Az aktuális szakmai ajánlások szerint egyéves kor előtt érdemes a baba szervezetét fokozatosan megismertetni minden fontos allergénnel. Ennek védő hatása van, hiszen segíthet megelőzni a későbbi ételallergiák kialakulását. Fontos azonban, hogy a túl korai, négy hónapos kor előtti bevezetés éppen ellenkező hatást válthat ki, növelve az allergiák kockázatát. Feltételezett ételallergia esetén minden esetben egyeztetni kell a kezelőorvossal.
Mikor és hogyan vezessük be az allergéneket?
Az allergének bevezetését mindig kis mennyiségben érdemes elkezdeni, más alapanyagokkal kombinálva. Célszerű egyszerre csak egy új allergént kínálni, hogy esetleges reakció esetén egyértelmű legyen a kiváltó ok. A próbálkozások között ajánlott két-három nap szünetet tartani. A legjobb, ha a reggeli vagy délelőtti órákban kínáljuk az új ételt, hiszen így a nap folyamán jól megfigyelhetjük, hogy jelentkezik-e bármilyen tünet. Fontos az is, hogy ne csak egyszer találkozzon a baba az adott allergénnel: a bevezetést követően rendszeresen kell szerepelnie az étrendben.
A leggyakoribb allergének és bevezetésük módja
A glutén bevezetése a hozzátáplálás kezdetével történhet, például gabonakásák, búzadara, főzelékek sűrítése liszttel, köretek vagy pékáruk formájában. A tejfehérje is hamar helyet kaphat a baba étrendjében: kezdetben egy-két evőkanál görög joghurt vagy kefir gabonakásához, később zsíros túró, reszelt sajt vagy tejföl főzelékek dúsítására. A zsíros tej is bevezethető ételkészítéshez, de mennyisége ne haladja meg az 50–100 millilitert.
A tojás először negyed, 10–15 percig főtt, reszelt sárgája formájában adható főzelékhez vagy pürékhez. Ezt követően használható ételek kötőanyagaként, például babacsintában vagy fasírtban, majd önálló tojásételekben, mint a rántotta, omlett vagy frittata. Tojásos száraztészta formájában is kínálhatjuk.
A földimogyoró is bevezethető, például natúr mogyoróvaj vagy darált mogyoró formájában, amit gabonakásához vagy gyümölcsös joghurthoz adhatunk. Később babasütikben és babacsintákban is felhasználható. A tengeri halak és tenger gyümölcsei is ajánlottak, ha a család rendszeresen fogyasztja őket. Szálkátlan tengeri halat vagy sótlan tonhalkonzervet kínálhatunk a babának. A szója is megjelenhet, például bio, sótlan tofu vagy édesítetlen szójaital és szójajoghurt formájában.
Milyen tünetek jelezhetnek allergiát?
Az ételallergia különböző formában jelentkezhet. Az emésztőrendszeri tünetek közé tartozik a hányás, hasmenés, véres széklet, visszatérő hasi fájdalom, puffadás, székrekedés, gyakori bukás vagy a súlyfejlődés zavara. Bőrtünet lehet az ekcéma és a csalánkiütés, míg légúti tünetként orrfolyás, köhögés, hörghurut vagy gégeödéma jelentkezhet. Idegrendszeri tünetek is kísérhetik, például alvászavarok, migrénes fejfájás vagy fokozott fáradékonyság. Az ételallergia hosszabb távon vashiányos vérszegénységet és ízületi gyulladást is okozhat. Súlyos esetben anafilaxiás sokk alakulhat ki, amely életveszélyes állapot, azonnali orvosi beavatkozást igényel.
🎥 Hamarosan jövünk!
Készül az átfogó videósorozatunk a baba első évéről – hiteles szakértőkkel, tabuk nélkül.
Ha nem akarsz lemaradni róla, iratkozz fel az értesítőre itt:
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)