Kedves Kérdező!
A fagyalt nem teszi tönkre a lisztharmat. Ritkán is szokta megtámadni, zömmel csak akkor, ha ilyen bolond és esős idő van, mint idén.
Nem kell permetezni ellene, csak akkor, ha nagyon zavarja a látvány. Idén már túl sok ideig nem marad fenn a lombozat, ezért azt tanácsolom, hogy ne permetezze le őket.
Tavasszal sem kell semmit se tenni, permetezés nélkül is szépen ki fog hajtani a fagyal.
Burkolat közül előtörő gyomot kézi gyomlálással, gázperzselővel kiégetéssel, vagy Glialka gyomirtószer permetezésével lehet hatékonyan kiirtani.
Üdvözlettel:

Tisztelt Kérdező!

Nem.
Ha jó megoldás lenne, akkor a fokhagymának sem lennének gombás, és baktériumos betegségei, ám de vannak. Egyes baktériumokat és gombákat biztosan elpusztít a fokhagyma, de nem mindet.
Ha ilyen problémákkal küzd, akkor javaslom, hogy cserélje a virágládák földjét évente.

Üdvözlettel:

Kedves Kálmán!

Rafináltan, beugratósan bevezette kérdését. Már-mér azt hittem, hogy bodza ügyben kell valamit alkotnom:) Ám mégsem. Barack lett a kérdésének tárgya.
Nem lehet néhány mondatban válaszolni a kérdésére. Sok mindentől függ, hogy miként és mikor metsszük meg az őszibarack fákat.
De, ha röviden kell válaszolnom, akkor 3-4 rügyre vágja vissza, és ne most, hanem majd február-márciusban.
Metszésről bővebben a http://www.kertember-kerteszkedj.blogspot.com oldalamon olvashat.
Üdvözlettel:

Kedves Sárika!

A világunk rohamos léptékben fejlődik, és ebbe beletartozik a növénytermesztés is. Amit régen öregapáink kitaláltak az akkor működőképes volt, tulajdonképpen ma is az, csak nem elég hatékony. Mert nem annyit terem, nem olyat terem, nem akkor terem, mások a környezeti körülmények, új betegségek, kártevők jelentek meg stb. Egyszóval változik a világ.
Eper termesztésben is vannak új irányok, amelyeket követhet Ön mint kiskerttulajdonos, vagy maradhat a régi megoldásoknál. A háromévenkénti újratelepítés nagyon jó módszer, ami ma is működik. De van egy újabb új módszer, miként azt Ön is tapasztalta nagyon sok és szép epret lehet előállítani. Ennek lényege,m hogy az epertöveket drasztikus beavatkozásokkal fiatalon és erős állapotban tartják, azért, hogy minden évben sok és piacos termést adjon. Nagyon nem mélyülnék el technológiában, de a lényege az, hogy nem engedik az epret felesleges erőkifejtésre. Azonnal eltávolítják a felesleges oldalindákat, érés után eltávolítják a felesleges lombozatot, így az epertő pihen, megszabadul a sok károsítótól, erősödik a gyökérzete, kellő időt tud fordítani a termőrügyeinek a kialakítására. A másik út, ami ettől drasztikusabb, amikor évente újratelepítik. Ahhoz viszont, hogy újratelepítés után is szépen teremjen, megfelelő szaporítóanyag, és intenzív technológia szükséges.
Üdvözlettel:

Kedves Béla!

Mindig sopánkodom, hogy milyen nehéz helyzetbe hoznak az ilyen kérdésekkel. Látatlanba, kép nélkül, helyszíni szemle nélkül csak tippelgetni lehet a növény betegségére.
A leírt tünetek egyik betegségre sem húzható rá. A termés hullást az ernyőbénulás nevű betegség okozhatja, de ez jellemzően nem bántja a lombot. A lomb viszont hullhat levéltetű fertőzéstől, és/vagy vízhiánytól. Viszont egyik sem okozza a növény pusztulását. A bodza sokat kibír, így nagyon nagy szárazságbank kell ahhoz lennie, hogy kipusztuljon a tő. Idén ugye ez nem volt jellemző.
Ha a tő is pusztul, akkor a gyökér körül kell keresni a problémát. Valamilyen gyökérbetegség, vagy erős talajlakó kártevő fertőzés okozhat gyökérpusztulást, amitől a növény elhal.
Túlzott termés nem az érésidőt lassítja, hanem egy-egy szem méretére és beltartalmára van kihatással, valamint a hajtás, levél növekedésére, ami a következő évi termést befolyásolhatja.
Üdvözlettel:

Tisztelt Jenő Bácsi!

Látatlanba két fő problémára gondolok lehet, vagy csak az egyik, de lehet, hogy mindkettő együtt lép fel. Az egyik erős levéltetű fertőzés lehet, ami hasonló tüneteket okoz a bogyóérésben, a másik pedig a vízhiány, amit súlyosbíthat egy-egy forró nap. A bodzának ilyenkorra már be kellett érnie, persze lehetnek még néhol később érő fürtök. Az ültetvényben termesztett bodzák is beértek már. Épp a múlt héten haladtam el biciklivel egy ilyen ültetvény mellett, ami teljes érésben volt.
Nem ismerem azt a szert. Én biztos nem alkalmaznám élelmi célú gyümölcstermesztésben.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!

Vegyi úton rovarölőszeres permetezéssel. Szabad levegőn Actara, vagy Mospilan permetezéssel.
Bio úton a növény átültetésével egybekötött talajcserével. Vagy egyszerűen meg kell várni, amíg önként eltűnnek.
Üdvözlettel:

Kedves Gitta!

Kérem küldjön képet a tóról, a tószűrő problémás részéről, és magáról a készülékről.
Ismerem ennek a márkának a termékeit, nem professzionális termékek, de jól funkcionálnak hobbi tavakban.
Ha telítődik a szűrő, akkor az csak azt jelentheti, hogy van mit kiszűrnie. A lebegő algák nem mindig érzékelhetők egyszerű megtekintéssel. Ha már zavaros a víz tőlük, akkor nagyon felszaporodtak. Ha tisztának tűnik a víz, akkor nincsenek nagyon elszaporodva, de mégis jelen vannak, és ezt a szűrő jól tudja kezelni. Tisztítsa olyan gyakorisággal, amennyire a helyzet megkívánja.
Az oldalt csöpögő víz lehet a szűrő elkoszolódásától, amitől nehezen jut át rajta a víz, ezért feltelik benne a víz, így az oldalán csöpög ki.
Megoldás lehet a szűrőbetét cseréje, amit időnként nem árt megtenni. A szűrő apró szerkezeti részei idővel feltelnek szennyeződéssel, amit már nem, vagy csak igen nehezen lehet kimosni, eltávolítani. Ilyenkor érdemes cserélni a szűrőbetétet.
Képeket a kertember@gmail.com címre tud küldeni.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!

Ez egy növényi vírus, azaz növényeket támadja meg, és gyengíti le. A növényi vírusok ritkán okozzák a növény pusztulását. legtöbbször csak élősködnek a növényben, de, ami nekünk embereknek igazán fáj, az pedig az, hogy a termést teszik tönkre. A szilvánál például a szilva torz lesz, nem érik be teljesen, savanyú marad, foltossá válik, amitől élvezhetetlen lesz a gyümölcs. A vírust csak megelőzni lehet, kigyógyítani belőle a fát nem. Egy mód van, a fa kivágása, megsemmisítése. A vírusok sebeken, sérüléseken keresztül hatolnak be a növénybe, vagy a szívó rovarokkal, mint pl. a levéltetű, kabóca, tripsz. Ebből adódik, hogy a megelőzés a sérülések elkerülése, valamint a szívó rovarok pusztítása. Előnyös, ha a fa jó állapotban van, mert így önmaga is tud védekezni a vírusokkal szemben.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!

A tej eléggé egyedi kémiai termék. Nem kizárt, hogy gátlólak hathat a lisztharmatra, vagy más növényi gombákra. Én még nem próbáltam, és nem is beszéltem olyan emberrel, aki kipróbálta volna, ezért sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom a szomszédja állítását. Az azonban biztos, hogy nem próbálnám ki. Nem szívesen permetezném le a növényeimet tejjel.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!

Trombitavirág alatt gondolom a futó trombitafolyondárt érti. Nos ezt nem olyan könnyű kiirtani, mivel nagyon masszív, függőlegesen és vízszintesen mélyre hatoló,rengeteg tápanyagot raktározni képes gyökere van. Emiatt, ha a föld feletti részét levágjuk akkor irtózatos erővel beindul a gyökér oldal irányba,és mindenhol feltör a pici növény. Ezeket pedig, vagy több éves kitartó munkával, állandó visszavágással, vagy pedig vegyszeres úton, erős gyomirtó szerrel lehet kiirtani.
Állandó visszavágás esetén nem szabad megengedni, hogy felcseperedjen a hajtás, mert az új tápanyagot juttat a gyökérbe, és így sosem fog kipusztulni, hanem amint megjelent a hajtás, rögtön, néhány centis nagyságáig el kell távolítani. Így a gyökér pár év alatt kimerül, és a növény elpusztul. Ez a módszer egyébként több erős gyökerű cserje, fa kiirtásánál is alkalmazható.
Üdvözlettel:

Kedves Gyöngyike!
Ez itt a egy kész átverés, reality show.:)
A színkeverékként kereskedelmi forgalomba került magoknak, virághagymáknak, palántáknak az a szépsége, hogy a forgalmazójuk nem vállal érte semmilyen színgaranciát. Lehetnek akár teljesen egyszínűek, vagy akár többszínűek, de zömében egyszínű. Az azonban biztos, hogy az értékesebb színek mindig drágábbak, ezért a színkeverékekben belőlük alig-alig akad egy-két darab, túlnyomórészt mindig az adott növény alapszíne fog dominálni a színkeverékben.
Magam részéről sosem veszek színkeveréket, ezt tudom tanácsolni Önnek is.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!

Varázserővel rendelkeznék, ha a kapott információk alapján pontosan meg tudnám mondani a probléma forrását. Ilyet csak a TV műsorok mágusai tudnak.
Tapogatózni viszont tudok.
A leírásából úgy érzékelem, hogy gyorsan következett be a hervadás, ami gyökérproblémára utal. Ezt okozhatják talajban élő kórokozók fusarium, phytium, phytophtora fajok, melyek a gyökér és gyökérnyak gyors pusztulását okozzák. Lehet viszont talajlakó kártevő, amely elrágja a növény gyökerét. Ez lehet cserebogár pajor, drótféreg, vagy fonálféreg.
Ki kellene ásnia a növényt és meg kellene vizsgálnia a gyökerét. Ha talál alatta károsítót, akkor már meg is van az ok, ha nem talál, de a gyökerek barnák, elhaltak, nem fehérek, csontszínűek, akkor kórokozó áll a háttérben. Kórokozó ellen gombaölőszeres permetezéssel, talajfertőtlenítéssel tud védekezni, talajlakó kártevő ellen talajfertőtlenítéssel tud védekezni.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!

A levéltetű mindenhova elér, ahol táplálékot talál magának. Egyes állapotában van szárnya és ezt használja a távoli vidékek meghódításában így például az erkélyeken lévő növények leigázásban.
Fogjon össze a parkban 10-15 katicabogarat és szabadítsa rá a növényekre.

Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!
Varázsló lennék, ha erre így tudnék választ adni. Sajnos nem tudom. Különösebb betegsége nem ismert a trombitafolyondárnak, de ez még nem jelenti azt, hogy valami meg ne támadhatná a gyökerét. Akár fuzárium, vagy cserebogár pajor. Többet kellene tudnom a problémáról. Voltak-e előzmények, levélen hajtások, jelenteke- e meg foltok, mennyire gyorsan pusztult ki, eddig hogyan növekedett, gyorsan, vagy lassan, milyen helyen voltak a növények árnyék, fény, mennyi vizet kaptak stb.

Kedves Kérdező!
Ne haragudjon, hogy nem reagáltam itt a kérdésére, de igazi jó választ, csak hosszabb lélegzetű, képpel, rajzzal ellátott cikkben tudnék, erre pedig sajnos nincs elég időm. Készülök a bodza metszéséről egy komoly cikket írni, de most erre sajnos nincs időm.
A kérdésére visszatérve. Nagyon jól látja és tapasztalta, hogy hogyan reagál a bodza a metszésre. A túl rövid esetén alig terem, a túl hosszún a sok termés pedig lehúzza az ágat. A bodza az adott évi hajtásának a végén hozza virágait, tehát a metszéssel arra kell serkenteni, hogy minél több új hajtást hozzon. A rövid metszés (amit ön követett) inkább ifjításra, megújításra való. Ha erős a növény, akkor lehet egész hosszú hajtásokat hagyni(80-100 cm), ha középerős, vagy gyenge, akkor középhosszú, rövid hajtásokat kell hagyni (40-60 cm). Mindkét esetben kerülni kell a túl sok hajtás meghagyását, nehogy nagyon sűrű legyen a növény. A korona közepébe nőtt, vagy egymást keresztező hajtásokat tőből kell eltávolítani.
A hosszúra hagyott hajtások esetén nem gond, ha azokat lehúzza a termés, sőt, int írta a szüretnél ez még előnyös is lehet.
Remélem valamit tudtam segíteni. Igazán akkor tudnám érthetőbben bemutatni a bodza metszését, ha elkészülne a cikkem, képekkel, rajzokkal. Igyekszem megírni, és ide is feltenni.
Üdvözlettel:

Kedves Marika!
Azok a pici fekete legyecskék inkább csak bosszantóak, mint károsak. Nem a növényt károsítják, de lehet ellenük védekezni. Kertészeti árudákban kapható rovarölő szerekkel hatásosan irthatja őket (Pirimor, Teppeki, Decis, Actara). Ugyan ezek a szerek nem nagyon mérgezőek, de mivel zárt trében használja őket, ezért permetezés után (a növény földjét kell permetezni) szellőztessen, vagy permetezés idejére átmenetileg vigye egy szellősebb helységbe a virágokat.
Orchidea elnyílt virágát valóban kár volt levágni, de ezzel még nem tett akkor a kárt a növényben, hogy ne virágozna többet. Majd hoz új virágszárat és azokon fog ismét virágozni, persze ehhez az kell, hogy jól érezze magát. Szerencsére nem annyira igényes növény, mint ahogy azt sokan gondolják róla. Persze, ha nagyon rosszak számár a körülmények, vagy, ha betegség kapja el, akkor gyorsan kipusztulhat. Főként a gyökereire kell nagyon ügyelni.
Sefléra könnyen gyökeresedik, bár jobb lett volna tavasszal szaporítani. Figyelje a vizét, nehogy beposhadjon. Célszerű cserélgetni, de ne hideg vízre cserélje, hanem szoba melegre.

Kedves Ilike!

Hazánkban legtöbbször kétféle bodzával találkozhatunk az egyik a gyalogbodza (Sambucus ebulus), a másik pedig a bokros bodza, vagy fekete bodza Sambucus nigra. A gyalogbodza enyhén mérgező, főként éretlen állapotban, ezért fogyasztása semmilyen módon nem javasolt. A fekete bodza gyógyító hatású, ezért feldogozása élelmiszer ipari hasznosítása nagyon elterjedt. leggyakrabban szörpöket, lekvárokat készítenek a terméséből, virágából. A gyalogbodza nem nő bokorrá fává, és termése sem csüng, hanem felálló. Talán így tudja a legjobban megkülönböztetni a kettőt egymástól. A beírt nevek alapján, ha rákeres a neten sok képet fog találni, ami szintén segít a megkülönböztetésben.
Málna.
Valószínűleg kimerültek a málnatövek, ami főként víz és tápanyaghiány miatt lehetséges. Akkor is csökkenhet a termés mérete, ha túl sűrűre hagyja nőni, mert így elnyomják egymást. A blogomba írtam cikket a málnáról, javaslom, hogy olvassa el, ott sok hasznos információt talál.
A hosszúra nőt hajtásokat semmikép se vágja vissza augusztusban. Ezt a munkát tavaszra kell hagyni. Most a letermett és beteg vesszőket kell kivágni.
Azt javaslom, hogy szerves trágyával alaposan terítse be az alját, vizsgálja felül az állomány sűrűséget, és ha kell ritkítsa ki, valamint öntözze bőségesen, hogy jól telejen át. Ha a vesszőin betegséget lát, akkor az ellen is védekezzen permetezéssel. Ha mindezt megteszi jövőre még nem, de két év múlva ismét bőven terem.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!

Ősszel csak nagyon nyomós indok miatt metszenek. Ilyen pl., ha a növény fizikai akadályt képez. Ekkor is csak azokat a hajtásokat távolítjuk el, amik az akadályt képezik.
Aranyvesszőt a virágzás után a tavasz végén, nyár elején kell metszeni. A hibiszkuszt és a trombitavirágot tél végén nyugalmi állapotukban kell metszeni. Mindegyik növény részletes metszését megtalálj a blogomon www.kertember-kerteszkedj.blogspot.com
Ültetés évében a nárcisz és tulipán 10-15 centi mélyen van, ezért csak sekélyen lehet ásni. Az évek során a hagymák egyre mélyebbre vándorolnak, így az ültetéstől számítva 3 év után már mélyen is áshat.
Virágzás után a leveleket ne vágja le, mert a levelek állítják elő azt a tápanyagot, ami a hagymákat növeszti, hizlalja. Ha minden évben levágja a leveleket, akkor néhány év alatt a hagyma elsorvad, a növény eltűnik, elpusztul.
Üdvözlettel:

Kedves Kérdező!

Nem vagyok híve a vegyszereknek, csak akkor fogadom el a használatukat, ha elkerülhetetlenek. Ez pedig számomra nem az érés elősegítését, hanem a növény életének megmentését jelenti. Az előbbiek miatt nem kerülök kapcsolatba azokkal a szerekkel, amelyekre rákérdezett, ezért nem is tudom, hogy hol tudná beszerezni őket. Próbáljon meg keresni a neten bodza, és paradicsomtermesztőket ők talán tudnak segíteni.
Paradicsom érésnek elősegítésére javasolnám a régi hagyományos bio módszert, amikor zárt térbe helyeznek sok almát, és melléjük teszik be a paradicsomot. Az alma ugyanis etilént bocsájt ki légzése során, ami a paradicsom érését segíti elő.
Üdvözlettel: