Ha a munkaviszony megszűnését követő 42 napon belül szülsz, akkor csak a csed jár, utána gyed nem, illetve az már csak úgy, ha a csed után álláskeresési járadékot igényelsz és ezt szünteltetve kéred a gyedet. Ami így mindenképpen minimálbér alapú lesz. Járadékról minden az, ha onnan szülnél, akkor a csed is. Hogy nem járadékról igényelt, passzívként kezdődő csed miből számolódik, azt nem tudom megmondani, mert ilyennel még nem volt dolgom.

Egy átlag kismama éppen eleget fizet az orvosnak ahhoz, hogy beleférjen tőle egy kis elnézés és a 36. hét betöltését a munkaviszony megszűnése előtti időpontra tegye... Szakbarbár 2015. 11. 03. 21:36

A csededre nem lehet majd alkalmazni a kedvezményszabályt, mert abban az előző cégnél szerzett jövedelem is benne van, a gyedre viszont lehet, mert az már csak a mostani helyen elért jövedelemből számolódott.

1 vagy több nap szabadsággal vagy nem érsz el semmit, vagy nincs is mit elérni, mert arra csak az alapbéredet kapod. Ún. távolléti díj jár jár, de az Neked csak az alapbér. Ha a szerződés szerinti alapbéred eléri a minimálbér kétszeresét, akkor bármit csinálsz is, a csed alapja a minimálbér kétszerese lesz. Ha ezt nem éri el, akkor pedig bármit csinálsz is, az ennél kevesebb alapbéről számolt. A rosszabbik esetben is csak a 168 napnyi csed lesz kevesebb, utána több, mint háromszor ennyi időre a gyeded mindenképpen maximális lesz.

Ha táppénzre mész, az nem befolyásol semmit és a táppénznél mindentől függetlenül alkalmazható egy másik kedvezményszabály, amivel a 2014-es, csak bérből számolt átlag a táppénz alapja. Szakbarbár 2015. 11. 03. 21:31

Táppénzen legfeljebb a munkaviszony utolsó napjáig tudsz lenni. Kb. 36 nap álláskeresési járadékra vagy jogosult, ha ezt nem igényeled most meg, hanem csak a 8. hónap körül, akkor egy minimálbér alapú csedre és gyedre jogosult lehetsz. A csedet már a szülés várható idejét megelőző 28. naptól lehet igényelni, ha ott kapod a járadékot, akkor ezt szüneteltetve járni fognak az ellátások, mert az előzetes és az aktuális biztosítás is rendben lesz hozzá (a táppénz alatt ketyeg a munkaviszony, így az beleszámít és a járadék is biztosításban töltött idő).

Ha kivársz a járadékkal - az előzőek miatt érdemes ezt tenni -, akkor a munkaviszony végét követő 46. naptól fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Azt is megteheted, hogy a 7. hónapban létesítesz egy munkaviszonyt, a 8. hónapban táppénzen vagy - csak annyi időre fog járni, amennyit itt dolgoztál -, és a -28. naptól kéred a csedet - mindenképpen érdemes a lehető leghamarabbtól. Ebben az esetben az utolsó helyen elért jövedelem, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz az ellátások alapja. Szakbarbár 2015. 10. 29. 17:11

A csed és a gyed a most aktuális helyen szerzett jövedelemből számolódik. A táppénz nem befolyásol semmit, mert nem számít bele az átlagba. Ha mindig ugyanannyi volt a béred és ez a minimálbér kétszerese alatt van, akkor mindegy, hogy mikortól vagy cseden, nincs olyan, hogy jobban jársz egyik vagy másik verzióval. Ilyenkor az egyszerűbb ügyintézés miatt célszerűbb a szülés előtti napig táppénzen maradni. Szakbarbár 2015. 10. 18. 22:34

Ha legalább a csed 1. napján még fennáll a munkaviszony, akkor ha utána megszűnik, akkor is ugyanannyi ideig és ugyanolyan összegben jár végig a csed és a gyed, mintha nem szűnt volna meg.
A csedet már a szülés várható idejét megelőző 28. naptól lehet igényelni, ezt itt február 23., tehát nem is szükséges hosszabbítani.

A szülés időpontját megelőző 2 éven belül a nappali tagozatos tanulmányokból 180 nap beszámítható, ha legalább 1 évig jártál nappali tagozatra. A tanulmányok folytatása és nem a diplomaszerzés ideje számít, úgyhogy 2016 márciusi szülésnél a 2014. március és 2014 június közötti időszak fog beszámítani, ezzel bőven meglesz a 365 nap előzetes biztosítás. Szakbarbár 2015. 10. 18. 22:31

Ezt a kérdést nem értettem: ebben az esetben jogosult vagyok-e az első gyermekem jogán kapott CSED, GYED-re - egyeskével már kifutottak ezek az ellátások. Ketteskével minden további nélkül járni fognak.

Táppénz, csed, gyed alapja csak az aktuális helyen elért jövedelem. 2016. februárban induló csed alapjához a számítási időszak vége 2015.11.30, ha addig több lesz a béred, akkor több lesz a csed. Ami december után van, az a csedhez már nem fog beszámítani.
A gyedhez későbbi magas bérek is beszámítanak majd, de csak akkor, ha ezt kapod is, ha táppénzen vagy, akkor az az időszak kiesik és lényegtelen, hogy közben papíron mennyi a béred. Szakbarbár 2015. 10. 18. 22:24

Nagyon szívesen válaszolok, ha összefoglalod a lényeget - ez így most majdnem 1 teljes oldal wordben, ennyi időt nem tudok egy kérdésre fordítani. Szakbarbár 2015. 10. 18. 22:16

Ha bejelented, hogy nem veszed tovább igénybe a babázáshoz kért fizetés nélküli szabadságot, akkor - ha ennél rövidebb időben nem tudtok megállapodni - , a bejelentéstől számított 30. napon vége van a fizetés nélküli szabadságnak. Ekkor a munkáltatónak kutya kötelessége kiadni az ún. akadályoztatás miatt korábban kiadni nem tudott, babázás alatt felhalmozódott szabadságot (a gyed első 6 hónapjának a végéig járt.) Addig tudja kiadni, amíg keresőképtelen nem leszel, mert keresőképtelen dolgozónak nem lehet szabadságot kiadni.

A szabadság és az utána következő táppénz alatt kaphatod a gyest, de akkor tényleg muszáj szabadságnak lennie először, mert egyébként az lenne, hogy vagy gyes, vagy táppénz, de ha voltál szabin, az olyan, mintha dolgoztál volna és a gyes melletti munkából igényelt táppénz már nem kavar be a gyesnél.

A csed és a gyed alapja az általános szabályok szerint a most aktuális bérből számolódik, ennél magasabb bérnél legfeljebb a minimálbér kétszerese az alapja, de van egy kedvezményszabály, ami itt alkalmazható, eszerint ha az előző tgyás és gyed több volt, akkor a többet kapod megint. Szakbarbár 2015. 10. 18. 16:53

Munkavállalói felmondásnál a felmondási idő a munkaviszony hosszától függetlenül egységesen 30 nap. (Munkáltatói felmondásnál van az, hogy több munkaviszonynál hosszabb.) Ha a felmondási idő alatt betegállományban és/vagy szabadságon, akkor kevesebbet kell tényleges munkával tölteni, mert ezek alatt is ketyeg a 30 nap, vagyis ezek is beleszámítanak. Szakbarbár 2015. 10. 18. 16:46

Egyeske után ki tud futni a gyes, mert jár a ketteske utáni csed és gyed mellett.

Az új csed és gyed alapja az általános szabályok szerint a Te esetedben a minimálbér kétszerese lenne, mert ennél több a béred és nincs legalább 120 bérezett napod, aminél magasabb bérrel korlátlan lehetne a csed. Van viszont egy ún. kedvezményszabály, ami szerint ha az általános szabályok szerinti csed, gyed kevesebb lenne, mint az előző csed, gyed volt, akkor az előzőt kapod megint.

Ez Nálad csak a csedről szól, a gyed az mindenképpen maximális lesz. Ha a régi tgyás annó többől számolódott, mint amennyi a 2016-os minimálbér kétszerese lesz, ez olyan 220.000 körül várható szerintem, akkor az új csed a régi tgyással fog megegyezni. Ha egyeske előtt kevesebb volt az átlagod, akkor meg a minimálbér kétszerese lesz a csed alapja. Szakbarbár 2015. 10. 18. 16:41

Jobban jársz a munkaviszonnyal, mert megbízásnál csak a 90% lenne a járulékalap és csak ennyi után járnának az ellátások, munkaviszonynál pedig a teljes bérből számolódik minden.

Többes jogviszonnyal most aktuálisan épp az van, hogyha 1 jogviszony megszűnik és lesz utána 2, akkor előzményként mind a 2-nél figyelembe vehető a régi, így mind a két új helyen meglesz a 2 éven belül legalább 1 év előzetes biztosítás és mind a két helyről jogosult leszel csedre, gyedre, utóbbira csak az egyszeres maximumig. A 2 csed a minimálbér kétszereséből fog számolódni, a gyednél a részletek lényegtelenek, csak az fontos, hogy maximális lesz.
A táppénznek - amire miért ne mehetnél az új hely(ek)ről - pedig a teljes bér az alapja, ennek a 60%-ának az 1/3-a terheli a munkáltatókat, mindenkiét a vele fennálló jogviszonyból kapott összeg után.

Azért mondtam az elején, hogy most aktuálisan szerencsés a helyzet, mert többször változott az elmúlt években, hogy mi van többes jogviszony esetén. Elképzelhető, hogy mire szülsz, addigra megint másképp lesz. Szakbarbár 2015. 10. 18. 16:30

A munkaviszonyod egyelőre fennáll, hiszen megszüntetni nem lehetett, mert felmondási tilalom védett. A munkaviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre, amibe beletartozik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság. Viszont egy ilyen felelőtlen cég lehet, hogy már rég kijelentett, ezt érdemes lenne ellenőrizni - ügyfélkapu, TAJ szolgáltatások.
Ha ott nyitottként látod, akkor legalább emiatt nem kell aggódni. Ha azt látod, hogy kijelentettek, akkor ezt ha nagyon macerásan is, de lehet rendezni, addig is a gyes végét követő 45 napig így is zöld a lámpád és senki nem zaklat azért, hogy fizetned kell az egészségügyi ellátásért.

Itt most inkább az az érdekes, hogy hogyan fogsz hozzájutni a kilépőpapírokhoz, a felmondási időre járó bérhez, szabadságmegváltáshoz, végkielégítéshez. Ha szerencséd van, akkor a kényszertörlés át fog fordulni felszámolásba, lesz egy felszámolóbiztos, aki ezeket mind intézi Neked. Ha a cégjegyzékben látsz NAV-os végrehajtást, akkor tuti, hogy felszámolás lesz belőle.

Ha kevésbé vagy szerencsés, akkor Neked kell lépned ahhoz, hogy a felszámolásba csapjon át a történet - egyébként ezt elővigyázatosságból akkor is megteheted, ha várható, hogy Tőled függetlenül is felszámolás fog kezdődni. A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés - megtalálod az e-cegjegyzek.hu-n - végén mindig van egy felhívás, hogy akinek követelése van, az jelentse be 60 napon belül. Neked van, mert szeptemberre járt volna bér és annak az esedékessége tegnapelőtt volt. Keress egy ügyvédet, aki tudja, hogy milyen formában kell ezt a bejelentést megtenni.
Ha nem lesz felszámolás, akkor kijelölnek egy bérgarancia biztost, aki intézi Neked a járandóságoknak a Bérgarancia Alapból történő megigénylését, az igazolások kiadását és azoknak az adatszolgáltatásoknak a NAV-hoz történő beadását, amik később fontosak lehetnek.

2006. évi V. törvény
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

117/A § (4) Ha a 117. § szerinti határidőben vagy a kényszertörlési eljárás jogerős befejezése előtt a 117. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt okból munkavállalói bejelentés történik - feltéve hogy a cég elleni felszámolási eljárás megindításának feltételei egyébként nem állnak fenn -, a cégbíróság a felszámolói névjegyzékből jelöli ki a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására és a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatással összefüggő feladatok ellátására jogosult személyt (a továbbiakban: Bérgarancia biztos.

Semmilyen gyakorlati tapasztalatom nincs a témában, ha meglépnéd, akkor megköszönném, ha beszámolnál róla, hogy mi és hogy történt. Szakbarbár 2015. 10. 11. 12:48

Ha nem dolgozol legalább 120 napot ketteske előtt, akkor az általános szabályok szerinti a következő csed és gyed alapja a most aktuális bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Van viszont egy szakzsargonban kedvezményszabálynak hívott rendelkezés, ami azt mondja, hogyha a gyed, gyes alatt vagy ezek végét követő 1 éven belül szülsz és az általános szabályok - az előzőek - szerint számolt ellátás kevesebb lenne, mint a régi azonos típusú volt, akkor az új csed annyi lesz, mint a régi volt, az új gyed pedig meg fog egyezni az előzővel.

Ha legalább 1 nap szabadságot kiveszel a táppénz előtt, akkor jár egyszerre a táppénz és a gyes. Ha nem tudsz vagy nem akarsz szabadságra menni, akkor a táppénz előtti nappal mondd le a gyest és igényelje meg apuka. Szakbarbár 2015. 10. 11. 11:57

Ha Neked valahol heti 20 órát fix időben ott kell ülni, az nem megbízás, az munkaviszony - egy helyen Te is annak emlegeted - , ilyen jellegű munkára nagy valószínűséggel nem lehetett volna megbízással szerződni, de ennek a kérdés szempontjából nincs jelentősége, csak úgy mondom. Illetve abból a szempontból érdekes lehet, hogy megbízásnál nincs felmondási tilalom, tehát lehet, hogy rögtön megszüntetik, amint táppénzre mész, nem jár szabadság, felmondási időre járó bér, végkielégítés, így babázás vége után, ha nem tudnak Veled mit kezdeni, ezektől elesel.

Ha marad a megbízás, akkor ha a főállásodban visszamondod a fizetés nélküli szabadságot, akkor mindkét helyről jogosult leszel táppénzre. Hogy a gyest is megtarthasd és ne kelljen apukának átadni, később meg vissza, ezért célszerű a táppénz előtt pár nap szabit kivenni, így már jár együtt a táppénz és a gyes.
Ha a csed 1.napján még mind a két jogviszony fennáll, akkor csedre és gyedre is, de utóbbira csak az egyszeres maximumig.

Az ellátásokat jogviszonyonként külön-külön állapítják meg, mindig csak azt veszik figyelembe, ami az adott helyen volt, tehát mintha a másik nem is lenne. A megbízás utáni ellátások az ott eltöltött biztosítási idő és jövedelem függvényében alakulnak, a munkaviszonyból járók pedig az ott megszerzett előzetes biztosítástól és bértől. Szakbarbár 2015. 10. 11. 11:51

A szabadságot kötelezően ki kell adni a munkáltatónak az ún. akadályoztatás megszűnését követően. Ha ezután táppénzre mész, az egyáltalán semmit sem befolyásol hátrányosan, mert a csedhez, gyedhez az átlagot csak a bérezett napokból számolják, a táppénzt figyelmen kívül hagyják.

Ha a gyes végét követő 1 éven belül szülsz és az általános szabályok szerint kevesebb lenne az új csed, gyed, mint az előző volt, akkor ugyanannyit kapsz megint, mint az előző babánál.

Hogy a csedet mikor érdemes megkezdeni, az sokmindentől függ és itt egyelőre semmi konkrétum nincs, ami ezt eldöntené. Szakbarbár 2015. 10. 11. 11:37

Ha a külföld EU tagállamot jelent, akkor van rá lehetőség és nyomtatvány, hogy a keresőképtelenséget kinti orvos igazolja, ez a magyar táppénzes papírral egyenértékű. A magyar így néz ki, http://www.oep.hu/data/cms985171/NEU.69.K.pdf, minden tagállamnak van saját E116-osa, amin minden nyelven ugyanazt jelentik az egyes pontok, amiket ki kell tölteni.

De sokkal egyszerűbb, hogyha úgyis jössz haza, akkor kérsz egy itthoni nőgyógyásztól egy szakorvosi javaslatot, ami alapján a háziorvos kiír és akárkinek odaadja 2 hetente a táppénzes papírt.

Ha nem tudod hitelt érdemlően bizonyítani, hogy azért nem voltál Magyarországon 4-szer terhesgondozáson, mert külföldön voltál, akkor elesel az egyszeri anyasági támogatástól. Schengen-i határon belül mozogva nem fogod tudni bizonyítani, mert nincs nyoma a határátlépésnek, arról meg még nem hallottam, hogy külföldi terhesgondozásról szóló igazolást elfogadnának.

Ha nem vagy táppénzen, hanem fizetés fizetés nélküli szabadságon vagy, akkor megszakad a biztosításod, sőt erre az időre nincs is, de ez ebben a konkrét helyzetben az ellátások összegénél a gyakorlatban nem okoz gondot.

Illetve többes számban nem beszélhetünk ellátásokról, csakis a csedről, mert ha EU tagállamban élsz, ahol apuka a munkájára tekintettel családi ellátást kap, akkor nem vagy jogosult gyedre, mert az is családi ellátásnak minősül és családonként csak egy ilyen kapható.

Szakbarbár 2015. 10. 11. 11:34

Először is: teljes munkaidőben még szakképzettséget nem igénylő munkakörben is legalább bruttó 105.000-nek kellene lennie a bérednek, mert ennyi a minimálbér.

A nyugdíjhoz a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem számít be, mivel a gyed is ilyen, ezért nyugdíj szempontjából most a gyed és a bér együtt a jövedelmed.

A táppénz alapja csak a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem, ez csak a bér. Ha táppénzre mész, a gyedet az addigi összegben kapod mellette, az egy "extra". Szakbarbár 2015. 10. 11. 11:16

dupla Szakbarbár 2015. 10. 11. 11:11

Nem igazán értem a kérdés lényegét, mert nincs benne tervezett vagy meglévő terhesség és itt ezzel kapcsolatban szoktak kérdéseket feltenni.
A felmondási idő 30 nap, munkavállalói felmondás esetén az egészet le kell tölteni, de a munkáltató be szokta látni, hogy jobb egy közös megegyezés, mint egy szabadulni akaró alkalmazott, akinek a munkájában már sok köszönet nincs. Ha kiírnak táppénre, akkor ott is megvárhatod a 30 nap leteltét.
Idő közben több napot "termeltél újra", mint amennyit járadékot elfogyasztottál, úgyhogy megint 90 nap járadékra leszel jogosult. Szakbarbár 2015. 10. 11. 11:10

dupla Szakbarbár 2015. 10. 11. 11:05