Kedves Anikó!

Számomra egyik fa sem szemetel, de gondolom Ön a lombját, illetve egyes fajoknál a termését (pl. vadgesztenye, nyírfa stb.), virágát (nyárfa) érti szemetelés alatt. Ha ezekre gondol, akkor nem sok faj jöhet számításba, ha ezek mellé a homokos talajt és a 8-10 méteres magasságot is vesszük, akkor szinte csak egyes fenyőfélék maradnak a repertoárba. Közülük azonban bátran válogathat.
Azonban az örökzöldek is szemetelnek, mert nevük ellenére ők is minden évben leváltják a lombjukat, de időben nem olyan koncentráltan, mint a lomblevelűek, hanem pár hónap alatt elhúzva, valamint a tű,- és pikkelylevelek nem képeznek akkora tömeget, mint a lomblevél.
Ezzel csak szeretném rábeszélni Önt, hogy ne vesse el a lomblevelűeket.
Javaslataim:
Magyal tölgy - Quercus ilex
Oszlopos tölgy - Quercus robur Fastigiata
Oszlopos gyertyán - Carpinus betulus Fastigiata
Oszlopos mocsári tölgy - Quercus palustris green pillar
Mezei juhar - Acer campestre Elsrijk
Oszlopos vöröslevelű bükk - Fagus sylvatica Dawyck purple
Fenyők közül az erdei fenyő, fekete fenyő, ezüstfenyő, lucfenyő, normand fenyő, spanyol jegenyefenyő
Pikkelylevelűek közül az óriás tuja (Tuja plicata), vagy a leylandi ciprusok.
Természetesen a fentiek csak példák, sok szép növény létezik még, amelyek megfelelnének az Ön kertjébe.
Üdvözlettel:

Kedves Tünde!

A csavart fűz a fűzfák között a legérzékenyebb fajta. Több fás részt támadó betegsége is van, amelyek kezdetben kéreg, majd ágelhalást okoznak.
A betegség kezdetekor főként a kisebb hajtások, ágak halnak el, majd a fertőzés kiteljesedésekor néhány év leforgása alatt egész vázágak, végül pedig a fa pusztul ki.
A fás részeket támadó betegségek ellen nagyon nehéz védekezni, ezért van az, hogy idős cseresznye, dió, sárgabarack fák halnak ki néhány év alatt. Sajnos a fűzfájára is ez a sors vár. Felesleges lenne bármilyen gombaölőszeres permetezés.
Amit viszont megtehet, az a beteg, elhalt ágak levágása, majd a vágási felületek sebkezelése. Az áglevágást mindig úgy kell végrehajtani, hogy az egészséges részből is távolítson el legalább 10 centiméteres szakaszt. Ezzel a mechanikai beavatkozással sok évvel meghosszabbíthatja a fűzfa életét.
Üdvözlettel:

Kedves Imre!

Hu. Jó kérdés. Attól függ, hogy milyen fajtájú rózsával van beoltva a magas törzs. gyenge, vagy erős növekedésűvel. Minél gyengébb a növekedés, annál kevesebbet kell eltávolítani az elnyílt virággal, viszont minél erősebb a növekedés, annál többet kell lemetszeni.
Nehéz ezt így látatlanba megállapítani.
Általánosságban elmondható, hogy az első ötös levél hónalja felett már lehet vágni, ugyanis innen biztosan újabb virággal fog zárulni az új hajtás csúcsa.
Ötös levélke? Minden egyes rózsa levélnek van egy központi tengelye és arról indulnak a levélkék. Egy levélnyélen páratlan levélke van, többnyire 3, vagy öt. A virág alatt közvetlenül vannak a hármasok, és minél inkább a gyökér felé haladunk, annál nagyobb a valószínűsége az ötös levélnek.
Az első ötös felett már lehet vágni, de ha nagyon hosszú a hajtás, azaz erős növekedésű a rózsa, akkor lejjebb kell elvágni. De hogy pontosan hol azt így itt nem tudom megmondani. Ha a virágzó hajtás felét levágja, azzal nem követ el nagy hibát. De gyakran ettől is többet kell eltávolítani.
Üdvözlettel:

Kedves Tóthné!

Nem illik ilyet kérni egy kertésztől. :) Alapvetően mi a növények pártján állunk, és tudásunkat is az Ő (növények) szolgálatába állítjuk.
Egy szép példányú fát fizikai erő (fejsze, fűrész) igénybevétele nélkül amúgy sem könnyű kipusztítani. Persze a természetnek vannak erre megoldásai, frankó betegségeket tud ráereszteni a fákra, de mi nem tudós emberek erre nem vagyunk képesek.
Ha mindenáron ki szeretné pusztítani, akkor kertészeti árudában kapható gyomirtó szerekkel (glifozát, fozát) hatóanyagú szerrel próbálkozhat. Nem lesz könnyű, mert sokszor kell lepermetezni vele az egész növényt ahhoz, hogy elegendő vegyszert vegyen fel a gyökér pusztulásához.
Üdvözlettel:

Kedves Érdeklődő!

Egy nagy kert valóban érték. A 400 négyszögöl nem túl nagy, főként annak nem, aki a kert miatt szeretne házat, ingatlant vásárolni. Sajnos él a tendencia, hogy akinek megfelelő méretű kertje van az önerős gazdálkodáshoz, az menekül tőle. Örömteli azonban, hogy lassan ismét fordul a világ, köszönhető a sok élelmiszer botránynak, és az egyre több felvilágosult vagyonnal is rendelkező embernek. Talán Önnek is őket kellene megtalálnia, viszont az Ő számukra az említett méret kicsi. Mégis mit emelnék ki egy hirdetésben? Az alábbiakat:
- A terület fás állományát. Mennyi és milyen állapotú, fajtájú gyümölcsfa van a kertben, azok mikor és mennyit teremtek az elmúlt években, hány évesek? Milyen értékesebb, különleges díszfák vannak a területen?
- A talaj állapotát. Jó minőségű-e a talaj? Tiszta, régóta nem kapott vegyszert, tehát biogazdálkodásra is alkalmas. Milyen a kert termőképessége? A zöldségnövények mennyit teremnek benne?
- Van-e kút? Ha igen milyen az állapota, vízminősége, vízhozama?
- Van-elehetőség a terület bővítésére a szomszéd telkek megvásárlásával?
- Van-e melléképület az állattartásra?
- Van-e tárolásra is alkalmas pince?
Ezek fontos információk egy gazdálkodásra készülő ingatlan vásárló számára.
Sok sikert kívánok az értékesítéshez.
Üdvözlettel:

Kedves Ibolya!
Sajnos nem tudok megnyugtató választ adni a kérdésére.
Az élelmiszeripar ténykedéseit nem ismerem, ismert, hogy vannak olyan eljárások, amelyek a nagyobb (pl. narancs, mandarin, körte, alma stb.) és kemény héjjal rendelkező gyümölcsök külső felületét bevonják bizonyos anyagokkal, annak érdekében, hogy tovább elálljanak, tartósabbak legyenek. De, hogy az Ön által vásárolt almák kezeltek-e azt nem tudom.
Az szinte biztos, hogy a kis magyar termesztők nem kezelik az almáikat, ugyanis olyan olcsón veszik meg tőlük a terményt, hogy nem térül meg számukra a kezelés költsége. A nagyobb multikba kapható méregdrága darabonkénti áron eladott almák szinte biztosan kezeltek. Ezek varászlatos színűek, varászlatos illatúak, és még az ízük sem az utolsó, de a beltartalmukról, az ember számára hasznos felvehető tápanyag tartalmukról jobb, ha említést sem teszünk.
Vannak egyébként olyan almafajták, amelyek kiemelkedően masszív viaszos réteget fejlesztenek maguknak, ezek főként az őszi, téli fajtakörbe tartoznak, ilyenek az egyes golden típusok, a zöldalma (granny smith), szinte az összes régi magyar almafajta stb. Ha melegben tároljuk őket, akkor a kipárolgás hatására a felületükön kirakódott cukrok és a viaszos réteg együttese egy ragadós réteget alkotnak. Lehet, hogy pont egy ilyennel szembesült.
Sajnos a körülmények pontosabb ismerete nélkül nem tudok többet segíteni a kérdésével kapcsolatban.
Üdvözlettel:

Kedves Ágota!
Igen újra fog azon az oldalon is hajtani, de lassú folyamat lesz. 3-5 évbe is beletelik mire a két oldal úgy ahogy utoléri egymást.
A folyamatot segíteni és gyorsítani tudja rendszeres öntözéssel, tápanyag pótlással, és szükség esetén védelemmel.
Ha az egészséges oldala túl nagy lenne, akkor egy korrekciós visszavágással is tudja befolyásolni a növényt, hogy a felszabadult oldalába több energiát toljon át.
Üdvözlettel:

Kedves Imre!

Igen ez valóban monília. Most már sehogy sem tud ellene védekezni, mivel ilyenkorra túl van a fertőző hatásán a betegség. A meggy virágzásakor a virágokon keresztül jut be a növénybe, és szinte azonnal fertőz. Pár hét alatt le is zajlik a fertőzés a hatását pedig a növényi hajtások leforrázott mivoltában könyvelhetjük el. Ezt követően a betegség inaktivitásba vonul és várakozik a következő évi virágzásra.
Amit tehet ilyenkor az az elhalt hajtások visszavágása mégpedig úgy, hogy az elhalt rész után még 2-3 centi élő részt is vágjon le. A vágás helye alatt a fa új hajtásokat fog hozni, amelyen jövőre ismét terem.
ősszel végezzen lemosó permetezést rézzel, ezt tavasszal ismételje meg tavaszi lemosó permetezésként, majd virágzás kezdetén, közepén és végén Chorus szerrel permetezzen. Ez a szer a porzást végző élőlényekre nem ártalmas.
Üdvözlettel:

Kedves Andrea!

A vadszőlő szára eléggé masszív és rugalmas ahhoz, hogy erős lefejtés esetén se menjen tönkre. Rost szálak, szállító edénynyalábok egy része ugyan megtörik, de ezt korrigálni képes a növény. A lefejtést próbálja úgy végezni, hogy a növény szára minél kisebb szögben törjön meg. A lefejtett szárak végeinek 1/3-át 50%-át vágja le, természetesen amelyik eltörött azt a törés alatt vágja vissza.
Ha körültekintően jár el, akkor nagy esélye van arra, hogy kisebb veszteséggel futtassa vissza a növényt a felújított falra. Természetesen kötözésre szükség lesz, mert a tapadó részeit elveszti a vadszőlő.
Üdvözlettel:

Kedves Tünde!

Nem kell visszarakni a palackot, csak a tövét kupacolja fel földdel, és, ha van a hajtásai köré rendezzen pár marék szalmát, vagy később, amikor elszárad a díszfű, akkor annak visszavágott maradványait. A lényeg, hogy valami laza és szellős anyag legyen, ugyanakkor nyújtson némi védelmet. Falombból csak a kemény lombú, nagy levelű fajták jöhetnek szóba erre a célra, mint a tölgy, dió stb.
Üdvözlettel:

Kedves Tünde!

Tavasszal és ősszel gyökeresedik a legjobban, egyébként a telet leszámítva szinte bármikor kigyökereztethető.
Gyökereztetéshez sem kell a házba vinni, elég, ha egy árnyas helyen leszúr több hajtást, szinte biztos, hogy néhány kigyökeresedik belőle.

Üdvözlettel:

Kedves Adél!

A francia levendula nálunk nem télálló, ezért a szabadföldi kiültetését nem javaslom.
A levenduláknak kevés betegsége ismert, de van egy gombás levélkárosítójuk, ami kezdetben apró pici barna pöttyökben mutatkozik meg, majd az egész levél, később a hajtás és végül a növény is elhal.
Azt, hogy az Ön levendulájának mi lehet a baja, innen kép nélkül meg nem mondom. Az általános, nagy mennyiségű, hirtelen bekövetkező levél sárgulásnak lehet oka a kevés tápanyag, a kevés víz, vagy a nagymértékű gyökér elhalás is.
Üdvözlettel:

Kedves Tünde!

A palackokat elméletileg akkor kell levenni, amikor már meggyökeresedett a dugvány. Ha nem veszi le időben, akkor elpusztul a palack alatt az önálló életre kelt rózsatő.
Nem könnyű megállapítani a gyökeresedés idejét, ezért 1-1,5 hónap után érdemes levenni a palackot, kezdetben csak éjszakára, majd reggelre is, és, ha a növény jól reagál rá, azaz nem kókad nem szárad ki, akkor már állandóan palack nélkül lehet.
Üdvözlettel:

Kedves Tünde!
Ha pontosan ismerném, hogy milyen rózsafajtát dugványozott, akkor tudnék rá konkrétan válaszolni, így azonban csak egy tól-ig időpontot tudok megadni. 1-3 hónap. Három hónap után már csak a rózsa túlélési ösztönében bízhat.
Üdvözlettel:

Kedves István!

Sajnos itt nem jelent meg a kép, anélkül pedig tippelni sem tudok, hogy mi lehet a gond.
Kérem küldje a képet a kertember@gmail.com címre, ezt követően megírom ide is, és a kapott e-mail címre is a válaszom.
Üdvözlettel:

Kedves Adél!
Nem kell tenni vele semmit, csak akkor, ha zavarja Önt a termés. Ebben az esetben csak a termést távolítsa el, a növény hajtásait ne metssze le! Azt majd nyugalmi állapotban.
Egyébként a fekete hüvelytermés szépen lassan lepotyog magától is.
Üdvözlettel:

Kedves Tünde!

Nagyon nagy a növények túlélő ösztöne, de ennyire azért nem. Nem állítom, hogy 100-ból egyszer nem sikerülhet, de kár ezzel próbálkozni. Olyan sok kedvezőtlen hatás, és folyamat éri a rózsaszálat a vázában, hogy azokat nem tudja átvészelni. Nem csak a virága, de a levele is elszárad, sőt a hajtás háncs része is elpusztul.

Üdvözlettel:

Kedves Tünde!

Ha nincs bántóan meleg, azaz borult, vagy hűvösebb idő van (de nem szeles), akkor célszerű a dugványokat szellőztetni, amelyre szükségük is van. Ha napközben forróság van, akkor célszerű ezt naplemente után, vagy kora reggel megtenni. egy-egy alkalommal fél egy óra időtartam elegendő, és szerencsés, ha ezt legalább kétnaponta, de napközben nagy forróság esetén naponta meg tudja ismételni.
Öntözni szükség szerint kell, a lényeg, hogy ne ússzon a vízben, de ki se száradjon a talaj a dugvány körül.

Üdvözlettel:

Tisztelt Gazda (diófa)!

A lyuk, üreg, odú alapos kitisztítása után, bőven be kell kenni fasebkezelő pasztával, majd az építőiparban használt purhabbal kell, lehet kitölteni. Ez vízhatlan módon lezárja a sebet, de begyógyítani nem tudja, viszont lassítja az elhalási folyamatot.

Üdvözlettel:

Kedves leendő Gyepgazda!
Bocsi a megszólításért, de keresztnév híján...
Igaz a folyosói pletyka:), valóban jobb a laza homokos talaj a füvesítésre, mivel a gyep gyökere igényli a sok levegőt, és a laza szerkezetű talajt. A tömött talajban csak szenved a gyökere, ráadásul hamar megjelenik a moha is. Olyannyira jobb a homokos talaj, hogy az igazi focipályákat szinte csak homokba vetik.
Viszont azt tudni kell, hogy minél homokosabb a talaj, annál kevesebb benne a tápanyag, amit a fű hasznosítani tud, valamint a nedvességet is igen gyorsan átengedi magán, hamar kiszárad. Ezért hát a homokos talajba vetett füvet többet kell öntözni, és táplálni. Cserébe gyönyörű sűrű, erős és haragos zöld gyepe lesz.
Jó munkát!
Üdvözlettel: