A gyed idejére a munkajogi státuszt így lehet rendezni, hogy fizetés nélküli szabadságot veszel igénybe, ami megillet, csak be kell jelenteni. Gyedet egyelőre a baba 2 éves koráig igényelsz, úgyhogy ezt írd be. (Abból nincs gond, ha ennél később mész vissza, mert közben jön még egy baba, inkább az a problmás, ha valaki 3 éves korig igényel fizetés nélküli szabadságot és közben úgy alakul, hogy mégis korábban visszamenne, mert ilyenkor a munkáltatónak van 60 napja, hogy munkába állítson és addig csak a gyes van.)
Gyedről táppénzre bármikor simán lehet váltani, mert megillet az ellátások közötti választás joga.

180 bérezett nap nélkül a következő tgyás nem lesz korlátlan, legfeljebb a minimálbér kétszereséből számolódik majd. (Ebből következően a tgyásmaximalizálás ezalatt bérnél nem is merül fel.)

Társas vállalkozóként ugyanúgy biztosított vagy, fizeted a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, gyedre pedig az az apa jogosult, aki
- az igénylés napján biztosítási jogviszonyban áll
- az előtt lévő 2 évben rendelkezik legalább 365 nap előzetes biztosítássa
- a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett
- és az anyukának lejárt a tgyása
Minden jogosultsági feltétel rendben van (lesz) ahhoz, hogy gyedre menj.

Osztalékot kivehetsz, csak személyes közreműködésre tekintettel nem vehetsz fel jövedelmet. Az sem akadály, hogy képviselőként aláírsz pár dolgot: ingyen viheted az ügyeket.

A gyedigénylés menete úgy néz ki, hogy kitöltöd az igénybejelentőt, a könyelő pedig az ún. foglalkoztatói igazolást. A gyed biztosítás és jövedelemfüggő ellátás, ezért a foglalkoztatónak - társas vállalkozó esetén a társas vállalkozó a foglalkoztató - biztosításra és jövedelemre vonatkozó adatokat kell közölnie ezen a nyomtatványon. Ezeket és az eredeti születési anyakönyvi kivonatot be kell vinni vagy fel kell adni postán a cég székhelye szerinti egészségbiztosítási pénztárnak.
Ha a családi kedvezményt Te veszed igénybe - jövőre mindenképpen Neked lesz érdemes, ha a párodnak nem lesz jövedelme, amiből érvényesítse - akkor erről is nyilatkozni kell, van rá külön OEP-es nyomtatvány.

Idén induló gyed alapja a tavalyi járulékalap, ez 139.500 vagy 162.000 Ft, attól függően, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150%-a után - minimálisan ez az alapja - járulékoltál tavaly. Ebből családi kedvezmény nélkül a 30 és 31 napos hónapok átlagában nettó 72.000/84.000 körüli gyed lesz.

Egy dologra nem gondoltatok: a párod mit csinál addig, amíg Te gyeden vagy? Ha nem dolgozik és nincs semmilyen ellátáson, akkor nincs biztosítása, szolgálati ideje és egészségügyi ellátásra jogosultsága. Utóbbiért idén havi 6.660 Ft-ot kell fizetni, de ha megteheted, a megsprólt saját járulékból jelentsd be egy nagyon minimális részmunkaidőre a cégbe, így minden, ami fontos, az ketyeg és később egy másik babával is jogosult lehet mindenre. Előzetes biztosítási időt nem lehet utólag generálni, de az ócska bérből mindig lehet magas ellátást csinálni...

Szívesen, örülök, hogy segíthettem.

Az ötlet működőképes, sőt elég 3 hónap is - az a magyar valóság, hogy a próbadő leteltét követő naptól úgyis elmegy táppénzre az, aki ezt megteheti és egy kismamát mindenki kiír.
A táppénz alatt is ketyeg a biztosítás, mert azt a fennálló munkaviszony alapozza meg.
A munkáltató a bruttó táppénz 1/3-át fizeti, ahogy kiutaltak Neked egy adag táppénzt, nem sokkal később megy a fizetési meghagyás a munkáltatót terhelő összegről.
Az ellátások alapja csak a bér, a táppénz nem számít bele a tgyás és a gyed alapjába.

Bármit csinálsz, a következő tgyás és gyed a mostani béred után fog számolódni. Az egyetlen izgalmas kérdés itt az, hogy mikor érdemes táppénzre menni. Minél hamarabb, mert egy idén induló táppénz alapja a 2010-es, csak a bérből számolódó, tehát a 175.000 körüli átlag, ha viszont csak jövőre mész táppénzre, akkor már csak a minimálbér. Az ok: más irányadó időszak, más szabályok.

Ha csak gyesen és táppénzen leszel a tgyás előtt, akkor 0 bérezett nappal a tgyás és a gyed alapja a tgyás első napján érvényes szerződés szerinti bér - ha annyit emelkedett volna idő közben, akkor legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha valamennyit szabadságon leszel, akkor az ebből számított átlag az ellátások alapja. A végeredmény ugyanaz.

A gyeslemondásba azt írd bele, hogy melyik naptól igényelsz más ellátást, akkor egyértelmű lesz, hogy az előtte lévő nappal mondod le. Ez így a legtisztább, mert ha másfképp fogalmazol, abból olyan problémák tudnak lenni, hogy hónapok múlva is arról leveleznek, hogy mi miatt mondtad le - mindig tudni akarják - , vagy lesz 1 nap, amire semmit nem kapsz, esetleg az egészségbiztosító/kifizetőhely veszi észre, hogy 1 nappal később szüntették meg a gyesfolyósítást és ez hátráltatja a táppénz utalását.

Szünetelő biztosítás miatt csak annak csökken a táppénzjogosultsága, akinek 1 évnél rövidebb a folyamatos biztosítása, mert ő a biztosításban töltött idővel megegyező időre kaphat táppénzt és az igazolatlan hiányzás napján nem volt biztosítási jogviszonya.

Akinek ennél hosszabb a folyamatos biztosítása - mert nem volt 30 napnál hosszabb szünetelés -, annál nincs jelentősége pár nap biztosítás nélküli napnak, mert az éven belüli táppénzelőzménnyel és nem a biztosításban nem töltött napokkal kell csökkenteni a 365 napnyi maximális jogosultságot.

Igazolt hiányzásra kap bért - jellemzően távolléti díjat - a dolgozó, úgyhogy ott fel sem merül a biztosítás szünetelése.

Saját jogú táppénznek csak saját jogú táppénz az előzménye, gyápnak pedig csak ugyanazután a gyermek után kapott gyáp, ezek nem keverednek és nem adódnak össze.

Az egyik szülő - ez nyilván az anyuka lesz - gyest kaphat a baba 3 éves koráig. Ez havi nettó 25.650 Ft és "jár" mellé az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság, illetve szolgálati időt is szerez nyugdíjhoz. Családi pótlékot is igényelhetnek, ami havi 12.200 Ft.
A Magyarországon élő kiskorúnak jár az egészségügyi szolgáltatás, ehhez viszont TAJ szám kell, ami valószínűleg nem lett még megképezve, mert nem itthon született. Amint van lakcímkártyája a babának, ezzel és a születési anyakönyvi kivonattal tudtok neki TAJ kártyát igényelni.

Megszakadó biztosítással (3 hónap járadék nélküli munkanélküli) a régi jövedelem eleve nem lett volna beszámítható a korábbi szabályok szerint sem.

A tgyás és a gyed alapja az utolsó 180 napi jövedelem, ha lesz ennyi. Ha nem lesz, akkor a kevesebb napi, amennyi összejön. Minden plusz 10.000 Ft-ra bejelentés után +6.300 Ft a további közteher (adó+járulékok, munkavállalói és munkáltatói oldalon együtt). Ezt fél évig nem valószínű, hogy bírod, mert ez többszázezer Ft. Inkább másik helyet kéne keresni vagy megfontolni azt, amit eggyel lejjebb írtam másnak.

A szülés hónapját megelőző hónapig csak házastárs apuka veheti igénybe a családi kedvezményt, élettárs nem. De a bevallásban visszamenőleg élettárs is érvényesítheti. Minimálbérből lehet érvényesíteni 1 gyerek utáni kedvezményt, ha azért nem szeretnéd, mert lenyúlja a munkáltató - a több hivatalos mellé kevesebbet ad zsebbe, hogy a teljes bér a megállapodott legyen -, akkor végképp megfontolandó, amit a váltásról írtam, mert egy ilyen semmilyen munkajogi szabályt nem fog betartani és nincs rá garancia, hogy nem rúg ki 8 hónapos terhesen, mert tudja, hogy az orvoshoz járásra koncentrálsz és nem az ügyvédhez meg bíróságra járkáláshoz. Visszatérésről, szabadságmegvátlásról ilyen munkáltatónál álmodni sem szabad, tehát nem áldozol be sokat.

Ha nyitott vagy arra, hogy egyéni vállalkozó legyél - mindig lehet valamire vállalkozni - , akkor van amiről beszéljünk, mert leginkább tudnám javasolni.
Bukod vele a végkielégítést, de ezen túl felmondási időre járó bér úgysem lenne, max ha a gyedet lemondanád, a szabadságmegváltás az meg így is, úgy is jár. Ev-ként biztosan lesz tgyásod és gyeded, ráadásul utóbbi maximális, előbbi meg a helyzetben optimálisan elérhető legtöbb lesz. Mindezt úgy, hogy nem kell senkitől szívesség, nem kell emiatt félni (rendszeres olvasóként - :) - sokat olvashattál a színlelt jogviszonyok okozta problémákról) és olcsóbb megfinanszírozni, mintha munkaviszonyban dolgoznál.

Úgy gondolom, hogy túlléptünk a nonprofit kereteken. A fizetős szolgáltatásom készségesen áll a rendelkezésedre, ha számolgatni szeretnél.

Nincs olyan kismama, akit ne írnának ki táppénzre. Anélkül, hogy egyetlen, 5 percig tartó panaszt említett volna. Ez évtizedes hagyomány.

Ha találsz valakit, akivel kiszámolgatod, hogy mennyi a befektetés és mennyi a megkapott tgyás, akkor elképzelhető, hogy az adókedvezmény miatt van olyan összeg, aminél utóbbi a több. De ez nem én leszek. Járulékkedvezmény egyébként nincs, ha a az SZJA-ból is igénybe tudod venni a családi kedvezményt, úgyhogy ezzel csak egyszer számolj.

A szabadság kiadását, megváltását erősen lehet redukálni, mert rajtad és a munkáltatón kívül senki nem tudja, hogy mennyi, ha mindketten rosszul számoltok, azzal senki sem foglalkozik... A kutya sem nézi, hogy mondjuk 55 helyett 25 nap van elszámolva, az is esetleg 4 órásként, mert részmunkaidőben mennél vissza - aztán változik a terv és nem. A megszűnt munkaviszonyban kapott bér nem fog beleszámítani az ellátások alapjába. Úgyhogy inkább tartogasd a pénzt az új helyen járulékolásra.

A 180 napon nem kell lovagolni, mert semmi jelentősége nincs. (A bomba üzletet meg végképp nem értem.) 2 hónap 210.000-es bérrel, utána táppénz. Ennyi. Ebből így maximális gyed lesz.

Hiába van bármilyen hosszú biztosításod, ez csak az egyik jogosultsági feltétel, ha a másikkal, a legalább a tgyás 1. napján fennálló aktuális biztosítási jogviszonnyal rendelkezel, akkor nem jár a tgyás és a gyed. Tehát az kell, hogy a munkaviszony megszűnése után találj valamilyen biztosítással járó jogviszonyt. Ott nem árt azért legalább 2 hónapot dolgozni.
A vállalkozás olcsóbb lenne, mint a munkaviszony...

A táppénz soha, semmit nem befolyásol, mert nem számít bele az ellátások alapjába. Az átlag kiszámításakor a táppénz összege nincs a számlálóban, a napjai pedig nincsenek a nevezőben.

Ez egy logikátlan és igazságtalan helyzet, hiszen akinek nem szűnik meg a munkaviszonya, az ugyanúgy nem fizet egyetlen forint járulékot sem babázás alatt, mint az, akinek menet közben megszűnt, mégis az egyik mindent fog kapni legközelebb, a másik meg nem, mert annak nem ketyegett közben a biztosítási jogviszonya. Te vagy a másik kategória, akinek emiatt sajnos teljesen esélytelen a gyed, mert nincs meg a szükséges előzetes biztosítás. (
Ha most erre gondolnál, nem az a biztosítás, hogy ketyeg a szolgálati idő és jár az egészségügyi ellátás, a biztosítás valamilyen fennálló jogviszonyhoz kötött.)

Egy minimálbér alapú tgyás az egyetlen, amivel kecsegtetni tudlak. A tgyásnak lazábbak a jogosultsági feltételei, ott a passzív tgyás és a passzív gyed beleszámít az előzetes biztosításba, ezért a tgyáshoz rendben van az előzetes biztosítás, az aktuális pedig a járadék aktiviálásával tud rendben lenni. Tehát vissza kell menni pár nap járadékra szülés előtt és akkor legalább a tgyás járni fog.

Tegnap nem ez volt a kérdés, hogy megszűnik az egyik jogviszony és kezdődik egy másik. Tegnap azt írtad, hogy visszamész a régi munkaviszonyba és mellette párhuzamosan dolgozol a családi cégnél. Ez két teljesen különböző helyzet.

Ha megszűnik az egyik jogviszony és kezdődik utána egy másik, akkor összesen egyetlen helyről igényelsz tgyást és gyedet - az új helyről, ahonnan szülni mész. Az előzetes biztosítás rendben van, mert volt előtte egyetlen másik jogviszony és a kettőben szerzett előzetes biztosítás összeadódik. Úgyhogy a jogosultsági feltétel rendben van, a tgyás és a gyed alapja pedig csak az új helyen elért jövedelem.

Ha 2 db biztosítási jogviszonyod van, amikor szülsz, mert van a régi és van az új, rövid, és utóbbiban nincs 365 nap biztosítás, hiszen ez csak nemrég kezdődött, akkor innen nem jár a tgyás és a gyed, mert ebben a jogviszonyban nem rendelkezel az előzetes biztosítás jogosultsági feltételével. A másik helyen minden ok, hiszen 10 éve ott dolgozol, az ottani bér után jár a tgyás és a gyed. Ha itt nincs legalább 180 nap bérezett napod, akkor tgyást legfeljebb a minimábér kétszerese után kapod.

A tgyás és a gyed 2 jogosultsági feltétele a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap előzetes biztosítás és a legalább a tgyás első napján fennálló aktuális biztosítás. Utóbbi nem lesz meg, hacsak nem kerülsz valahogyan biztosításba. (A 6.660 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével nem minősülsz biztosítottnak, ha ez lenne az első ötlet.)

Csak a gyesről - már meglévő jogviszonyába - visszatérőt kötelező részmunkaidőben foglalkoztatni, ha ezt kéri és ez a részmunkaidő 4 órát jelent.

Kttv. 50. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a kormánytisztviselő a kérelem benyújtásakor a 111. §-ban foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(A 111. §-ban a 3 éves korig járó fizetés nélküli szabadság van.)

Nem 180, hanem 365 nap előzetes biztosításnak (és egy aktuális biztosításnak) kell lennie minden jogviszonyban ahhoz, hogy onnan tgyásra és gyedre legyél jogosult. Az eredeti helyen ez minden további nélkül megvan, mert a gyes alatt is ketyegett a biztosítás, mivel azt a fennálló munkaviszony alapozza meg és egyformán biztosításban töltött időnek minősül a munka, a munkaviszony után járó mtáppénz, a tgyás, a gyed, a gyes. Úgyhogy nem a gyes miatt, hanem "úgy általában" 2 éven belül 2 év előzetes biztosításod lesz.

Az új helyen viszont nem lesz 365 napod, innentől kezdve teljesen feleslegesen dobod ki a pénzt az ablakon, mert max némi táppénzt látsz belőle viszont. A tgyást egyébként legkésőbb a szülés napján meg kell kezdeni, de ez az előzőek miatt irreleváns Neked.

A gyed egyébként több jogviszonyból is csak az egyszeres maximum lehetne.

Nem derült ki a lényeg, hogy munkaviszonyban voltál 2011-ben, vagy egyéni/társas vállalkozó voltál. (A magyar valóság az, hogy előbbi esetben is simán fizetheti maga után a járulékot...)

Ha munkaviszonyod volt, akkor 0 és kb. 30 bérezett nappal is ugyanannyi volt a tgyás és a gyed alapja: a szerződés szerinti bér,illetve a pár napi átlagból számított átlag, de - mindkét esetben - legfeljebb a minimálbér kétszerese. Szabadságra a szerződés szerinti bért kaptad, úgyhgoy a végeredmény ha nem is fillére, de lényegében ugyanaz. Munkaviszony esetén tehát minden befizetett adó és járulék kidobott pénz volt.

Egyéni vagy társas vállalkozóként 0 bérezett nappal csak a minimálbér lehetett volna az ellátások alapja, de már 1 nappal is ugyanaz tudott lenni a végeredmény, mint 30-cal, mert ha legalább 1 bérezett nap volt, akkor már abból számoltak és nem a 0 bérezett nap esetére a jogszabály szerinti minimálbért vették alapul. Vagyis egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonynál az 1 napot meghaladó járulék volt az, amit akár a kukába is dobhattál volna, mert nem befolyásolt semmit.

A családinet felületén kaptad a választ, úgyhogy ez nem érdekes.