A babák ízérzékelése sokkal kifinomultabb, mint a felnőtteké, ezért az alapanyagokat érdemes természetes formájukban, hozzáadott só és cukor nélkül megismertetni velük. A só mennyiségét napi 1 grammra kell korlátozni, amelybe az anyatej vagy a tápszer sótartalma is beleszámít. A fűszerezést is mérsékelten, fokozatosan érdemes bevezetni, főként zöldfűszerekkel. Evolúciós sajátosság, hogy a babák eleve édes ízpreferenciával rendelkeznek, hiszen a magzatvíz és az anyatej is enyhén édeskés. Fontos, hogy erre ne erősítsünk rá, a WHO ajánlása szerint két éves korig kerülni kell a hozzáadott cukrot.
A szülők szerepe a hozzátáplálásban
A hozzátáplálás sikerét nagyban meghatározza a szülők hozzáállása és viselkedése. Függetlenül attól, hogy pürés vagy BLW módszert alkalmazunk, mindig legyünk válaszkészek, figyeljük a baba jelzéseit, és reagáljunk rájuk. A cél, hogy a kicsi fokozatosan elinduljon az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás felé. Ehhez változatos alapanyagokat kell kínálnunk, és példát kell mutatnunk, hiszen a másolás a kisgyermekkor természetes sajátossága. Az étkezések legyenek nyugodt körülmények között zajló közös élmények. Fontos, hogy ülve étkezzünk, ne álljunk fel az asztaltól, és kerüljük a figyelemelterelést, például a televíziót, a telefont vagy a játékokat.
A közös családi étkezések kiemelt szerepet kapnak. A baba így tapasztalja meg, hogy az étkezés nemcsak a táplálkozásról szól, hanem fontos szociális esemény is, amelyhez pozitív élmények társulnak. Az étkezések során adjunk sok biztatást, dicséretet, hiszen a türelem és a következetesség biztonságot nyújt a gyermeknek. Ne hasonlítsuk másokhoz, minden gyermek saját tempóban fejlődik. Kerüljük az erőltetést, a tukmálást, a zsarolást vagy a jutalmazást, ezek hosszú távon rossz kapcsolatot alakítanak ki az ételekkel.
Ízformálás és alapanyagismeret
Érdemes úgy összeállítani a baba tányérját, hogy mindig legyen rajta olyan étel, amit szeret, valami, amivel még csak ismerkedik, és egy új alapanyag is. Az is előfordulhat, hogy egy elutasított étel más formában elfogadhatóvá válik. Egy-egy ismeretlen ízzel akár 15–20 alkalommal is találkozniuk kell a kicsiknek, mire megszeretik, ezért a türelem és a kitartás kulcsfontosságú. Az alapanyagok változatos párosítása és az állagokkal való kísérletezés segíti az ízlésformálást, és hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek sokféle ételt szívesen fogyasszon.
Az egészséges családi táplálkozás alapjai
A baba táplálkozásának mintája szorosan kapcsolódik az egész család étrendjéhez. Jó alapot ad az OKOSTÁNYÉR®, amely a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása az egészséges étkezéshez. Ennek megfelelően alakítsuk ki a napi három főétkezést és két kisétkezést, figyelve a rendszerességre. Naponta három adag gabonát érdemes fogyasztani, ebből legalább egy teljes értékű legyen. Legalább öt adag zöldség vagy gyümölcs is kerüljön az asztalra, ami napi 400–500 grammot jelent, így az étrend felét ezek teszik ki.
A zsiradékbevitel csökkentésére is figyelni kell: elsősorban a többszörösen telítetlen növényi olajok, a hidegen sajtolt növényi zsírok, valamint a tengeri halak és herkentyűk ajánlottak. A telített zsírokat minimalizálni kell, mert növelik a gyulladásos folyamatokat és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A megfelelő folyadékbevitel szintén alapvető: naponta 2–2,5 liter víz, szűrt víz vagy ásványvíz javasolt.
Az egészséges táplálkozás része az is, hogy kerüljük az ultrafeldolgozott élelmiszereket, a félkész és gyorséttermi termékeket, mert ezek túl sok sót és cukrot tartalmaznak. Ehelyett törekedjünk a természetes alapanyagokra. A fehérjebevitel állati és növényi forrásokból egyaránt szükséges, minden főétkezés tartalmazzon teljes értékű fehérjét. A napi fél liter tej vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejtermék szintén ajánlott a csontok és a fogak egészségének megőrzéséhez.
🎥 Hamarosan jövünk!
Készül az átfogó videósorozatunk a baba első évéről – hiteles szakértőkkel, tabuk nélkül.
Ha nem akarsz lemaradni róla, iratkozz fel az értesítőre itt:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)