|
Herold FerencKertészmérnökElérhetőségeim: Telefon: 06-70/384-29-82 E-mail: kertember@gmail.com Honlap: http://www.kertember.hu/ Blog: www.kertember-kerteszkedj.blogspot.com |
Kérdezz-felelek
Egy régóta nem nagyon nyírt fagyal sövénynek lettünk tulajdonosai. Olyan értelemben nincs felkopaszodva, hogy valamennyi zöld alul is van rajta, de alapvetően vastag, hosszú, felfelé vagy a sövény vonalából kifelé álló ágai vannak, amik inkább a tetejükön zöldellnek, és oldalirányban nem túl tömött zöld az összhatás. Kérdésem, hogy ezen teljes ifjító metszést kellene végrehajtani? Az ifjító metszés most még megejthető? Mennyire kell visszavágni? Igazából szeretnénk, ha valamelyest megmaradna eközben a térelválasztó funkciója. Az esetleg megoldható, hogy most csak mondjuk minden második tövet vágjuk vissza, jövőre meg azokat, amik most kimaradtak? Mennyi idő alatt várható, hogy a metszést követően szép lesz?
Köszönettel,
Cecília
Bármikor visszavágható, jól bírja az erős visszavágást is. Ennek ellenére az erős metszés után nem árt egy megelőző, immunerősítő vegyszeres kezelés. Zineb, Dithane, Plantafos koktélos permetezés.
Nem jó megoldás a részbeni metszés, mert a kezeletlenül hagyottak nagyságuk miatt árnyékolják a visszavágottakat, ezáltal a fejlődésüket gátolják.
Már a visszavágás évében szép zöld lesz, de a kívánt nagyságot fokozatosan kell elérni, azért, hogy szép sűrű legyen mindenhol.
Üdvözlettel:
Építettünk egy 10 méter hosszú, és 2 méter magas (tömör) fakerítést.
A mi oldalunkról nézve majdnem egész nap árnyék van mellette, maximum úgy mondanám, hogy kis szűrt fényt azért kap néhány órában. Arra gondoltam, hogy egyszerűen befuttatom majd borostyánnal az egészet.
Viszont most ahogy elkezdtem ennek utánajárni, kiderült, hogy borostyánból is van ezer féle..
És nem is annyira a színezetére gondolok, mert abból bármelyik tetszik nekem, hanem az igényeik különbözőek.
Olvastam, hogy van olyan ami gyengébben viseli a fagyokat; van amelyik nem szereti az állandó árnyékot, jobb ha azért félárnyékban, vagy akár napon is van...Kérem adjon tanácsot, hogy befuttassam ezt a tömör fakerítést, ezt a viszonylag árnyékos hosszú részt, melyik lenne az a borostyán típus, ami bírja ez nagyon jó, nem fagy el ha esetleg jönnek téli nagy mínuszok sem, és ráadásul még viszonylagosan gyorsabban is fejlődik és nem egy nagyon lassú növekedésű fajta.
(vagy esetleg ha lenne más olyan örökzöld futónövény, ami nem borostyán, de szintén bírná ezt a helyet, annak is nagyon örülnék.
Szíves segítségét előre is köszönöm!!!
Szép hétvégét, üdv: Gabriella
Úgy vagyunk a növényválasztással is, mint a ruházkodással. Akkor nagy a választék, hogy elveszünk benne. :)
Hedera helix - közönséges borostyán, ez volt régen, ezt ismerték elődeink, ezt ültették minden hová, ez bírta hazánk éghajlatát és ez képes volt régen is és ma is mindent befutni, eltüntetni, akár még a kisebb fák tetejére is felfutni.
Őt javaslom.
A többi fajta azért van, hogy a borostyán megjelenhessen szinte mindenhol. Kint, bent, sárga, vagy fehér tarkában, különféle levelekkel és méretekben. Önnek most nem ezekre van szüksége, legalábbis a leveléből erre következtettem.
Mit lehetne helyette?
Nagyon szép a futó hortenzia, de igen lassan nő. Szép és illatos virágtengert is ad a futó lonc - Lonicera japonica, félig meddig örökzöld, de csak enyhe teleken. Nagyon más örökzöldhöz közeli és magasra futó növény nem jut eszembe.
Üdvözlettel:
A nyáron új kertes házba költöztünk és van a ház elé a virágoskertbe 3db tuja vagy ciprus (nem tudom pontosan mi a neve...de inkább ciprus) ültetve. Már kb 3 méter magasak, ovális alakúak, szép növények.
A lényeg, hogy most tavasszal, az ágacskái végén pirosas rész van (ez gondolom, talán az új hajtás?)
és ha csak kicsit is hozzáérek a lombozatához akárhol, olyan mintha fehéres-szürkés finomszemcsés por hullana (vagy inkább ömlene nagy mennyiségben) Olyan mintha valaki leszórta volna az egész növényt vödörszámra porral, és ha hozzáérek megrázogatom ez hullik le.
(persze tudom, hogy nyilván nem ez történt, :) de nem tudom másképp leírni az egészet.
Korábban is a régi házunkban is voltak tujáink, de soha nem vettem észre ehhez hasonló jelenséget.
MI lehet ez? Valami probléma van a növénnyel? Ha igen mit kellene tenni?
Köszönöm, üdv: B.G.
A leírása alapján hamisciprusa - Chamaecyparis van. A jelenség pedig a virágzata és virágpora. A bőséges virágzás ékes bizonyítéka annak, hogy jól érzi magát a növény.
Egy szó, mint száz; nincs semmi baja a növénynek.
Üdvözlettel:
Ha megeredt a dugvány, akkor már nincs szükség az üvegekre. A leírása alapján okkal lehet arra következtetni, hogy a dugvány sikeresen önálló életre kelt. Már eltávolíthatja az üveget, de legyen résen. Ha visszaesést tapasztal ismét tegye rá a védelmet.
Üdvözlettel:
3 hete kaptam három mini cserepes krókuszt, amin akkor még voltak virágok. Mikor lehet kiültetni őket a kertbe? Milyen helyre ültessem (napos, félárnyékos, árnyékos)? Valamint, ha később kell kiültetni, hogyan gondozzam addig, mert nagyon kicsik a cserepeik és ebből adódóan föld is alig van alattuk.
Válaszát köszönöm!
Bea
Azonnal, az sem számít, ha a napokban éjszakai fagy lesz. A krókusz rosszul érzi magát fűtött épületben.
Mindegy milyen helyre ülteti, mert, amikor virágzik, akkor még kevés a természetes fény, és árnyék se nagyon létezik, mert a növények zömének nincs lombja. Persze az örökzöldek kivételt képeznek. Szóval lehetőleg ne örökzöldek alá kerüljön. Ami fontos, hogy minél jobb a talaj, annál szebben nyílik majd jövőre.
Ne késlekedjen a kiültetéssel!
Üdvözlettel:
Az udvarunkat fásítani szeretnénk, és egy napilapban olvastam, hogy vannak lassú növésű , mini fák,(melyek csak kb. 1.5 , 2 méterre nőnek), melyeknek gömb alakú koronájuk van.
Sajnos az újságot nem tettem el és azóta is keresem a neten, milyen fafajták lehetnek ezek? Ebben szeretném a segítségét kérni, köszönöm szépen a választ: Adrienn
A 1,5-2 méter nem túl nagy, ezeknek csak a csüngő, oltott fák képesek. A gömb koronát nevelők 3,5-4 méter magasra nőnek. Ők:
gömbkőris, gömbplatán, gömbjuhar, gömbhárs, gömbakác, gömb csepleszmeggy, gömbszivarfa. Vannak továbbá az oszlopos, keskeny oszlopos növekedésűek. Ezek nagyon lassan nőnek, ezért viszonylag alacsonyak maradnak, szintén 3-4 méter közé nőnek: oszlopos gyertyán, oszlopos tölgy, oszlopos díszcseresznye, oszlopos csörgőfa, oszlopos bükk, japán gyertyánszil, oszlopos nyír.
Törpe csüngő fák, amelyek valóban csak 1,5-2 méterig nőnek: csüngő borsófa, csüngő kecskefűz, csüngő nyír.
Interneten a nevük alapján megtalálja őket. Van továbbá néhány örökzöld példány is. Véleményem szerint akár a különlegesebb gyümölcsfák is szóba jöhetnek.
Ha további segítségre van szüksége, keressen bátran.
Üdvözlettel:
Novemberben érdeklődtem megfázott filodendronom miatt. A leveleit azóta se dobta le, de teljesen lebarnultak összeszáradtak. Esetleg mikor lenne érdemes levágni a leveleit és hol? Vagy még várhatok vele és lefogja dobni a leveleit. Van esély rá, hogy tavasszal kihajt, életre kel? az összes levele leszáradt sajnos.
Hideg helyen van egész télen kb. 5 fokon.
köszönettel:
Gabi
Az elhalt leveleit lassan dobja el, főként nyugalmi állapotában. A leírt külső körülmények alapján most nyugalomban van a növény. 5 fok alá ne csökkenjen a hőmérséklet, mert az már hátrányos lehet az életére. A leveleket a tavaszi feléledésekor dobja el. Én a telelőből előhozva éles metszőollóval le szoktam vágni a barna leveleket úgy, hogy egy pici csonk maradjon, amit majd a növény szakszerűen le fog dobni magáról.
Nekem mindig kihajt tavasszal a filodendronom. Nagyon jól viseli a teljes sötétséget és a 5-10 fokos (attól függ hány fok van kint) léghőmérsékletet.
Felesleges most bolygatni a növényt, öntözni szükséges, de csak annyit, amitől épp nem szárad ki. A metszés ráér tavasszal.
Üdvözlettel:
Nagy méretű filodendronom valószínűleg megfázott összepöndörödtek a levelei és bebarnultak. Valószínűleg le fognak hullani vagy elszáradnak.
Sokan azt tanácsolták, hogy vágjam le őket és tavasszal majd újra kihajt.
Érdemese lenne ezt tenni? ha igen hol vágjam le? Valahol a törzsénél? kb. két méter magas és 8-9 nagy levele van. Jelenleg egy 15 fokos helyiségben van.
köszönöm válaszát.
Valószínűleg fagyhatás érte a növényt, ezért barnulhattak be a levelei. Ha nagyon csúnya és zavarja Önt, akkor vágja le őket, de a legjobb az lenne, ha maga dobná el őket, mert akkor a levélnyél és a törzs találkozásánál magától képez egy sebet a növény, és csak akkor dobja el a levelet, ha ez a seb már kialakult.
Ha tudja, akkor egy kicsit hidegebb helységben is teleltetheti 5-8 fok.
Nekem 8 fokon, teljes sötétségben telel át.
Üdvözlettel:
Fekete ribizlit 3 méter sor és 1,2-1,5 méter tőtávolságra, piros ribizlit 2,5 méter sor, és 1 méter tőtávolságra javaslom ültetni. természetesen bokor növekedésű növényekre gondolok.
Üzemi méretű gyümölcsös telepítését vagy korán tavasszal, de leginkább ősszel a legjobb ültetni. Ez főként azért van így, mert nagy mennyiségben szabad gyökerű szaporító anyagot ültetnek. Ha netán konténeres anyaggal dolgoznak, akkor mindegy az ültetési idő.
Az ültetés mélységére érdemes odafigyelni. Ha túl mélyre kerülnek, akkor a sarjképződés vontatott, nem megfelelő minőségű lesz.
A szerves,- és zöldtrágya mindenféleképp nagyon hasznos. Ültetés előtt nagyon fontos a talajfertőtlenítés, főként a cserebogár pajor miatt.
Üdvözlettel:
Nagyon szeretem a legényrózsa virágot,csak sajnos történt vele valami.A nagy kánikula idején nem tudtam locsolni,mert nem voltam itthon.Levelei leszáradtak,jórészt le is hullottak.Fog még az idén új leveleket növeszteni?Esetleg virág lehet még rajta,mert évente teszem el a magokat?Köszönöm!
Természetesen újból hozhat levelet és virágot is, de ez a kiszáradás nagyon visszaveti a fejlődésben. Ha a kiszáradás nem csak a leveleit, hanem a szárát is érintette, akkor viszont kevés az esély az újbóli virágzásra.
Ha a szára még nem barnult meg, akkor bizakodhat. Az ismételt öntözés hatására két héten belül meg kell jelennie az új hajtásoknak a korábbi levelek tövében.
Üdvözlettel:
Nem olyan könnyű azt leszedni. Keményen ragaszkodik a fához, sőt ahhoz sok apró szállal csatlakozik. Éles eszközzel, vagy fejszével tudja csak leszedni. Ez egy tapló gomba, ha jól tudom nem mérgező, de ebben nem vagyok biztos. Jobb az óvatosság, vegyen fel kesztyűt.
Ha leszedte ne ássa el a kertben, hanem dobja a kukába.
Üdvözlettel:
A kertünkben lévő diófával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. A diófa kb. 15 éves lehet (pontos korát nem tudom sajnos, már a kertben állt, mikor megvásároltuk az ingatlant). Tavaly szép termést hozott, viszont idén tavasszal a levelei elkezdtek "kifakulni", halványzölddé válni. A levelek halványzölddé válása folyamatos, már kb. a fa felén ilyenek a levelek. A vékonyabb kis ágak el is száradnak. A diófa megmentéséhez kérném szíves tanácsát.
Köszönöm!
Nem szeretnék unalmas betegség neveket pufogtatni. A leírt tünet sok jót nem jelent. Olyan betegség okoz ilyet, amely belülről támadja a növényt. Főként a szállító részeket teszi tönkre, így nem kap vizet táplálékot a fejlődő fa, ezért a fokozatos elhalás.
A beteg ágakat egészséges részig el kell távolítani, és kombinált (gombaölő, baktériumölő) növényvédő szerrel kell több alkalommal permetezni.
Ha igazából meggyőződhetnék a baj forrásáról, akkor a kivágást javasolnám.
Üdvözlettel:
Kerti tó tisztításához mit ajánl, mert tavaszra nagyon besötétedett, pedig vannak benne halak, növények?
Szomszédom Bosszantásképpen kb.1,5 méterre diófákat is ültetett, hány méterre ültethet fákat a kerítésemtől, s mit tudok tenni, mert az összes falevél áthull hozzám, s csak a vita van belőle?
Előre is köszönöm válaszát.
Több járható út is létezik. A legnehezebb a biológia út, amihez vagy egy nagyon képzett szakember folyamatos tanácsaira, vagy legalább alapfokú vízbiológiai ismeretek szükségesek. Ezt ajánlanám, de a körülmények miatt tudom, hogy ez a legnehezebben járható út.
A közepesen nehéz, de a legdrágább a víztisztító eszközök használata. Nagyon jó szűrő, tisztító berendezéseket lehet kapni, amelyeket el kell helyezni a tóban, be kell üzemelni, majd működtetni (tisztítani) kell őket.
A legolcsóbb és legegyszerűbb, egyben a legnagyobb terhelést jelenti a környezetre a vegyi módszer. meg kell venni a víztisztító vegyszereket, bele kell szórni a tó vizébe meghatározott időnként, és a víz tiszta lesz, marad. Ha bővebben is érdekelné a téma, akkor konkrét tóméretekkel, leírással jelentkezzen. vagy itt, vagy a kertember@gmail-es címemen. A halak egyébként erősen hozzájárulnak a tó vízminőség romlásához.
Nincs jogi szabályozás a telepítési távolságokról. Régen volt, de eltörölte a jogszabály alkotó. Ma az a gyakorlat, ha a szomszédoknak gondjai vannak egymás növényeiből, akkor birtokvitát kezdeményeznek az önkormányzati jegyzőnél, amelynek a vége polgári peres eljárás lesz. Néhány év alatt a bíróság dönt. A fa marad, a szomszédot károsító veszélyeztető ágakat kell eltávolítani. Tudom, hogy csak bosszantja a falevél, de valahogy próbálja meg elfogadni a helyzetet és párbeszéddel megoldani a szomszéddal.
Üdvözlettel:
Köszönöm válaszát. Mi a véleménye kerti tóba az algaevő halról?
Folytontermő eprem megfagyott, van rá remény, hogy életmagra kap?
Köszönöm válaszát, Noémi
Édes keveset ér az a mennyisségű alga, amit egy olyan hal meg bír enni. Nagyon sokat telepíteni belőlük pedig nem érdemes.ha ez megoldás lehetne, akkor ezt alkalmaznák.
Nem látom mekkora fagykár érte az epret. Ha még van rajta zöld rész, vagy a töve él, akkor biztosan újra erőre kap.
Üdvözlettel:
Örökzöld cserjesorunkban az egyik ráncoslevelű bangita néhány levele olyan, mintha matt lenne, mint a kopott bőr, a fonákja normális. Az új hajtások zöldek, a bokor amúgy szépen növekszik. Lehet, hogy gombás?
A prágai bangita leveleinek viszont a csúcsa barnul, majd sárgul és lehullik, de alatta jön az új levél. Sok szép virágot hozott.
Mindkettő bangita 4 éves, félárnyékban vannak, örözöld granulátum tápot kaptak, öntözőrendszer öntözi, tehát elvileg jó dolguk van.
Azt olvastam, hogy mindkettő igénytelen, ellenálló, de ezek szerint még sem? Milvel tudnánk segiteni rajtuk?
Köszönöm szépen válaszát előre is.
Tisztelettel:
Krisztina
Valóban igénytelen növények a bangiták. Nem szeretik a károsítók, persze ennek ellenére lehet, hogy valami mégis kedvet kap ahhoz, hogy megtámadja. Ez azonban ritkán okoz bennük vészes visszaesést, és pusztulást. Ezért is gondolom azt, hogy az Ön bangitáival sem lehet nagy baj.
A ráncos levelű bangita szerintem csak váltja a leveleit. Az örökzöld nem azt jelenti, hogy állandóan fenn maradnak a levelei, még a fenyők is lecserélik a lombjukat ki tavasszal, ki nyáron.
A Prágai bangita levélcsúcs száradásának nem ismerem az okát, tippelnék a vízhiányra, vagy gombára, de kép nélkül nehéz. Jó lenne képeket látnom a növényekről. Emil címemre tud képet küldeni (kertember@gmail.com).
Üdvözlettel:
Hogyan tudom a kerti tómból kiűzni a békákat és milyen vizi növényt javasol, hogy ne legyen barna színű a víz?
Előre is köszönöm válaszát, Noémi
Telepítsen bele siklót:) Az lelkesen fogyasztja a békákat.
Viccen kívül, sehogy. Nehéz az állatokat távol tartani az élőhelyüktől. Megoldást lehet, ha kihalássza őket, és messze viszi a kertjétől. Ha pedig beköltözik egy új, akkor azzal hasonlóképp járjon el. Minél városiasabb környezetben van a tava, annál ritkábban költözik bele egy újabb.
A víz barnaságát az oldott anyagok, vagy lebegő élő szervezetek, mint pl. algák okozzák. Ezt növény betelepítéssel nem lehet teljesen megoldani, csak mérsékelni. A tavirózsa, és a hínár-félék olyan hatékonyan tisztítják a vizet, hogy akár szép tiszta vizet is eredményezhetnek. Ha azonban a párolgás miatt tölteni kell a tóba, akkor a víz egyensúlya felborulhat, és ismét zavarossá válik a víz.Művi környezetben, természetes megoldásokkal szinte lehetetlen tiszta vizet produkálni, ezért találták ki a vízszűrőket, vagy a vegyszereket. A szűrők vegyszer nélkül érik el a kristálytiszta átlátszó vizet. Vigyázni kell a megválasztásukkal, mert könnyen mellé foghatunk. Sok van belőlük a piacon, vétel előtt érdemes alaposan tájékozódni. A vegyszerek gyors, de rövid távú megoldást adnak, viszont káros hatással vannak a tó élővilágára is.
Ha részletesebben kíváncsi valamire, akkor vegye fel velem a kapcsolatot, van egy kiváló vízbiológus kollégám, aki mélyebb információkkal tudja ellátni.
Üdvözlettel:
2013 áprilisában, ( tehát lassan 2 éve ) ültettem a kerítésemhez borostyánt, és bár olvastam, hogy a növekedés erőteljes megindulása csak az ültetést követő 2. vagy 3. évben várható, van-e lehetőség valahogy felgyorsítani a folyamatot?
Tehát szeretném, ha minél gyorsabban befutná...
Például Vitaflóra Levéldísznövény tápoldat vagy valamilyen lombtrágyát érdemes venni? Mit javasolna?
Illetve Ön szerint, betudja majd rendesen futni a kerítést?
Mert egyes vélemények szerint, sosem fogja, nem tudom, hogy a kerítés kialakítása miatt vagy más okból...
Köszönettel:
Zsolt
Képes befutni ezt a kerítést és be is fogja, csak időt kell adni neki. Kb. 6-8 év amíg eltűnik a kerítés.
Lehet gyorsítani a növekedését öntözéssel, tápoldatozással. Én lombtrágyának a Plantafos Universalt, granulált, szilárd műtrágyának az Everris termékeit használnám. Nincs párjuk.
A hosszú hajtások visszavágásával is lehet serkenteni a sűrűbb, erőteljesebb növekedésre.
Üdvözlettel:
Van egy "csavart"fűzfám.Szeretném megkérdezni,hogy mikor lehet megmetszeni?Köszönöm szépen:Tünde
Szinte bármikor lehet metszeni, nem érzékeny a metszésre. Ha jelentősebb visszavágást szeretne végrehajtani rajta, akkor azt jobb nyugalmi állapotban, azaz januártól-március közepéig, de ez erősen időjárásfüggő.
Üdvözlettel:
Érdi bőtermő szabadgyökerű meggyet vásároltunk és azt mondták a kertészetben, hogy a középső, legmagasabb ágat vágjuk vissza ültetés után. Tényleg most kell, nem elég tavasszal? Attól tartunk, esetleg elfagy, ki tudja, milyen tél lesz.
Köszönettel várom szives válaszát.
K.Krisztina
Helyesen cselekszik, ha megvárja a tél végét a metszéssel, akkor ugyanis van lehetősége korrigálni a fagyás okozta hibákat, károkat, sérüléseket.
Nemcsak a középső ágat érdemes visszavágni, hanem a többit is. Attól függően milyen koronaformát szeretne kialakítani a meggyfán.
Üdvözlettel:
Tavasszal vásároltunk egy kínai díszkörtefát faiskolában. A leírások alapján tavasszal fehér virágaival és ősszel bordó lombszínével díszít ez a fa. Mos október végén a mi fánkon minden levél sötétzöld, mellékelek fényképet. Mi lehet a gond ? Köszönöm
Mónika
Nagyon sok mindentől függ a fák őszi lombszíne (genetika, talaj, tápanyag, víz, hőmérséklet, fény). Bonyolult biokémiai folyamatok végeredménye az a szín, amelyet ősszel látunk a fáinkon. De a legmeghatározóbb a genetika, azaz mit örökölt a fa az elődeitől, mit garantál számára a természet.
A képen valóban egy körtefa látható, de azt nem tudom megítélni, hogy a beígért fajta-e vagy sem. Ahhoz személyesen kellene látnom, vagy sokkal több képet kellene róla kapjak. De induljunk ki abból, hogy azt a fát kapták, amit szerettek volna. A kínai díszkörte valóban csodás lombszínt mutat ősszel. Ugyan késői lombhullatónak számít, de ennek ellenére ilyenkor már szépen színeződnie kell.
Mégis mi lehet az ok?
- Olyan helyen van, ahol még nincs elég hideg a számára, ezt támasztja alá az igen élénkzöld és egészséges lombozat.
- Túl jól érzi magát, ezért a fejlődése még nem zárult le, így nem indultak be a lombleválasztási biokémia folyamatok. Mitől érzi jól magát? Nem hűlt még le az idő annyira, bőséges víz áll rendelkezésére, nagyon jó a talaj, sok tápanyagban részesül.
- Még nagyon fiatal, ezért nem mutatja az anyanövényre jellemző színeződést.
- És azzal is számolni kell, hogy nem azt a fajtát kapták, amit szerettek volna.
Mit javaslok?
Ne aggódjon. Szerintem nem verték át a vásárláskor. Szerintem hamarosan elkezd színeződni, igaz már teljes pompa nem várható tőle, de idősebb korában biztosan hozni fogja a rá jellemző őszi színeket. Már ne öntözze, ne táp-oldatozza.
Bő virágzást csak idősebb korában várhat tőle. Ez kb. 8-10 éve kora körül lesz. A kép alapján ez a fa 3-4 éves lehet.
Üdvözlettel: