|
Kérjük látogass meg holnap újra!
Kérdezz-felelek
2012 04.04 óta van folyamatos 8 órás munkaviszonyom egy egyéni vállalkozónál.
2013-ben a bruttó fizetésem 114.000 Ft volt, 2014 januártól ez 118.000 Ft-ra emelkedett.
2014. 04.28-án a tudtom, beleegyezésem nélkül módosították a munkaszerződésemet napi 4 órára illetve 59.000 Ft-ra.
Erről 2014. 06.17-én akartak velem munkaszerződést aláíratni, amit én nem fogadtam el, s nem írtam alá, mivel 14 hetes kismama vagyok! 2014 december 29-re vagyok kiírva, tudom hogy a Gyednél az előző évi átlagkeresetek nézik, s ez esetben pár nappal később érkezik a baba, akkor a 2014-es évi keresetem számít.
Ezek után visszamenőlegesen a NAV-nál javították a munkaviszonyomat 8 órára, de nem hajlandóak magasabb járulékot fizetni, ezért kénytelen voltam
betegszabadságra menni 2014.06.23-28.-ig. Június 30-tól a nőgyógyászom javaslatára írtak ki innentől fogva folyamatosan.
A betegszabadságot a munkáltatóm nem akarja kifizetni! 28 éves vagyok, időarányosan is számolva járna szabadság is.
Mind ezeket fölözve, megfenyegetett avval, ha nem szállok bele vagy fizetem ki azt a járulékot amit utánam kell fizetniük, akkor megszünteti a vállalkozás, hogy ne kelljen állományba tartania. S a mai napig nem kaptam meg a május havi béremet.
Hogy tudom elérni hogy a fizetésemet és a betegszabadságot illetve a szabadságot (kiadják) kifizessék?
A kismamák védelme ez esetben érvényesíthető-e, hogy ne tudják megszüntetni a vállalkozást?
Már csak abban reménykedem, hogy a NAV szerint amíg bértartozása van felém addig nem tudja a vállalkozást megszüntetni.
Mi tévő legyek ha megszünteti a vállalkozást?
Köszönöm előre is válaszát!
Azt kéne eldönteni, hogy itt akarsz maradni és a minimálbér után akarsz ellátást kapni, vagy keresel valakit, aki bejelent magasabb bérrel és akár maximális gyedet is kaphatsz. Ha ilyen ismerősöd nincs, lehetsz Te magad is egyéni vállalkozó.
Ha az A verziót választanád, akkor küldök egy jogesetet a munkáltatónak, hogy ne gondolja azt, hogy a vállalkozás megszüntetése megoldja minden problémáját. Régi, azóta másik Mt-nk van, az egyéni vállalkozást is másik törvény szabályozza, de az eset lényege ma is ugyanaz: a munkáltatód egy magánszemély, aki nem tud jogutód nélkül megszűnni, a vállalkozás megszüntetése nem számít ennek, ha vissza is adja, akkor is a munkáltatód marad, aki a felmondási tilalom miatt nem rakhat ki.
BH2004. 335.
A vállalkozói igazolvány visszaadása nem jelenti a munkáltató jogutód nélküli megszűnését [Mt. 73. §; 1990. évi V. törvény 13. § (1) bekezdés a) pont].
A jogerős ítélet kihirdetése 2002. január 1-je után volt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a 2001. évi CV. törvény 9. §-ával, valamint 12. §-ával módosított, illetve megalkotott Pp. 270. §-ának (2) bekezdése és 273. §-ának (1) bekezdése alapján bírálta el.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvénybe ütköző jogszabálysértésnek minősítette azt a jogerős döntést, amellyel a megyei bíróság a felperes munkaviszonya fennállását állapította meg nála arra tekintet nélkül, hogy egyéni vállalkozói igazolvánnyal már nem rendelkezik. Elvi kérdésként - tartalmilag - azt jelölte meg, hogy az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése után az ennek fennállása alatt kötött munkaviszony fennmarad-e. Az alperes felülvizsgálati kérelme az ítéletek hatályon kívül helyezésére, és új eljárás elrendelésére irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a felülvizsgálat elrendelésére nem talált alapot [Pp. 270. § (2) bekezdés].
A nem vitatott tényállás szerint a felperes az 1994. január 24-én létesített munkaviszonya alatt 1996. november 8-áig végzett munkát, ezután 2002. április 8-áig gyermekei születése folytán szülési és fizetés nélküli szabadságon volt. Az alperesnél eredménytelenül jelentkezett munkavégzésre, aki 2002. június 28-án részére azt igazolta írásban, hogy a munkaviszonya 1994. január 4-étől az egyéni vállalkozói engedély visszaadásáig, 1998. július 6-áig állt fenn.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jogerős ítélet helytálló jogi érvelést tartalmaz arról, hogy a felek között fennálló jogviszonyt nem érintette az alperes vállalkozói engedélyének visszaadása. A munkaszerződést az alperes természetes személyként kötötte meg a felperessel, a munkajog szabályai szerint az alperes e minőségében munkáltató lehet (Mt. 73. §). A munkaviszony - egyebek mellett - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg [Mt. 86. § b) pont]. Az adott esetben a munkáltató megszűnését nem jelenti az a tény, hogy az alperes a vállalkozói igazolványát az 1990. évi V. törvény 13. § (1) bekezdés a) pont alapján visszaadta. Ez a jogszabály a visszaadáshoz csupán az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlása jogának megszűnését fűzi, azonban nem tartalmaz munkajogi rendelkezést a munkáltatói minőség megszűnéséről.
Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy az alperesnek az Mt. 73. § szerint a munkáltatói jogalanyisághoz szükséges jogképessége fennmaradt, továbbá megfelel a törvénynek a másodfokú bíróságnak az a következtetése is, hogy valamely tevékenység egyéni vállalkozási formában való ellátása a munkaviszony fennállása, illetve megszűnése körében nem értékelhető. A fentiek miatt a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, továbbá az idézett jogszabályoknak megfelelő állásfoglalást tartalmaz a perbeli elvi kérdésről. Eszerint a vállalkozói igazolvány visszaadása nem jelenti a (természetes személy) munkáltató jogutód nélküli megszűnését, következésképpen ezáltal a munkaviszony nem tekinthető megszűntnek.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.415/2003. sz.).
A B verzióval, illetve annak a vállalkozós részével a fizetős szolgáltatásom foglalkozik.