|
Herold FerencKertészmérnökElérhetőségeim: Telefon: 06-70/384-29-82 E-mail: kertember@gmail.com Honlap: http://www.kertember.hu/ Blog: www.kertember-kerteszkedj.blogspot.com |
Kérdezz-felelek
Igen ez valóban monília. Most már sehogy sem tud ellene védekezni, mivel ilyenkorra túl van a fertőző hatásán a betegség. A meggy virágzásakor a virágokon keresztül jut be a növénybe, és szinte azonnal fertőz. Pár hét alatt le is zajlik a fertőzés a hatását pedig a növényi hajtások leforrázott mivoltában könyvelhetjük el. Ezt követően a betegség inaktivitásba vonul és várakozik a következő évi virágzásra.
Amit tehet ilyenkor az az elhalt hajtások visszavágása mégpedig úgy, hogy az elhalt rész után még 2-3 centi élő részt is vágjon le. A vágás helye alatt a fa új hajtásokat fog hozni, amelyen jövőre ismét terem.
ősszel végezzen lemosó permetezést rézzel, ezt tavasszal ismételje meg tavaszi lemosó permetezésként, majd virágzás kezdetén, közepén és végén Chorus szerrel permetezzen. Ez a szer a porzást végző élőlényekre nem ártalmas.
Üdvözlettel:
Téglakerítés tövébe vadszőlőt ültettem, mely az elmúlt évek során szépen befutotta azt.
Sajnos a téglakerítés egy részét állapotromlás miatt le kell bontani és újra kell építeni.
Hogyan tudok ebben az esetben a legkíméletesebben eljárni a vadszőlővel?
A kerítésről lefejtett részt le is kell vágnom a tőről vagy van esetleg lehetőség a megmentésére?
Várom válaszát.
Üdvözlettel:
Andrea
A vadszőlő szára eléggé masszív és rugalmas ahhoz, hogy erős lefejtés esetén se menjen tönkre. Rost szálak, szállító edénynyalábok egy része ugyan megtörik, de ezt korrigálni képes a növény. A lefejtést próbálja úgy végezni, hogy a növény szára minél kisebb szögben törjön meg. A lefejtett szárak végeinek 1/3-át 50%-át vágja le, természetesen amelyik eltörött azt a törés alatt vágja vissza.
Ha körültekintően jár el, akkor nagy esélye van arra, hogy kisebb veszteséggel futtassa vissza a növényt a felújított falra. Természetesen kötözésre szükség lesz, mert a tapadó részeit elveszti a vadszőlő.
Üdvözlettel:
Nem kell visszarakni a palackot, csak a tövét kupacolja fel földdel, és, ha van a hajtásai köré rendezzen pár marék szalmát, vagy később, amikor elszárad a díszfű, akkor annak visszavágott maradványait. A lényeg, hogy valami laza és szellős anyag legyen, ugyanakkor nyújtson némi védelmet. Falombból csak a kemény lombú, nagy levelű fajták jöhetnek szóba erre a célra, mint a tölgy, dió stb.
Üdvözlettel:
Tavasszal és ősszel gyökeresedik a legjobban, egyébként a telet leszámítva szinte bármikor kigyökereztethető.
Gyökereztetéshez sem kell a házba vinni, elég, ha egy árnyas helyen leszúr több hajtást, szinte biztos, hogy néhány kigyökeresedik belőle.
Üdvözlettel:
Már többször írtam Önnek és ezúton szeretném megköszönni a gyors és hasznos válaszokat.
Ismét van sajnos egy probléma ami miatt a tanácsát szeretném kérni: kb. fél évvel ezelőtt vásároltam egy magas törzsre oltott (azt hiszem francia levendulát, az illata nem volt olyan intenzív mint a hagyományos levenduláé), egy nagy cserépben az udvaron tartottam, szépen virágzott, de most, hogy levirágzott sajnos a levele is sárga színű lett. Nem tudom vissza kell-e vágni, vagy valamilyen más baja van, esetleg ültessem ki szabad földbe?
Köszönöm szépen a választ: Adél
A francia levendula nálunk nem télálló, ezért a szabadföldi kiültetését nem javaslom.
A levenduláknak kevés betegsége ismert, de van egy gombás levélkárosítójuk, ami kezdetben apró pici barna pöttyökben mutatkozik meg, majd az egész levél, később a hajtás és végül a növény is elhal.
Azt, hogy az Ön levendulájának mi lehet a baja, innen kép nélkül meg nem mondom. Az általános, nagy mennyiségű, hirtelen bekövetkező levél sárgulásnak lehet oka a kevés tápanyag, a kevés víz, vagy a nagymértékű gyökér elhalás is.
Üdvözlettel:
A palackokat elméletileg akkor kell levenni, amikor már meggyökeresedett a dugvány. Ha nem veszi le időben, akkor elpusztul a palack alatt az önálló életre kelt rózsatő.
Nem könnyű megállapítani a gyökeresedés idejét, ezért 1-1,5 hónap után érdemes levenni a palackot, kezdetben csak éjszakára, majd reggelre is, és, ha a növény jól reagál rá, azaz nem kókad nem szárad ki, akkor már állandóan palack nélkül lehet.
Üdvözlettel:
Ha pontosan ismerném, hogy milyen rózsafajtát dugványozott, akkor tudnék rá konkrétan válaszolni, így azonban csak egy tól-ig időpontot tudok megadni. 1-3 hónap. Három hónap után már csak a rózsa túlélési ösztönében bízhat.
Üdvözlettel:
Kb. 10 éves juhar fánk törzséről a kéreg leválik. Azt tapasztaltuk, hogy a kéreg alatt, a gyökérzet felől egy vaskos, elágazó, indaszerű képződmény fut fel és ez feszíti le a kérget.
Csatolunk egy fotót is a fa törzséről.
Kérdésünk, hogy milyen betegségről van szó és mit lehet tenni a gyógyulás érdekében?Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Homonnai István
Sajnos itt nem jelent meg a kép, anélkül pedig tippelni sem tudok, hogy mi lehet a gond.
Kérem küldje a képet a kertember@gmail.com címre, ezt követően megírom ide is, és a kapott e-mail címre is a válaszom.
Üdvözlettel:
A tavasszal vásároltunk egy magas törzsre oltott seprűzanótot. Nagyon szép sárga színű virágokat hozott, de levirágzás után a virágok helyén apró hüvelyek jelentek meg,amik most fekete színűre vállnak.Nem tudjuk most mi a teendő?
el kell távolítani a (nem a legszebb) hüvelyeket? vissza kell vágni a zanótot?
Köszönöm szépen a választ: Adél
Nem kell tenni vele semmit, csak akkor, ha zavarja Önt a termés. Ebben az esetben csak a termést távolítsa el, a növény hajtásait ne metssze le! Azt majd nyugalmi állapotban.
Egyébként a fekete hüvelytermés szépen lassan lepotyog magától is.
Üdvözlettel:
Nagyon nagy a növények túlélő ösztöne, de ennyire azért nem. Nem állítom, hogy 100-ból egyszer nem sikerülhet, de kár ezzel próbálkozni. Olyan sok kedvezőtlen hatás, és folyamat éri a rózsaszálat a vázában, hogy azokat nem tudja átvészelni. Nem csak a virága, de a levele is elszárad, sőt a hajtás háncs része is elpusztul.
Üdvözlettel:
Ha nincs bántóan meleg, azaz borult, vagy hűvösebb idő van (de nem szeles), akkor célszerű a dugványokat szellőztetni, amelyre szükségük is van. Ha napközben forróság van, akkor célszerű ezt naplemente után, vagy kora reggel megtenni. egy-egy alkalommal fél egy óra időtartam elegendő, és szerencsés, ha ezt legalább kétnaponta, de napközben nagy forróság esetén naponta meg tudja ismételni.
Öntözni szükség szerint kell, a lényeg, hogy ne ússzon a vízben, de ki se száradjon a talaj a dugvány körül.
Üdvözlettel:
A lyuk, üreg, odú alapos kitisztítása után, bőven be kell kenni fasebkezelő pasztával, majd az építőiparban használt purhabbal kell, lehet kitölteni. Ez vízhatlan módon lezárja a sebet, de begyógyítani nem tudja, viszont lassítja az elhalási folyamatot.
Üdvözlettel:
Udvarunk eddig le volt aszfaltozva és térkövezve. Ma ezt felbontottuk és a hiányzó részt és egyenetlenségeket friss földdel szeretnénk feltöltetni és utána füvet beletelepíteni.
A földdel kapcsolatban kérdezném, hogy valóban igaz az, hogy a füvesítéshez jobb a kissé homokos jellegű talaj?
Teljesen tanácstalan vagyok, hogy milyen földet vegyünk.
A vállalkozó, aki itt helyben hirdet, 2féle földet hirdet: egyik komposztált darált föld , a másik az eredi föld. Ez utóbbit javasolta pihenőkertbe feltöltéshez és rá fű telepítéséhez.
Azt mondta, hogy ez a föld is rostálva volt, elég homogén, max öklömnyi gombócok lehetnek benne a szállítás során, de hogy ez is csak kevés, és könnyen kidolgozható belőle, mert homokosabb típusú, és hogy állítólag a kissé homokos a legjobb a füvesítéshez!! (?)
A másik típus (komposztált) pedig kissé drágácska (6000ft/m3), így ha valóban ez a rostált kissé homokosabb szerkezetű erdei föld a feltöltéshez és füvesítéshez megfelelő lenne, akkor inkább ezt vennénk.
De ugye mivel kb 17m3 -re van szükségünk, azért nem szeretnék ekkora mennyiségben melléfogni sem a földdel.
Kérném a tanácsát.
Köszönöm szépen!
Bocsi a megszólításért, de keresztnév híján...
Igaz a folyosói pletyka:), valóban jobb a laza homokos talaj a füvesítésre, mivel a gyep gyökere igényli a sok levegőt, és a laza szerkezetű talajt. A tömött talajban csak szenved a gyökere, ráadásul hamar megjelenik a moha is. Olyannyira jobb a homokos talaj, hogy az igazi focipályákat szinte csak homokba vetik.
Viszont azt tudni kell, hogy minél homokosabb a talaj, annál kevesebb benne a tápanyag, amit a fű hasznosítani tud, valamint a nedvességet is igen gyorsan átengedi magán, hamar kiszárad. Ezért hát a homokos talajba vetett füvet többet kell öntözni, és táplálni. Cserébe gyönyörű sűrű, erős és haragos zöld gyepe lesz.
Jó munkát!
Üdvözlettel:
Egy régóta nem nagyon nyírt fagyal sövénynek lettünk tulajdonosai. Olyan értelemben nincs felkopaszodva, hogy valamennyi zöld alul is van rajta, de alapvetően vastag, hosszú, felfelé vagy a sövény vonalából kifelé álló ágai vannak, amik inkább a tetejükön zöldellnek, és oldalirányban nem túl tömött zöld az összhatás. Kérdésem, hogy ezen teljes ifjító metszést kellene végrehajtani? Az ifjító metszés most még megejthető? Mennyire kell visszavágni? Igazából szeretnénk, ha valamelyest megmaradna eközben a térelválasztó funkciója. Az esetleg megoldható, hogy most csak mondjuk minden második tövet vágjuk vissza, jövőre meg azokat, amik most kimaradtak? Mennyi idő alatt várható, hogy a metszést követően szép lesz?
Köszönettel,
Cecília
Bármikor visszavágható, jól bírja az erős visszavágást is. Ennek ellenére az erős metszés után nem árt egy megelőző, immunerősítő vegyszeres kezelés. Zineb, Dithane, Plantafos koktélos permetezés.
Nem jó megoldás a részbeni metszés, mert a kezeletlenül hagyottak nagyságuk miatt árnyékolják a visszavágottakat, ezáltal a fejlődésüket gátolják.
Már a visszavágás évében szép zöld lesz, de a kívánt nagyságot fokozatosan kell elérni, azért, hogy szép sűrű legyen mindenhol.
Üdvözlettel:
Építettünk egy 10 méter hosszú, és 2 méter magas (tömör) fakerítést.
A mi oldalunkról nézve majdnem egész nap árnyék van mellette, maximum úgy mondanám, hogy kis szűrt fényt azért kap néhány órában. Arra gondoltam, hogy egyszerűen befuttatom majd borostyánnal az egészet.
Viszont most ahogy elkezdtem ennek utánajárni, kiderült, hogy borostyánból is van ezer féle..
És nem is annyira a színezetére gondolok, mert abból bármelyik tetszik nekem, hanem az igényeik különbözőek.
Olvastam, hogy van olyan ami gyengébben viseli a fagyokat; van amelyik nem szereti az állandó árnyékot, jobb ha azért félárnyékban, vagy akár napon is van...Kérem adjon tanácsot, hogy befuttassam ezt a tömör fakerítést, ezt a viszonylag árnyékos hosszú részt, melyik lenne az a borostyán típus, ami bírja ez nagyon jó, nem fagy el ha esetleg jönnek téli nagy mínuszok sem, és ráadásul még viszonylagosan gyorsabban is fejlődik és nem egy nagyon lassú növekedésű fajta.
(vagy esetleg ha lenne más olyan örökzöld futónövény, ami nem borostyán, de szintén bírná ezt a helyet, annak is nagyon örülnék.
Szíves segítségét előre is köszönöm!!!
Szép hétvégét, üdv: Gabriella
Úgy vagyunk a növényválasztással is, mint a ruházkodással. Akkor nagy a választék, hogy elveszünk benne. :)
Hedera helix - közönséges borostyán, ez volt régen, ezt ismerték elődeink, ezt ültették minden hová, ez bírta hazánk éghajlatát és ez képes volt régen is és ma is mindent befutni, eltüntetni, akár még a kisebb fák tetejére is felfutni.
Őt javaslom.
A többi fajta azért van, hogy a borostyán megjelenhessen szinte mindenhol. Kint, bent, sárga, vagy fehér tarkában, különféle levelekkel és méretekben. Önnek most nem ezekre van szüksége, legalábbis a leveléből erre következtettem.
Mit lehetne helyette?
Nagyon szép a futó hortenzia, de igen lassan nő. Szép és illatos virágtengert is ad a futó lonc - Lonicera japonica, félig meddig örökzöld, de csak enyhe teleken. Nagyon más örökzöldhöz közeli és magasra futó növény nem jut eszembe.
Üdvözlettel:
A nyáron új kertes házba költöztünk és van a ház elé a virágoskertbe 3db tuja vagy ciprus (nem tudom pontosan mi a neve...de inkább ciprus) ültetve. Már kb 3 méter magasak, ovális alakúak, szép növények.
A lényeg, hogy most tavasszal, az ágacskái végén pirosas rész van (ez gondolom, talán az új hajtás?)
és ha csak kicsit is hozzáérek a lombozatához akárhol, olyan mintha fehéres-szürkés finomszemcsés por hullana (vagy inkább ömlene nagy mennyiségben) Olyan mintha valaki leszórta volna az egész növényt vödörszámra porral, és ha hozzáérek megrázogatom ez hullik le.
(persze tudom, hogy nyilván nem ez történt, :) de nem tudom másképp leírni az egészet.
Korábban is a régi házunkban is voltak tujáink, de soha nem vettem észre ehhez hasonló jelenséget.
MI lehet ez? Valami probléma van a növénnyel? Ha igen mit kellene tenni?
Köszönöm, üdv: B.G.
A leírása alapján hamisciprusa - Chamaecyparis van. A jelenség pedig a virágzata és virágpora. A bőséges virágzás ékes bizonyítéka annak, hogy jól érzi magát a növény.
Egy szó, mint száz; nincs semmi baja a növénynek.
Üdvözlettel:
Ha megeredt a dugvány, akkor már nincs szükség az üvegekre. A leírása alapján okkal lehet arra következtetni, hogy a dugvány sikeresen önálló életre kelt. Már eltávolíthatja az üveget, de legyen résen. Ha visszaesést tapasztal ismét tegye rá a védelmet.
Üdvözlettel:
3 hete kaptam három mini cserepes krókuszt, amin akkor még voltak virágok. Mikor lehet kiültetni őket a kertbe? Milyen helyre ültessem (napos, félárnyékos, árnyékos)? Valamint, ha később kell kiültetni, hogyan gondozzam addig, mert nagyon kicsik a cserepeik és ebből adódóan föld is alig van alattuk.
Válaszát köszönöm!
Bea
Azonnal, az sem számít, ha a napokban éjszakai fagy lesz. A krókusz rosszul érzi magát fűtött épületben.
Mindegy milyen helyre ülteti, mert, amikor virágzik, akkor még kevés a természetes fény, és árnyék se nagyon létezik, mert a növények zömének nincs lombja. Persze az örökzöldek kivételt képeznek. Szóval lehetőleg ne örökzöldek alá kerüljön. Ami fontos, hogy minél jobb a talaj, annál szebben nyílik majd jövőre.
Ne késlekedjen a kiültetéssel!
Üdvözlettel:
Az udvarunkat fásítani szeretnénk, és egy napilapban olvastam, hogy vannak lassú növésű , mini fák,(melyek csak kb. 1.5 , 2 méterre nőnek), melyeknek gömb alakú koronájuk van.
Sajnos az újságot nem tettem el és azóta is keresem a neten, milyen fafajták lehetnek ezek? Ebben szeretném a segítségét kérni, köszönöm szépen a választ: Adrienn
A 1,5-2 méter nem túl nagy, ezeknek csak a csüngő, oltott fák képesek. A gömb koronát nevelők 3,5-4 méter magasra nőnek. Ők:
gömbkőris, gömbplatán, gömbjuhar, gömbhárs, gömbakác, gömb csepleszmeggy, gömbszivarfa. Vannak továbbá az oszlopos, keskeny oszlopos növekedésűek. Ezek nagyon lassan nőnek, ezért viszonylag alacsonyak maradnak, szintén 3-4 méter közé nőnek: oszlopos gyertyán, oszlopos tölgy, oszlopos díszcseresznye, oszlopos csörgőfa, oszlopos bükk, japán gyertyánszil, oszlopos nyír.
Törpe csüngő fák, amelyek valóban csak 1,5-2 méterig nőnek: csüngő borsófa, csüngő kecskefűz, csüngő nyír.
Interneten a nevük alapján megtalálja őket. Van továbbá néhány örökzöld példány is. Véleményem szerint akár a különlegesebb gyümölcsfák is szóba jöhetnek.
Ha további segítségre van szüksége, keressen bátran.
Üdvözlettel:
Novemberben érdeklődtem megfázott filodendronom miatt. A leveleit azóta se dobta le, de teljesen lebarnultak összeszáradtak. Esetleg mikor lenne érdemes levágni a leveleit és hol? Vagy még várhatok vele és lefogja dobni a leveleit. Van esély rá, hogy tavasszal kihajt, életre kel? az összes levele leszáradt sajnos.
Hideg helyen van egész télen kb. 5 fokon.
köszönettel:
Gabi
Az elhalt leveleit lassan dobja el, főként nyugalmi állapotában. A leírt külső körülmények alapján most nyugalomban van a növény. 5 fok alá ne csökkenjen a hőmérséklet, mert az már hátrányos lehet az életére. A leveleket a tavaszi feléledésekor dobja el. Én a telelőből előhozva éles metszőollóval le szoktam vágni a barna leveleket úgy, hogy egy pici csonk maradjon, amit majd a növény szakszerűen le fog dobni magáról.
Nekem mindig kihajt tavasszal a filodendronom. Nagyon jól viseli a teljes sötétséget és a 5-10 fokos (attól függ hány fok van kint) léghőmérsékletet.
Felesleges most bolygatni a növényt, öntözni szükséges, de csak annyit, amitől épp nem szárad ki. A metszés ráér tavasszal.
Üdvözlettel: