Szédülés terhesség alatt: miért van, mit tehetsz ellene, és mikor kell orvoshoz menni?

Családinet | 2026-08-25 15:28

A szédülés gyakori panasz a várandósság alatt. Az esetek nagy részében ártalmatlan magyarázata van - sokszor a terhességgel járó hormonális és keringési változások állnak a háttérben. Van azonban néhány helyzet, amikor a szédülés nem hagyható annyiban. Ebben a cikkben mindkettőről szó lesz.

Miért szédülsz terhesen?

A várandós keringés egyszerűen másképp működik:

Tágabbak az erek. A várandósság hormonális és keringési változásai miatt csökken az erek ellenállása, ezért a vérnyomás az első és a második trimeszterben általában valamivel alacsonyabb. A legalacsonyabb érték jellemzően a terhesség közepe táján mérhető, majd a vérnyomás a harmadik trimeszterben fokozatosan emelkedik a terhesség előtti szint felé.
Felálláskor átmenetileg leeshet a vérnyomásod. Amikor hirtelen felállsz, a gravitáció miatt több vér marad átmenetileg a lábakban és a hasüregben, így kevesebb jut vissza a szívhez. Ha a szervezet nem alkalmazkodik elég gyorsan, megszédülhetsz. Ezt nevezik ortosztatikus hipotóniának.
A méh nyomhatja a nagy ereket. A terhesség második felében, hanyatt fekve a megnagyobbodott méh nyomhatja a hasi nagy ereket, köztük az alsó üresvénát. Emiatt csökkenhet a szívhez visszaáramló vér mennyisége, ami szédülést, gyengeséget, vérnyomásesést okozhat. Ha hanyatt fekve rosszul leszel, fordulj oldalra.
Kihagytál egy étkezést, vagy keveset tudsz enni-inni. Hosszabb étkezési szünet, illetve a hányinger és hányás miatt csökkent étel- és folyadékbevitel is hozzájárulhat a rosszulléthez. A valódi hipoglikémia, vagyis kórosan alacsony vércukorszint azonban nem feltételezhető pusztán abból, hogy valaki szédül.
Vashiány vagy vérszegénység. A vashiány várandósság alatt gyakori, és ha vérszegénység alakul ki, fáradtság, gyengeség, szédülés és csökkent terhelhetőség is jelentkezhet. A szédülés ugyanakkor önmagában nem bizonyítja, hogy vérszegénységed van.
Meleg és hosszú álldogálás. Forró fürdő, zsúfolt busz, nyári kánikula vagy hosszú, mozdulatlan állás is fokozhatja az ájulásközeli rosszullétet.

Mit tehetsz ellene?

A hétköznapi szédülés ellen általában néhány egyszerű szokás is sokat segíthet:

Kelj fel lassan. Fekvésből először ülj fel, várj néhány pillanatot, és csak utána állj fel.
Ha hanyatt fekve szédülsz, fordulj oldalra. A jelenlegi ajánlások szerint a 28. héttől érdemes oldalt elaludni; a jobb és a bal oldal egyaránt megfelelő. Ha éjszaka hanyatt ébredsz, nem kell megijedni: fordulj vissza valamelyik oldaladra.
Ha hosszabb kihagyások után rosszabbul vagy, egyél kisebb adagokat, gyakrabban. Ez különösen akkor lehet praktikus, ha a hányinger miatt egyszerre csak keveset tudsz enni.
Legyen nálad valami ennivaló. Egy marék dió, egy alma vagy más könnyen fogyasztható harapnivaló jól jöhet, ha hosszú idő telik el két étkezés között.
Igyál eleget. A folyadékhiány önmagában is okozhat szédülést, hányás vagy meleg idő pedig növeli a kiszáradás veszélyét.
Ne állj hosszan mozdulatlanul. Ha sorban kell állnod, lépegess, mozgasd a lábad, helyezd át a testsúlyodat egyik lábadról a másikra.
Ha a meleg váltja ki a rosszullétet, kerüld a nagyon forró fürdőt és a hosszú, forró zuhanyt.

Ha érzed, hogy jön a rosszullét: ülj le vagy feküdj le azonnal biztonságos helyen. Várandósságban (különösen előrehaladott terhességnél) inkább feküdj oldalra. Ha csak ülni tudsz, hajtsd le a fejed a térdeid felé. A legfontosabb, hogy ne ess el. Ha a rosszullét nem múlik, vagy más tünet is társul hozzá, kérj segítséget.

Ájulásközeli szédülés vagy forgó szédülés?

Érdemes megkülönböztetni a kettőt, mert az orvosnak is fontos információ, pontosan mit érzel:

„Elsötétül előttem a világ”, elhomályosul a látásod, elgyengülsz, kiver a hideg veríték – ez inkább ájulásközeli rosszullétre utal. Okozhatja például hirtelen vérnyomásesés, kiszáradás, kevés étel, vérszegénység, de más oka is lehet, ezért visszatérő panasz esetén érdemes kivizsgáltatni.
Forog veled a szoba, mintha körhintán ülnél – ezt nevezzük forgó szédülésnek, azaz vertigónak. Gyakran az egyensúlyszervvel vagy a belső füllel kapcsolatos probléma áll mögötte, de más okai is lehetnek. Nem ugyanaz a jelenség, mint a terhességhez gyakran társuló ájulásközeli szédülés. Ha újonnan jelentkezik, erős vagy nem múlik, mondd el az orvosodnak, különösen, ha hallásváltozás, fülzúgás vagy idegrendszeri tünet is társul hozzá.

Mikor keresd fel az orvost?

A szédülés figyelmeztető jel lehet, különösen akkor, ha más panasz is társul hozzá. Fordulj sürgősen orvoshoz, illetve súlyos rosszullét esetén hívd a 112-t, ha a szédülés mellett:

hüvelyi vérzésed és erős vagy féloldali hasi fájdalmad, esetleg vállcsúcsi fájdalmad van – különösen a terhesség elején ez méhen kívüli terhességre is utalhat. Erős vérzés, ájulás vagy nagyon rossz általános állapot esetén azonnali sürgősségi ellátás szükséges;
erős, nem múló fejfájás, villódzás vagy homályos látás, bordák alatti, különösen jobb oldali fájdalom jelentkezik – különösen a 20. hét után ezek a preeclampsia, más néven terhességi toxémia figyelmeztető jelei lehetnek, és sürgős orvosi vizsgálatot igényelnek;
mellkasi fájdalmat, hirtelen vagy kifejezett légszomjat, illetve tartós vagy szokatlan szívdobogást érzel, főként, ha ájulásérzés vagy ájulás is társul hozzá – ilyenkor sürgős ellátás szükséges;
tényleg elájultál. Az ájulást akkor is érdemes orvossal megbeszélni, ha gyorsan jobban lettél. Ha nem térsz gyorsan teljesen magadhoz, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, görcsroham vagy súlyos sérülés jelentkezik, hívd a 112-t. Ha elestél és beütötted a fejedet vagy a hasadat, kérj mielőbb orvosi segítséget;
feltűnően sápadt, kimerült vagy, és csökkent a terhelhetőséged – ez vérszegénységre is utalhat. A vérkép megmutatja, fennáll-e vérszegénység; annak eldöntéséhez azonban, hogy valóban vashiány okozza-e, további laborvizsgálat, például ferritinmérés is szükséges lehet. A ferritin értékelését többek között gyulladás és maga a várandósság is befolyásolhatja, ezért egyetlen laborértékből nem érdemes öndiagnózist felállítani;
a szédülés pihenésre sem múlik, rendszeresen visszatér, vagy napokon át fennáll;
hányás miatt nem tudsz folyadékot bent tartani, alig vizelsz, nagyon gyenge vagy vagy felálláskor rendszeresen ájulásközeli állapotba kerülsz – ezek kiszáradás jelei is lehetnek;
féloldali zsibbadás vagy gyengeség, beszédzavar, zavartság vagy más hirtelen idegrendszeri tünet lép fel – ilyenkor hívd a 112-t.

Ha rendszeresen szédülsz, említsd meg a várandósgondozáson akkor is, ha nem tűnik súlyosnak. A vérnyomás- és pulzusmérés a várandósgondozás része. A jelenlegi magyar szabályozás szerint vérkép az első trimeszterben, majd a 24–28. és a 36–37. hét között is szerepel a kötelező vizsgálatok között; panasz esetén természetesen ettől függetlenül is szükség lehet vérvételre vagy más vizsgálatra. A visszatérő szédülés okát nem minden esetben lehet egyetlen vérnyomásméréssel vagy vérképpel tisztázni.

Gyakori kérdések

Normális a szédülés terhesség alatt? Igen, a várandósság alatt gyakori lehet a szédülés, többek között a hormonális és keringési változások, az alacsonyabb vérnyomás, a kevés folyadék vagy a hosszabb étkezési szünetek miatt.
Mit tegyek, ha megszédülök terhesen? Ülj vagy feküdj le biztonságos helyen, és ne próbálj továbbmenni, amíg nem érzed jobban magad. Felálláskor mozogj lassan, igyál elegendő folyadékot, és ha a hosszabb étkezési szünetek után rosszabbul vagy, egyél gyakrabban kisebb adagokat.
Mikor veszélyes a szédülés terhesség alatt? Sürgős orvosi vizsgálat szükséges, ha a szédüléshez például erős fejfájás, látászavar, vérzés, erős hasi fájdalom, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, ájulás vagy hirtelen jelentkező idegrendszeri tünet társul.
Okozhat vérszegénység szédülést terhesség alatt? Igen. A vérszegénység okozhat szédülést, fáradtságot, gyengeséget és csökkent terhelhetőséget, de a szédülés önmagában nem bizonyítja a vérszegénységet.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot vagy a kezelőorvosod tanácsát.