Ha év közben leszel jogosult családi kedvezményre, akkor év közben kezded el igényelni, ez ilyen egyszerű. Van hozzá egy nyilatkozat, itt találod: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/adoeleoleg_nyilatkozatok.html
ezt kell kitölteni és leadni a munkahelyeden. A betöltött 91 napos terhességről az igazolást nem kell csatolni, csak majd meg kell őrizni a bevallással. Tehát a munkáltató a nyilatkozat és nem az igazolás alapján veszi figyelembe a kedvezményt. Jogszabály szerinti kötelezettsége, nem opcionális, hogy akar-e vele foglalkozni. Ha nem intézed el időben, akkor a bevallásban utólag még mindig igénybe veheted.
Bármi történik is, azokra a hónapokra, amelyekben legalább 1 napig fennállt a 91 napot betöltött terhesség, jár a családi kedvezményt.

19 hónap munkaviszonnyal a gyed egészen 2 éves korig jár, mert kb. másfél év munkaviszony elég ehhez, mivel a tgyás végén kb. fél éves a baba és innen eleve csak másfél év van hátra addig, ameddig a gyed legtovább kapható. Ha nem dolgozol szülésig, ez akkor is így van, mert a táppénz is ugyanolyan biztosításban töltött idő, sőt semmit nem befolyásol a táppénz hátrányosan.

A tgyást az első 168 napra kapod. Legkorábban a szülés várható idejét megelőző 28. naptól lehet igényelni, legkésőbb a szülés napjától kell, a kettő között Te döntöd el, hogy mikortól kéred. A Te paramétereiddel tökéletesen lényegtelen, hogy mikortól, ilyenkor az egyszerűség miatt praktikusabb szüléstől kérni. A tgyás 168 napja után jön a gyed, a baba 2 éves koráig.

Azt feltételezve, hogy a béred valóban a minimálbér (és nem a garantált bérminimum), illetve, hogy nem dolgozol az év feléig, a 2013-as minimálbérből a 30 és 31 napos hónapok átlagában nettó 59.000 Ft körüli tgyás és nettó 52.000 Ft körüli gyed várható. Családi kedvezménnyel mindkettő +10.000.
A gyes fix összegű, nettó 25.650 Ft.

Szakbarbár 2014. 02. 20. 16:53

A helyzet teljesen izgalommentes, nem tudsz olyat csinálni, amivel jobban vagy rosszabbul járnál, az összes létező verzió végeredménye ugyanaz.

Az egyes ellátások összege szempontjából és a teljes időszak alatt kapott összjövedelem szempontjából is teljesen mindegy, hogy a tgyást a -28. nap és a szülés között mikortól igényeled, mert a táppénz és a gyed - ezeknek a hossza alakul eltérően a 2 esetben - nettóban közel azonos, mivel amennyivel több az egyiknek a mértéke, annál több járulék terheli. Bár ha apuka egyedül nem tudja kihasználni a 3 gyermek utáni kedvezményt, akkor jobban jársz a gyeddel, mert az azt terhelő nyugdíjjárulékot nullázhatja a családi kedvezmény. Ezért lehetséges, hogy valamivel kedvezőbb hamarabb igényeni a tgyást, hogy utána a gyed minél hamarabb kezdődjön.

Az viszont végképp mindegy, hogy leszel-e táppénzen és ha igen, mennyit, mert ez nem befolyásol semmit. Ha a gyed vége után azonnal táppénzre mész, akkor 0 bérezett nappal a következő tgyás és gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de - ha közben ennél magasabbra emelkedett volna - legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha lesz valamennyi szabadság, akkor az abból számított átlag, de legfeljebb a minimábér kétszerese.

A gyest simán csak igényeld meg a 2 éves kor betöltését követő naptól. Szakbarbár 2014. 02. 20. 16:40

A táppénz valóban a minimálbér 60%-a. (Ha június 29-ig szabadságon lennél, esetleg közben terhességgel össze nem függő okból betegszabadságon, és csak június 29. után mennél táppénzre, akkor lehetne akár maximális is, vagyis a minimálbér kétszerese.) A táppénzből érvényesíthető a családi kedvezmény, viszont egy minimálbér 60%-ában megállapított táppénzből még 1 gyermek utánit sem lehet igénybe venni, mert nincs annyi adója. Az év közben nem érvényesített kedvezményt a bevallásban tudod visszaigényelni, ha még mindig marad és nincs elég adód, akkor apukával megoszthatod. Ő is tudja kérni a családi kedvezményt év közben is, de ha nem a férjed, csak élettársad, akkor csak a már meglévő gyermekre, a magzat után egyelőre nem, utána csak a születése hónapjától.

Kismamát 99%-ban veszélyeztetett terhességgel írnak ki táppénzre, bár neki is lehet mandulagyulladása vagy konyhai sérülése, aminek nincs köze a terhességhez. A veszlyeztetett terhességnek van egy 9-es kódja, ha ez van a táppénzes papíron, akkor nincs betegszabi, hanem az 1. naptól táppénz jár. A bruttó táppénz 1/3-át fizeti a munkáltató, járulékok munkavégzés-munkabér hiányában nem merülnek fel.

A tgyás és a gyed alapja a 2014-es minimálbér kétszerese lesz, a gyedé a következő években is ennyi marad. A két ellátás nem lesz egyforma, mert a tgyásnak van 30 és 31 napos összege, a gyednek meg csak 30 napos összege lesz (a 31-szeres szorzat több lenne, mint a maximális összeg), ezen kívül a gyedből 10% nyugdíjjárulékot is vonnak.

Nem pénzből kellene plusz ahhoz, hogy többet kapjál, hanem időből. Ha legalább június 29-ig dolgoznál, akkor a táppénzt másik szabály alapján állapítanák meg, ha pedig lenne 180 bérezett napod, akkor a tgyás korlátlan lehetne. Utóbbi nem reális, de ha van elég szabadságod meg tudod az időt húzni 2 hét nem 9-es kódos betegállománnyal, akkor a minimálbér 60%-a helyett a 200%-os táppénz összejöhet. Szakbarbár 2014. 02. 20. 07:49

Egyik részről nem volt olyan jognyilatkozat, ami miatt megszűnne a munkaviszonyod. Nincs mitől visszalépned, mert nem mondtál fel.
Amit írtál, az nem értékelhető munkavállalói felmondásként, hiszen nem arról szól, hogy meg akarod szüntetni a munkaviszonyodat, hanem arról, hogy dolgoznál az eredeti munkakörödben, és tudod, hogy mi történik akkor, ha ezt nem tudják megoldani. Közös megegyezést nem írtál alá, a munkáltató pedig nem tud felmondani, mert terhesen felmondási tilalom véd. Pontosabban ahhoz, hogy védjen, tudnia kell róla, úgyhogy tértivevényes levélben írd meg.

Ha kértél is valaha 3 éves korig fizetés nélküli szabadságot - mert adtak egy papírt, hogy írd alá, mert kell (tényleg kell) és meg sem nézted, hogy a gyed vagy a gyes vége van benne, hogy addig - , akkor is a pár nappal korábbi leveledben jelezted, hogy dolgozni akarnál, tehát nem veszed tovább igénybe. Úgyhogy minden további nélkül lehetsz táppénzen és gyesen egyszerre. Ha szabadságot vennél ki, amire csak a sima alapbéredet kapnád, akkor ugyanaz lenne a tgyás és a gyed alapja ebben is, nincs különbség ahhoz képest, mint amit akkor kapsz, ha rögtön táppénzre mész.

A gyesigénylés önálló munka, semmi nem kell tőle a munkáltatótól és semmi feladata nincs is vele. Csa tudnia kell róla, hogy kapod a gyest, mert van egy adatszolgáltatás, amiben jeleznie kell (csak azrt, mert így lesz mérhető, hogy mennyien élnek az új szabályok adta lehetőségekkel). Szakbarbár 2014. 02. 20. 07:34

Nincs szükséged bérezett napokra. Menjél simán táppénzre, azt hamarabb meg fogod kapni, mint a bért, mert azt szerintem már csak a Bérgarancia Alapból fogod megkapni. A tgyás és a gyed szabadsággal és anélkül is ugyanannyi lesz. Táppénzt fél éven belül lehet visszamenőleg igényelni, októberig biztos, hogy meglesz a kifizetőhely záróellenőrzése és akkor az egészségbiztosító lesz az illetékes benne, hogy folyósítsa. A táppénz és a gyest kaphatod egyszerre, mostmár ilyet is lehet, tehát a gyest is megigényelheted, legalább abból lesz némi apród.
Még egy érv a szabadság ellen: ha nem vagy szabadságon, akkor nem bonyolítja a helyzetet az, hogy a ki nem fizetett bér az vajon bérnek számít-e vagy kieső időnek, nem fognak erről levelezni a munkáltatóval.

Előszöris azt nézd meg - ha tudod - hogy meddig kértél fizetés nélküli szabadságot, mert lehet, hogy eleve csak a gyed idejére és akkor nincs mit lemondani, mert eleve csak 2 éves korig tart. Ötletek, hogy hol tudsz utánanézni, hogy meddig kérted: ha word-ben írtad a levelet és megvan, vagy küldtek mailben egy mintát, amihez megírták, hogy a dátum helyére mit írjál be. Én egyébként mindig azt szoktam mondani, hogy csak 2 éves korig kell kérni, mert ki tudja, mi lesz a 2. év végén, és egyszerűbb megírni egy másik 2 soros levelet, hogy további 1 év, mint a 3 évre kérttel később variálni.
Ha nem találod meg, hogy 2 vagy 3 éves korig kérted, akkor vegyük azt, hogy 3. Ebben az esetben az van, hogy Mt. 133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Illetékenek tekintsd azt, aki az e-cegjegyzekben a postára adás napján képviseletre jogosult (névvel, címmel megtalálod), illetve küldj még egy példányt a cég nevére és aktuális címére is, mindkettőt természetesen tértivevénnyel.
Szakbarbár 2014. 02. 19. 19:44

Ha már előtte nem kérdeztél, legalább ha az első ócska gyed után jelentkeztél volna, akkor még tudtam volna segíteni. Mert 2 hónapra visszamenőleg lehetett volna tgyás helyett gyest igényelni, akkor a tgyás sztoró, a gyes meg nem befolyásolt volna semmit, utolsó pénzbeli ellátás a régi gyed lett volna és annak az alapja jött volna vissza az új gyedhez. Mostmár semmit nem tehetsz, mert ezen kívül csak az utólagos szabadság számfejtés és tgyás visszakövetelés lenne, de lezárt évre ezt senki nem fogja Neked megcsinálni.

A (6) bekezdést gyedhez nem alkalmazzuk, az csak táppénznél van, ráadásul ebből is csak (6a) és (6b) van, tehát ez biztosan elírás. (5) bekezdést akartak írni, az szól arról, hogy az utolsó ellátás alapja jön be, ha táppénz, tgyás, gyed miatt nincs 180 bérezett nap. Szakbarbár 2014. 02. 19. 19:22

A különbség legalább 180 nap 8 órás munka és 0 nap között 2.800 Ft-tal tgyás és gyedalap, ennek vedd a 70%-át, ebből vonj le 16% illetve 26%-ot, ami lejön a bruttótól. A maradék egy olyan elenyésző összeg, hogy ennél mindegy, hogy egyetlen napot sem dolgozol, vagy akár több évet. Tehát amíg 8 órás vagy, addig semmit nem befolyásol, hogy dolgozol-e.
Ha csak 6 órában dolgozol arányosan kevesebb bérért, akkor abból az lesz, hogy a 6 órás bér lesz az ellátások alapja. Szakbarbár 2014. 02. 19. 19:15

A szabadságot nem muszáj természetben (hosszú idő alatt) kiadni, pénzben is meg lehet váltani, erre csak a munkaviszony megszűnésekor van lehetőség. Közös megegyezéssel bármikor azonnal megszüntethető a munkaviszony, ebben az esetben viszont nincs felmondási időre járó bér és végkielégítés, ami felmerülne akkor, ha Te boldogan mennél vissza dolgozni, csak nincs hova.
Ha beesik az álommeló, akkor kezdeményezd a közös megegyezést, a szabadságot ilyenkor a munkaviszony utolsó napján pénzben megváltják és másnak már kezdhetsz az új helyen. Amíg nincs másik munkád, addig maradj a mostani helyeden, így akár sanszos lehet később a felmondási időre járó bér és a végkielégítés. Szakbarbár 2014. 02. 18. 20:07

Én egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokhoz értek leginkább, az ápolási díj szociális ellátás, ezeket nem vágom annyira, úgyhogy ne vedd készpénznek, amit mondani fogok.
Ápolási díjat általánosságban súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolására lehet kapni. Ebből előbbi nem ütközik a rehab ellátással, utóbbi igen. A kettő közötti különbséget a jogszabály definiálja, leírja, hogy ki minősül fogyatékosnak: érzékszervi, mozgásszervi és értelmi fogyatékos kategóriák vannak. Ezeknél életkori korlát itt nincs.

Ha jól gondolom és ha tudod fogyatékosság miatt igényelni, akkor se számolj azzal, hogy egy teljes plusz ellátást kapsz, mert ha gyest is kapsz, akkor az ápolási díj csak ennek a kiegészítése lesz arra az összegre, amennyi önmagában lenne az ápolási díj. Szakbarbár 2014. 02. 18. 20:03

A gyedet, gyest akkor is kaphatod, ha közben teljes munkaidőben elkezdesz dolgozni. Sőt ha közben táppénzre mész, akkor a táppénzt és a gyest is kaphatod egyszerre.
Ha nem lesz legalább 180 bérezett napod, akkor a tgyás és a gyed alapja elhanyagolhatóan lesz csak kevesebb, 205.000 helyett 203.000-ből számolódik.
Ha 6 órában dolgozol, akkor kevesebb lesz a tgyásod és a gyeded, mintha egyáltalán nem dolgoztál volna, mert akkor a 6 órás béredből számított átlag lesz az ellátások alapja. Szakbarbár 2014. 02. 18. 19:49

A MÁK-ot ne kérdezd, ők családtámogatási ellátásokkal foglalkoznak, tb ellátásokhoz nem értenek túlságosan.

Ha egyetlen napig sem kaptál tgyást, akkor az új gyed alapja a régi gyed alapjával egyezik meg amiatt a bizonyos kedvezményszabály miatt, aminek a jogszabályhelyét majdnem jól tudod, csak nem (6), hanem (5) bekezdés.
Ha csak 1 nap tgyás is volt a két gyed között, mert ketteske nem volt még 168 napos, amikor egyeske betöltötte a 2 éves kort, akkor más a helyzet. Akkor a tgyás alapja a szerzdőés szerinti bér volt, ezután a gyed alapja szintén a kedvezményszabály szerint már a tgyás alapja, mert így már nem az egyeske után gyed,hanem a ketteske utáni tgyás volt az utolsó ellátás, amivel a gyed alapja meg fog egyezni.

Én nonprofit is megnézem szívesen, hogy mi a helyzet, csak kérd meg a kifizetőhelyet vagy egészségbiztosítási pénztári szakig szervet (azt, aki közülük folyósítja a gyedet), hogy mi alapján állapították meg a gyedet. Ez minden további nélkül megteheted, mert

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 39. § (3) A pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely vagy egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a pénzbeli ellátás jogosultját – kérelmére – tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról

Szakbarbár 2014. 02. 18. 19:44

Ha újra biztosításba kerülsz, akkor a biztosításod hosszú és folyamatos lesz (a passzív gyed és a gyes összeköti), így elvileg 1 év a táppénzjogosultságod. Az új munkából, táppénzből és ha utána jogosult leszel álláskeresési járadékra, akkor ebből kell összehozni 365 napot. A járadék szabályait most nem nézném meg, mert ma már kb. 1 órát olvasgattam jogszabályokat az előtted lévő kérdezőnek. Az előzetetes biztosítás még csak az egyik jogosultsági feltétel, egy aktuális is kell. A folyamatban lévő, tgyás/gyed miatt szüneteltetett járadék - ha jár - jó ehhez. Szakbarbár 2014. 02. 18. 19:32

A kifizethelyek "úgy vannak kitalálva", hogy fizetésképtelenség esetén is ki tudják fizetni az ellátásokat, mert megigényelhetik a pénzt előre és a csak erre szolgáló bankszámlát nem lehet inkasszálni, tehát fel van cimkézve, hogy ami oda érkezik, az az ellátottaké. Ezt valahogy az ügyvédi iroda tudomására kéne hozni, leginkább az üzemi tanácson keresztül - ha van ilyen, akkor ők biztos zaklatnak mindenkit. Az erről szóló jogszabály részleteket bemásolom a válasz végére.

A tapasztalatom viszont az, hogy nem annyira jogszabályokkal, hanem az idegeikre menéssel lehet célt érni: addig kell őket (a képviseletet ellátó ügyvédi irodát) zaklatni, amíg megunják, mert már elegük van belőle és inkább megteszik, amit meg kell, csak hagyják már őket békén.

Ténylegesen már lehet, hogy 100 fő alatt vagytok, mert ilyenkor mindig van, aki nem a sült galambra vár, hanem elhelyezkedik máshol. Ezt meg az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv ellenőrési osztály tudomására kéne hozni, mert ilyenkor kimennek záróellenőrzésre és beviszik a folymatban lévő ellátásokat, hogy majd ők folyósítják tovább. Ez megváltás lenne mindenkinek.

Előbb-utóbb lesz valaki, akinek muszáj lesz foglalkoznia a napi ügyekkel, mert ha felszámolás alá kerül a cég, akkor a felszámoló saját személyében felelős ezért, úgyhogy neki érdeke lesz.

Az adóbevallás legyen a legkisebb problémád, egyrészt ha megírod a NAV-nak, hogy adóigazolás hiányában nem tudod beadni a bevallást, akkor nem lesz semmi gondod, másrészt ha a bevallások be voltak adva, akkor ügyfélkapus regisztrációval lekérdezheted az adatokat.

Ha ez egy XVI. kerületi, 3 betűs cég, akkor dolgoztam nekik 5-6 évvel ezelőtt, kb akkortájt, amikor megvették a csehek, a kifizetőhelyen néztem át az ellátokat havi pár órában. A bér, tb, munkaügy olyan rendben volt ott, hogy se előtte, se utána hasonlót nem láttam sehol, kicsit példaképemnek is tekintem az egykori munkaügyi vezetőt. Az a kevés, amit a cég működéséből láttam, az is nagyon szervezett volt. Nagyon sajnálom, hogy mindent szétvertek.

És akkor a beharangozott jogszabályi háttér:

195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról

21/C. § (4) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében az egészségbiztosítási igazgatási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából hitelintézetnél számlát nyithat. E számlára csak az előzőekben meghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás. A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifizetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul.

1994. évi LIII. törvény
a bírósági végrehajtásról

79/D. § A pénzügyi intézménynél kezelt, az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt - pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók által jogszabály alapján nyitott külön számlán elhelyezett, a foglalkoztatottak egészségbiztosítási ellátása céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá.

2003. évi XCI. törvény indokolása
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

A 221. §-hoz
A likviditási gondokkal küzdő, társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatók által számfejtett társadalombiztosítási ellátások biztonságos folyósíthatósága az egészségbiztosítási igazgatási szervek előzetes finanszírozása által garantált. A hatályos szabályok alapján azonban köztartozások, illetve egyéb tartozások behajtása érdekében a foglalkoztató valamennyi bankszámlája végrehajtás alá vonható. Ennek eredményeképpen előfordulhat, hogy az egészségbiztosítási ellátás fedezetéül szolgáló összeget is végrehajtás alá vonják, nyilvánvalóan sértve az ellátásra jogosult foglalkoztatott érdekeit. A törvény ezért kimondja, hogy az egészségbiztosítási ellátás céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá. Garanciális szabályként előírja továbbá a rendelkezés, hogy az elkülönített pénzösszeg csak akkor mentesül a végrehajtás alól, ha azt a foglalkoztató által jogszabály alapján nyitott külön számlán helyezték el. Az e célra történő külön számla nyitási kötelezettséget még a törvényi rendelkezés hatálybalépésétől alacsonyabb szintű társadalombiztosítási jogszabály írja majd elő a foglalkoztatók számára. Ezek az előírások biztosítékot jelentenek arra nézve, hogy a foglalkoztató köztartozásainak behajtását célzó adóhatósági intézkedés (azonnali beszedési megbízás) véletlenül se akadályozhassa meg az egészségbiztosítási forrásból finanszírozott kifizetőhelyi ellátások teljesítését, ugyanakkor e mentesítésből fakadóan ne juthasson jogosulatlan előnyhöz a foglalkoztató, ne menekíthesse pénzeszközeit a végrehajtás alól mentes külön számlára.
Szakbarbár 2014. 02. 18. 19:23

Ha ugyanabban a jogviszonyban volt a helyettesítés - és nem született egy másik, pl. egy időleges megbízás -, akkor a 2014-ben induló tgyás alapja a 2013-as átlag, tehát beleszámít a helyettesítésre kapott pénz is. Az utólagosan kapott béremelés ugyanolyan normál bér, mintha a tárgyidőszakban kaptad volna. Szakbarbár 2014. 02. 18. 18:01

A tgyást egyáltalán nem befolyásolja, mert az a 2013-as átlagból számolódik. A gyedet pedig ha elhanyagolható mértékben fogja is, az akkor sem azért lesz, mert lerontaná az átlagot, hiszen ez nem számít bele az ellátások alapjába. A táppénz hatása a gyedre csak annyi, hogyha a gyed 2015-ben indul és 2014-ben táppénz miatt nincs 180 bérezett napod, akkor a gyed alapja nem a 2014-es, hanem a 2013-as minimálbéred lesz, mert ilyenkor a gyed alapja a tgyás alapjával egyezik meg. Ez havi nettó kb. 1.800 Ft-ot jelent.
Szakbarbár 2014. 02. 18. 00:26

Amikor táppénzen voltál, akkor még a teljes táppénz időszakára járt a szabadság. Ezután a tgyásra és a gyed első 6 hónapjára jár, vagyis 2013.02.18-ig.

Ha van 2011-ből maradék, akkor azt biztos tudod, hogy mennyi. 2012-re a teljes évre jár szabadság, ez 26 nap, ha a gyermek utáni 2 nap pótszabit megigényelted a tárgyévben, akkor ez még hozzájön, ha nem, akkor csak a munkáltató rugalassága, jóindulata esetén. 2013-ra 49/365-öd résznyi jár, ami 4 nap. (Ez pótszabival együtt sem több, mert 49/365*2 egy elhanyagolható szám, még a kerekítést sem befolyásolja, úgyhogy itt mindegy, hogy kérted-e időben.)

A szabadságot a munkába állás előtt kell kiadni. Mostmár lehet gyed mellett teljes munkaidőben dolgozni, úgyhogy ha március 11-től akarsz dolgozni, akkor onnan egyszerűen csak vissza kell számolni az előzőek szerint kiszámolt napokat, hogy mikortól induljon ahhoz, hogy március 10-ig tartson ki. Szakbarbár 2014. 02. 18. 00:19

Ez nekem egy nem teljesen egyértelmű helyzet, de valószínűleg járni fog a gyes. Egy kismamának ugyanilyen paraméterekkel azt mondták a MÁK-nál, hogy meg fogják neki állapítani. Igényeld meg a gyest, lesz ilyen kérdés az igénybejelentőn, hogy részesülsz-e táppénzben, ha beírod, hogy igen és így is megállapítják, akkor hurrá. Szakbarbár 2014. 02. 18. 00:12

A gyed, gyes nem alapja egy újabb ellátásnak. 2014 januártól van bérezett napod, legkésőbb idáig megy vissza bármilyen átlagszámítás. Szakbarbár 2014. 02. 14. 19:07

A munkáltató privát problémája, hogy ilyenkor egy státuszra két bért fizet, Neked a szabadságot, az helyedre felvettnek pedig a bért. Ettől még a szabadságot ki kell adni, ha befejezed a fizetés nélküli szabadságot, viszont ilyenkor van egy 30 napos kvázi felkészülési idő, tehát a bejelentéshez képest ennyi idő múlva kell csak munkába állítani, illetve megtenni azt, ami ilyenkor esedékes: elkezdeni kiadni a szabadságot.
A táppénz nem bérezett nap. 180-nál kevesebb bérezett nappal a következő tgyás és gyed alapja a szabadságból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz. Szakbarbár 2014. 02. 14. 19:05

A gyet maga nem biztosítási jogviszony. Neki nincs élő biztosítási jogviszonya, úgyhogy nem lesz jogosult tgyásra és gyedre.

Kismamák nagyon gyakran keverik a biztosítás, egészségügyi szolgáltatásra jogosultság és szolgálati idő fogalmakat. A biztosítás a legtágabb fogalom, pont azt a többletet jelenti, amivel valaki pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot. Csak az minősül biztosítottnak, aki olyan jogviszonyban áll, amelyikben pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Akinek nincs munkaviszonya, annál ez fel sem merül.

A munkaviszony fennállása alatt igényelt gyes alatt azért áll fenn a biztosítás, mert az alapjául szolgáló jogviszony, a munkaviszony él. Ilyenkor tulajdonképpen lényegtelen, hogy ebből a biztosítotti státuszt adó jogviszonyból milyen ellátást kap, ezek az ellátások nem adnak semmilyen többletet ahhoz képest, ami egyébként is kapcsolódik a munkaviszonyhoz.
Ha valaki munkaviszony nélkül igényel gyest, gyetet (vagy ugyanez a helyzet, ha a munkaviszony megszűnése után kap tgyást, gyedet), akkor kap az ellátás mellé egészségügyi szolgáltatsára jogosultágot és szolgálat időt. A torta harmadik szeletét, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra jogosultságot nem kapja meg.

Azt nem tudom biztosan megmondani, hogy gyetre és gyesre együtt jogosult lesz-e, ez elég új még nekem is, de inkább arra hajlok, hogy nem, mert úgy tudom, hogy 2 gyes az, ami megy együtt, 1 gyes és 1 gyet nem. Szakbarbár 2014. 02. 14. 19:01