hétre egy minimálbér kétszeresét meghaladó összegű bérrel, akkor abból lehetne maximális gyeded, de ez csak a jelenlegi munkaviszony beáldozása mellett működik.

Az adószámos magánszemély kategória a gyakorlatban az égvilágon semmire nem jó és az égvilágon semmire nem jogosít. Az egyetlen dolog, amihez használható, hogy legális vele a magánszemélytől származó jövedelmed, pl. ha saját készítésű tárgyakat árulsz. Ha nem magánszemélynek, hanem kifizetőnek minősülő valakinek adod a számlát, akkor - itthon - ebből kell ugyan járulékokat vonni, de ezt senki nem tudja és ha véletlenül mégis megteszik, akkor sincs jelentősége, mivel egy további jogviszonyból csak akkor járnak az ellátások, ha az előzetes és aktuális biztosítás jogosultsági feltételével ott is rendelkezel. Itt erről nincs szó.

Javaslom, hogy nyiss egy új dokumentumot word-ben, írd rá a tetejére, hogy invoice és nem kell tovább várni az adószámra. Amit így megkapsz, azt utána ugyanúgy be tudod vallani.

Dolgozni a táppénz ideje nem lehet, számlát utólag kiállítani, a bevételt megkapni utólag, ezzel nincs gond.

A gyed kezdőnapján már nem kell fennállnia a biztosítási jogviszonynak. Hogy amiatt nem áll fenn, mert csak a munkaviszony nem létezik vagy már a munkáltató sem, annak nincs jelentősége, hiszen az egész úgy ahogy van, nem számít. Elég, ha a csed 1. napján még tart a munkaviszony, ezzel 2 évre be van biztosítva a csed és a gyed is.

Ha várhatóan sokáig leszel még a baleset miatt keresőképtelen, akkor ne hadakozz az orvossal, egyszerűen csak beszéld meg, hogy x időponttól újra 1-es kóddal adja ki a táppénzes papírt (az utolsó 8-assal kiadott tetejére írja rá, hogy diagnózisváltás). Az a rövid időszak, amikor nem baleseti táppénzen voltál, megmarad és ezeket a napokat később igénybeveheted. A (meghosszabbított) baleseti táppénz ideje limitált, azokat a napokat, amiket nem használtál fel most, mert egy időre sima táppénzt kaptál, azokat majd felhasználod később.

Ha mindenképpen hadakozni akarsz, akkor mondd a háziorvosnak, hogy töltsön ki egy 4 oldalas beutalót a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet alapján, ez ír arról, hogy a keresőképtelenséget lehet vitatni illetve visszamenőleg igazolni, ezzel el kell menni oda, ahol a baleseti táppénzt meghosszabbították, ez most aktuálisan a kormányhivatalhoz tartozó valamilyen szervezeti egység. Ott nulláról indíthatod a meggyőzést és siker esetén visszamenőleg is kiadhatnak 1-es kóddal táppénzes papírt. Nem hiszem, hogy hosszasan kéne őket győzködni, józan paraszti ésszel belátható, hogy nem arról van szó, hogy az üb-t okozó állapotból felgyógyultál, úgyhogy az attól függetlenül fennáll, hogy menet közben lett még egy ok, ami miatt keresőképtelen vagy. Ha pedig folyamatosan fennáll az 1-es kódot okozó állapot, akkor igazolják már folyamatosan 1-es kóddal a keresőképtelenséget. Nem ismerek jogesetet a témában, nyilván azért nem, mert a Te háziorvosodat leszámítva ez mindenki másnak egyértelmű.

Az "alap tb ellátás" a májműtéttel összefüggésben jár, tehát ha emiatt rendeltek gyógyszert, akkor annál a térítési díjat meg kell fizetni. Ha a májműtétből lábadozás alatt a balesettel összefüggésben is felírnak gyógyszert, segédeszközt, akkor ennek a tényét jelölik a recepten, ami a balesettel függ össze, az a táppénzes papíron lévő kódtól függetlenül továbbra is ingyenes.

Ha az állapotod végleges, akkor a régi szakvéleménnyel is figyelembe lehet venni Téged a rehabilitációs hozzájárulásnál - szerintem erre gondolsz támogatás alatt, ez nem támogatás, hanem egy kedvezmény egy adónemnél.
Keress meg privátban, továbbküldök Neked egy NAV választ, ami erről szól, mert nekem is van régi szakvéleménnyel rendelkező dolgozóm és bizonytalan voltam, úgyhogy megkérdeztem tőlük és írásba adták, hogy rendben van. Ennek inkább fog hinni a munkáltató, mintha mutogatnám neki a jogszabályban - megjegyzem, az engem sem győzött meg, azért is fordultam a NAV-hoz.

A munkaviszonyban a feleknek együtt kell működniük, a munkáltató számára fontos infó, hogy terhes vagy, úgyhogy illik a tudomására hozni.
Ha nem dolgozol legalább 120 naptári napot a két baba között, akkor a következő csed és gyed alapja főszabályként csak a minimálbér kétszerese lenne, de Nálad bejönne a kedvezményszabály, amivel az új csed a régi cseddel, az új gyed pedig a régi gyeddel fog megegyezni, tehát akkor sem kapsz kevesebbet, ha nem mész vissza (ennyi időre) dolgozni.
A táppénz alapja pedig annyi lenne, mint amennyi a gyedé, 250.000-es átlagból 1 naptári napra ez kb. nettó 4.200 Ft (családi kedvezmény nélkül.)

Terhesen mindenkit felvesznek táppénzre, a táppénz több, mint a gyes, sőt pluszban járhat mellé és semmit nem befolyásol hátrányosan, úgyhogy megéri táppénzen lenni. Együtt akkor jár a kettő, ha a táppénz előtt kiadatsz pár nap szabit, mert így már gyes melletti munkából igényelt lesz a táppénz és így nincs az, hogy választani kell a gyes és a táppénz között, ilyenkor együtt is járnak.

Ha már 2013 elején is a jelenlegi helyeden dolgoztál, akkor az új csed és gyed legalább annyi lesz, mint a rég volt. Több lehet, kevesebb nem, mert ha az általános szabályok szerint kevesebb lenne, akkor bejön ez az ún. kedvezményszabály, ami annál alkalmazható, aki a gyes alatt vagy a vége után 2 éven belül szül újra és az előző ellátás kizárólag a mostani munkáltatónál szerzett jövedelemből volt megállapíta.

36 hetesen elhelyezkedni - több, mint életszerűtlen, ordít róla, hogy kamu. Legyél inkább csak dec. 30-ig táppénzen, 31-től igényeld meg a csedet - biztos eleget fizetsz az orvosnak ahhoz, hogy elnézze a dátumot...
A táppénz nem befolyásol semmit, mert nem számít bele az átlagba.

Inkább a gyed elején újra biztosításba kerülni, hogy ketteskéhez meglegyen az előzetes biztosítás, lehetsz egyéni vállalkozó alkalmazottja is, de tisztább, ha Te magad leszel egyéni vállalkozó. Kb. ugyanannyiba kerül, ugyanannyi lesz belőle és nem kell senkitől szívesség. Pár hét munka, aztán meggondolod magad, hogy mégis inkább babáznál. Bérként annyi optimális, amennyi ketteskével a gyed utolsó évében a várt minimálbér kétszerese. Ha Te leszel ev, akkor ez egy kicsit másképp alakul.

Alig néhány csődeljárás indul évente, úgyhogy szerintem inkább felszámolásról van szó. Egy ilyen eljárás évekig eltart, amíg ez és a felmondási védelem párhuzamosan tart, addig a munkaviszonyod nem fog megszűnni. Nem tudnátok mit kezdeni egymással ebben a helyzetben és semmivel nem lennél előrébb vagy a pénzedhez közelebb, ha eljátszanád, hogy nagyon dolgozni akarsz, úgyhogy én nem tenném. A baba 3 éves korában még nagy valószínűséggel tartani fog a felszámolás, majd akkor felmondanak. Ha a cég fizetésképtelen, a Bérgarancia Alap bruttó 1.155.000 Ft-ig fizet helyette (idei összeg).

Van egy dátum, hogy mikorral módosítjátok 4 órásra a szerződést. Ezt úgy célszerű és úgy korrekt meghatározni, hogy a tényleges munkábaállás napjával, így csak onnantól kapsz 4 órás bért. A szabadságra az időpontjában érvényes ún. távolléti díj jár (babázásból visszajövet a szerződés szerinti bér mindig megegyezik a távolléti díjjal), ha a szabadság idején még a régi szerződés van érvényben, akkor 8 órás bér jár rá.

Ahhoz, hogy mennyi időre jár a gyed, nincsen köze annak, hogy mennyi járulékot fizettél. A gyed a szülés előtti 2 évben biztosításban töltött időre, de legfeljebb a baba 2 éves koráig jár. 410 napig voltál őstermelő, ezért 410 napig kaphatod a gyedet, ami így 2016.12.22-án jár le.
2010.05.01-től van így, hogy a konkrét napok száma határozza meg, hogy meddig vagy a gyedre jogosult. (2016.01.01-től megint az lesz, mint korábban volt, hogy 2 éves korig fog járni, ha valaki legalább a jogosultsághoz szükséges 365 nap előzetes biztosítással rendelkezik.)

Az ötlet jó, de hamarabb kellene vállalkozónak lenni, mert nem eshet ki 1 évnél több. Mondjuk vállalkozhatnál a baba 1 éves kora után 2 hétre, aztán rájössz, hogy mégsem megy, úgyhogy leállsz vele - fontos, hogy ez csak azt jelenti, hogy átmenetileg nem csinálod és ezért nem járulékolsz, nem szabad szünetelést bejelenteni, mert akkor semmit nem értél vele. Ha terhes leszel, akkor kiegészíted a járulékfizetést 30 napra és a minimálbér kétszeresére, utána jöhet a táppénz - az aktuálisan kapott ellátás mellé pluszban.

Ha 2013 áprilistól bejelentetten, hivatalosan szünetel a vállalkozás, akkor 2013 augusztustól nem voltál jogosult csedre és ennek a lejárta után gyedre és hármaskával sem vagy jogosult ezekre az ellátásokra. Ketteskénél még az előzetes biztosítás rendben volt, az aktuális, mint másik jogosultsági feltétel, már akkor sem. Hármaskánál már egyik jogosultsági feltétellel sem rendelkeztél.

Most az jön, hogy kamatostul visszakövetelik a ketteske utáni csedet és gyedet. Hogy a 90 napon túl felvettet is vissza lehet-e követelni, az azon múlik, hogy a szünetelés be lett-e jelentve, ha igen, mikor és hogy az igénybejelentőn ez fel lett-e tüntetve. Mert ha mindent rendben csináltál (csinált a könyvelő), akkor az egészségbiztosító saját mulasztása miatt - nem vette észre a szünetelést - történt jogalap nélküli kifizetés, ilyenkor csak a 90 napon belüli összeg követelhető vissza. Ha viszont annó azért állapították meg az ellátásokat ketteske után, mert nem volt bejelentve/igénybejelentőn feltüntetve a szünetelés, akkor a teljes 2 évnyi ellátás összegét vissza fogják követelni, mert akkor a Te hibád, hogy a rossz vagy hiányos adatokból olyan ellátást állapítottak meg, ami nem járt volna.

A könyvelő valószínűleg azért javasolta a szünetelést, mert neki így egyszerűbb volt. Havi 1 db, maximum 2 perc alatt kitölthető járulékbevallás beadását lehetett megúszni a szüneteltetéssel, mert semmi mást nem kellett volna a fenntartott vállalkozói státusz mellett csinálni, ez a kényelem most milliókba kerül.

Ha van a könyvelőnek felelősségbiztosítása, akkor keress egy ügyvédet, talán behajtható valamennyi a felelősségbiztosításon. Illetve előtte nézzétek meg, mert ha a saját nevén adta be a szünetelést, akkor lehet azzal próbálkozni, hogy ezt önhatalmúlag csinálta. Ha a Te neved alatt jelentette be, akkor ez nyilván nem opció.

Ha megkeresel privátban, akkor utóbbiakat segítek megnézni.

Miért csinálnál ilyen butaságot, hogy felmondasz? Ennek az lenne a következménye, hogy nem kapsz csedet, gyedet, illetve álláskeresési járadékról igényelve ezeket legfeljebb egy minimálbéralapút. Ha marad a munkaviszony, a távolság nem akadályoz, mert el tudsz menni táppénzre, utána pedig jogosult leszel csedre és gyedre. Ketyeg a munkaviszony, ketyeg a szabadság, legalább utóbbi mindenképpen pluszpénzt jelent később.

Kezdjük azzal, hogy mit csinálsz Németországban, mert ha az ott dolgozó pároddal mentél ki, akkor már most sem vagy jogosult gyedre, illetve csak annyira, amennyi a német családi pótlék és a magyar gyed különbözete.
Az Európai egészségbiztosítási kártyával igénybe tudod venni kint a terhesgondozást és a szülészeti ellátást.