Csak az aktuálisan fennálló biztosítási jogviszonyból származó jövedelem képezi az ellátások alapját, a megszűnt jogviszonyban kapott bér irreleváns. A kérdésedre a válasz röviden az, hogy amennyiben az új helyen a béred eléri a minimálbér kétszeresét, úgy a csed és a gyed legalább a minimálbér kétszereséből fog számolódni, semmiképpen sem lesz minimálbér alapú.

A jogszabály ismeri és kezeli azt a helyzetet, ha nincs 180 nap a számítási időszakban (ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé). Ha nincs 180 nap, de van 120, még akkor is lehet a csed korlátlanul magas, teljes átlagból számolódó. 30-119 nap esetén már bármilyen magas bérből is legfeljebb a minimálbér kétszerese a csed alapja. Ugyanez igaz a gyedre is azzal, hogy a itt kezdés évében nincs jelentősége annak, hogy hány naptól volt megállapítva, mert így is, úgyis legfeljebb az azévi minimálbér kétszerese a felső határa. A legalább 120 napból megállapított gyed viszont az újévben emelkedik, ha az átlag több, mint az újévi minimálbér kétszerese.

A biztosítás akkor folyamatos, ha nincs benne 30 napnál nagyobb megszakítás. Ha két munkahely között ennél nagyobb szünet lenne (úgy, hogy közben nem igényelsz álláskeresési járadékot), a csednél és a gyednél ennek sincs jelentősége.

Foglak keresni.

Itt valami nem stimmel. Ha valaki a hallgatói gyedre is jogosult lenne, de az általános szabályok szerinti is megállapítható, mert dolgozott eleget és szerzett ellátás alapjául szolgáló járulékköteles jövedelmet, akkor a gyed nem lehet kevesebb a hallgatói gyednél, tehát a minimálbér vagy garantált bérminimum alapúnál - attól függően, hogy BA vagy MA képzésen tanult. Ahol a gyedet megállapították, ott tudnak arról, hogy hallgatói gyedre is jogosult lett volna? Először ezt kellene tisztázni.

A 2 éven belül 365 nap előzetes biztosítás akkor is meglesz, ha anyukának 5 hónapig nincs biztosítási jogviszonya és fizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Az ápolási díj nem tb ellátás (hanem szociális). Egészen más jogszabály szabályozza, nem értek hozzá, úgyhogy sajnos nem tudok segíteni.

Sok évvel ezelőtt még tartani kellett attól, hogy a szorgalmas kismama kevesebbet kap, de a jogalkotó úgy rendezte a helyzetet, hogy nem bünteti azt, aki két gyermek között rövidebb munkaidőben megy vissza dolgozni két gyermek között. Ha a gyed vagy gyes alatt, illete az utolsó ellátást követő 1 éven belül szülsz ugyanabból a munkaviszonyból, akkor kiszámítják az átlagot a ténylegesen keresett alacsony bérből, ezt összehasonlítják az előző csed alapjával, és ha utóbbi több, akkor utóbbi után állapítják meg az új csedet és az új gyedet. Vagyis legrosszabb esetben ugyanannyit kapsz, mint egyeskével.

A párhuzamosan fennálló jogviszonyokkal mindig sok gond van. Nem merek olyasmit javasolni, aminek a működőképességéről nem vagyok meggyőződve. De ha egy megszűnt két újba beszámítható, akkor is ott van az, amire felhívtam a figyelmet, hogy legalább 120 járulékfizető napnak kell lennei a csed kezdetét megelőző 3. hónap vége előtt ahhoz, hogy a csed korlátlan legyen. Ennél keveseb nap esetén bármilyen magas az átlag a 120-nál kevesebb számítási időszaki napban, a csed alapja csak a minimálbér kétszerese.

Azonos naptól induló két új jogviszony esetén talán működik. Eltérő kezdet esetén semmiképp. De a számítási időszak az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végével zárul, és ha csak az adott jogviszonyban innen visszafelé, legfeljebb a kezdetéig nincs legalább 120 járulékfizető nap, akkor a csed alapja csak a minimálbér kétszerese. Nem bántanám a mostani helyzetet, ez nagyon kedvező, ezt csak elrontani lehet.

Egy 600.000-es béres munkaviszonyt nem érdemes eldobni. Abból minden variálás és többlet járulékfizetés nélkül nettó 510.000 Ft-os csed lesz.
Egy januárban induló új munkaviszonyból a csed kezdetét megelőző 3. hónap végéig, 2023.03.31-ig nem lesz legalább 120 nap, hogy korlátlan lehessen a csed. Ha ennél kevesebb napig fizet járulékot a számítási időszakban, akkor 10 millió után is csak a minimálbér kétszerese a csed alapja.
Amit a december 27-i kijelentésről és a január 2-i bejelentésről írsz, azt meg nem értem.

Ha több jogviszonyból igényel csedet, akkor mindegyikben külön-külön rendelkezni kell 2 éven belül 365 nap előzetes biztosítással. A pár hónapos megbízásos jogviszonyban ez nem lesz meg. Teljesen feleslegesen fizetnétek, innen nem lenne jogosult csedre.
5,5 havi magasabb csedért 6 hónapig - de új munkaviszony esetén is legalább 4 hónapig - magasabb járulékot fizetni nem biztos, hogy megéri. Főleg, hogy ezidő alatt egy csomó táppénztől esik el.
Mivel nem írtad, hogy mennyi a bére, így semmi konkrétat nem tudok javasolni.

A számítási időszak eleje előrébb tud kerülni, ha táppénzen van, mert akkor elindul a 180 nap keresése januári igénylésnél október 31-től visszafelé, és ahány táppénzes nap van, annyival hátrébb lesz meg a 180 bérezett nap, mivel a táppénzes napokat átugorják és mennek hátrébb. A teljes április már nem tud beleesni, mert ahhoz 34 napot kellene október 31. előtt táppénzen lenni (április 1-től október 31-ig 214 nap van, ebből kéne kiesnie 34-nek), de addig holnaptól (10.19) már nincs ennyi nap. Azzal sem érünk, ha februárban indul a csed és többet van táppénzen.

Ami az összeget illeti,egyszerűbb lett volna, ha megírod a fix havibéreket és az egyszer extrát. Prózában, általánosságban erre nehezebb válaszolni. Meg fogod érteni így is, mert laikushoz képest nagyon felkészült vagy, de egyszerűbb lett volna számokkal. Ha holnaptól, október 19-31-g táppénzen lenne, akkor a számítási időszak eleje április 22, a 30 napra kapott bérből 9/30-ad rész számít bele, mert április 22-30 között 9 naptári nap van. Tehát a legjobb, ami elérhető, hogy egy holnaptól induló táppénzzel a prémium 30%-a bele fog számítani. Ennek is durvána hatodrésze, tehát 5%-a lesz az, ami a havi szintű átlagot emeli.

Jól érted. Ev-nél csak a vállalkozói kivét képez járulékalapot, úgyhogy csak ezt (vagy a teljes hiányát) veszik figyelembe az ellátások megállapításnál. A osztalékalap után csak SZJA-t és valamitől függően szochót kell fizetni, ennek ellátáshoz nincs köze. Ha a munkaviszony mellett ev-ként is van a szülés előtti 2 éven belül 365 nap biztosításod, és nem volt kivéted, akkor a táppénz és a csed alapja a minimálbér. Gyed több jogviszonyból is az egyszeres maximumig jár, de ha a munkaviszonyból ezt nem érné el, akkor érdemes megigényelni ev-ként is, és lesz egy kis kiegészítés a maximális összegig.

A levegőben lógás időszakára meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami csak egészségügyi ellátásra jogosít(ott), biztosítási és szolgálati időt nem adott. Az előzetes biztosításod a kieső hónapokkal is bőven rendben lesz (lesz 2 éven belül 365nap), tehát a csedet és a gyedet nem érinti, de ha táppénzre mennél, az a megszakadt biztosítás miatt csak a minimálbér 50%-a lesz.

A munkahelyeden jelezd, hogy mi történt, inkább most módosítsák a hiányzás okát a havi járulékbevallásokban gyesről fizetés nélküli szabadságra, minthogy később úgyis kibukik és megakasztja az ellátások igénylését. Küldd be a határozatot, hogy lássák, mikortól lett megállapítva a gyes.

1. Az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végétől, március 31-tól visszafelé lévő, utolsó 180 bérrel ellátott nap a csed alapja.

2. Április 1. után induló táppénznél ugyanúgy alakul, mint az 1. esetben, mert ami ezután van, az kívülesik a számítási időszakon. Ha április 1. előtt kezdődik a táppénz, akkor pedig a táppénz előtti utolsó 180 nap a csed alapja. Tehát ha pl. február 15-től vagy táppénzen, akkor a február 14. előtti 180 napi jövedelem képezi a csed alapját.

3. Ha november 1. a táppénz kezdete, akkor az október 31-től visszafelé lévő utolsó 180 nap a csed alapja.

A táppénz semmilyen esetben sem számít bele a következő ellátások alapjába, tehát nem rontja azt. Minden ellátásnak csak a járulékköteles bér az alapja, ezt osztják a számítási időszak járulékfizető napjaival. A táppénz nem járulékköteles, ez -a szakzsargonban - ún. kieső idő. A táppénzes napokat átugorjuk, és ha kell, hátrébb megyünk a 180 bérrel ellátott nap összeszedéséhez, legfelebb az előző év elejéig, de mindig csak a folyamatos biztosítás kezdetéig, és csak a jelenlegi helyen szerzett jövedelmek játszanak. (Ha bármi miatt nem lenne 180 bérezett nap, arra is van megoldás a jogszabályban, és akkor sem számít a táppénz,de Nálad, aki idén már dolgoztál 180 napot és jövőre indul a csed és a gyed is, alkalmazható lesz a főszabály.)

A csed és a gyed két jogsultsági feltétele a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítás, és egy, legalább a csed 1 . napján fennálló biztosítási jogviszony. A másik tagállamban szerzett biztosítás a hazaival egyenértékű, így ha a szülés előtti 2 évben az ebbe az időszakba beleeső napok és a szülésig hátralévő időben szerezhető napok együtt elérik a 365-öt, illetve lesz egy hazai munkaviszony vagy vállalkozás,akkor jogosult lehetsz csedre és gyedre. Önmagában az előzetes biztosítás kevés, az aktuális jogviszonnyal is rendelkezni kell, tehát valahogyan mindenképpen biztosításba kellene kerülni

Munkajogilag most fizetés nélküli szabadságon vagy. Aki nem akar dolgozni, annál nem értelmezhető az, hogy az állapota miatt nem tud. Ezért előbb meg kell szüntetni a fizetés nélküli szabadságot, és utána mehetsz táppénzre. Ha nem tb kifizetőhely a cég, akkor ajánlott pár nap szabadságot kivenni a kettő között, mert a kormányhivatalnak enélkül nem egyértelmű a helyzet és a levelezés késlelteti a táppénz kifizetését. Ha a munkáltatóval meg tudsz állapodni bármilyen időpontban, akkor akár azonnal visszamondhatod a fizetés nélküli szabadságot. Ha nem, akkor a jogszabály szerint a bejelentésről számított 30 nap múlva szűnik meg. A munkáltatónak általában nem érdeke, hogy asszisztáljon a korábban történő megszüntetéshez, mert így többet vagy táppénzen, és ennek a harmada őt terheli.

Egyik ellátás a másiknak az alapjába soha nem számít bele. Minden ellátás csak a járulékköteles bérből számolódik. Bérezett napod utoljára júliusban volt, úgyhogy innen fog visszaszámolódni a 180 nap, az ebben az időszakban kapott bér lesz a csed és a gyed alapja. A minimálbér kétszerese akkor érdekes, ha nincs nemhogy 180, de még 120 napi jövedelem sem volt, és az ennél kevesebb napban az átlag ennél magasabb. Ilyenkor legfeljebb a minimálbér kétszerese után állapítják meg az ellátást. Neked ez a szabály nem érdekes, mert lesz 180 napod.

Minden ellátás egyik jogosultsági feltétele - nagyon leegyszerűsítve, mert vannak kivételek, de ezeknek itt nincs jelentőségük - egy aktuálisan fennálló biztosítási jogviszony. Így ha megszűnik a munkaviszony, akkor alapból nehezebb a helyzet. Jó hír azonban, hogy aktuális biztosítást egyszerűbb generálni, mint utólag előzetes biztosítást, ami a másik jogosultsági feltétel. Csedhez, gyedhez tehát így sem reménytelen a helyzet, ha nem lógott 1 évnél többet a levegőben, mert ha bármikor biztosítási jogviszonyba kerül, akkor ez a jogosultsági feltétel kipipálva, és ha 2 éven belül van 1 év az előző munkaviszonyból, akkor a másik is. De a táppénz a folyamatos biztosítással megegyező napokra já, így az teljesen esélytelen akkor, ha sokáig nem csinál semmit, és egy új helyen alig dolgozik táppénzre felvétel előtt.

A legtöbb, amit tudok javasolni, hogy a jelenlegi munkaviszony megszűnését követően egyrészt kihasználható az álláskeresési járadék, illetve ezt követően, vagy rögtön ezzel játszva helyezkedjen el ismerős cégénél, ahol legyen sokat fizetés nélküli szabadságon, de egyszerre 30 napnál ne tovább. A biztosítás akkor folyamatos, ha nincs benne 30 napnál nagyobb megszakítás, táppénz pedig a folyamatos biztosítással megegyező időre jár, így ha a folyamatosság fennmarad, akkor a teljes terhességet táppénzen tudja tölteni - a munkáltatóval meg majd elszámoltok, a bruttó táppénz harmada őt terheli.

Az álláskeresési járadékkal kb. 4,5 hónapot lehet nyerni, és ha ott terhes, akkor egyéni vállalkozóként a munkaviszonynál kevesebb költséggel, szívesség nélkül is tud maximális gyede lenni. A 4,5 hónap úgy jön ki, hogy munkaviszony megszűnése után a 29-30. naptól (30-nál több semmiképpen se legyen) durván 2,5 hónap járadékot kaphat, ami után megint van legfeljebb 30 napja a biztosításba kerülésig.

Ha jól hámoztam ki, akkor először aug. 8-án volt 1 napot táppénzen. Ha így van, akkor aug. 10-én, a 2. táppénzre vételt megelőző nappal 178 nap folyamatos biztosítása van, a 178 nap táppénzjogosultságát az az 1 nap csökkenti, amit korábban táppénzen töltött. A táppénz alapja 2 évnél rövidebb folyamatos biztosítással 50% -az egyetem és a maga után fizetett tb nem biztosítási jogviszony, ha esetleg ez felmerül.

A 178 nap nagyon szerencsétlen, mert 2 napon múlik, hogy a táppénz alapja csak a minimálbér. A táppénzt több szabály szerint állapítják meg, mert a jogalkotó minden helyzetre alkalmazni rendelt valamilyen szabályt. Nála az 1. és a 2. nem alkalmazható, mert az ún. számítási időszakban (ami az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végével zárul) nincs 180, vagy legalább 120 napi jövedelme. A 3. alkalmazhatóságának 2 nap híja van, így jelenleg marad a 4., ami viszont azt mondja, hogy a minimálbér az alapja, mert nincs legalább 180 nap folyamatos biztosítása, aminél irreleváns, hogy mennyi volt a jövedelme.

A szülés várható idejét megelőző 28. napig,a csed kezdtéig nagyjából kihúzná táppénzen. Viszont érdemes lenne megszakítani, pár nap szabadságot kivenni, és utána újraindítani a táppénzt. Egyrészt ettől a táppénzjogosultág is kitolódik (nem csak a szabadság napjaival, sokkal többel, mert ez elég érdekesen működik), de ami az igazán nagy nyereség lenne, hogy egy szeptemberben induló táppénz lényegesen több lenne. Ennek már a tényleges jövedelme lenne az alapja, mivel bejönne a korábban nem alkalmazható szabály, ami alapján a 2022.03.03-2022.06.30 közötti bére (-3. hónap végétől visszafelé lévő 120 naptári nap) lenne a táppénz alapja. Úgyhogy azt javaslom, a lehető leghamarabb írassa ki magát keresőképesnek, vegyen ki pár nap szabadásgot, és ezt követően menjen vissza táppénzre.

A csed és a gyed alapja a tényleges jövedelme lesz, csak a bér, a táppénz nem. Nem cizellálom, hogy melyiké melyik időszakból számolódik, a végeredmény az, hogy lényegében a 330.000-es bére lesz az alapja.

Valóban nem vagy jogosult csedre és gyedre a 2. munkahelyről, mert itt nem rendelkezel a két jogosultági feltétel egyikével, nincs 2 éven belül 365 nap biztosítási jogviszonyod (csak itt).A másik helyen annyi nap táppénzre vagy jogosult, amennyit belépéstől a táppénz előtti napig dolgoztál. Minden további nélkül megteheted, hogy az egyik jogviszonyból csedet igényelsz, a másikból pedig táppénzt. Ez szeptember 6-ig tart. Ha itt kiveszel pár nap szabadságot szülésig, akkor utána legalább 42 napot lehetsz táppénzen, mert a gyermekágy időszakára jogosult táppénzre az, akinek a csed nem jár. Gond esetén tovább is. De ehhez újra kell indítani a táppénzt, mert a táppénzjogod szeptember 6-tal lejárt.
A két munkahelyen a "tb sorsod" teljesen külön fut, semmi köze nincs egyiknek a másikhoz. A 2. helyen munkajogilag először szülési szabadságon, majd gyermek gondozásához kért fizetés nélküli szabadságon leszel, tb szempontból pedig biztosítás szünetelését eredményező fizetés nélküli szabadságon, mert szünetel a biztosítás, ha nem kapsz elláltást. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy következő babával esélytelen innen bármi, még egy táppénz is, mert 0 biztosítási előzményed lesz. De a másik jogviszonyban ketyeg minden: ellátásra jogosultság, biztosítás, szolgálati idő. A
Ha tudod, hogy a csed után a gyedet is Te fogod igényelni, akkor töltsd ki ezt az igénybejelentőt https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/images/epel/nyomtatvanyok/Nyilatkozat-csed-gyed-egyuttes-igenylesehez---kezi.pdf , ezt csak egyszer kell, ezzel egyszerre tudod igényelni a csedet és a gyedet.

Ha egy szülő veszi igénybe a két ellátást, akkor jár mind a kettő párhuzamosan.