Inzulinrezisztencia kivizsgálása: hogyan zajlik a terheléses cukorvizsgálat?

Az inzulinrezisztenciáról rengeteg cikk szól, magáról a vizsgálatról viszont alig. Pedig itt a felkészülésen múlik, hogy értékelhető eredményt kapsz-e, és van egy szabály, amit sokan pontosan az ellenkezőjére értenek.
Terhes nő vércukorszintet mér

Fontos azonban, hogy az OGTT, vagyis az orális glükóztolerancia-teszt elsősorban a glükózanyagcsere állapotáról ad információt. Segítségével felismerhető például az emelkedett éhomi vércukor, a csökkent glükóztolerancia és a cukorbetegség. Nem létezik viszont olyan egységes, nemzetközileg elfogadott „IR-teszt”, amely egyetlen inzulin- vagy HOMA-értékből biztosan megmondaná, hogy valaki inzulinrezisztens-e.

Hogyan zajlik?

A vizsgálat egy éhomi vérvétellel kezdődik. Ha az éhomi vércukor eléri vagy meghaladja a 7,0 mmol/l-t, az már a cukorbetegség diagnosztikus tartományába esik. Tünetmentes embernél azonban egyetlen kóros eredmény általában még megerősítést igényel; arról pedig, hogy ilyen eredménynél folytatják-e a terhelést, a labor és az orvos az alkalmazott protokoll alapján dönt.

Ezután meg kell innod 75 gramm szőlőcukrot körülbelül 250–300 ml vízben oldva, öt percen belül. Ez a vizsgálat legkellemetlenebb része. Ha szeretnél egy kis citromlevet tenni bele a hányinger ellen, előtte kérdezd meg, hogy náluk ez megengedett-e.

A WHO-alapú, Magyarországon használt kategorizálásához a 0. és a 120. percben mért vércukorérték elegendő. Egyes helyeken (más klinikai célból) a 60. percben vagy további időpontokban is vesznek vért. A vizsgálat miatt tehát legalább kétórás helyszíni tartózkodással érdemes számolnod.

A vizsgálat alatt nyugalomban kell maradnod: ne sétálgass, ne lépcsőzz, és ne dohányozz, mert ezek befolyásolhatják az eredményt. Vigyél magaddal olvasnivalót.

A szabály, amit a legtöbben félreértenek

A vizsgálat előtti három napban NE csökkentsd a szénhidrátbeviteledet.

Ez ellentmondhat az első ösztönnek. Sokan úgy gondolják, hogy ha előtte visszafogják a szénhidrátot, akkor „jobb” eredmény lesz. A valóság az, hogy az előzetes szénhidrátmegvonás ronthatja a glükózterhelésre adott választ, így félrevezetően magasabb eredményt is kaphatsz.

Amit tenni kell: a vizsgálat előtti három napban a szokásos étrendedet tartsd, legalább napi 150 gramm szénhidráttal. Emellett maradjon a megszokott fizikai aktivitás is, tehát se maratonfutás, se ágyban töltött napok.

Az éhezési időnél mindig a labor utasítása az elsődleges. A nemzetközi irányelvek legalább 8 órás éhezést használnak, a legutóbbi teljes magyar diabetes-irányelv minimum 10 órát írt elő. Ezalatt kalóriát ne fogyassz; vizet ihatsz, ha a labor ettől eltérően nem rendelkezik.

Amit még jelezz az orvosnak: ha fertőzésed vagy más akut betegséged van, illetve ha szteroidot vagy más olyan gyógyszert szedsz, amely befolyásolhatja az eredményt. Gyógyszert a vizsgálat kedvéért se hagyj el saját döntésből.

A vércukor határértékei

Az alábbi, WHO-alapú határértékeket a magyar szakmai irányelvek is használják. Fontos, hogy ezek vénás plazmából, laboratóriumi módszerrel mért értékekre vonatkoznak, és nem terhesség alatti határértékek.

Állapot

Éhomi (0. perc)

120. perc

Normális glükóztolerancia

<6,1 mmol/l

<7,8 mmol/l

Emelkedett éhomi vércukor (IFG)

6,1–6,9 mmol/l

<7,8 mmol/l

Csökkent glükóztolerancia (IGT)

<7,0 mmol/l

7,8–11,0 mmol/l

Cukorbetegség

≥7,0 mmol/l

≥11,1 mmol/l

Cukorbetegség esetén az éhomi és a 120 perces határérték között „vagy” kapcsolat van.

Az IFG és az IGT a prediabétesz körébe tartozik: nem azonos a cukorbetegséggel, de fokozott későbbi cukorbetegség-kockázatot jelez, és életmóddal kedvezően befolyásolható.

Az inzulinszint és a HOMA-index: itt van szakmai vita

Magyarországon gyakran előfordul, hogy a vércukor mellé inzulinszintet is mérnek, és ebből HOMA-IR-indexet számolnak. Fontos azonban, hogy a HOMA-IR-hez nincs általánosan elfogadott diagnosztikus határérték: az eredményt a mérési módszer, a labor és a vizsgált népesség is befolyásolja.

Ezért egy HOMA-értékből önmagában nem lehet biztosan kimondani az inzulinrezisztenciát. Az eredményt mindig a tünetekkel, a vércukorértékekkel és az egyéb leletekkel együtt kell értékelni.

Miért fontos ez babatervezéskor?

Az inzulinrezisztencia gyakori PCOS-ban, a PCOS pedig sok esetben ovulációs zavarral jár, ezért nehezítheti a teherbeesést. A magasabb inzulinszint fokozhatja az androgénhatást is, ami hozzájárulhat a peteérés zavarához. Fontos azonban, hogy a PCOS összetett állapot: nem minden PCOS-os nő inzulinrezisztens, és a PCOS nem vezethető vissza egyetlen okra.

Az egészséges étrend, a rendszeres mozgás és (ha indokolt) a testsúly rendezése fontos része a kezelésnek. A metformin bizonyos esetekben, elsősorban anyagcsere-indokból szóba jöhet. Ha azonban PCOS miatt nincs peteérés és emiatt nehezebb a teherbeesés, a gyógyszeres kezelés nem merül ki a metforminban: a nemzetközi PCOS-irányelv ilyen esetben a letrozolt javasolja első választandó gyógyszeres ovulációindukcióként, ha nincs más meddőségi tényező.

És a terhességi cukorbetegség?

Ez külön kérdés, de érdemes együtt látni. Magyarországon a várandósgondozás kötelező vizsgálatai között szerepel a 75 grammos OGTT a 24–28. terhességi héten.

Terhesség alatt más határértékeket használunk, mint azon kívül. A 2023-as (2026. augusztus 2-án lejárt) magyar diabetológiai szakmai irányelv szerint gesztációs hiperglikémia állt fenn, ha az éhomi, vénás plazmából mért vércukor ≥5,6 mmol/l és/vagy a kétórás érték ≥7,8 mmol/l volt. Mivel ez az irányelv már nem hatályos, és a terhességi diagnosztikai rendszerek nemzetközileg sem teljesen egységesek, az aktuális gondozóhely protokollja a mérvadó.

Fokozott kockázat esetén ennél korábban is szükség lehet vizsgálatra. A legutóbbi hazai irányelv például a korábbi szénhidrátanyagcsere-zavart, a 30 feletti BMI-t és az elsőfokú rokonok között előforduló cukorbetegséget is kockázati tényezőként sorolta fel. PCOS esetén a nemzetközi irányelv már babatervezéskor OGTT-t javasol; ha ez elmaradt, a vizsgálatot az első várandósgondozási viziten, majd ismét a 24–28. héten ajánlja.

Gyakori kérdések

  • Hánynom kell a cukoroldattól, mi van, ha nem tudom megtartani? Ha kihányod, szólj a személyzetnek: a vizsgálat így nem értékelhető. Az oldatot az előírás szerint 5 percen belül kell meginni.
  • Kell rá beutaló? Közfinanszírozott vizsgálathoz általában igen, de a pontos rend intézményenként eltérhet. Érdemes előre rákérdezni a laborban.
  • Az IR autoimmun betegség? Nem. Inzulinrezisztenciában a szervezet bizonyos szövetei kevésbé érzékenyen reagálnak az inzulinra.
  • Ha kijön, akkor egy életre metformint kell szednem? Nem. A kezelés az eltéréstől és az egyéni kockázatoktól függ; metforminra sem minden esetben van szükség.

A cikket lektorálta: Dr. Eszlári Péter szülész-nőgyógyász szakértőnk.

Kép: Depositphotos

Megosztom FacebookonKüldés e-mailben