Amíg nem vagy terhes, addig semmit nem kell tenned. Gyűjtögeted az előzetes biztosítást, hogy milyen bérrel, az nem érdekes, mindig meg lehet oldani, hogy ne az legyen az ellátások alapja. Ha gondolod, én nagyon szívesen elismételen később nem nonprofit is azt, amit írtam, hogy mi a megoldás, de olyan egyszerű, hogy nem tudok többet vagy mást mondani és ezzel mindenki más is így lesz, úgyhogy feleslegesen áldoznál rá.

180 bérezett nap megléte a minimálbér kétszerese fölötti bérnél érdekes, mert ha valaki a minimálbér kétszeresénél több után akar tgyást kapni, akkor ahhoz legalább 180 napig kell a magasabb bér után járulékolni. Alatta vagy nagyjából ezzel megegyező bérrel lényegtelen, hogy hány napot dolgoztál vagy voltál szabadságon, mert így is, úgy is ugyanannyi lesz minden.

180-nál kevesebb bérezett nappal a tgyás alapja a kevesebb napból számolt átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Nálad teljesen lényegtelen, hogy a minimálbér kétszereséből, 203.000-ből vagy a tényleges béredből, 205.000-ből számolódik a tgyás - az előzőek szerint 203.000 után lesz megállapítva. A gyed alapja ugyanennyi.

Gyedet ketteske 2 éves koráig fogsz kapni. A tgyás a 30 és 31 napos hónapok átlagában családi kedvezmény nélkül nettó 121.000 Ft lesz, a gyed pedig nettó 105.000 Ft, ez idén a maximumot jelenti. Jövőre már nem, mert megreked ezen a szinten, nem tart majd lépést a minimálbér növekedésével. (Csak a +180 napból megállapított gyedek emelkednek.)

2015-ben induló tgyás és gyed alapja a 2014-es átlag. Ennek az évnek a felében már ócska béred volt, úgyhogy bruális összegre, bruttó 314.000 Ft-ra kéne emelni ahhoz a II. félévben, hogy maximális gyeded legyen.

Ehelyett inkább azt javaslom, hogy ha biztos lesz a terhesség, menj el valamivel több, mint 30 nap álláskeresési járadékra, majd létesíts ugyanott egy új munkaviszonyt, minimálbér kétszeresét kicsivel meghaladó bérrel. Így csak az utolsó munkaviszonyban elért átlag lesz az ellátások alapja, a minimálbér kétszeresénél több nem lehet az alap, de ez pont a maximális gyedet jelenti, meg egy bruttóba ezzel megegyező tgyást. Előbb legyen az új, próbaidőt nem tartalmazó szerződés előredátumozva aláírva és csak utána szüntesd meg a mostani munkaviszonyt, mert az ilyen 92.000-re bejelentő munkáltatókkal óvatosnak kell lenni.

Ha határozatlan idejű a munkaszerződés, akkor a terhesség miatt felmondási tilalom véd és ennek nincs köze ahhoz, hogy megváltozott munkaképességűvé váltál. Ha határozott idejű szerződésed van, akkor az mindentől függetlenül véget ér akkor, amikor ez a szerződésben meg van határozva.
Ha marad a munkaviszony, akkor jogosult leszel tgyásra és gyedre, de ezek mellé ugyanúgy nem kaphatod a rehabilitciós vagy rokkantsági ellátást, mint ahogyan a táppénz mellé sem.

Rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás és gyes viszont jár együtt.

A Munkaügyi Felügyelethez már fordultál, a másik hely a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Sokkal gyorsabb, mint gondolnád, nincs illetéke, szakértelmet nem igényel.

Ha nem csak magában küldted a táppénzes papírt, hanem megírtad, hogy a munkáltató nem továbbította, akkor most az Egészségbiztosítási Pénztár elvileg bírság kiláásba helyezése mellett felszólítja a munkáltatót, hogy tegye a dolgát. Ha kísérőlevél nélkül küldted, akkor lehet, hogy csak Téged értesít, hogy a munkáltatónál add le az eredetit, akkor a válaszban tudod leírni, hogy ez már megtörtént, de mi a gond vele.

A táppénz első 30 napjára, a tgyásra és a gyed első évére járni fog megint a szabadság, esetleg ezt előreébb lehetne hozni. De ha nem megy, akkor sem vész el a gyes, mert át tudok adni apukának, úgyhogy családilag ugyanannyit kaptok így is.

Ha a külföld EU tagállam, akkor nem kell fizetni itthon semmit és a tagállamban szerzett biztosítás beszámít a tgyáshoz, gyedhez szükséges előzetes biztosításba. Ebben az esetben egy aktuálisan fennálló magyar biztosítási jogviszonyra van szükség szüléskor, a tgyás és a gyed alapja az itt elért átlag, de legfeljbb a minimálbér kétszerese. Ha nem lesz szüléskor munkaviszonyod vagy más jogviszonyod, akkor hiába lenne rendben a másik jogosultsági feltétel, az elegendő előzetes biztosítás, ez kevés lenne. 8,5 hónapos terhes kismamával életszerűtlen, hogy bárki munkaviszonyt létesíti, úgyhogy ezt még korábban kellene elintézni.

Ha nem EU tagállamban dolgozol, akkor a kinti munka közben nem ketyeg az előzetes biztosítás. Ettől még meglehet a 2 éven belül 365 nap, mert 1*365 esett ki és elvileg pont megvan a másik 365, sőt januárban még valamennyi. Ami a szülés előtti itthon biztosítási jogviszonyt illeti, arra ugyanúgy szükség van ebben az esetben is, viszont ha jogosult is leszel tgyásra és gyedre, a gyed csak kb. 1 évig fog járni (a másik esetben 2 éves korig járó helyett).

A táppénz és a terhesség külön-külön is felmondási tilalom.
Táppénz és gyes akkor jár együtt, ha a táppénz előtt kiadatsz pár nap szabadságot, mert akkor a táppénz már gyes melletti munkából igényelt táppénzenk minősül. Ha nem az, akkor nem kaphatod egyszerre. Viszont át lehet adni apukának, akkor is, ha teljes munkaidőben dolgozik.

Az ellátásokat halmozni (2 gyest kapni) csak akkor lehet, ha legalább ez egyik gyermek idén született, úgyhogy egyelőre csak 1 gyest kaphatsz. De amint megszületik hármaska, kaphatod vele a tgyást, gyedet, gyest és valamelyik másik gyermekkel a gyest.

Az összes ellátás alapja a mostani béred lesz.

1. Igen, ha dolgozik gyed mellett, akkor a kötelező minimum után be kell tólni a járulékot. Akkor is, ha adott esetben nincs ennyi bevétel. Ráadásul ha dolgozik gyed mellett, akkor 60 napig nincs gyed. Ezt a szabályt azért építették be, hogy meggondolják a családok, hogy variálnak-e a gyeddel, mert a variálás vége általában az, hogy ezt többe kerül finanszírozni az államnak. Ha egyik szülő úgy adja át a gyedet, hogy a másik otthon marad babázni, akkor nincs várakozási idő, de ha dolgozó szülőnek adják át, akkor ő 2 hónapig nem kapja.

2. A gyes is csak akkor mentesít a járulékfizetés alól, ha nem dolgozik mellette. Ott viszont legalább ez a 60 napos várakozási idő nincs.

Ingyen azt csinálsz, amit akarsz. Az ingyenessségen van a hangsúly, nem azon, hogy mi a tartalma az ügyvezetésnek.

Több jogviszony esetén mindegyikben rendelkezni kell külön-külön az előzetes és az aktuális biztosítással és akkor több helyről is járhat ellátás, mindenhonnan az adott helyről kapott jövedelem alapján. Egymásba nem kavarnak be. Ha nem adod be az igényt tgyásra és gyedre erről az új helyről is, akkor nem fogják elutasítani előzetes biztosítás hiányában, a másik jogviszonyban, a munkaviszonyban pedig a normál szabályok szerint állapítják meg.

Ha jól értem, akkor a jelenelegi munkaviszonyban január 1-től folyamatosan dolgozol. Ebben az esetben a tgyásnak az utolsó 180 napi jövedelem lesz az átlaga, a jövőre indulóp gyenek pedig a 2014-es, csak a bérezett napok számával osztott, bérből számított átlag.

Ha holnaptól mész táppénzre az sem befolyásolja, mert nem számít bele az átlagba, ráadásul már a 180 bérezett napod is megvan idén, ami a korlátlan (minimálbér kétszerese helyett az ennél magasabb, tényleges bérből számolódó) tgyáshoz kell.

Csak azonos munkáltatónál 30 napon belül folytatott pályafutásnál játszik be a megszűnt munkaviszonyban kapott jövedelem. Itt egy másik munkáltatónál kezdődik egy új munkaviszony, annak nincs jelentősége, hogy a tulajdonosi körben van egyezés.

Ezt ebben a formában azért ne csináld, mert veszélyes, tessék legalább 2 hónapot eltölteni az új munkaviszonyban és majd csak utána menj táppénzre. Maximális táppénzhez - ami értelemszerűen maximális gyedet is jelent, hiszen utóbbi az alacsonyabb - 2 év folyamatos biztosítást feltételezve bruttó 340.000-es bér kell.

A gyed a tgyás 168 napja után kezdődik, tehát mindenképpen 2015-től, így - ha maradsz itt - , a 2014-es átlag lesz az alapja. A betegszabadságot kutya kötelessége kiadni, 2 helyre is fordulhatsz, ha nem teszi.
Azt kéne eldönteni, hogy itt akarsz maradni és a minimálbér után akarsz ellátást kapni, vagy keresel valakit, aki bejelent magasabb bérrel és akár maximális gyedet is kaphatsz. Ha ilyen ismerősöd nincs, lehetsz Te magad is egyéni vállalkozó.

Ha az A verziót választanád, akkor küldök egy jogesetet a munkáltatónak, hogy ne gondolja azt, hogy a vállalkozás megszüntetése megoldja minden problémáját. Régi, azóta másik Mt-nk van, az egyéni vállalkozást is másik törvény szabályozza, de az eset lényege ma is ugyanaz: a munkáltatód egy magánszemély, aki nem tud jogutód nélkül megszűnni, a vállalkozás megszüntetése nem számít ennek, ha vissza is adja, akkor is a munkáltatód marad, aki a felmondási tilalom miatt nem rakhat ki.


BH2004. 335.
A vállalkozói igazolvány visszaadása nem jelenti a munkáltató jogutód nélküli megszűnését [Mt. 73. §; 1990. évi V. törvény 13. § (1) bekezdés a) pont].

A jogerős ítélet kihirdetése 2002. január 1-je után volt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a 2001. évi CV. törvény 9. §-ával, valamint 12. §-ával módosított, illetve megalkotott Pp. 270. §-ának (2) bekezdése és 273. §-ának (1) bekezdése alapján bírálta el.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvénybe ütköző jogszabálysértésnek minősítette azt a jogerős döntést, amellyel a megyei bíróság a felperes munkaviszonya fennállását állapította meg nála arra tekintet nélkül, hogy egyéni vállalkozói igazolvánnyal már nem rendelkezik. Elvi kérdésként - tartalmilag - azt jelölte meg, hogy az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése után az ennek fennállása alatt kötött munkaviszony fennmarad-e. Az alperes felülvizsgálati kérelme az ítéletek hatályon kívül helyezésére, és új eljárás elrendelésére irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a felülvizsgálat elrendelésére nem talált alapot [Pp. 270. § (2) bekezdés].
A nem vitatott tényállás szerint a felperes az 1994. január 24-én létesített munkaviszonya alatt 1996. november 8-áig végzett munkát, ezután 2002. április 8-áig gyermekei születése folytán szülési és fizetés nélküli szabadságon volt. Az alperesnél eredménytelenül jelentkezett munkavégzésre, aki 2002. június 28-án részére azt igazolta írásban, hogy a munkaviszonya 1994. január 4-étől az egyéni vállalkozói engedély visszaadásáig, 1998. július 6-áig állt fenn.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jogerős ítélet helytálló jogi érvelést tartalmaz arról, hogy a felek között fennálló jogviszonyt nem érintette az alperes vállalkozói engedélyének visszaadása. A munkaszerződést az alperes természetes személyként kötötte meg a felperessel, a munkajog szabályai szerint az alperes e minőségében munkáltató lehet (Mt. 73. §). A munkaviszony - egyebek mellett - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg [Mt. 86. § b) pont]. Az adott esetben a munkáltató megszűnését nem jelenti az a tény, hogy az alperes a vállalkozói igazolványát az 1990. évi V. törvény 13. § (1) bekezdés a) pont alapján visszaadta. Ez a jogszabály a visszaadáshoz csupán az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlása jogának megszűnését fűzi, azonban nem tartalmaz munkajogi rendelkezést a munkáltatói minőség megszűnéséről.
Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy az alperesnek az Mt. 73. § szerint a munkáltatói jogalanyisághoz szükséges jogképessége fennmaradt, továbbá megfelel a törvénynek a másodfokú bíróságnak az a következtetése is, hogy valamely tevékenység egyéni vállalkozási formában való ellátása a munkaviszony fennállása, illetve megszűnése körében nem értékelhető. A fentiek miatt a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, továbbá az idézett jogszabályoknak megfelelő állásfoglalást tartalmaz a perbeli elvi kérdésről. Eszerint a vállalkozói igazolvány visszaadása nem jelenti a (természetes személy) munkáltató jogutód nélküli megszűnését, következésképpen ezáltal a munkaviszony nem tekinthető megszűntnek.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.415/2003. sz.).

A B verzióval, illetve annak a vállalkozós részével a fizetős szolgáltatásom foglalkozik.

Munkaszerződést, benne munkaidőt csak közös megegyezéssel lehet módosítani, tehát ha Te nem akarod, akkor nem módosul a szerződésed.
Ha apuka igényli a gyest, akkor egyszerűen és azonnal, szabadság közbeiktatása nélkül is igényelhesz táppénzt. Ha Te szeretnéd kapni a gyest és a táppénzt együtt, akkor ahhoz pár nap szabadságot ki kell előbb venni. Apuka addig lehet gyesen, amíg ketteskével tgyást igényelsz. Akkor vissza lehet és kell is venni tőle, mert csak egy kézben lehet párhuzamosan több ellátás.

A táppénz semmit nem befolyásol, mert nem számít bele az átlagba. Minimálbér kétszerese alatti bérrel minden mindegy, mert itt korlátlan tgyásról, amihez 180 bérezett nap nem beszélhetünk, innentől kezdve pedig mindegy, hogy ezzel a bérrel mennyit dolgozol.
A tgyás kezdete akkor érdekes, ha 2014-ben több a béred, mint 2013-ban volt, mert a 2015-ben induló tgyás alapja már a 2014-es - kizárólag a bérből számolódó - átlag.

A kérdésre csak akkor lehet válaszolni, ha látom, hogy mit csináltál 2012. decembertől. Ha ezen kívül semmit, akkor annyi táppénz jár, amennyit dolgoztál, tgyásra és gyedre pedig nem leszel jogosult.

Gyesről táppénzre bármikor válthatsz, de akkor a gyest át kell adnod apukának, mert ebben az estben a kettő nem jár együtt. Akkor tudod a kettőt együtt kapni, ha beiktatsz pár nap szabadságot és utána mész táppénzre, mert így már gyes melletti munkából igényelt táppénznek minősül és ilyenkor jár a kettő együtt.

A gyed nem jár, ha úgy van a baba bölcsiben, hogy nem dolgozol mellette. A szabadság a munkával egyenértékű, de nem valószínű, hogy van 3 havi szabadságod a gyed végéig, amikortól már gyesen vagy, ahol nem gond a munka nélküli bölcsi. Mivel lehet dolgozni gyed mellett, ezt nem kell bejelenteni. Azt viszont igen, ha bölcsi van, de munka nincs, mert ez már jogoultságot érintő körülmény.

Nem értem, hogy miért akarsz ennyire szabadulni a munkahelyedről, ha közben nincs másik. Az később még jól jöhet álláskeresési járadéknál, közalkalmazotti besorolásnál vagy hármaska utáni ellátásokhoz.

Ez nemcsak hogy a szakterületem, de múlt héten államvizsgáztam és az egyik tételemben pont benne volt az, amit kérdezel :)

Ha a megbízási díj (költséghányaddal - ami alapesetben 10% - csökkentett része) eléri a minimálbér 30%-át, akkor biztosítottnak minősülsz és Te is fizetsz minden járulékot, meg a megbízó is utánad, tehát jogosult leszel az egészségügyi szolgáltatásra.

Ha olyan keveset keresnél - havi bruttó 34.000-nél kevesebb a megbízási díj - , hogy nem érnéd el ezt a szintet, akkor sem kell fizetni, mert 85% mellett jogosult vagy az egészségügyi szolgáltatásra. Be kell vinni a munkaképesség csökkenést megállapító szakvéleményt az egészségbiztosítási pénztárba, ott adnak egy nyomtatványt, amit kitöltesz és ezalapján járni fog az egészségügyi ellátás. Akinek a régi minősítési rendszerben legalább 50%, vagy az újban legalább 40% egészségkárosodása van, az jogosult rá. Viszont mivel az ilyen személyt, ha semmi olyat nem csinál, ami miatt járna neki, senki nem jelenti be a jogosultak nyilvántartásába, ezért magának kell megtennie, az állapotának az igazolás mellett.

Táppénzre úgy tudsz menni, hogy vagy átadod a gyest apukának (teljes munkaidő mellett is kérheti), vagy előbb pár nap szabadságra mész, mert csak így kaphatod együtt a táppénzt és a gyest. A fizetés nélküli szabadság végét - fizetett szabadsághoz ugye nem lehetsz fizetés nélkülin - 30 nappal korábban be kell jelenteni.

A táppénzre vételnek a gyeshez semmi köze, táppénzen az van, aki keresőképtelen, vagy aki makkegészséges kismama, de megbeszéli az orvossal, hogy írja ki. (A kettő aránya szerintem 15%-85%). Az ellátások között választhatsz, ha a táppénzt választod, a munkáltató dolga, hogy asszisztáljon hozzá, tehát ha viszel egy táppénzes papírt, akkor intézze a táppénzt.

A gyes és a táppénz nem számít bele az ellátások alapjába. A Te béreddel akármit csinálsz, ha 0 napot dolgozol és ha 365-öt dolgoznál, akkor is ugyanannyi: a most aktuális béred lesz az ellátások alapja.

Én biztosan nem váltanék 5 hónapos terhesen. Semmi garancia nincs rá, hogy nem szüntetik meg a munkaviszonyodat próbaidő alatt, főleg, hogy nagyon gazdaságtalan lenne megtartaniuk, mert szinte semmit nem fogsz ott dolgozni, ehhez képest ki kell majd fizetni vagy adni 3 év múlva egy csomó szabadságot és akár még felmondási időre járó bért és végkielégítést is. Ha felmondasz a mostani helyeden, az új munkaviszony pedig megszűnik a próbaidő alatt, akkor két szék között a pad alá esel.